Napi Gazdaság, 2002. március (12. évfolyam, 43-62. szám)

2002-03-01 / 43. szám

2 NAPI gazdaság Erőteljesen bővült a kínai gazdaság A kínai gazdaság tavaly a glo­bális gazdasági lefékeződés el­lenére 7,3 százalékkal, 9593,3 milliárd jüanra (1341 milliárd euróra) növekedett - jelentette a pekingi statisztikai hivatal, hozzátéve, hogy az ütem a ne­gyedik negyedévben év/év ala­pon 6,6 százalékra gyengült. Az egy évvel korábbi 8 százalék­tól elmaradó növekedést nem kis részben az állami szektor dinamikusan emelkedő kiadá­sai és az általuk gerjesztett bel­ső kereslet eredményezte. Lassul az orosz növekedés Az orosz gazdasági és keres­kedelmi minisztérium legfris­sebb előrejelzése szerint a brut­tó hazai termék az első negyed­évben várhatóan 2,8 százalék­kal nő, szemben az egy évvel korábbi 4,9 százalékkal. Janu­árban éves összevetésben 3,3 százalékos GDP-növekedést re­gisztráltak, ami kevesebb mint fele az egy évvel korábbi, 6,8 százaléknak. Az orosz gazdaság teljesítménye a 2000. évi 9 százalék után tavaly 5 száza­lékkal emelkedett. Az ütem­vesztés alapvetően a nyersolaj csökkenő világpiaci árára ve­zethető vissza. Lezárható a tőkeáramlás fejezet Az EU megállapodott Varsóval a külföldiek földtulajdonszerzéséről Az EU és a lengyel kormány megállapodásra jutott a külföl­diek termőföldtulajdon-szerzé­­se ügyében, ami lehetővé te­szi a tőke szabad áramlására vonatkozó fejezet lezárását. Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottsága bővítésért felelős tagja tegnap bejelentet­te, hogy a Leszek Miller lengyel kormányfővel folytatott tárgya­lásokon megegyezésre jutottak a külföldiek termőföldszerzése ügyében. Közös sajtóértekez­letükön a megállapodás tartal­mát nem hozták nyilvánossága, csak annyit közöltek, hogy az lehetővé teszi a tőke szabad áramlására vonatkozó fejezet lezárását. Verheugen közölte, hogy a megegyezés tartalmát még egyeztetnie kell az EU- tagországok kormányaival. A tavaly októberben hivatal­ba lépett új lengyel kormány decemberben módosította a külföldiek termőföldszerzése ügyében kért átmeneti men­tesség néhány pontját. Ennek értelmében a nyolc nyugati és északi vajdaságban, ahol a helybeliek jobban tartanak a német gazdák tömeges földvá­sárlásától, az EU agrártermelői legkorábban hétévi földbérlés és saját művelés után szerez­hetnek tulajdont, a többi nyolc tartományban pedig már há­romévi földbérlés után. A vita Varsó és Brüsszel között eddig főként arról folyt, hogy a föld­bérlést mikortól számítsák. Az EU a bérleti szerződés aláírásá­nak időpontját, a lengyel kor­mány ezzel szemben a csatlako­zás időpontját javasolta. A teg­nap létrejött kompromisszu­mos megállapodás nem hivata­los értesülések szerint azt tar­talmazza, hogy az idén április elsejéig megkötött bérleti szerződések esetében a szer­ződéskötés időpontja, az azt követően aláírt szerződések esetében pedig a lengyel be­lépés dátuma lesz az irány­adó. A kormány korábban en­gedményt tett a külföldiek földbérlés nélküli termőföld­­szerzése ügyében is, eszerint 18 helyett csak 12 év átmene­ti mentességet kér. (NAPI) A vártnál nagyobb a fizetési mérleg hiánya A folyó fizetési mérleg hiánya az előzetes adatok szerint 826 millió dollár volt januárban Lengyelországban - jelen­tette a varsói jegybank. Ez lényegesen meghaladja a de­cemberi 500 millió dollárt, de elmarad a tavaly januári 956 milliótól. Az elemzők csak 650 millió dolláros deficitre szá­mítottak. A 12 havi mozgó ráta azonban a decemberi 4,0- ről 3,9 százalékra csökkent. A külkereskedelmi mérleg 1,11 milliárd dollár deficitet mutatott januárban a decemberi 890 millió után. Az export 7,6 százalékkal csökkent, míg az import 0,7 százalékkal emelkedett. Ismét a kormánynál a labda Újabb monetáris enyhítés a BoJ-tól A tokió jegybank a kormány kí­vánságának eleget téve az ál­lamkötvény-vásárlási limit nö­velésével tovább enyhített a monetáris politikán. A döntés a piacokon vegyes fogadtatás­ra talált. A Moody’s a közeljö­vőben nem lát lehetőséget a ja­pán adósság besorolásának ja­vítására. A Bank of Japan (BoJ) kor­mányzótanácsának tegnapi dön­tése értelmében az eddigi 800 millió jenről 1 milliárd jenre (7,5 milliárd dollár) nő a jegy­bank havi államkötvény-vásár­lási limitje. A pénzügyi rendszer­nek biztosított napi 10-15 ezer milliárd jenes likviditáson nem változtattak, de kibővítették a hitelnyújtáskor elfogadott biz­tosítékok körét és a kisegítő hi­telek visszafizetésének határide­jét meghosszabbították. A pia­cok vegyesen reagáltak az egy nappal a kormány sürgetése után elhatározott döntésre: a jen először kicsit erősödött, majd újra gyengült a dollárral szem­ben, a Nikkei-225 tőzsdeindex a bejelentés előtti értékénél ala­csonyabban zárt, az államköt­vények árfolyamai viszont emelkedni kezdtek. A Moody’s Investors Service bejelentette: nem valószínű, hogy a Japán­nak adott osztályzata a közeljö­vőben javulna. (A hitelminősítő február elején az esetleges lemi­­nősítés előtti figyelőlistára vet­te az adósságokat.) A monetáris enyhítést indo­kolva Haj­ami Maszaru, a BoJ kormányzója kifejtette: min­dent megtesznek a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosí­tása érdekében és készek együtt­működni a kormánnyal a rész­vényárfolyamok esésének meg­akadályozásában. Ugyanakkor Hajami kizárta annak lehetősé­gét, hogy a három éve tartó def­láció elleni küzdelemben a kö­zeljövőben inflációs célt tűzné­nek ki. Siokava Maszadzsuro pénzügyminiszter üdvözölte a bank lépését, amely enyhít a bankrendszer nehézségein, Takenaka gazdasági miniszter pedig közölte, hogy a döntés a BoJ és a kormány közötti har­monikus együttműködést jelzi. Az államkötvény-vásárlási limit növelése - amivel a BoJ vissza­dobta a labdát a kevés konkré­tumot tartalmazó deflációelle­nes csomagot meghirdető kor­mánynak - elvileg javítja a ban­kok pénzügyi helyzetét, mivel készpénzhez juthatnak, kérdés, hogy sok gyenge lábon álló banknak marad-e ehhez ideje a pénzügyi év március végi zá­rására. A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium (METI) tegnap hozta nyilvánosságra, hogy januárban 1 százalékkal esett vissza az ipari termelés. A METI szerint a 0,6 százalé­kos piaci konszenzust jócskán meghaladó zsugorodást főleg egyszeri tényezők okozták, de a trend továbbra is hanyatló. (NAPI) Pánik az államkötvénypiacon Gyors fellendülésre utal az USA új GDP-adata (Folytatása/1. oldalról) A Wall Street ugyan számí­tott a felfelé módosításra, de a konszenzus csak 0,9­1 százalé­kot ígért. A meglepő adat köz­lését követően az államköt­vénypiacon valóságos pánik tört ki, az árfolyamok minden lejáratra csökkentek: a kétéves papír hozama 3,1 százalékra, az ötévesé 4,21 százalékra, a tízévesé 4,88 százalékra, a har­mincévesé pedig 5,42 százalékra emel­kedett. A GDP-adat­­ból ugyanis egy­részt az követke­zik, hogy az ameri­kai gazdaság ko­ránt sincs olyan rossz állapotban, mint azt sokan fel­tételezték, más­részt felcsillant a gyors fellendülés lehetősége, ami tör­vényszerűen erősíti a Fed mo­netáris szigorításától és általá­ban a kamatok meglódulásá­tól való félelmet. A minisztérium szerint a fel­felé módosítást elsősorban az tette szükségessé, hogy a fo­gyasztói és a kormányzati ki­adás a korábban becsültnél na­gyobb volt. A GDP kétharma­dát adó magánkiadások nem 5,4 százalékkal, hanem 6 szá­zalékkal nőttek. Ebben külö­nösen nagy szerepet játszott a tartós cikkek keresletének 39,2 százalékos meglódulása, miután a nulla kamatú konst­rukciók autóvásárlási lázat váltottak ki. A kormánykiadá­sok 9,2 százalék helyett 10,1 százalékkal ugrottak meg. A vállalatok rekordmértékben, a negyedév folyamán 120 milli­árd dollárral csökkentették hatalmasra duzzadt raktárkész­leteiket, ami ugyan a GDP- adatban számottevő mínuszt jelentett, de a jövőre nézve biztató jel, hiszen a termelés fellendülését vetíti előre. B. p. A. GDP-VÁLTOZÁS AZ USA-BAN* NEMZETKÖZI GAZDASÁG Megelőzni és büntetni Brüsszel harcot indít a fekete munka ellen Az Európai Unió brüsszeli bizottsága felszólította a tagállamo­kat a fekete munka következetes visszaszorítására. Az adók és a tb-járulék csökkentése, rugalmas munkaerőpiac, kisebb bü­rokrácia és a fokozottabb ellenőrzés együttesen járulhat hozzá az árnyékgazdaság visszaszorításához. Brüsszeli tudósítónktól: Az EU brüsszeli bizottsága szerint a feketemunka veszé­lyezteti a célt, hogy az évtized végére megteremtsék a teljes foglalkoztatottságot, ezért fel­szólítja a tagországokat a hatá­rozottabb fellépésre. Hét tagál­lam gyakorlatát elemezve a szankcionálás és a megelőzés kombinációja alapján konkrét javaslatokat terjesztett elő teg­nap a bizottság az árnyékgaz­daság visszaszorítása érdeké­ben, amely az EU GDP-jének 3-15 százalékát teszi ki. A ta­pasztalatok szerint a fekete al­kalmazás ott burjánzik, ahol rugalmatlan a munkaerőpiac, túlságosan bürokratikus és nem egyértelmű a foglalkozta­táspolitika, magas a társada­lombiztosítási járulék és nem következetes az ellenőrzés és a szankcionálás. Az ellenőrzés ál­talában a legkönnyebben tetten érhető helyzetekre korlátozó­dik, vagyis az illegális beván­dorlókat foglalkoztatókra, ami egyszersmind erősítheti az emigránsokkal szembeni előí­téletet és a tévhitet, hogy a be­vándorlók törvényszegők. Brüsszel szerint jelentősen javíthat a statisztikán, ha csök­kentik az alkalmazást terhelő adókat, a társadalombiztosítá­si járulékot, egyszerűsítik az eljárásokat, rugalmasabb mun­kaerőpiacot alakítanak ki, pél­dául szorgalmazzák a részidő­ben foglalkoztatást vagy az idénymunkát. Ugyanakkor a feketemunka összefügg egy adott ország szociális-kulturá­lis hátterével is, a polgároknak az államba vetett bizalmával, adófizetési moráljával, vagyis annak a meggyőződésnek a hi­ányával, hogy adójukat megfe­lelően költik el. Az is kérdés, mennyire vált bevetté az alkal­mi munka, például a takarítás vagy a gyerekfelügyelet, ami után „elfelejtenek” adót fizetni. Gordon Tamás Folytatása következik Alig lassult az euroinfláció (Folytatás az 1. oldalról) Az elemzők 2,4 százalékot prognosztizáltak, még abból kiindulva, hogy januárban 2,5 százalék, volt az érték. Az Eu­rostat azonban ugyancsak teg­nap 2,5-ről 2,7 százalékra mó­dosította a januári éves inflá­ciós adatot. Decemberben a módosított adat szerint 2 szá­zalék volt az infláció. Az adatok arra utalnak, hogy az infláció a januári gyorsulás után a vártnál lassabban süllyed az Európai Központi Bank (ECB) által megszabott 2 százalékos plafon alá, de az ECB és az elem­zők szerint ez a következő hó­napokban mindenképpen meg­történik. Az eurókészpénz beve­zetése az EU statisztikai hivata­lának becslése szerint legfeljebb 0,06 százalékponttal járult ho­­­zá a januári, a módosított adat szerint 0,5 százalékos havi ᣠemelkedéshez. Elsősorban egyes szolgáltatások esetében, így a vendéglátóiparban, az egészség­ügyben és bizonyos javítószol­gálatoknál jelentkezett ez a ha­tás. A zöldségárak és dohányfé­leségekre kivetett adó emelke­dése ennél nagyobb mértékben, 0,34 százalékponttal járult hoz­zá a dráguláshoz. (NAPI) A németek fele visszasírja a márkát Mától kizárólagos fizetőeszköz az euró Az euróövezetben mától az euró az egyedüli törvényes fi­zetőeszköz, a január 1. óta párhuzamosan még elfoga­dott nemzeti valuták meg­szűntek. A 12 tagállamban for­galomban lévő eurókészpénz mennyisége mára meghaladta a 242 milliárdot, miközben a még forgalomban lévő nem­zeti valuták összértéke az év elején indult fokozatos kivo­nás eredményeként három nappal ezelőtt már csak 42 milliárd eurót tett ki. A forgalomból végleg kiszo­rult nemzeti valutákat a jegy­bankok még évekig kötelesek euróra átváltani (NAPI Gazda­ság, 2002. február 28.,14.oldal). A Focus Money e heti számá­ban közzétett közvélemény­kutatási eredmények szerint a német lakosság 47,7 százaléka szíve szerint inkább márkával fizetne, ha lehetősége lenne rá és hasonló, 47,5 százalékos arányt képviselnek azok, akik az új euró bankjegyekkel és ér­mékkel elégedettek. Kiderült, hogy a nők jobban kötődnek a megszokotthoz, mint a férfi­ak: előbbieknek 54 százaléka, utóbbiaknak 40 százaléka ra­gaszkodna a márka további használatához, ugyanakkor a fizikai munkát végzőknek 70,9 százaléka bánja a márka végle­ges eltűnését. A legutóbbi fran­ciaországi felmérésből kiderül: a lakosságnak közel 40 száza­léka bánja, hogy a frank 641 év után megszűnt törvényes fi­zetőeszköznek lenni. Klaus Liebscher, az osztrák jegybank kormányzója elismerte, hogy a schillingtől való végső búcsút jogosan övezi nosztalgia, mivel a nemzeti valuta a II. világhá­borút követő gazdasági pros­peritás egyik jelképévé vált. Az Európai Központi Bank elismeréssel nyugtázta a tör­ténelem eddigi legnagyobb készpénzcseréjének sikeres végrehajtását. G. S. NAPI gazdaság­I ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP K# Megjelenik ötször egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztő: Szabó Márta Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László, Werner Péter SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András ♦ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Pölöskei Gábor ♦ HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit ♦ MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Baka Zoltán, Molnár Csaba (rovatszerkesztő), Diószegi József (főmunkatárs) NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rvatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő) MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Mlinkovics Ildikó, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztőj) PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár Gergely, Eidenpenz József (mvntszerkesztők) BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) + SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter ♦ VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + DOKUMENTÁCIÓ: Fazekas Márta + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. + Postacím: 1555 Budapest. Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják. VirusBuster Kft. T./F.: 240-1546, 242-2130, 430-8350 www.vbuster.hu, mail@vbuster.hu Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORG­I Rt. Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató 2002. MÁRCIUS 1. INGATLANKÍNÁLAT a hétfőnként megjelenő ingATLanROVAtban! Bővebb információ: Blaskovits Judit Telefon: 350-3784 Telefax: 451-0169 www.napi.hu Kiadó:____________________www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:__________________Rónai Balázs Hírigazgató:__________________________Máté Dániel Szerkesztők: Ádám Viktor, Madarász János, Molnár Csaba, Molnár Gergely, Szabó Márta Munkatársak: Csendes Iván (értékesítési vezető), Gemal Katalin (web manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, Csernák Valéria (munkatársak) Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349

Next