Napi Gazdaság, 2001. április (11. évfolyam, 76-98. szám)

2001-04-02 / 76. szám

2 NAPI gazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Egyelőre megnyugodhattak a német állattenyésztők Az első tesztek alapján alap­talannak bizonyult a gyanú, hogy a száj- és körömfájás már Németországban - egy, a hol­land határhoz közeli sertéste­nyésztő-telepen - is megjelent - közölte az észak-rajna-vesztfáli­­ai tartományi agrárminisztéri­um szóvivője. A fertőzés gyanú­ja két Hollandiából importált, elpusztult malacnál merült fel. A részletesebb eredményekre a hét elejéig kell várni, addig a telep zárlat alatt marad - jelen­tette a Reuters. Hollandiában, ahol eddig 11 fertőzési góc ala­kult ki, szombaton megkezdték 50 ezer állat beoltását a járvány ellen. A járvány által legkoráb­ban és legjobban sújtott Nagy- Britanniában még nem hatá­roztak az exportkilátásokat hosszú időre visszavető oltások megkezdéséről. Több lap vi­szont arról számolt be vasárna­pi kiadásában, hogy Tony Blair kormányfő a május 3-ra terve­zett helyhatósági választások el­halasztása mellett döntött és legalább egy hónappal később­re írja majd ki a korábban állí­tólag ugyanerre az időpontra szánt általános választásokat is. Az Allianztól mehet a Dresdner-felvásárlás A német Allianz AG felü­gyelőbizottsága vasárnapi rend­kívüli ülésén jóváhagyta, hogy a második legnagyobb európai biztosító felvásárolja a harma­dik legnagyobb német keres­kedelmi banknak számító Dresdner Bank AG-t (NAPI Gaz­daság, 2001. március 30., 1­ 8. oldal). Az Allianz 53 eurót ad minden Dresdner-részvényért, készpénzben és részvényben, a felvásárlás értéke így mintegy 23 milliárd euró lesz. Az ügy­let nyomán létrejövő pénzügyi szolgáltatói csoport piaci érté­ke a Reuters szerint 109,6 mil­liárd euró, ezzel a második lesz Európában. A Dresdner Bank felügyelőbizottsága ugyan­csak tegnap vitatta meg a 21,4 százalékban már tulajdonos Allianz ajánlatát, lapzártánkig még nem született döntés. Csökkent Dél-Korea kivitele Csaknem két éve először csökkent a dél-koreai export márciusban: 14,34 milliárd dol­lárra, éves összehasonlításban 0,6 százalékkal esett vissza. Utoljára 1999 áprilisában zsu­gorodott a kivitel, akkor 4,7 szá­zalékkal - idézte a kereskedel­mi minisztérium közleményét a Dow Jones. Ennek ellenére a külkereskedelmi többlet 1,38 milliárd dollárra nőtt a februá­ri 749 millióról, mert a bevitel még nagyobb mértékben - 8,8 százalékkal - mérséklődött. Az exporton belül főleg a félveze­tők, illetve a járművek forgalma zsugorodott, az importon belül a beruházási javak és a nyers­anyagok bevitele csökkent a leginkább, párhuzamosan a gazdaság lassulásával. Az im­port hanyatlásában a von gyen­gülése is közrejátszott - állapít­ja meg a minisztérium. A pénzügyminiszter további kamatcsökkentést vár Veszélybe kerülhet az idei lengyel költségvetés Lengyelországban az idén való­színűleg semmi sem lesz költ­ségvetési deficit lefaragására irányuló tervekből - állapították meg a jegybank, illetve a pénz­ügyminisztérium szakértői egy pénteki varsói tanácskozáson. Jaroslaw Baue pénzügyminisz­ter ugyanakkor egy másik kon­ferencián úgy nyilatkozott, hogy még az első félévben újabb kamatcsökkentésre szá­mít. A lengyel állami szektor szé­lesen értelmezett hiánya (az úgynevezett gazdasági deficit) az idén valószí­nűleg a tavalyi­val megegyező­en a GDP 2,7 szá­zalékát teszi majd ki, vagyis jócs­kán meghaladja a célul kitűzött 1,8 százalékot - jelentette ki Ce­­zary Jozefiak, a lengyel központi bank monetáris politikai taná­csának (RPP) tagja egy a gaz­dasági növekedésről szóló var­sói tanácskozáson. A pénzügy­minisztérium főtanácsadója, Stanislaw Gomulka szerint a fő veszély a GDP növekedésé­nek lassulása: az idei ütem 2 százalékponttal is elmaradhat a büdzsében számításba vett 4,5 százaléktól. Ennek ered­ményeképpen a GDP 0,5-1 százalékának megfelelő érték­ke­ csökkenhetnek a költség­­vvetési bevételek, ami 2,3-2,8 százalék közti gazdasági defi­cithez vezethet. Gomulka szerint a pénzügy­­miniszter mindent megtesz neki,­ azért, hogy legalább az őszi parlamenti választásokig ne kelljen felfelé módosítania a költségvetési deficitet, akár a kiadások csökkentésének árán is. Február végén a len­gyel központi költségvetési deficit elérte az év egészére megszabott érték 58 százalé­kát, márciusban pedig Jaroslaw Baue pénzügyminiszter úgy nyilatkozott - emlékeztet a Dow Jones -, hogy a hó végé­re a hiány meghaladhatja a 70 százalékot is. A központi költ­ségvetésre jut a teljes állami szektor kiadásainak mintegy 50 százaléka. A varsói jegybank több ízben figyelmeztetett: a költségvetés lazasága a fő oka annak, hogy nem lehet csökkenteni földi kamatszintet. Az RPP ugyan mind február végi, mind­ március végi ülésén lejjebb­ vitte a kamatokat - legutóbb 100 bázisponttal (NAPI Gaz­daság, 2001. március 29., 1-2. oldal) -, de elemzők szerint, a mérséklés sokkal nagyobb mértékű is lehetne, megfelelő költségvetési politika mellett A lengyel kamatszint a leg­magasabbak közé tartozik Eu­rópában, az irányadó repo­­kamat 17 százalék, miközben az infláció februárban év/év alapon 6,6 százalék volt, a már­ciusit pedig 6 százalékra teszik. Baue egy Közép- és Kelet-Eu­­rópa bank- és pénzügyeiről tar­­tott wiesbadeni szemináriumon úgy nyilatkozott, hogy az év eleji jegybanki döntésekhez hasonlókra számít még az első félévben. A gazdaság kilátásait illetően legfontosabb kérdés a pénzügyminiszter szerint az, hogy mennyire lassul le a nö­vekedés az eurózónában. Baue ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kell akkora válságra szá­mítani, mint amekkorát az 1998-1999-es orosz, illetve ázsiai pénzügyi krízis okozott és annak sincs jele, hogy a mostani argentin, illetve török­országi zűrzavar megfertőzné Lengyelországot. (NAPI) A LENGYEL GDP ALAKULÁSA* Milosevics letartóztatása Javultak Jugoszlávia esélyei a nemzetközi hitelek felvételére (Folytatás az 1. oldalról) Belgrád ugyan már szerdán bejelentette, hogy sikeresen be­fejeződtek a jugoszláv kormány és az IMF tárgyalásai, így meg­nyílt az út a háború utáni első, 260 millió dolláros készenléti hitelkeret kezdő részletének át­utalásához, ám a Valutaalap ké­sőbb cáfolattal felérő módon pontosította Miroljub Labus mi­niszterelnök-helyettesnek a Reuters számára adott nyilatko­zatát. Labus szerint már csak néhány technikai részlet ma­radt tisztázatlanul, az IMF vi­szont pénteken közölte: Belg­­rádnak meg kell oldania a ren­dezetlen költségvetési kérdése­ket ahhoz, hogy a pénzintézet igazgatótanácsa egyáltalán fog­lalkozzék a Jugoszláviának adan­dó, legkorábban májusban fo­lyósítható hitellel. A jugoszláv szövetségi költ­ségvetést csak Szerbia finanszí­rozza, miután a másik tagköz­társaság három éve felhagyott a szövetségi alapok finanszírozá­sával. Az április elsejével kezdő­dött pénzügyi évre szóló szerb büdzsét pénteken fogadták el; a 129,4 milliárd dinár (1,9 milli­árd dollár) kiadással számoló költségvetést Bozidar Djelic pénzügyminiszter egyszer­smind reformcsomagnak is mi­nősítette, amelynek segítségével rendet tesznek az ország kaoti­kus állapotban levő közpénzei­ben és megfékezik az adóelke­rülést. A bevételek összegét 107,6 milliárd dinárban állapí­tották meg; a 22 milliárd dinár körüli hiányt privatizációs bevé­telekből, külföldi adományok­ból és hitelekből akarják finan­adóját, valamint az energiaára­kat. Ez utóbbi áprilisban 10 szá­zalékra is növelheti a havi inf­lációt mondják a Reutersnak nyilatkozó elemzők­­, de a jegy­bank kormányzója, Mladjan Dinkic szerint júniustól az év végig már 1 százalék alatt ma­rad a havi drágulás. Az IMF-fel való megállapodás azért is elengedhetetlenül szük­séges, mert Jugoszlávia 5 milli­árd dollárral tartozik a kor­mányhitelezők Párizsi Klubja­ Belgrád liberalizálja a külkereskedelmet A jugoszláv kormány beterjesztette a kereskedelem libe­ralizálásáról és az új vámszabályokról szóló törvényjavas­latot, amellyel teljesen felszabadítják a külkereskedelmet minden korlátozás alól és a repülőterek és a kikötők kivé­telével felszámolják a vámmentes árusítást. A kormány jav­­­vasolja, hogy az eddigi 36-féle vámtarifát csökkentsék 6- ra, s értéküket 1-30 százalékban állapítsák meg a koráb­bi 0-40 százalék helyett. Ezzel az átlagos vámtarifa 15 százalékról­ 10 százalékra mérséklődne. (napi)­szírozni. Az IMF által is szorgal­mazott intézkedések közé tarto­zik, hogy április elsejével megemelték csaknem min­den fogyasztási cikk adóját, az évi 5 ezer dollárnak megfelelő összegnél nagyobb jövedelmek­nak és 3 milliárddal a kereske­delmi bankok Londoni Kriíisjár­nak és szeretné elérni adóssága 70 százalékának elengedését. Az ország teljes küladóssága mint­egy 12 milliárd dollárra rúg. B. T. J.-Sz. M. 2001. ÁPRILIS 2. Alacsony marad az osztrák infláció A Wifo és az IHS lejjebb vitte prognózisát A két vezető osztrák gazdaság­­kutató, a Wifo és az IHS a vi­lággazdasági növekedés lassu­lására hivatkozva lefelé módo­sította az Ausztria idei és jövő évi GDP-bővülésére vonatkozó korábbi előrejelzését. Az osztrák Wifo gazdaságku­tató a decemberben prognosz­tizált 2,6 helyett már csak 2,2 százalékos növekedésre számít idén Ausztriában, jövőre pedig 2,8 helyett 2,1 százalékot vár. Tavaly 3,2 százalékkal bővült a GDP. A Wifo úgy ítéli meg, hogy a költségvetési deficit csökken­tését célzó intézkedések - a ki­adások lefaragása és az adóbe­vételek emelése - visszafogják a belföldi keresletet. A kutatóin­tézet szakértői ugyanakkor úgy vélik - idézte a jelentést a Reuters -, hogy a világgazdasá­gi lassulás közepette a kormány a megszorítások ellenére is ne­hezen érheti el 2002-re kitűzött ambiciózus célját, a nullszaldós költségvetést. Pedig a tavalyi év ebből a szempontból ígéretesen alakult: az államháztartás hiá­nya a kedvező konjunktúrának, a közvetett adók emelésének és a UMTS-koncessziókból szár­mazó bevételeknek köszönhető­en a GDP 1,1 százalékára csök­kent és a tervezett 54 milliárd helyett csupán 32,5 milliárd schillinget tett ki. Idén viszont a Wifo szerint a fogyasztás növekedése a tavalyi 2,7 százalékról 2 százalékra, a beruházásoké pedig 2,9-ről 2,1 százalékra lassul. (Ez utóbbiban i,­­ . Iv,­­ az is szerepet játszik, hogy az export növekedése ugyancsak megtorpan: a tavalyi 10,9 száza­lék után csak 6,2 százalék lesz.) Mindennek következtében a nö­vekedés üteme idén nem fogja elérni az Európai Unió átlagát, amelyet a Wifo 2,4 százalékra becsül. Az infláció az energia­­árak stabilizálódása következté­­ben a tavalyi 2,3 százalékról idén 1,7 százalékra mérséklő­dik, a munkanélküliség pedig a gazdasági növekedés lassulása ellenére 3,7-ről 3,6 százalékra mérséklődik. A decemberben a Wifónál óvatosabb, 2001-re csak 2,5 szá­zalékos GDP-növekedési prog­nózist adó IHS most a rivális ku­tatóintézetnél kevésbé vitte le előrejelzését: az idei évre 2,3 százalékos bővülést vár, 2002-re pedig enyhe fellendüléssel szá­mol: a 2,5 százalékos növekedé­si becslést a konjunktúra jövő­re várható stabilizálódásával in­dokolja. Az MTI szerint az IHS az egyesült államokbeli ma­gánfogyasztás visszaesésében, illetve ennek európai következ­ményeiben látja a fő kockázati­ tényezőt.­­ (NAPI) I WIFO-PROGNÓZIS (változás, százalék) 2000 2001___ 2002 GDP 3,2 2,2 2,1 Fogyasztás 2,7 2,0 2,0 Beruházások 2,9 2,1 2,5 Export 10,9 6,2 5,0 Import 7,7 5,8 4,5 Fogyasztói árak 2,3 1,7 1,3 Költségvetési deficit/GDP (százalék) 1,1 11­­ 0,0 Forrás: Bloomberg Élénk marad a belső kereslet Kilenc százalék alatt a francia munkanélküliség Februárban a franciaországi munkanélküliségi ráta 8,8 száza­lékra csökkent, ami több mint tíz éve a legalacsonyabb érték. A statisztikai hivatal az első félévi növekedésre vonatkozóan a külpiaci kereslet gyengülése ellenére nem változtatott koráb­bi, 3,0 százalékos előrejelzésén. Franciaországban a munka­nélküliségi ráta februárban az előzetes várakozásokat megha­ladó mértékben, az előző havi 9,0 százalékról 8,8 százalékra csökkent - jelentette a párizsi munkaügyi minisztérium. A Reuters által megkérdezett elemzők 8,9 százalékot vártak. A nemzetközi munkaügyi szer­vezet (ILO) normái szerint az álláskeresők száma 1,7 száza­lékkal, 40 ezer fővel csökkent. Laurent Fabius pénzügymi­niszter kijelentette, hogy bár a szocialisták vezette kormány az 1997. júniusi hivatalba lépése óta már több mint egymillió fővel csökkentette az álláskere­sők számát, a teljes foglalkoz­tatottsághoz még további két­millió munkanélkülit kellene munkahelyhez juttatni. A statisztikai hivatal (INSEE) negyedéves jelentése szerint a francia gazdaság növekedési üteme 2001 első felében éves összehasonlításban 3,0 százalék lesz - megegyezően a decembe­ri prognózissal mivel az erős belső kereslet várhatóan képes ellensúlyozni az amerikai gyen­gülés negatív hatásait. A pénz­ügyminisztérium a külföldi ke­reslet csökkenésére hivatkozva március elején 3,3 százalékról 2,9 százalékra módosította az idei GDP-növekedésre vonatko­zó becslését. Az INSEE elemzői június végéig 250 ezer új mun­kahely létrejöttével számolnak, ami az elmúlt év egészében ke­letkezett 580 ezer új álláshely­hez képest csekély mértékű visszaesést tükröz. Ha az előre­jelzés igaznak bizonyul, akkor a munkanélküliségi ráta az év de­rekára 8,5 százalékra esne vissza, ilyen alacsony szintre pedig 1983 óta nem volt példa. C. s. NAPIgazdaság ÜZLETI ts PÉNZOCIN HÍRLAP WIB Megjelenik hatszor egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Kiadó:________________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta ♦ HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránk­ Judit . MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár Gergely, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs, Szegő Iván Miklós (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. 4 Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. 4 A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest­ XIll., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 3506128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORG­I Bt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail: szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Kiadó:_________________www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:_________________Rónai Balázs Hírigazgató:_____________________ Máté Dániel Szerkesztők: Ádám Viktor, Madarász János, Molnár Gergely, Szabó Márta Munkatársak: Pölöskei Gábor (értékesítési manager), Csernai Katalin, (web manager), Rajczy Gábor (content manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, Brett András Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349 NAPI (online UIMM www.napi.hu

Next