Napi Gazdaság, 2003. augusztus (13. évfolyam, 148-167. szám)

2003-08-01 / 148. szám

_____L NEMZETKÖZI GAZDASÁG ____NAPI GAZDASÁG _- 2003. AUGUSZTUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT Meglepetésszerű kamatcsökkentés Prágában­ ­• NAPI GAZDASÁG A cseh jegybanknak a pia­cokat két hónapon belül má­sodszor sikerült meglepnie azzal, hogy ismét 25 bázis­ponttal, 2 százalékra csökken­tette az irányadó kéthetes repokamatát, amely így újabb történelmi mélyponton áll és azonos az Európai Központi Bank (ECB) kamatával. A jegy­bank egyúttal a korábbi, egy évre előretekintő, 2,9-4,3 szá­zalékos inflációs becslését 2,4-3,8 százalékra vitte le, az ez évi GDP-bővülési prognózi­sát pedig 2,3-2,9-ről 2,1-2,9 százalékra csökkentette. A be­jelentések nyomán a korona valamelyest gyengült, az ál­lamkötvények hozama csök­kent. Az infláció kedvező alaku­lásába vetett hit teremtett le­hetőséget arra, hogy a gazda­sági teljesítmény erősítése ér­dekében a jegybank rászánja magát a monetáris enyhítésre - vélekedett az RBC Capital Markets londoni elemzője. A lépés egyúttal azt is jelzi, hogy a jegybank nem aggódik a ko­rona euróval szembeni árfo­lyamának másfél éves mély­pontra esése miatt. A májusi stagnálás után júniusban a fo­gyasztói árak mindössze 0,3 százalékkal nőttek éves össze­vetésben, és a prágai pénzügy­minisztérium szerint a lakos­sági költekezés lanyhulásával párhuzamosan emelkedő fo­gyasztási adók ellenére sem lódul meg az infláció. HÍRHÁLÓ ► Javított jövő évi prognózisán az Ifo A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a júniusi 1,5-ről 1,7 százalékra mó­dosította a jövő évi gazdasági növekedésre adott előrejelzését, de nem vál­toztatott azon az álláspontján, hogy az idén stagnál az eurózóna legnagyobb gazdasága. Az Ifo a kedvezőbb jövő évi kilátásokat a kormány mintegy 15,5 milliárd eurós adócsökkentési tervével és a 2004-es költségvetési tervezet számaival indokolja. Emellett természetesen figyelembe vette, hogy az Ifo­­index júliusban immár a harmadik egymást követő hónapban utalt a nyugat­német vállalatvezetők növekvő üzleti derűlátására. A világgazdaság élénkü­lése külföldről a növekvő exportkeresleten keresztül támogatja a kereslet növekedését, de a javuló belföldi befektetési környezet ugyancsak erősen hozzájárul az ipari termelés ösztönzéséhez - véli a tekintélyes intézet. Az előrejelzés az idén 27,5 dolláros, jövőre 26 dolláros hordónkénti olajárral, 1,10-1,25 euró/dollár árfolyammal számol, és feltételezi, hogy sem a Fed, sem az Európai Központi Bank nem változtat a kamatain. Az Ifo ez évre 3,6, a jövő évre pedig 3,2 százalékos GDP-arányos német államháztartási hiányt prognosztizál. ­ Egyelőre nem aggódik az OPEC A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tegnapi tanácskozásán nem nyúlt a napi 25,4 millió hordós névleges kitermelési kvótához, miután egyelő­re az olajárak magasak és Irak nem képes érdemben növelni kitermelését és exportját. A kartell olajminiszterei, akik legközelebb szeptember 24-én talál­koznak, az iraki termelés miatti aggodalmakat azért találták megalapozatlan­nak, mert a várakozások szerint az ország csak az év végére tudja felfuttatni termelését, maximum napi 1,8 millió hordóra. Ez még mindig jócskán elma­rad a háború előtti 2,5 millió hordótól, így túlkínálatot nem jelent, annál is kevésbé, mivel e mennyiségből mintegy 1 millió hordót tehet ki az export. A kartell sokkal inkább tart attól, hogy jövőre gyenge marad a kereslet, mert a gazdasági fellendülés lanyha lesz. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) leg­frissebb jelentése szerint az igény növekedése az ez évi napi 1 millióról jövő­re ugyan 1,1 millió hordóra emelkedik, de az OPEC olaja iránti kereslet az idei 25,3 millióról napi 24,6 millió hordóra esik vissza, mivel a kartellen kívüli országok növelik kitermelésüket. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL Az OTP Jelzálogbank Rt. („Kibocsátó" vagy „Jelzálogbank", cégjegyzékszám: 01-10-044659, cégbejegyzés: 2001. október 9., székhely: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 300.000. 000.000 (háromszázmilliárd) forint keretösszegű 2003. április 1-i dátumú jelzáloglevél­programjának („Program") keretében az OJB 2003/I jelzáloglevél sorozat 2. részletét összesen 11.000. 000.000 (tizenegymilliárd) forint össznévértékű, azaz 1.100.000 darab, egyenként 10.000 Ft névértékű, jelzáloglevelet értékesít nyilvános forgalomba hozatal útján. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete („PSZÁF") a Programot és a Programhoz kapcsolódó 2003. április 1-i dátumozású tájékoztatót PSZÁF 111/10.310/2003. szám alatt 2003. április 15-i dátummal jóváhagyta. Az OJB 2003/I jelzáloglevél 2003. november 14-én jár le. A Jelzáloglevél fajtája: diszkont jelzáloglevél. A sorozat futamidejének kezdőnapja 2003. augusztus 1. A Jelzáloglevelek részletes feltételeit a Tájékoztató és a 2003. július 31-i dátumú Kibocsátási Melléklet tartalmazza. A Tájékoztató és a Kibocsátási Melléklet a Program Forgalmazó 1054 Szabadság tér 7-8. sz. alatti fiókjában 2003. augusztus 4-től megtekinthető. A forgalomba hozatal alapjául szolgáló társasági döntés: az OTP Jelzálogbank Rt. Igazgatóságának 8/2003. (2003.03.20), illetve 26/2003. sz. (2003.07.24) határozata. A jelzáloglevél forgalomba hozatalából befolyt összeget a Jelzálogbank a jelzálog-hitelezés forrásaként használja fel. Jegyzés A Kibocsátó a Jelzálogleveleket jegyzési eljárás keretében értékesíti. A bruttó forgalomba hozatali árat a Kibocsátó 2003. augusztus 5-én teszi közzé. A jegyzésre ajánlatot magyar jogi személyek, valamint az alkalmazandó hazai és külföldi jogszabályok betartása mellett devizakülföldi jogi személyek nyújthatnak be. Jegyezni a forgalomba hozatal adatait tartalmazó 2003. július 31-i dátumú Kibocsátási Mellékletet részeként a Befektetők rendelkezésére bocsátott, a Program Forgalmazó 1054 Szabadság tér 7-8. sz. alatti fiókjában kézhez kapható Jegyzési ív megfelelő kitöltésével és a Program Forgalmazó (36-1) 298 4343 fax számára történő elküldésével lehet. A jegyzési ajánlatokat 2003. augusztus 6. és 2003. augusztus 8. között 10-től 12 óráig lehet leadni. A megadott időintervallumokon kívül faxolt jegyzéseket az OTP Bank Rt. érvénytelennek tekinti. Allokáció A kibocsátó túljegyzést nem fogad el. Túljegyzés esetén allokációra kerül sor. Az allokáció során alkalmazandó elvek a következők: 1. az OTP Bank Rt. elsőbbséget élvez a többi Befektetővel szemben, először az OTP Bank Rt. jegyzései kerülnek kielégítésre. 2. Az OTP Bank Rt. kielégítése után fennmaradó jelzáloglevél állomány a jegyzések arányában kerül szétosztásra a Befektetők között. 3. Amennyiben az arányosítás eredményeként nem jutna egész Jelzáloglevél a Befektetőknek, úgy köztük teljes neveik abc sorrendje szerint kerülnek elosztásra azok a Jelzáloglevelek, amelyek a jegyzés arányosítása eredményeként egyébként hányadokra oszlanának. Fizetés A Befektetők a vételár megfizetését készpénzzel vagy átutalással teljesíthetik. A Jelzáloglevélre tett jegyzési ajánlat Program Forgalmazó általi elfogadásának feltétele, hogy a Befektető a jegyzési ív benyújtásával egyidejűleg befizesse a vételárat, vagy a vételár igazoltan beérkezzen a Program Forgalmazó alább megjelölésre kerülő bankszámlájára. Program Forgalmazó OTP Bank Rt. (Cím: 1051 Bp., Nádor u. 16.; Fax: 298 4343; Bankszámlaszám: 11782007-55551551-00000000) ­________ JÓTÉKONYAN HATOTT AZ IRAKI HÁBORÚ Sebességet váltott az USA gazdasága Az USA gazdaságának motorja váratlanul felpörgött a második negyedévben, mert a lakossági költekezés szintje magas maradt, az üzleti kiadások is élénkültek és a kormány fél évszázada a legtöbbet fordította fegyverkezésre.­ ­ BANA PÉTER­­• FOTÓ: BLOOMBERG Az első negyedévi 1,4 után a második negyedévben 2,4 száza­lékra gyorsult éves szintre vetítve az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) bővülési üteme - derült ki a washing­toni kereskedelmi minisztérium tegnap közzétett előzetes hi­vatalos becsléséből. A Wall Street-i konszenzus csak 1,4-1,5 szá­zalékos mértékre számított. Azonnali reakcióként a dollár 1,133- ről 1,126 euróig erősödött, a tízéves államkötvény hozama rit­kán látott mértékben, 8 bázisponttal, 4,39 százalékra ugrott. A gazdaságot fűtötte a GDP kétharmadát adó lakossági költe­kezés, aminek ezúttal 3,3 százalékos éves szintű növekedése az adócsökkentésből is táplálkozott. Az eddig a gazdaság leggyen­gébb pontját jelentő vállalati beruházások 2000 második negyed­éve óta a legtöbbel, 6,9 száza­lékkal nőttek, ezen belül a szá­mítástechnikai kiadásokra for­dított összeg 7,5 százalékkal emelkedett. Az iraki háború 44 százalékkal dobta meg a katonai kiadásokat, amelyek az 1951-es koreai háború óta a legmagasabbra emelkedtek. A kiadások szinte minden téren tapasztalható bővülésével pár­huzamosan a vállalati készle­tezés kétszer annyival csök­kent, mint az első negyedév­ben, ami 0,77 százalékpontot vitt el a GDP-bővülésből. Az export visszaesése és az import megugrása a külkereskedelmi hiányt 553,6 milliárd dollárra duzzasztotta, ami 1,56 száza­lékkal apasztotta a növekedést, hiszen az importot nem bel­földön termelték meg. Az inf­lációs nyomásnak szinte sem­mi jele nincs, az árdeflátor az első negyedévi 2,4-ről 1 száza­lékra zuhant. A meglepően jó GDP-adatokból az következik, hogy a folyó negyedévet nagyon kedvező helyzetből kezdte a gazda­ság és ez a lendület már az egész évben kitart, így a két hátralé­vő negyedévben 3, illetve 4 százalékos GDP-bővülés várható - vélik a Goldman Sachs elemzői. A fellendülés gyorsulására utalt a Fed évente nyolcszor kiadott, Beige Booknak nevezett jelenté­se is, amely a nyíltpiaci bizottság (FOMC) kamatdöntéseinél nagy súllyal esik latba. A Fed 12 körzetéből 10 arról számolt be, hogy a június elejétől július közepéig terjedő időszakban élénkülést tapasztalt a több éve recesszióval küzdő feldolgozóiparban. Ugyanakkor kedvezőtlen fejleményként említi a jelentés, hogy a legtöbb körzetben az áruk ára általában még mindig alacsony és túl nagyok az eladatlan autókészletek. AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSA? Szlovákiában meglódultak a lakásárak­ ­• SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY A Pozsonyra jellem­ző lakásvásárlási láz már egész Szlovákiát megfertőzi: az európai uniós csatlakozás kö­zelsége hipnózisszerű­­en hat az emberekre, sokakat vásárlásra ösz­tönöz, másokat kivá­rásra késztet - írja a pozsonyi Pravda. Mi­vel a kereslet messze túlszárnyalja a kínála­tot, az árak egyre ma­gasabbak. Egy-egy la­kás egy-két nap alatt elkel, a vevők azonnal és készpénzzel fizetnek. Szlo­vák ingatlanpiaci szakértők szerint az országszerte tapasz­talható általános drágulás a sza­porodó jelzálogkölcsönöknek, a lakás-takarékpénztári hitelek­nek, na meg annak köszönhető, hogy kevés az eladó lakás. A Pravda adatai szerint egy éve Pozsonyban egy háromszo­bás lakás 1,4-1,8 millió koro­nába került, napjainkban vi­szont már 2-2,5 millióba. Besz­tercebányán a tavalyi 700-750 ezer korona közötti ár 2003-ban 0,9-1,1 millióra ug­rott, Kassán pedig a vizsgált időszakban egy háromszobás la­kás ára 700-800 ezer koronáról 0,8-1,2 mil­lióra emelkedett. Meg­figyelők szerint a fővá­rosban lassan már kul­minálnak az árak és a 2004-es uniós belépés már csak kismérték­ben lép fel árfelhajtó tényezőként. Az építésügyi és ré­giófejlesztési miniszté­rium múlt héten köz­zétett adatai szerint Szlovákiában jelenleg 255 ezer lakás hiányzik a piacról, s ezt az évente átadott 15-20 ezer la­kás csak lassan enyhíti. Végeze­tül a már említett jelzáloghite­lek is árfelhajtó hatásúak. Míg 2002-ben összesen 9,283 mil­liárd korona jelzáloghitelt folyó­sítottak, addig 2003 első 6 hó­napjában már 15,479 milliárd koronát. Az ilyen szolgáltatást nyújtó kilenc szlovák bank kö­zül tartósan a Vseobecná Uve­­rová Banka (VUB) a piacvezető (2003 első felében 4,99 milli­árd koronával). Komoly megle­petést jelent az OTP Banka Slovensko előretörése, amely csak 2002 októberétől folyósít jelzáloghitelt, ennek dacára 2003 első hat hónapjában már 2,5 milliárd korona értékben nyújtott ilyen kölcsönt, s ezzel a VUB mögött a második helyet szerezte meg. A jelzáloghitelek nagyobb vonzerejéhez a kama­tok folyamatos zuhanása és a 2,5 százalékos állami kamattá­­­mogatás is hozzájárult. A lakásvásár­lási láz már egész Szlováki­át megfertőzi - az európai uniós csatla­kozás közelsé­ge hipnózissze­­rűen hat az emberekre. Mi­vel a kereslet messze túlszár­nyalja a kíná­latot, az árak egyre magasab­bak. Befektetés felsőfokon!­­ Tárgyszerű, megbízható információk a hétfőnként megjelenő NAPI Befektető mellékletünkben Két százalék alatt az európai infláció A vártnál valamivel kisebb volt az árak növekedése az euró­­zónában júliusban, az unió sta­tisztikai hivatala szerint ugyan­is a 12 havi inflációs ráta a júni­usi 2 százalék után 1,9 százalék lett, míg a szakértők 2 százalé­kos pénzromlást valószínűsítet­tek. Az Európai Bizottságot is meglepte viszont, hogy milyen rossz volt a gazdasági hangulat a múlt hónapban. Az eurózóná­­ban ugyanis júliusban 98,1-ről 98-ra csökkent az ezt mérő mu­tató, miközben az előző három hónapban szinten tudott marad­ni, ráadásul júliusban kedvező­nek tűnő makroadatok is napvi­lágot láttak a tagországokban. Az alindexek közül nagyon gyenge lett a -13 pontról -15-re csökkenő ipari bizalmi mutató, de külö­nösen az üzleti hangulatot mutató index, amelynek értéke -0,89 volt a júniusi -0,70 után. Nem okozott viszont meglepetést az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi döntése, amellyel változatlanul hagyta az irányadó kéthetes kamatot. Az ECB vezetői többször jelezték, hogy a kamat­láb történelmi mélypontra, 2 százalékra történő leszállításával min­dent megtettek a gazdaság felpörgetéséért, ezért egyetlen szakértő sem akadt, aki vágást várt volna tegnapra. Sőt, a későbbi kamat­­csökkentésekkel kapcsolatos várakozások is elkezdtek időben ki­tolódni, s a piac most arra számít, hogy szeptember helyett csak az év végén lazít újra az ECB. Ebben a várakozásban az is szerepet játszik, hogy novemberben lép hivatalba az új ECB-elnök, Jean- Claude Trichet, s a hagyományok szerint a távozó előd - Wim Duisenberg - nem hoz ekkora horderejű döntést. Trichet kinevezé­sét tegnap hagyta jóvá az ECB döntéshozó tanácsa, s még az Euró­pai Parlament és a tagországok vezetőinek támogatására lesz szük­sége a francia szakembernek, hogy elfoglalhassa hivatalát. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnapi jelentése szerint az eurózóna gazdasága ugyan már elkezdett magához térni, ám még messze van a fellen­düléstől: a szervezet 2,4-ről 2 százalékra rontotta jövő évi GDP-nö­­vekedési prognózisát, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna között egyre nő az 1995 óta szé­lesedő szakadék. Az OECD szerint ezen csak fájdalmas - a mun­kaerőpiacukat és a nyugdíjellátást alapvetően átalakító - szerkeze­ti reformokkal tudnak változtatni az európai országok.­­• ÁCS GÁBOR­­• FOTÓ: BLOOMBERG

Next