Napi Gazdaság, 2002. július (12. évfolyam, 125-147. szám)

2002-07-01 / 125. szám

2 rMJI gazdaság_________ -----------------------------------------------------------Hírháló Tovább mérséklődött az eurózóna inflációja Az eurózóna 12 havi inflációja az Eurostat előzetes adatai szerint jú­niusban 1,7 százalékra mérséklő­dött a májusi 2 százalékról, azaz két és fél év után ismét az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonja alá süllyedt. A Reuters elemzői konszenzusa 1,9 százalékos inflációt valószínűsített. Az áremelkedési ütem mérséklődését a Bloomberg szerint nagyban segítette az euró erősödése. Szintén pén­teken tették közzé Rómában, hogy a 12 havi olasz infláció tizenkét nagyváros előzetes adatai alapján a májusi 2,3 százalékról júniusban 2,2 százalékra, harminc hónapja nem látott alacsony szintre süllyedt. Az adatok alapján kizárható, hogy az ECB igazgatótanácsa e heti ülésén változtatna az eurózóna 3,25 százalékos repokamat-minimumán és a ha­táridős kamatkontraktusok árának alakulásából következően szeptem­berig nem is várható szigorítás. Változatlan a francia munkanélküliség Májusban az áprilisival azonos, 9,1 százalék maradt a munkanélküliségi ráta Franciaországban, miután az állástalanok száma - szezonális korrek­cióval - mindössze 2 ezerrel, 2,426 millióra csökkent. A múlt év közepe óta ez csak a második olyan hónap volt, amikor a szám lejjebb ment, de a mutató így is közel van a másfél éves rekordhoz. A statisztikai hivatal sze­rint a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedési üteme az év végére elér­heti a 2,5 százalékot, ám a második negyedévre még csak 0,8 százalékos gyarapodás várható a január-márciusi 0,4 százalék után. Közgazdászok ezért arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta - amely mindig kés­ve követi a konjunkturális változásokat - a harmadik negyedévben 9,3 százalékra emelkedik, decemberben viszont már 9 százalék alatt lesz. Szűkült a lengyel folyómérleg hiánya Az áprilisi 643 millióról 484 millió dollárra csökkent májusban Len­gyelország folyó fizetési mérlegének hiánya a jegybank közlése szerint. A Reuters elemzői konszenzusa 610 millió dollár hiányt valószínűsített. A váratlan javulás annak is köszönhető, hogy az export éves összeha­sonlításban 6,8 százalékkal, 2,64 milliárd dollárra emelkedett, ezzel második hónapja haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az import a gyér belső kereslet miatt 6,5 százalékkal gyengült 2001 májusához ké­pest, értéke 3,4 milliárd dollár volt. Az év első öt hónapjában a külke­reskedelmi mérlegben 4,163 milliárd dollár hiány gyűlt fel. Elemzők üd­vözölték az exportnövekedést, de figyelmeztettek, hogy a zlotynak az euróval szembeni gyengülése még nem garancia a trend folytatódására. Óvatosak az osztrák gazdaságkutatók A legfontosabb osztrák kutatóintézetek óvatosan optimista előrejelzése­ket hoztak nyilvánosságra: a Wifo idén a GDP 1,2 százalékos, jövőre 2,8 százalékos növekedésére számít, az IHS pedig az idei 1,7 százalékos ko­rábbi prognózisát 1,5 százalékra módosította ugyan, de jövőre változat­lanul 2,5 százalékos GDP-növekedést vár. A két intézet szerint a GDP növekedése elsősorban a nemzetközi konjunktúra alakulásától függ. Auszt­riában az idei első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt a GDP az előző há­rom hónaphoz képest, a Wifo szerint a második negyedben az ütem gyor­sulására, de 1 százalék alatti növekedésre lehet számítani, míg a máso­dik félévben az élénkülés erőteljesebb lesz. A kutatók rámutattak, hogy az euró erősödése lassítja ugyan az árak emelkedését Európában, de né­hány negyedév eltolódással fékezni fogja a gazdasági növekedést. Nőtt az ipari termelés Japánban Májusban negyedik egymást követő hónapja nőtt az ipari termelés Ja­pánban az előző hónaphoz képest, méghozzá a várt 2,9 helyett 3,9 százalékkal, ami 1993 óta a leggyorsabb ütem. Ugyancsak kedvező hír, hogy a megkezdett lakásépítések száma meglepetésre 5,8 száza­lékkal nőtt éves összehasonlításban. A növekedés motorja az export, amely a jen erősödése ellenére májusban 5,7 százalékkal emelke­dett. A munkanélküliek száma viszont öt hónap óta először emelke­dett, az áprilisi 5,2-ről 5,4 százalékra, megközelítve a tavaly decem­beri 5,5 százalékos rekordot. Ugyancsak aggasztó, hogy a keresők fo­gyasztása havi összevetésben 2,5 százalékkal csökkent, márpedig a japán GDP 55 százalékát a lakossági fogyasztás adja. A kedvezőtlen hírek a pozitívumok ellenére megkérdőjelezik a lassan induló növe­kedés fenntarthatóságát. Újabb IMF-pénzhez jut Ankara A Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb 1,15 milliárd dollár hitelt folyó­sít Törökországnak a tavaly a bankválság, illetve az ország több mint ötven éve legmélyebb recessziójának felszámolására jóváhagyott 16 milliárdos dolláros keretből. Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója üd­vözölte az ankarai kormány erőfeszítéseit a pénzügyi és az adósságfi­zetési helyzet stabilizálására, ugyanakkor sürgette a közvetlen adók reformját, az adóbeszedés hatékonyságának javítását és az állami al­kalmazottak számának csökkentését. Ellenzi az EU az Air France-Alitalia ügyletet Az EU brüsszeli bizottsága várhatóan megakadályozza az Alitalia és az Air France összefogására irányuló terv végrehajtását, hacsak a két nemzeti légitársaság nem módosítja jelentősen a tranzakció feltét­eleit - értesült a Financial Times. A bizottság amiatt aggódik, hogy az együttműködés csorbítaná a versenyt az olasz és a francia polgári légi közlekedési piacon. A két társaság májusban jelentette be, hogy az év végéig 2-3 százaléknyi részesedés erejéig egymás tulajdonosaivá akarnak válni. Az EU a múlt évben a német Lufthansa és az Austrian Airlines hasonló ügyletét csak azután hagyta jóvá, hogy a két fél a versenytársak érdekeit figyelembe vevő engedményeket tett. NEMZETKÖZI GAZDASÁG Nyilvánosak lesznek a miniszteri értekezletek A dán EU-elnökség prioritása a bővítés Az Európai Unió soros elnök­ségét mától betöltő Dánia leg­fontosabb célkitűzése, hogy decemberben lezárja a csatla­kozási tárgyalásokat a tagjelöl­tekkel. A döntéshozó minisz­teri értekezletek egy része - az EU történetében először - nyilvános lesz. Brüsszeli tudósítónktól: A dán kormány féléves EU- elnökségi programja: bővítés, bővítés, bővítés. A hármas jel­szóval Koppenhága nem annyi­ra saját ambícióját, mint in­kább a tagországokra neheze­dő nyomást akarja jelezni. A kormány elutasítja, hogy a kö­zös mezőgazdasági politika (CAP) reformját és a bővítést összekapcsolják. Tartják ma­gukat az eredeti tervhez, hogy október 24-25-én a brüsszeli rendkívüli csúcson döntenek a mezőgazdasági támogatások­ról, így november elején átad­hatják a közös álláspontot a tagjelölteknek, és a decembe­ri koppenhágai csúcsig megál­lapodhatnak a részletekről. Koppenhága arra akarja szo­rítani a tagjelölteket, hogy ok­tóberig zárjanak le minden olyan jogfejezetet, amely nincs közvetlen összefüggésben az EU-költségvetéssel. Magyaror­szág számára ez azzal a követ­kezménnyel járhat, hogy jelen­tős engedményre kényszerül a versenypolitikában, hiszen az EU brüsszeli bizottsága - amely ebben a kérdésben merevebb a tagállamoknál - továbbra is el­utasítja a magyar igényeket a beruházási adókedvezmények fenntartásáról. Új eleme a bőví­tésnek, hogy az új tagoknak va­lószínűleg nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalniuk, hogy nem akadályozzák Bulgária és Románia felvételét. A bővítés mellett Koppenhá­ga kiemelten kezeli a bel- és igazságügy, illetve a menekült- és bevándorlási politika Sevil­lában elhatározott fokozott ko­ordinációját, együtt a közös vé­delem- és biztonságpolitikával. A dán elnökség feladata, hogy átültesse a gyakorlatba a csúcs­­találkozón elhatározott intéz­ményi reformokat. A miniszte­ri értekezletek tárcazsugorítá­sa mellett arra is fel kell készül­ni, hogy a miniszteri találko­zók nyilvánosak lesznek, leg­alábbis, ha olyan ügyekről ha­tároznak, amelyekben az Euró­pai Parlamentnek társdöntési jogköre van. Gordon Tamás Nem várható kamatcsökkentés a közeljövőben Váratlanul megugrott a szlovák külkereskedelmi hiány A márciusi és az áprilisi csökkenés után májusban jócskán megugrott Szlovákia külkereskedelmi mérlegének hiánya, a 11,251 milliárd ko­ronás deficit közel másfélsze­rese az egy évvel korábbi 7,752 milliárdnak (1 dollár , 44,95 szlovák korona). A Reuters ál­tal megkérdezett elemzők má­jusra is csökkenést vártak 12 havi viszonylatban, az előzetes konszenzus 6,4 milliárd koro­nás deficitről szólt. Az export éves összehasonlí­tásban 6,1 százalékkal, 51,4 milliárd koronára zsugoro­dott, míg az import 0,3 száza­lékkal, 62,7 milliárd koroná­ra nőtt. Az első öt hónapban 36,2 milliárd korona deficit halmozódott fel, szemben az egy­ évvel korábbi 33,3 milli­­árddal. A szlovák jegybank előzőleg a piaci várakozásoknak meg­felelően változatlanul hagyta a kamatokat. Döntését részben éppen a külső egyensúly rom­lásának kockázatával indokol­ta. A másik ténye­ző, amely a jegy­bank szerint nem enged monetáris enyhítést, a költ­ségvetési hiány bő­vülése. Elemzők sze­rint a pénteki kül­kereskedelmi ada­tok megerősítik a pénzintézet állás­pontját, így a kö­zeljövőben nem várható kamat­­csökkentés. A jegybank április­ban váratlanul 50 bázispontos emelést hajtott végre, az irány­adó kéthetes repokamat most 8,25 százalék. (napi) Megszűnőben a CT monopóliuma Liberalizálták a cseh vezetékestelefon-piacot Pozsonyi tudósítónktól. A csehországi vezetékes tele­fonpiac mától megnyílt a ver­seny előtt, miután az eddig mo­nopolhelyzetben levő Cesky Te­lecom (CT) a telekommuniká­ciós törvény értelmében a ri­válisoknak is lehetővé teszi e szolgáltatás nyújtását. A libe­ralizáció egyelőre nem terjed ki az internetre. Pavel Jirou­­sek, a CT alelnöke szerint ed­dig három cég, az Alcatel, a Tele2 és a Contactel kötött szerződést a Cesky Telecom­mal, a CTK cseh hírügynökség információi szerint azonban az új lehetőség iránt összesen kilenc szolgáltató érdeklődik. Más információk szerint egy­előre csupán az Alcatel és a Contactel várja az ügyfeleket, a Tele2 pedig augusztustól lép a piacra. Egyes lapértesülések­ből mindenesetre az derül ki, hogy a további érdeklődők kö­zött található a KPNQwest/ GTS, az eTel, a British Telecom­munications, a Czech OnLine, a Pragonet és a Kiwwi. A libe­ralizált vezetékes piacon a CT ügyfele kitárcsázza a neki megfelelő és vele szerződést kötött szolgáltató négyjegyű előhívószámát, az általa kezde­ményezett hívások után kifize­ti a megfelelő összeget, amely társaságonként eltérhet. Annak dacára, hogy az ügyfél esetleg nem a CT-t választja, a vezeté­kes telefon utáni havi átalány­díjat mindenki a Cesky Tele­comnak köteles fizetni. Megfi­gyelők szerint nem várható, hogy az újonnan piacra lépők radikálisan egymás alá kínál­nak, ezért a CT dominanciája még jó ideig megmarad. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa IVVVVI ~ J SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Központi tplpfinoám- 3|m-A*4Q ITffi'YI I ^ fil J I Hetényi István, Kardos Péter, Köves András, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS --------------------------------------------------------------------------------------------- yijija WWW.napi.nu­ 3SITT. 21 MARKETINGIGAZGATÓ: Pölöskei Gábor 4 HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Bánk­ Judit 4 MAGYAR GAZDASÁG: Baka Zoltán, Molnár Csaba (rovatszerkesztő), Diószegi Fax: 350-1117 ~ József (főmunkatárs) NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő) MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), 7 ! Kiadó:_______________________www.Napi.hu Online Kft. Megjelenik ötször egy héten Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők) PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár E-mail-cím:___________________________napi@napi.hu Ügyvezető igazgató: Rónai Balázs Gergely, Eidenpenz József (rovatszerkesztők) BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI Hirdetésfelvétel- 350-6128 350-3784 350-4349 - --------------------------------------------------------------------------*------------------- TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 DOKUMENTÁCIÓ: Fazekas Márta 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. 4 Postacím: -----------------------------­----------------------­--------------------­-------------------- Szerkesztők: Ádám Viktor, Molnár Gergely, Felelős szerkesztő: Tóth Levente 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. 4 A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával Számítástechnika: ORG­I Bt. Szabó Márta 777777 I­I . ,­­ és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból Z Z~, ZT­­ ~ ~ Tiszteletbe!, főszerkesztő:___________ Dankó Ádám értesítéseket átvenni csek a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Nyomdai előállítás:_________Silkra Lapnyomda Rt. Munkatársak: Csendes Iván (tartalomszolgáltatási Őr-Lapszerkesztő:___________________Szabó Márta ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Intern­et:__________________wwm.szikralapnyomda.hu Magvezeto), Csernai Katalin (web manage,­ Göcsej Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft Áfae/­útló/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati Irodákban. E-mail: szikra.keringheszikralapnyomda.hu IZkattLk)^ ^' eSCnVC' --------------------------------------------------------------------------------------------- Árusításban terjeszti a HIRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. --------------------------------------------------------------------------------------------- (munkatársak) Ügyvezető:_____________Süle László, Werner Péter A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják. VirusBuster Kft. T./F.: 240-1546, 242-2130, 430-8350 www.vbuster.hu, mail@vbuster.hu Felelős vezető: Balogh Ádám vezérigazgató cm: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon:350-4349 2002. JÚLIUS 1. Soros a dollár trendfordulóját jósolja Megingatta az eurót a jen-intervenció A dollár árfolyama pénteken hajszál híján paritásba került az euróval, de az ECB és a Fed a BoJ felkérésére interveniált a jen gyengítése érdekében, aminek mellékhatásaként az euró jelen­tősen gyengült. Soros György szerint a dollár a jövőben érté­kének egy­harmadát elveszítheti. Az USA vállalatai körében most már szinte naponta fel­bukkanó könyvelési botrányok legújabb fejleménye, a Xerox fiktív árbevétel-könyvelése 2000 februárja óta nem látott szintre gyengítette a dollár árfo­lyamát az euróval szemben: egy euróért 0,9990 dollárt is kellett adni péntek kora délután a nem­zetközi devizapiacon. Az ameri­kai valuta emellett utoljára 1999 októberében volt ilyen ol­csó a svájci frankkal és a fonttal szemben, a jenhez képest pedig tíz hónappal ezelőtt. Ezután azonban korrekció következett: noha a pénteken közzétett ada­tok szerint a fogyasztói kiadá­sok az áprilisi 0,5 százalékos emelkedés után májusban 0,1 százalékkal csökkentek az USA- ban, a michigani egyetem fo­gyasztói bizalmi indexe pedig 96,4 pontról 92,4 pontra zu­hant, a dollár erősödni kezdett. Ezt kihasználva az Európai Központi Bank (ECB) és a Fed a japán jegybank (BoJ) felkéré­sére jent adott el euró és dollár ellenében a japán fizetőeszköz gyengítésére. A beavatkozás mellékhatásaként az euró számottevően eltávolodott a dollárparitástól: a megelőző 0,9920 dollárról 0,9858 dollár­ra esett vissza a jegyzése. A BoJ az utóbbi hetekben ezt meg­előzően többször egyedül inter­veniált a devizapiacon, de a be­avatkozások csak órákig érez­tették hatásukat. Soros György szerint mind­azonáltal az utóbbi évek trend­je egyértelműen véget ért és a következő években az amerikai pénz értékének egyharmadát veszítheti el, ha az USA gazda­sága újra recesszióba süllyed, és a részvényárfolyamok komo­lyabban esni kezdenek. A dol­lár nem kívánt értékvesztése komolyan veszélyeztetné a vi­lággazdaság egészét, mert an­nak motorja kerülne bajba. So­ros az amerikai befektetői biza­lom megrendüléséért a Bush­­adminisztrációt hibáztatta, amiért nem avatkozik be a pi­aci folyamatokba. B. P. A. Egységessé váltak a hitelkártyadíjak Olcsóbb az eurókészpénz felvétele az EU-ban (Folytatás az 1. oldalról) Frits Bolkenstein, a bizott­ság belső piacért felelős tagja szerint a szabályozás változá­sa újabb előrelépést jelent az unió egységes fizetési területé­nek létrehozása és az euró elő­nyeinek kihasználása terén, hi­szen könnyebbé és olcsóbbá teszi a tagállamok közötti uta­zást, ami a nyaralási szezon kezdetén különösen jó hír. A rendelkezés értelmében a bankautomatából eurókész­pénz felvételénél a levonás ugyanakkora, függetlenül attól, hogy a bank ügyfele abban az országban használja-e az auto­matát, ahol egyébként a szám­láját vezeti vagy egy másik tag­államban veszi fel a pénzt - írja az euro.hu. Ez számottevő megtakarítást jelent, mert ed­dig egy másik tagállamban 100 euró automatából való fel­vétele átlagosan 4 euróba ke­rült, míg otthon a bankok sem­mit, illetve csupán néhány euró­­centet számoltak fel költség­ként. Egyúttal 12 500 euróig a hitelkártyák használatáért fel­számított költségek is azono­sakká váltak az unió állampol­gárainak, aminek révén olcsób­bak lettek a más tagországban történő vásárlások és a szolgál­tatások, köztük például az in­ternetes és postai rendelések is. A rendelkezés egy év múlva élet­be lépő passzusa szerint nem lesz különbség az unióban az or­szágon belüli és a határokon át­nyúló bankátutalások díjai kö­zött sem, ami további megtaka­rítást jelent majd, hiszen most még két különböző országban lévő bankszámla között 100 euró átutalásáért akár 24 eurót is felszámítanak a bankok. (NAPI)

Next