Napi Gazdaság, 2002. augusztus (12. évfolyam, 148-167. szám)

2002-08-01 / 148. szám

2 gazdaság Gyengült a német kiskereskedelmi forgalom Németországban a kiskeres­kedelmi forgalom júniusban előzetes adatok szerint hó/hó alapon 2,2 százalékkal, éves összevetésben 5,2 százalékkal csökkent. A HDE kiskereske­delmi szövetség egy nappal ko­rábban 4,8 százalékos éves visszaesést becsült a májusi 5,7 százalékos csökkenés után. Az első félévben reálértéken 3,7 százalékkal, nominálértéken 2,7 százalékkal zsugorodott a kis­kereskedelem a statisztikai hi­vatal szerint. Szakértők úgy vé­lik, a következő hónapokban az alacsony infláció és a júniusban életbe lépett béremelések miatt megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. Európai hitelek a jugoszláv utak felújítására Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) és az Eu­­­­rópai Beruházási Bank (EIB) együtt 171 millió euró hitelt ad Jugoszláviának az úthálózat fel­újítására. Az EBRD 76 millió euró kölcsönt folyósít 500 kilo­méter út rendbe hozására, eb­ben benne vannak az országot Bulgáriával, Macedóniával, Hor­vátországgal és Magyarország­gal összekötő páneurópai 10-es folyosó egyes szakaszai. Az EIB 95 millió euró hitelt nyújt 400 kilométer út helyreállítására. Az úthálózatot Jugoszlávia tíz év­vel ezelőtti felbomlása óta gya­korlatilag nem tartották karban. Henry Russell, a bank Jugoszlá­viáért felelős igazgatója szerint az utak rendbe tétele nyomán erősödni fog a kereskedelem Délkelet-Európában. A bővítéssel csak romolhat a helyzet Nincs egységes EU-piac a szolgáltatásokban Egy évtizeddel azután, hogy az Európai Unióban elvileg megva­lósult az áruk és szolgáltatások egységes piaca, az utóbbiak te­rén még mindig messze nem lehet integrációról beszélni - derül ki a brüsszeli bizottság jelentéséből. Az EU végrehajtó szerve intézkedéseket tervez a vállalatok és a fogyasztók szá­mára egyaránt hátrányos álla­potok megszüntetése végett. Már a terjedelem is mutatja, mennyi probléma van: a bizott­ság honlapján olvasható jelen­tés - amelyet a belső piacért fe­lelős tag, Frits Bolkenstein je­gyez - 74 oldalon veszi sorra azokat a tényezőket, amelyek miatt a szolgáltatási szektorban még nem valósult meg az egy­séges EU-piac. A szolgáltató cé­gek számos jogi és adminiszt­rációs akadályba ütköznek, ha a belső határokon átnyúló tevé­kenységet kívánnak folytatni. Az egyes tagországokban kü­lönböznek a vállalatok alapítá­sára és működésére vonatkozó szabályok, az adózási feltételek, a reklámozást érintő előírások, a cégeknek gyakran kell alávet­niük magukat új és új bürok­ratikus eljárásoknak, emellett gyakran más szabályok érvé­nyesek azokra a szolgáltatókra, amelyek fizikailag is jelen van­nak egy országban, mint azok­ra, amelyek anyaországukból folytatják tevékenységüket. Mindehhez a regionális és a he­lyi hatóságok sokszor a külföl­di konkurencia távol tartására használják fel hatalmukat. A helyzet különösen áldatlan annak fényében, hogy az EU- ban a szolgáltatások 70 száza­lékkal részesülnek az össz­­gazdasági kibocsátásból és a foglalkoztatásból. Az egységes szolgáltatási piac hiánya több tekintetben is káros: az EU nem képes teljesen kihasználni növe­kedési potenciálját, a szolgálta­tók - és különösen a kis- és kö­zépvállalatok - csak nehezen és költségesen tudnak terjeszked­ni, s ennek következtében eles­nek az expanzióval elérhető megtakarításoktól, végül a fo­gyasztók nem részesülnek az EU-méretű verseny előnyeiből. A másfél évi munkával ké­szült jelentés a szolgáltatási szféra több specifikumára is felhívja a figyelmet, így példá­ul arra, hogy a különféle szol­gáltatási tevékenységek gyak­ran összefonódnak, ezért ha va­lamelyik akadályokba ütközik, az a többire is kihat, továbbá hogy míg az árukereskedelem­ben csak a javak mozognak, addig a szolgáltatásokkal sok­szor együtt járnak a személyek és az eszközök. A dokumentum szerint az EU bővítésével a szol­gáltatási piac mizériái még sú­lyosabbá válnak, és veszélyben forog az a célkitűzés, hogy 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb gazdasága. A bizottság ezért a jelentés alap­ján, valamint az Európai Parla­menttel, a tagállamokkal, az üzleti és a fogyasztói szerveze­tekkel folytatott konzultációk után intézkedéseket fog kidol­gozni a feltárt akadályok meg­szüntetése céljából. p. 7. Emelkedett az eurózóna inflációja A júniusi 1,8 százalékról júliusban 1,9 százalékra kúszott fel az eurózóna 12 havi inflációja - közölte tegnap előzetes adatként az Eurostat. Az áremelkedés ütemének a múlt havi két és fél éves mélypontról való elmozdulása azt jelenti, hogy január óta első ízben emelkedett a 12 havi infláció. Az adat mindazonáltal megfelel az elemzői várakozásoknak és tovább­ra is alatta maradt az Európai Központi Bank (ECB) által szabott 2 százalékos középtávú plafonnak. Ezért a Reuters szerint továbbra sem várható, hogy az ECB igazgatótanácsa mai ülésén hozzányúl a 3,25 százalékos irányadó kéthetes repokamat-minimumhoz. A Dow Jones által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy az enyhe emelkedés az energiahor­dozóknak tudható be, mivel egy évvel korábban az olaj jóval olcsóbb volt. A szakértők valószínűtlennek tartják, hogy idén tovább csökkennek a térségben a fogyasztói árak. (NAPI) A kereslet visszaesésére számítanak az iparvállalatok Tovább nőtt a francia munkanélküliség Franciaországban júniusban is folytatódott a munkanélkü­liség emelkedése: az állástala­nok száma a munkaügyi mi­nisztérium jelentése szerint 17 ezer fővel, azaz 0,7 százalékkal 2,409 millió főre emelkedett. A munkanélküliségi ráta így a májusi - módosított - 8,9 szá­zalékról 9,0 százalékra, azaz 2000 októbere óta nem látott magasságra emelkedett. A Reuters által megkérdezett elemzők szintén 9,0 százalékot vártak, de ők még a korrekciót megelőző 9,1 százalékos máju­si adatból indultak ki. A mi­nisztérium az aktív népességre vonatkozó legfrissebb felmérés adatait figyelembe véve 1990 januárjáig visszamenően he­lyesbítette a foglalkoztatási sta­tisztikákat, így a júliusi adatok a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) normáit tükrözik. A kormány által eddig alkalma­zott kalkuláció szerint az állás­keresők száma 17,9 ezer fővel, 2,262 millió főre emelkedett. A francia ipar a statisztikai hivatal ugyancsak tegnap köz­zétett jelentése szerint arra szá­mít, hogy a harmadik negyed­évben visszaesik a kereslet, mi­után a második három hónap­ban gyengült a növekedés. A feldolgozóipari cégek kapaci­táskihasználtsága a második negyedévben az előző negyed­évi 84,4 százalékról 84,1 szá­zalékra csökkent. A gyengülő kilátások azt valószínűsítik, hogy a munkanélküliség a kö­vetkező hónapokban ismét nö­vekedni fog, ami a fogyasztói bizalom alakulását is negatív irányba befolyásolja. A fogyasz­tói bizalom júniusban az első hat hónapon belül immár a ne­gyedik alkalommal csökkent, ami óhatatlanul a bruttó hazai termék 54 százalékát kitevő la­kossági fogyasztás gyengülését vonja maga után. C. S. Már a terrortámadás előtt is recesszió volt Erősen lefékeződött az USA gazdasága (FogATÁS'AZ 1. oldalról) Ugyancsak kellemetlen meg­lepetés, hogy az 1999-ig vissza­nyúló revízióból kiderült: a múlt év egészében 1,2 százalék helyett csak 0,3 százalékkal nőtt a GDP, mert nem csak az eddig feltételezett harmadik negyedévben, hanem már a második és az első negyedév­ben is zsugorodott a gazdaság. Ebből a technikai definíció sze­rint is az következik, hogy már jóval a tavaly szeptemberi ter­rortámadás előtt tombolt a re­cesszió az USA-ban. A második negyedévi adatok azt mutatják, hogy igencsak le­lassult a GDP kétharmadát adó fogyasztói kiadások növekedé­si üteme: az első negyedévi 3,1 százalékos bővülést a második­ban 1,9 százalékos követte. Ez feltehetően összefügg azzal, hogy az autógyárak májusban visszafogták a nulla kamatra kínált vásárlási konstrukciói­kat. A vállalati beruházások a hetedik egymást követő ne­gyedévben csökkentek - ezút­tal 1,6 százalékkal -, de kedve­ző jel, hogy a vállalatok két év óta először növelték - 2,9 szá­zalékkal - a szoftverre és az ál­lóeszközökre fordított össze­get. A vállalati készletezés 1,15 százalékponttal gyarapította a GDP-növekedést: az első negyedévi 28,9 milliárd dol­láros hanyatlást 1 milliárd dollár éves szintű növe­kedés követte. Ez azt is jelenti, hogy a feldolgo­zóipari termelés törvényszerűen felfutott. Az import az első ne­gyedévi 8,5 százalékos növeke­dés után 23,5 százalékkal ug­rott meg, az export a 3,5 szá­zalékos bővülést követően 11,7 százalékkal nőtt. A külkereske­delmi deficit 1,77 százalékpon­tot vitt el a második negyedévi GDP-bővülésből, mivel az ame­rikaiak szívesebben vásároltak külföldi árukat, mint belföldön gyártottakat. A feltételezettnél mélyebb ta­valyi recesszió és a gazdaság vészes lassulása - különösen a fogyasztás és a beruházások gyengülése - nemcsak a fellen­dülést kérdőjelezi meg erősen, de a hatalmas tőzsdei árfolyam­ingadozások és a vállalati csa­lások sora miatt egyes elemzők szerint számolni kell a re­cesszióba való visszaeséssel is. Az pedig már biztosra vehető, hogy a Fed a közeljövőben nem emeli a negyvenéves mélypon­ton, 1,75 százalékon lévő irány­adó egynapos kamatot. B. p. A. USA GDP-JÉNEK ALAKULÁSA Lmi gazdaság ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik ötször egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztők: B. Varga Judit, Szabó Márta Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László, Werner Péter SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Kardos Péter, Köves András, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Pölöskei Gábor 4 HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit 4 MAGYAR GAZDASÁG: Baka Zoltán, Molnár Csaba (rovatszerkesztő), Diószegi József (főmunkatárs) NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő) MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztők) PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Lovas András, Molnár Gergely, Eidenpenz József (rovatszerkesztők) BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 DOKUMENTÁCIÓ: Fazekas Márta 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. 4 Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. 4 A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. A NAPI Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster Kft. megoldásai biztosítják. VirusBuster Kft. T./F.: 240-1546, 242-2130, 430-8350 www.vbuster.hu, mail@vbuster.hu NEMZETKÖZI GAZDASÁG Jövőre finanszírozási gondok lehetnek A Fitch a szlovák deficitek felduzzadására számít Pozsonyi tudósítónktól. A Fitch Ratings hitelminősí­tő szerint Szlovákiában a költségvetési hiány az idén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) normái szerint számítva elér­heti a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százalékát, ha pedig a bankkonszolidációra fordí­tott kiadásokat is figyelembe vesszük, akkor a GDP 7,5 szá­zalékára rúghat. Ennek következtében a fo­lyó fizetési mérleg hiánya az idén a GDP 8 százalékára emel­kedhet. A szlovák kormány ko­rábban hitet tett amellett, hogy a költségvetési hiány 2002-ben nem lépi túl a GDP 3,5 száza­lékát, később azonban már a 4,5 százalékos deficitet is megengedhetőnek tartotta. A Fitch Ratings a hiány kedve­zőtlen alakulása ellenére megerősítette az ország hosszú lejáratú devizakötele­zettségeinek BB plusz besoro­lását. A deficit a Fitch szerint eléri az 1997-es és 1998-as szintet, amikor az ország a Meciar-kormány idején kisebb gazdasági és pénzügyi válsá­got élt át. A jelentés leszögezi: az or­szág szempontjából kulcsfon­tosságú a szeptemberi parla­menti választások kimenetele, mert Brüsszel figyelmeztette Szlovákiát, hogy ha a Meciar vezette mozgalom alakít kor­mányt, akkor halasztást szen­ved az EU-csatlakozás. A Fitch szerint az idei költségvetési deficit még finanszírozható a privatizációs bevételekből, kö­zéptávon azonban ez az út nem járható, annál is kevésbé, mert a privatizációs bevételek jövőre megcsappannak és las­sul a külföldi működőtőke be­áramlása is. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa Gyengült a zloty Visszaminősítette a lengyel belső adósságot az S&P A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet a fiskális problémák miatt egy osztály­zattal, A pluszról A-ra rontotta a zlotyban fennálló hosszú le­járatú lengyel államadósság kockázati besorolását. Az S&P arra számít, hogy a kormány idén tartani tudja a a bruttó hazai termék (GDP) 5,4 száza­lékának megfelelő 40 milliárd zloty költségvetési hiányt, ez­által a teljes államháztartási deficit a GDP 6,2 százaléka, az államadósság GDP-hez viszo­nyított aránya pedig 43,5 szá­zalék lesz. A középtávú fiskális konszolidációt azonban egy sor tényező lassítja, egyebek között a gazdasági szerkezetátalakítás, ezért jövőre és 2004-ben csak 5,7, illetve 5,1 százalékra mér­séklődik. Ennek eredménye­ként 2004-ben az államadósság várhatóan a GDP 47,5 százalé­kát fogja kitenni, szemben a 2000-es 40,5 százalékkal. Az S&P a hosszú lejáratú bel­ső adósság visszaminősítésével egyidejűleg megerősítette az összes többi adósság besorolá­sát, köztük a devizában fenn­álló tartozások BBB plusz mi­nősítését. A kilátás mindegyik esetben stabil. Indoklásában az intézet kiemeli, hogy a tarta­lékok a bruttó külső hitelfel­vételi szükségletnek közel 100 százalékára, a rövid lejáratú adósságnak pedig a 300 száza­ 2002. AUGUSZTUS 1. Csökkent a folyómérleg hiánya A vártnál erősebb exportnak köszönhetően júniusban a májusi 549 millióról 376 millió dollárra csökkent a len­gyel folyó fizetési mérleg hiánya. A Reuters által megkér­dezett elemzők 640 milliós deficitet vártak. Az export im­már harmadik hónapja nőtt, a 2,69 milliárd dolláros ér­ték a májusinál 80 millió dollárral nagyobb, éves össze­vetésben pedig 8,5 százalékos növekedést jelent. Az import 3,38 milliárd dollárt tett ki, ez gyakorlatilag stagnálást je­lent májushoz képest. Június végéig a folyó fizetési mér­legben 3,9 milliárd dollár hiány halmozódott fel, ez éves viszonylatban 12 százalékos csökkenés, és a becsült első félévi GDP 3,7 százalékának felel meg. (NAPI) a növekvő munkanélküliség, az EU-csatlakozáshoz kapcso­lódó költségek, az infrastruktu­rális beruházások, a társada­lombiztosítási rendszerek re­formja, valamint az adó- és tb­­terhek csökkentésének szüksé­gessége. Az S&P szerint a GDP- arányos államháztartási hiány sokára rúgnak. A visszaminősí­tés nyomán a dollár a varsói devizatőzsdén 4,19-ra, az euró 4,1025-re erősödött a zloty­hoz képest a korábbi 4,1685- ről, illetve 4,0810-ről, de a nap végére a lengyel fizetőeszköz ledolgozta a gyengülés felét. (NAPI) KEDVEZMÉNYESEN HIRDETHET a csütörtökönként megjelenő Várjuk jelentkezését a 350-6128-as telefonon ! Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORG­I Bt. Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu Felelős vezető: Balogh Ádám vezérigazgató www.napi.hu Kiadó: www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:_____________Rónai Balázs Szerkesztők: Ádám Viktor, Molnár Gergely, Szabó Márta Munkatársak: Csendes Iván (tartalomszolgáltatási üz­letágvezető), Csernai Katalin (web manager), Göcsei Gábor (webmaster), Besenyei Éva, Csernák Valéria (munkatársak) Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 350-4349

Next