Napi Gazdaság, 2003. június (13. évfolyam, 105-124. szám)

2003-06-02 / 105. szám

2 I NEMZETKÖZI GAZDASÁG­I NAPI GAZDASÁG , 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ_________ VALÓSZÍNŰLEG KÖZPONTI TÉMA A DOLLÁR ÁRFOLYAMA Demonstrálják egységüket a nyolcak­ ­­ BANA PÉTER Szentpétervár háromszáz éves történelmének megünneplése után a legfejlettebb ipari orszá­gok és Oroszország, azaz a G-8 államok első számú vezetői a franciaországi Evianban tegnap megkezdték háromnapos csúcs­­találkozójukat. A globalizáció­ellenes csoportok a határ túlol­dalán fekvő Genfben szokás sze­rint heves tömegdemonstrációk­kal adtak hangot nemtetszésük­nek. A színfalak mögötti megbe­széléseken a fő téma valószínű­leg a dollár meredek esése lesz, ami deflációval fenyeget Ázsiá­ban és kisebb mértékben Euró­pában. Bush elnök mindeneset­re még Washingtonból meg­üzente, hogy az erős dollár to­vábbra is amerikai nemzeti ér­dek, ezt azonban a piac valószí­nűleg nem veszi túl komolyan. Annál is kevésbé, mert a német álláspont nem világos. Schröder kancellár pénteken aggodalmát hangoztatta az euró izmosodása miatt, de a Die Welt szombati számában Alfred Tacke, gazda­sági miniszterhelyettes az árfo­lyamot viszonylag stabilnak mi­nősítette, mondván, hogy az euró/ dollár 1,17 körüli szintje reális, ami nem okoz fejfájást. Koidzu­­mi Dzsunicsiro japán kormány­fő viszont már megérkezése előtt világossá tette, hogy Tokió nem akar a dollárhoz képest a jelen­leginél erősebb jent látni. A csúcstalálkozó másik nagy kérdése lehet, hogy sikerül-e el­simítani az egyrészről az USA és a szövetséges Nagy-Britannia, másrészről a Franciország és Né­metország alkotta duók között az iraki háború miatt támadt mély ellentéteket annyira, hogy egy egységes gazdasági stratégi­ának legalább a nyomai felfe­dezhetők legyenek. Ebből a szempontból nem lényegtelen, hogy a résztvevők egyetértésre tudnak-e jutni Irak újjáépítésé­ről, miután az ENSZ már felol­dotta a szankciókat. PARADOX HELYZETBEN AZ ECB Elkezdődhet a német jóléti állam reformja • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egyórás beszédében Schröder leszögezte: na­gyon sok mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy Németország túljusson a stagnálás állapotán. A világon az egyik legbőkezűbb jóléti államot úgy kell megreformálni, hogy értékeit is megóvják, és ha az SPD erre nem hajlandó, az ellenzék olyan módon teszi ezt meg, amit nem lehet helyeselni - fogalmazott. A küldöttek kilencven százaléka igennel szavazott az egyebek mellett az alkalma­zottakat védő jogokat és a munkanélküliek ellá­tásait megnyirbáló programra. A kongresszust Schröder azután hívta össze, hogy az SPD balszárnya és a szakszervezetek már­ciusban vázolt Agenda-2010 programjának terve­zetét ellenezték (NAPI Gazdaság, 2003. május 20., 2. oldal). A kancellár lemondását is kilátásba he­lyezte arra az esetre, ha a küldöttek nem támo­gatják programját, amelyet az ellenzék és az üz­leti körök így is bíráltak, mert szerintük nem tar­talmaz eléggé meggyőző intézkedéseket. A prog­ram rövid távon a munkanélküliek számának emelkedését okozza. Áprilisban a szezonális té­nyezőket figyelmen kívül hagyva 4,495 millióan voltak állás nélkül, de Wolfgang Clement gazda­sági és munkaügyi miniszter a kongresszuson már arról beszélt, hogy a munkanélküliek száma az idén nem haladja meg az 5 millió főt. A Bild és a Die Welt értesülései szerint májusban a szezoná­lis tényezőket figyelembe véve éves összehasonlí­tásban 475 ezerrel, 4,42 millió főre nőtt az állás­talanok száma, és a lapok úgy tudják, hogy a csü­törtökön nyilvánosságra kerülő jelentésben a sze­zonálisan nem kiigazított adat a legmagasabb lesz az 1990-es újraegyesítés óta. A kormánynak a deflációs félelmekkel is meg kell küzdenie: a bulvárlapok címoldalain süllye­dő árakat mutató diagramok jelennek meg nap mint nap, a tévéhíradókban pénztárgépek hátte­re előtt mondják el a híreket. Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozói nem véletlenül hangoz­tatják egyre hangosabban, hogy a deflációs spirál kialakulása nem valós veszély Németországban. A kockázatra azonban már az IMF is felhívta a figyelmet. Az ABN Amro elemzői szerint az ECB igazgatótanácsának csütörtöki ülésén abból kell ki­indulnia, hogy a németországi kereslet összeomlá­sának súlyos hatása lenne az egész térségre, ezért már nem a kamatcsökkentés, csak annak 25, vagy 50 bázispontos mértéke lehet vita tárgya. INGYENES internet­hozzáférés minden új NAPI Online Gold­­előfizetés mellé Az akció részleteit kérjük, olvassa el a www.napi.h­u/akcio internetoldalon, vagy hívja fel terjesztési osztályunkat a 350-0452 -es telefonszámon. ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP 178 FT­­ reraiaazdasaa A KP | n­­MOST MINDEN ELŐFIZETŐNKNEK ingyenes internet hozzáférést biztosítunk I ■ nl\ÜIU |ií mit-' ». WWW um ••/akii iisisMM _ MEGÚJULÓ GAZDASÁGI ERŐFORRÁS - TÖBB, MINT MÁSFÉL ÁRUHI gazdaság előfizetés Wi°íJ.i jjj.c szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 39 000 Ft □ 1 példány egy évre 49 000 Ft □.... példány (több példány esetén) □ 1 példány fél évre 27 000 Ft egy évre, példányonként 36 000 Ft □ 1 példány fél évre 21 000 Ft Cégnév:........................................................................................................ Név:..........................................................Beosztás:..................................... Cím:............................................................................................................ Telefon:...................................E-mail:.......................................................... Fizetés módja:­­ átutalás­i csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:.......................................................................................... Számlafizető címe:........................................................................................... Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! AZ AMERIKAI CÉGEK TÁMOGATJÁK AZ ELKÉPZELÉST A jövőbeli olajbevételekből fizetnék Irak újjáépítését Washington azt szeretné, hogy Irak az elkövetkező néhány évben a későbbi időszak olajbevételeinek fedezetére vehessen föl hiteleket, s ezekből finanszírozza az újjáépítéshez szükséges - főként amerikai - importot.­ ­ PAPP ZOLTÁN Pénzügyileg megalapozott, politikai szem­pontból azonban kétségekre ad okot az a terv, amellyel az USA kormányzata gyorsítani kíván­ja a háború utáni Irak megújulását. A koncep­ció értelmében az amerikaiak által irányított ideiglenes iraki adminisztráció a jövőbeli kő­olaj- és földgázeladásokból származó bevétele­ket használhatná fedezetként olyan hitelekhez, amelyekből az újjáépítéshez szükséges impor­tot finanszírozza. A washingtoni energetikai minisztérium becslése szerint Irak olajexport­potenciálja napi 2,5 millió hordó, ami jelenlegi árakon évi 25 milliárd dollárnyi bevételt jelen­tene. Ahhoz azonban, hogy a kivitel felfuthas­son erre a szintre, több évre és jelentős beruházásokra van szükség. A Financial Times ál­tal megszellőztetett terv sze­rint viszont Irak már ezt meg­előzően is évi több milliárd dollárnyi hitelhez jutna a maj­dani bevételek terhére. A megoldás azonban felveti a kérdést, hogy az ideiglenes adminisztráció vajon leköthett­­e hitelfedezetként annak az időszaknak a bevételeit, ami­kor az országot már egy iraki kormány fogja irányítani. Az így finanszírozott import zöme ugyanis nagyrészt amerikai vállalatoktól - kisebbrészt pe­dig brit és ausztrál cégektől - származna, így az USA egyér­telműen hasznot húzna Irak megszállásából. Az exporthiteleket és hitelga­ranciákat nyújtó amerikai Eximbank minden­esetre támogatja az elképzelést, amely egyéb­ként nem új, hiszen Oroszország 1993-tól szin­tén a későbbi olajbevételek fedezetére fölvett hitelekből vásárolt berendezéseket az USA-ból, és a mechanizmus tökéletesen működött, az Eximbanknak egyetlen cent vesztesége sem ke­letkezett - igaz, Moszkva nem volt amerikai ké­zen. Az ötletet értető módon pártolja több ameri­kai cég is, így az iraki újjáépítésben már részt vevő Halliburton és Bechtel, valamint a General Electric, a Caterpillar, a Motorola, a Raytheon és a Lockheed. EURÓPAI UNIÓ Az unió alapítói mentik meg a Konventet?­ ­ GORDON TAMÁS/BRÜSSZEL Teljes a káosz Brüsszelben, az Európai Konvent ülésén. Az EU alkotmányát kidolgozó tes­tület hétvégi plenáris tanács­kozásán reménytelenül meg­osztott volt a legfontosabb kér­désekben és a konvent elnökét, Valéry Giscard d’Estainge-t szinte minden oldalról támad­ták. A Vatikántól kezdve a ke­reszténydemokratákig azért, mert a preambulumban nem tesz említést istenről és a ke­resztény örökségről, míg mások azt vetik szemére, hogy az al­kotmánytervezetben sok a ki­sebbségi vélemény, vagyis túl sok a nagyobb tagoknak tett engedmény. Az EU-alapítók, azaz a Benelux országok, Né­metország, Olaszország és Fran­ciaország kompromisszumos javaslata szerint lemondaná­nak az egy ország egy biztos elvről, helyette rotációs alapon 15 szavazati jogú biztos lenne, a többi tagország képviselője szavazati jog nélkül venne részt az EU brüsszeli bizottsá­gában. Az EU élén ugyan len­ne egy erős elnök, ám mandá­tuma csupán egy évre szólna és nem főállásban töltené be a tisztséget, vagyis eközben meg­maradna saját országa vezető­jének. A tervezet életképesnek bizonyulhat: a hatok egyetérté­se feloldhatja a nagyok és ki­csik között húzódó ellentéte­ket, mert az EU-elnök valószí­nűleg csak egy kisebb ország­ból kerülne ki, egy nagyobb tagország vezetője ugyanis egy­szerűen nem volna képes a két poszt egyidejű betöltésére - vé­lik brüsszeli megfigyelők. Nagy-Britannia és Spanyol­­ország, valamint további hét állam (Lengyelország, Dánia, Lettország, Észtország, Svédor­szág, Írország, Ausztria) vi­szont elutasítja, hogy az alkot­mány hozzányúljon a nizzai szerződéshez, amely az EU-in­­tézmények és tagországok ké­nyes hatalmi egyensúlyát ke­zelte - többek közt a minisz­terek tanácsában a tagállamok szavazati súlyát és maximálta az Európai Parlamentben a képviselők számát. Tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy a 105 fős konvent 92 résztvevője szombaton petícióban referen­dumot javasolt a tagországok­nak az alkotmányról, ami ve­szélybe sodorhatja az egész pro­jektet, hiszen a 25 országból ér­kező egyetlen elutasítás évekre leblokkolhatja az alkotmányo­zást. A konvent még két plená­ris ülést tervez, a cél az, hogy a június 20-21-i szaloniki csú­cson már a kormányfők aszta­lán legyen a testület ajánlása. ÁLLAMI KÉZBEN MARAD A GDANSKI FINOMÍTÓ? Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a lengyel kormány az iraki olajüzletek­ből való részesedés reményében nem adja el az állami tulajdonban lévő Rafineria Gdanska kőolaj-finomító 75 százalékát az arra egyedül pályázó, a lengyel PKN Orlen és a brit Rotch Energy alkotta konzorciumnak. A PAP hírügynökség pénteki jelentése szerint Piotr Czyzewski lengyel kincstár­ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány elégtelennek találta a PKN és a Rotch tavaly benyújtott ajánlatát, előzőleg pedig helyettese, Tadeusz Soroka arról beszélt, hogy Lotos néven új olajipari csoportot hoznának létre a gdanski és még néhány kisebb finomítóból. Bár azt egyikőjük sem jelentette ki, hogy lefújják a Gdanska eladását - a finomító iránt koráb­ban a Mal Rt. is érdeklődött -, egyes megfigyelők szerint a cég megtartá­sa logikus döntés volna abban az esetben, ha Lengyelországnak sikerülne beszállnia az iraki olajkitermelésbe. Amerikai, lengyel és ukrán illetéke­sek a minap egy olyan tervről tárgyaltak, hogy lengyel vállalatok az álta­luk Irakban felszínre hozott olajat mások által kitermelt Kaszpi-tengeri olajra cserélnék, amely azután Oroszországon, a Fekete-tengeren és Uk­rajnán át - vezetéken, tankhajókon és vonaton - lengyel finomítókba ke­rülne feldolgozásra. AZ ALKOTMÁNYTERVEZET PREAMBULUMBÓL ÉS NÉGY FEJEZETBŐL ÁLL. ____ Bevezetés: az Európai Unió léte mint történelmi, kulturális és gazdasági egy­ség, célja I. Az alkotmány alapelvei: az európai jog érvényessége; értékek; az intézmé­nyek viszonya egymáshoz, hatalmi jogkör II. Alapjogok chartája: emberi jogok, szabadságjogok, szolidaritás III. EU-politikák: a közösségi jogok körülírása, működése, alapvető szabad­ságok, belső piac, stb. IV. Alkotmányjogi eljárás: az alkotmány illetékessége, EU-nyelvek stb. pen­t Újságíró dönt a brit kamatokról .... ............................ NAPI GAZDASÁG Általános meglepetést keltett Gordon Brown brit pénzügyminiszter azzal, hogy pénteken Richard Lambertet, a Financial Times üzleti napilap volt szerkesztőjét nevezte ki a Bank of England (BoE) kamatdöntésekért felelős monetáris politikai tanácsába (MPC) a távozó Christopher Allsopp köz­gazdász-professzor helyébe. Az MPC kilenc tagból áll, közülük öten a BoE vezetői, négyen pedig külső szakemberek. Tegnaptól ez utóbbi csoporba tartozik Lambert is, akinek kollégáitól eltérően nincs közgazdász végzettsége. Egyes kommentátorok ezért nem győznek értetlenkedni kinevezése miatt, mások viszont azt hangoztatják, hogy egy tisztán akadémikus MPC esetleg túlságosan az el­vont modellekre hagyatkozna a kamatdöntések meghozatalakor, ezért nem árt behozni egy olyan embert, akinek közelebbi tapasztalatai vannak a gazdasági valóságról.

Next