Napi Gazdaság, 2003. december (13. évfolyam, 231-250. szám)
2003-12-01 / 231. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ MEGÁLLAPODÁS A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELÉRŐL Előrelépés az EU-alkotmányozás folyamatában • GORDON TAMÁS, BrÜSSZEL Az EU-külügyminiszterek tanácskozásán egyetértés született arról, hogy a tagországok támogatják a találkozó előtt létrejött brit-francianémet megállapodást a közös európai védelempolitikáról. Ennek értelmében egyelőre nem lesz külön EU-főhadiszállás, az esetleges katonai műveleteket a NATO európai főparancsnokságán, a belgiumi Monsban tervezik meg és irányítják. Ezzel sikerült kezelni a két intézmény közötti, válsággal fenyegető nézeteltérést és a megoldás - rövid távon - megnyugtathatja Washingtont is. Az intézményi kérdésekben a legfontosabb fejlemény, hogy a nagyobb tagországok elfogadják a brüsszeli bizottság összetételében az „egy ország - egy biztos” elvet, amit a kisebb és főként a leendő új tagországok követeltek. Azt azonban mindenki belátja, hogy ez nem maradhat örökké így, az unió további bővítése nyomán áramvonalasított bizottságot hoznak létre, amelyben a konvent ajánlásának megfelelően rotációs alapon 15-re szűkítik a teljes jogú tagok számát. Lényegében eldőlt, hogy új külügyminiszteri posztot létesítenek, bár elnevezéséről és hatásköréről még folynak a viták. A miniszterek tanácsában érvényes szavazati eljárásra vonatkozóan egyelőre nem született megállapodás..Az egyik javaslat szerint 2009-ig fennmaradna a nizzai szerződésben megállapított súlyozott szavazási rendszer, amely Spanyolországnak és Lengyelországnak előnyös és utána határoznának az esetleges módosításról. A konvent egyszerűsített javaslata értelmében a döntések jóváhagyásához a tagállamok felének szavazatára van szükség, ha azok az unió lakosságának 60 százalékát képviselik. További módosítások is felmerültek, így végül a döntést elnapolták, de megvan az esélye annak, hogy a decemberi brüsszeli csúcsértekezleten sikerül lezárni a kormányközi konferenciát. er A magyar kormány álláspontja szerint a brüsszeli bizottság összetételét illetően az egy ország, egy biztos elvet kell követni. A miniszteri tanácsban érvényesülő szavazati arányok nem jelentenek vitális kérdést, a nizzai szerződés előírásai is megfelelnek. A vétójog érvényesítését minél több területen csökkenteni kell. A védelempolitika terén prioritást jelent, hogy ne kelljen választani az EU és a NATO között. A kisebbségek védelme a magyar diplomácia sikereként minden jel szerint bekerül az alkotmányba, bár a javasolt „kollektív jogok helyett a „kisebbségekhez tartozó személyek jogaként". A WTO ÚJABB HALADÉKOT ADOTT Washington feladja a büntetővámot? BARABÁS T. IlÁNOS A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) amerikai kérésre máról december 10-ére halasztotta a legvégső döntést arról, hogy a jogszabályokba ütközőnek minősítse-e az Egyesült Államok által az importált acéltermékekre kivetett büntetővámokat. Washington ezzel kilenc nap haladékot kapott a helyzet rendezésére. A WTO legfelsőbb bírósága korábban már illegálisnak minősítette az amerikai acélvámrendeletet, és az Európai Unió be is jelentette: öt nappal azután, hogy a szervezet végleg jóváhagyja a bírósági döntést, 2,2 milliárd dollár összértékű szankciókkal válaszol az USA lépésére. Ez a legnagyobb összegű szankció volna a kereskedelmi háborúk történetében. A panaszosok között volt az EU mellett Japán, Kína, Brazília és több más ország is. A Reuters értesülései szerint a WTO döntésének hátterében az állhat, hogy George W. Bush amerikai elnök állítólag kész az acél rendkívüli importvámjának eltörlésére vagy csökkentésére. A 2002 márciusában kivetett, 30 százalékot is elérő védővámok a hírek szerint már az elnöki tanácsadók szerint is több kárt okoznak, mint hasznot. A büntetővámok egyébként az USA legszorosabb szövetségesei mellett nem vonatkoznak az olyan fejlődő és reformországokra sem, amelyek részesedése az amerikai acélimportban nem éri el a 3 százalékot - ezek közé tartozik Magyarország is. mmm ŐRMEZŐ kezdőbefizetéssel Az akció egyes mocscSetvel veltoztatásáel TÚL BIZONYTALANNÁ VÁLT A NAGYOBBIK OLAJCÉG HELYZETE Befellegzett a Jukosz és a Szibnyefty fúziójának? Kétségessé vált a Jukosz és a Szibnyefty orosz olajvállalatok fúziója, miután az utóbbi pénteken egyoldalúan bejelentette, hogy felfüggeszti az ügylet lebonyolítását. BARABÁS T. JÁÁNOS-GÁTI TIBOR• FOTÓ: BLOOMBERG A Jukosz és a Szibnyefty részvényesei pénteki összevont igazgatótanács-választó közgyűlésének kezdete után néhány perccel bejelentették, hogy a kisebbik társaság, a Szibnyefty felfüggeszti az egyesítési folyamatot, amelynek eredményeképp a világ negyedik legnagyobb olajvállalata jött volna létre. A parlamenti választás előtt egy héttel napvilágot látott hír hatására a Jukosz részvényeinek árfolyama 10,17, a Szibnyeftyé 6,3 százalékkal esett. A Szibnyefty közölte, hogy a döntésben tisztán üzleti és nem politikai megfontolások játszottak szerepet. German Gref orosz gazdasági miniszter mindenesetre makrogazdasági szempontból pozitívan értékelte a fúzió felfüggesztését, mivel, mint mondta, helyesebb előbb rendbe tenni a Jukosz ügyeit. A Szibnyefty jól értesült források szerint végleg fel kívánja mondani a frigyet, mivel főbb részvényesei, köztük a Chelsea angol futbalklub tulajdonosa, Roman Abramovics úgy látják, hogy a Jukosz helyzete instabillá vált a volt vezérigazgató, Mihail Hodorkovszkij letartóztatásával és az orosz főügyészség újabb és újabb akcióival. A Szibnyefty vezetői a fenti források szerint a közgyűlés előtti éjszakán azzal a követeléssel álltak elő, hogy az ő embereik kapják meg mind az elnöki, mind a vezérigazgatói posztot az egyesült cégben, és ennek elutasítása után döntöttek a felfüggesztés mellett. Az eredeti megállapodás szerint Hodorkovszkij lett volna a vezérigazgató és Eugen Svidler, a Szibnyefty elnöke az elnök. Leonyid Nyevzlin, a Jukosz Izraelben tartózkodó egyik főrészvényese a Reutersnek nyilatkozva csalódottságának adott hangot a Szibnyefty vezetőinek magatartása miatt és közölte, kevés esélyt lát a fúzió újraélesztésére. A Jukosz a múlt hónapban véglegesített ügylet keretében 3 milliárd dollár készpénzért és 26 százalék saját részvényért vette meg a Szibnyefty 92 százalékát. A fúzió felmondása esetén Szibnyeftynek a vételár visszatérítése mellett 1 milliárd dollár kártérítést is fizetnie kell a Jukosznak. A Jukosz helyzete instabillá vált Hodorkovszkij letartóztatásával MEGMARADHATNAK A VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK Elfogadták a felvásárlási kódexet BANAI PÉTER Az EU-tagállamok megszavazták a vállalatfelvásárlási kódexnek az olasz elnökség által tető alá hozott kompromisszumos változatát. A brüsszeli bizottság ellenezte a felvizezett változatot, de tizennégy ország mellette szavazott és csupán Spanyolország tartózkodott, ami az uniós döntéshozatali szabályok szerint a bizottság álláspontjának egyhangú felülbírálatát jelenti. A vállalatfelvásárlási kódex azokra a felvásárlásokra és fúziókra vonatkozik, amelyek legalább két uniós tagállam törvényeit, illetve hatóságait érintik. Az egységes szabályozás tizennégy évi egyezkedés után született meg, de a végső változatból Németország, Svédország és Dánia ellenkezése miatt kimaradtak azok a részek, amelyek megtiltották volna a vállalatoknak a felvásárlások kivitelezését gyakorlatilag lehetetlenné tevő védekezési módszerek alkalmazását. E módszerek közül a cégek előszeretettel élnek a szavazati jogok limitálásával, vagy a sokszoros szavazati jogok gyakorlatával, illetve azzal, hogy a céget két tőzsdére is bevezetik. A miniszterek a bizottság azon javaslatát sem támogatták, amely megtiltotta volna a vállalatok igazgatóságának, hogy a részvényesek hozzájárulása nélkül hozzanak védekező intézkedéseket az ellenségesnek tekintett felvásárlási ajánlatok elhárítására. A tervezetről várhatóan december közepén szavaz az Európai Parlament, így az jövő május elsején valószínűleg hatályba lép. Az Európai Unió tagállamainak versenyképességért illetékes miniszterei csak a vállalatfelvásárlási kódex felvizezett változatára adták áldásukat, így a határokon átnyúló akvizíciókat és fúziókat nehezítő számos rendelkezés érvényben maradt. HÍRHÁLÓ ►Greenspan nincs túlfizetve BANKELNÖKI FIZETÉSEK* Fed 171 900 ECB 341 404 Bank of Japan 332 115 Bank of England 446 784 Bank of Canada 269 281 Bank of Italy 743 700 Bundesbank nem ismert Bank of France nem ismert *évi alapfizetés dollárra átszámítva Forrás: Reuters KÖZPONTI FORDÍTÓIRODA SZAKFORDÍTÁS LEKTORÁLÁS TANÚSÍTOTT FORDÍTÁS TOLMÁCSOLÁS 30 NYELV - SZÁMOS SZAKNYELV MEGBÍZHATÓSÁG 1085 Budapest, Kisó utca ,'-5. Telefon: 459-040« Fax: 459-0401 wvtn.kuzpontiforditoiroda.hu info@kii.hu O '< cc co o E-z hh Oh tn -a z '< S o >rW < X A világ hét legfejlettebb ipari országának (G-7) jegybankelnökei, illetve kormányzói nem tartoznak a legjobban fizetett állami hivatalnokok közé. Alan Greenspan, a Fed elnöke például ennek csak töredékét kapja, de ő egyébként is a legrosszabbul fizetett jegybankár a G-7 államok között. A MNB elnökének javadalmazása nem publikus, noha az MNB formailag részvénytársaságként működik. A monetáris tanács tagjai havi 1,5 millió forint javadalmazásban részesülnek.