Napi Gazdaság, 2001. július (11. évfolyam, 150-175. szám)

2001-07-02 / 150. szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG Drágán adnák a cseh mobilkoncessziókat Csehország a harmadik gene­rációs (UMTS) mobilkoncesszi­ók értékesítéséből összesen leg­alább 20 milliárd korona (588 millió euró) bevételt vár - jelen­tette be a prágai távközlési hiva­tal (CTU) vezetője. A három en­gedélyt egyenként 6,67 milliárd koronás indulóáron az augusz­tusban kezdődő aukción kínál­nák fel az országban már műkö­dő három szolgáltatónak, az 51 százalékban a Cesky Telecom által birtokolt Eurotelnek, a Deutsche Telekom ellenőrizte RadioMobilnak és a kanadai TIW konzorcium többségi tulajdo­nában lévő Cesky Mobilnak. A Reuters kommentárja szerint a ma már csillagászatinak számí­tó árat, amelyet a CTU még a ta­valyi európai UMTS-láz idején állapított meg, a mobilcégek sokallják és legfeljebb a felét hajlandók megadni. Stagnál a német kiskereskedelem? A müncheni Ifo gazdaságku­tató intézet legfrissebb elemzé­se szerint az idén valószínűleg stagnálni fog Németországban a kiskereskedelmi forgalom - írta a Dow Jones. Nominálisan is csak az infláció alatti, 1,5 szá­zalék körüli bővülés várható, aminek legfőbb oka a gazdaság növekedési ütemének lefékező­dése. A gyengülő vásárlóerő mi­att a kereskedők nem tudják át­hárítani az elsősorban az ener­gia drágulása következtében emelkedő termelői árakat. Felvásárolná a Montedisont a Fiat és az EdF A Fiat konszern és a francia állam többségi tulajdonában lévő EdF villamos művek várha­tóan ma részletezi a szintén olasz Montedison megszerzésé­re irányuló tervét. A Reuters teg­nap úgy értesült, hogy a két cso­port 5 milliárd euró körüli összeget adna az egyebek mel­lett a legnagyobb magánkézben lévő olasz áramszolgáltató tár­saságot, az Edisont és a francia­olasz Eridiana Beghin-Say élel­miszer-ipari konszert is ellenőr­ző, szerteágazó tevékenységi körű ipari csoportért, amelyben az EdF jelenleg 20 százalékos tulajdonos. Nincs döntés a deficit módosításáról Megugrott a lengyel folyó mérleg hiánya (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel az év első öt hónapjá­nak összesített kereskedelmi deficitje 4,973 milliárd dollárt tett ki, annak eredejeként, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest az export 16,5 százalék­kal, 12,543 milliárd dollárra, az import pedig 5,6 százalékkal, 17,516 milliárd dollárra növe­kedett. Bár a zloty az adatok közlé­sét követően kismértékben gyengült mind a dollárhoz, mind az euróhoz képest, egyelő­re nincsenek jelei trendforduló­nak. A piaci szereplők a növelt­jegybank monetáris politikai ta­nácsa (BPP) tagjainak utalásai­ból azt olvassák ki, hogy a múlt szerdai meglepetésszerű 1,5 százalékpontos kamatcsökken­tést egyelőre nem követik újab­bak, így az inflációt kö­zel 9 százalékkal meg­haladó - a térségben a legmagasabbnak szá­mító - kamatok miatt továbbra is vonzóak az államkötvényen elérhe­tő hozamok. A várakozásokkal el­lentétben a varsói kor­mány pénteki ülésén gyan oldja meg a tervezett 20,4 milliárd zlotyt legalább 7,5 mil­liárd zlotyval (1,89 milliárd dol­lár) meghaladó idei költségve­tési hiány problémáját. Május végére a deficit már elérte az egész évre tervezett 20,4 milli­árd zloty 99 százalékát, de a kormány eddig elvetette, hogy a helyzeten a kiadások draszti­kus csökkentésével változtas­son. Eredetileg a kormány múlt héten határozott volna a deficit felemeléséről, de új helyzetet teremtett a jegy­bank kamatcsökkentése. A kormányülés előtt Jaroslaw Baue pénzügyminiszter a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy a költségvetés felülvizsgá­latával akár augusztusig is vár­hatnak, ugyanakkor Janusz Steinhoff miniszterelnök-he­lyettes, gazdasági miniszter azt közölte, hogy a kormány két héten belül dönt. B. T. I. A LENGYEL GDP ALAKULÁSA* ________________A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják_____________ NAPIgazdaság Megjelenik hatszor egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztő: Szabó Márta Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András + ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta + HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit + MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár Gergely, Tallósy István (rovatszerkesztők), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs, Szegő Iván Miklós (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) + SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter + VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. ♦ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. Központi telefonszám: 350-4349 gjonjinej www.napi.hu ------------------------------------------------------------^*~***^ Kiadó:____________________www.Napl.hu Online Kft. E-mail-cím:________________________napl@napl.hu ügyvezető igazgató:___________________Rónai Balázs Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Hírigazgató:___________________________Máté Dániel Számítástechnika: ORG­I Bt. Szerkesztők: Ádám Viktor, Madarász János, Molnár ------------------------------------------------------------------------------------ Gergely, Szabó Márta Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. ..... . ...... . . . . —--------------------------------------------------------J—L---------------- Munkatársak: Pöloskei Gábor (értékesítési manager), Internet: www.szikralapnyomda.hu Csernai Katalin, (web manager), Rajczy Gábor (content Z " " " . . .­­ . . manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, E-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu Brett András Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató úm: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349 Lassul a privatizáció Mégis deficites lesz a horvát költségvetés A horvát parlament jóváhagyta az idei költségvetés módosítá­sát, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizációs bevételek számottevően elmaradnak a várttól. Az új tervezet az eredeti nullszaldós mérleg helyett 2,8 milliárd kuna (322,5 milliárd dol­lár) hiánnyal számol. A Fitch hi­telminősítő javított az ország adósságainak besorolásán. A zágrábi parlament által pénteken elfogadott módosított költségvetés idén 58,1 milliárd kuna kiadással és 55,3 milliárd kuna bevétellel, azaz 2,8 milli­árd kuna hiánnyal számol, ami a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékának felel meg. A kor­mány a deficitet rövid lejáratú, belföldi és külföldi kölcsönök­ből kívánja finanszírozni, a hi­telfelvételek részletei egyelőre nem ismeretesek. A kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy csak a költségvetés techni­kai jellegű korrekciójáról van szó, amit az állami nyugdíjrend­szer jövő évi reformja, valamint bizonyos közszolgáltatások de­centralizálása tesz szükségessé. Eredetileg egyaránt 49,1 milli­árd korona bevételt és kiadást terveztek a büdzsében erre az évre, de a privatizáció lassúsá­ga miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a magánosításból várt 8,5 milliárd kuna bevétel nem tel­jesül és a kormány már csak 6,5 milliárd kunát remél. Horvátország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenlétihitel-programban azt vállalta, hogy a költségvetési deficit/GDP arányt fokozatosan 3 százalékra csökkenti, részben az állami fizetések lefaragása, részben a költséges közszolgál­tatások reformja, valamint pri­vatizálása révén - emlékeztet a Reuters, rámutatva, hogy a prog­ram, amelyet várhatóan július végén tekintenek át, idén 4,5 százalékos inflációval és 4 szá­zalék körüli GDP-bővüléssel számol. Hans Flickenschield, az IMF horvát missziójának veze­tője mindenesetre aggodalmá­nak hangot, hogy a kiadások túllépik a nemzetközi hitelszer­vezettel kötött megállapodás­ban foglaltakat. A Fitch még a költségvetés módosítása előtt egy fokozattal, BBB mínuszról BB pluszra javította a hosszú le­járatú horvát devizaadósságok besorolását, a kunában jegyzett hosszú lejáratúakét pedig BBB- ről BBB pluszra, szintén stabil kilátásokkal. A londoni hitelmi­nősítő közleménye szerint a kormány haladást ért el a pénz­ügyi aránytalanságok csökken­tése terén, főként az állami al­kalmazottak bérének lefaragásá­val, mindazonáltal arra figyel­meztetett, hogy a privatizációs bevételek elmaradnak a kor­mány által eredetileg tervezettől, csakúgy, mint a bércsökkentés mértéke. (NAPI) Emelik a közalkalmazottak bérét A duma nem döntött a pénzmosás elleni törvényről Az orosz parlament alsóháza a tervekkel ellentétben nem sza­vazott második olvasatban a pénzmosás visszaszorítását célzó törvényjavaslatról. A jövő évi költségvetés tervezete 90 száza­lékos béremelést irányoz elő a közalkalmazotti szférában. A duma váratlanul július 4-ére halasztotta a második szavazást az első olvasatban már jóváha­gyott törvényjavaslatról, amely a pénzmosás ellen bevezetendő intézkedéseket tartalmazza. A halasztást a centrista és a libe­rális pártok képviselői szorgal­mazták, mert úgy ítélték meg, hogy a szöveg nem fogalmaz elég precízen a magánszemé­lyek és szervezetek nagy össze­gű pénzügyi tranzakcióinak el­lenőrzését és a gyanús pénzek eredetének felderítését illetően, így ha a tervezet a jelenlegi for­májában válna törvénnyé, nem tenne lehetővé igazán hatékony fellépést a pénzmosással szem­ben. A halasztás azért veszélyes, mert a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő pénzügyi akció-munkacsoport (FATF) a minap közölte: Oro­szországnak szankciókra kell számítania a FATF-ban részt vevő 29 állam részéről, ha szep­tember 30-ig nem változtatja meg bank- és pénzügyi rend­szerének szabályozását oly mó­don, hogy meg lehessen akadá­lyozni a bűnös úton szerzett pénzek tisztára mosását (NAPI Gazdaság, 2001. június 23., 1- 2. oldal). A duma július köze­pétől nyári szünetet tart, emi­att a kormánynak kevés ideje marad arra, hogy a határidőig elfogadtassa a törvényjavaslatot - mutat rá a Reuters. Valentyina Matvijenko mi­niszterelnök-helyettes bejelen­tette, hogy jövőre átlagosan 90 százalékos béremelést hajtanak végre a közalkalmazotti szférá­ban, ezen belül a hivatásos ka­tonák, a tanárok és az orvosok fizetését 100 százalékkal eme­lik. Matvijenko azután közölte ezt, hogy Vlagyimir Putyin ál­lamfővel egyeztette a 2002-es büdzsé tervezetének sarokszá­mait. Alekszej Kudrin pénzügy­­miniszter arról számolt be, hogy tavaly az állami hivatalno­kok száma 282 ezer volt, szem­ben az 1998-ben még 314 ezer fővel, azaz két év alatt csaknem 10 százalékkal csökkentették az apparátust. Az ellenzék szerint azonban szó nincs karcsúsítás­ról: az állami apparátus csak ta­valy mintegy 10 ezer fővel duz­zadt, a hivatalok kiadásai pedig 1995-2000 között a kilencsze­resére nőttek. (napi) 2001. JÚLIUS 2. A tábornokok szociális robbanástól tartanak Törökország az IMF hitelére vár A török kormánykoalíció pártjai kompromisszumra jutottak az állami távközlési monopólium, a Türk Telekom új igazgatótaná­csát illetően, amit az IMF következő hitelrészlete folyósításá­nak egyik legfontosabb feltételeként szabott. A kölcsönre - amelyről az IMF várhatóan holnap dönt - égető szükség van, mert a gazdaság zsugorodik és az infláció az eget ostromolja. Az állami távközlési monopó­lium, a Türk Telekom új igazga­tótanácsának felállítása körül ki­robbant politikai vihar, amely a múlt héten bizonytalanságban tartotta az isztambuli tőzsde szereplőit és gyengítette mind a részvényárfolyamokat, mind a líra kurzusát, elülni látszik, mi­után a kormánykoalíció többhe­ti marakodást követően komp­romisszumra jutott. A megálla­podás értelmében a távközlési miniszter 4, Kemal Dervis gaz­dasági csúcsminiszter 2, Bülent Ecevit miniszterelnök pedig 1 tagot delegál az igazgatótanács­ba - jelentette a Dow Jones. A líra több mint 40 százalékos le­értékelődésével végződő leg­utóbbi pénzügyi válság után februárban szinte korlátlan jogkörrel felruházva posztjára került Dervis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Vi­lágbankkal kötött 15,7 milli­árd dolláros hitelprogramban vállaltaknak megfelelően füg­getlen szakemberekből álló testület kinevezését sürgette, emiatt támadt éles nézeteltéré­se a Nacionalista Akció Pártjá­hoz tartozó Enis Oksuz távköz­lési miniszterrel. Az IMF várha­tóan holnap vitatja meg a hitel­­program következő, 1,56 milli­árd dolláros részletének folyó­sítását, amire Ankarának égető szüksége van a bankrendszer talpra állítása és a válság utóha­tásainak leküzdése érdekében. Török lapok már arról cik­keznek, hogy az igen befolyásos nemzetbiztonsági tanács pénte­ki ülésén a tábornokok a szoci­ális robbanás veszélyeire figyel­meztettek, tekintettel arra, hogy a válság kezelésére tett intézke­dések nagyon sok alacsony jö­vedelmű embert lehetetlen helyzetbe hoztak. Egyelőre hal­vány derűlátásra sincs ok: a szombaton közzétett adatok szerint az első negyedévben a bruttó nemzeti termék (GNP) éves összevetésben 4,2 száza­lékkal zsugodott - ez évre a kormány 3 százalékos vissza­esést prognosztizált­­, május­ban a 12 havi infláció 52,4 szá­zalékos volt. A 70-100 százalé­kos kamatú hiteleket viszont a gazdaság szereplői közül csak kevesen képesek megfizetni, és ha a nyár folyamán is ilyen ma­gasak maradnak a kamatok, a kincstár hatalmas nehézségek­kel találja magát szembe, mivel augusztusban mintegy 6,7 mil­liárd dollárnak, szeptemberben 4 milliárd dollárnak, október­ben pedig 4,5 milliárd dollár­nak megfelelő belső adósságot kell visszafizetnie a lírában ki­bocsátott kötvények után. Der­vis mindenesetre a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a nem­zetközi pénzpiacokon eredeti­leg őszre tervezett kölcsönfel­vétel időpontját e hónapra hoz­nák előre. B. P. A. Az MSÉÉ 2,3 százalékos GDP-bővülést vár Tovább nőtt a francia munkanélküliek száma Franciaországban a várt csökke­nés helyett májusban tovább nőtt a munkanélküliek száma. A párizsi statisztikai hivatal legfris­sebb előrejelzése szerint a tava­lyi 3,2 százalékot követően idén csak 2,3 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. Franciaországban az álláske­resők száma májusban 28 ezer fővel, 2,31 millió főre nőtt - kö­zölte a párizsi munkaügyi mi­nisztérium. A foglalkoztatási helyzet szinte folyamatos javu­lása először áprilisban tört meg, de májusra az elemzők ismét az álláskeresők számának csökke­nését valószínűsítették. A 25 év alatti munkakeresők száma 2 százalékkal nőtt, míg az 50 éven felülieké 0,9 százalékkal csök­kent; a középkorosztályban gya­korlatilag nem volt változás. A több mint egy éve munka nél­kül lévők száma 1,3 százalék­kal, éves összevetésben 22,4 százalékkal mérséklődött. A statisztikai hivatal (INSEE) most közzétett prognózisa sze­rint a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme a tavalyi 3,2 szá­zalékról idén 2,3 százalékra esik vissza. Laurent Fabius pénzügy­­miniszter csütörtökön még 2,5 százalékos növekedést prog­nosztizált. Az INSEE ugyanak­kor reménykeltőnek látja a la­kossági fogyasztás alakulását: a tavalyi 2,7 százalék után idén 2,9 százalékos bővülést vár, ami részben ellensúlyozza az export kedvezőtlen alakulását. A máso­dik félévben várható béremelé­sek, valamint a folytatódó adó­­csökkentések valószínűleg a re­álbérek és a fogyasztás dinami­kus bővülését eredményezik, ami az egész gazdaságnak új lendületet adhat - teszi hozzá az előrejelzés, amely szerint a munkanélküliségi ráta csak év végére csökken az eredeti tervek szerint június végére előirány­zott 8,5 százalékos szintre.

Next