Napi Gazdaság, 2003. december (13. évfolyam, 231-250. szám)

2003-12-01 / 231. szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ MEGÁLLAPODÁS A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELÉRŐL Előrelépés az EU-alkotmányozás folyamatában­ ­• GORDON TAMÁS, Br­ÜSSZEL Az EU-külügyminiszterek tanácskozásán egyetértés született arról, hogy a tagországok tá­mogatják a találkozó előtt létrejött brit-francia­­német megállapodást a közös európai védelem­­politikáról. Ennek értelmében egyelőre nem lesz külön EU-főhadiszállás, az esetleges katonai mű­veleteket a NATO európai főparancsnokságán, a belgiumi Monsban tervezik meg és irányítják. Ezzel sikerült kezelni a két intézmény közötti, válsággal fenyegető nézeteltérést és a megoldás - rövid távon - megnyugtathatja Washingtont is. Az intézményi kérdésekben a legfontosabb fej­lemény, hogy a nagyobb tagországok elfogadják a brüsszeli bizottság összetételében az „egy or­szág - egy biztos” elvet, amit a kisebb és főként a leendő új tagországok követeltek. Azt azonban mindenki belátja, hogy ez nem maradhat örök­ké így, az unió további bővítése nyomán áram­­vonalasított bizottságot hoznak létre, amelyben a konvent ajánlásának megfelelően rotációs ala­pon 15-re szűkítik a teljes jogú tagok számát. Lényegében eldőlt, hogy új külügyminiszteri posztot létesítenek, bár elnevezéséről és hatáskö­réről még folynak a viták. A miniszterek tanácsá­ban érvényes szavazati eljárásra vonatkozóan egy­előre nem született megállapodás..Az egyik javas­lat szerint 2009-ig fennmaradna a nizzai szerző­désben megállapított súlyozott szavazási rendszer, amely Spanyolországnak és Lengyelországnak elő­nyös és utána határoznának az esetleges módosí­tásról. A konvent egyszerűsített javaslata értelmé­ben a döntések jóváhagyásához a tagállamok felének szavazatá­ra van szükség, ha azok az unió lakosságának 60 százalékát képviselik. További módosítások is felmerültek, így végül a dön­tést elnapolták, de megvan az esélye annak, hogy a decembe­ri brüsszeli csúcsértekezleten sikerül lezárni a kormányközi konferenciát. e­r A magyar kormány álláspontja szerint a brüsszeli bizottság összetételét illetően az egy ország, egy biztos elvet kell követni. A miniszteri tanácsban érvényesülő szavazati arányok nem je­lentenek vitális kérdést, a nizzai szerződés előírásai is megfelelnek. A vétó­jog érvényesítését minél több területen csökkenteni kell. A védelempolitika terén prioritást jelent, hogy ne kelljen választani az EU és a NATO között. A kisebbségek védelme a magyar diplomácia sikereként minden jel szerint be­kerül az alkotmányba, bár a javasolt „kollektív jogok­ helyett a „kisebbsé­gekhez tartozó személyek jogaként". A WTO ÚJABB HALADÉKOT ADOTT Washington feladja a büntetővámot?­ ­ BARABÁS T. IlÁNOS A Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) amerikai kérésre máról december 10-ére halasz­totta a legvégső döntést arról, hogy a jogszabályokba ütköző­nek minősítse-e az Egyesült Ál­lamok által az importált acélter­mékekre kivetett büntetővámo­kat. Washington ezzel kilenc nap haladékot kapott a helyzet rendezésére. A WTO legfelsőbb bírósága korábban már illegális­nak minősítette az amerikai acélvámrendeletet, és az Euró­pai Unió be is jelentette: öt nap­pal azután, hogy a szervezet végleg jóváhagyja a bírósági dön­tést, 2,2 milliárd dollár összér­tékű szankciókkal válaszol az USA lépésére. Ez a legnagyobb összegű szankció volna a keres­kedelmi háborúk történetében. A panaszosok között volt az EU mellett Japán, Kína, Brazília és több más ország is. A Reuters értesülései szerint a WTO döntésének hátterében az állhat, hogy George W. Bush amerikai elnök állítólag kész az acél rendkívüli importvámjának eltörlésére vagy csökkentésére. A 2002 márciusában kivetett, 30 százalékot is elérő védővám­ok a hírek szerint már az elnö­ki tanácsadók szerint is több kárt okoznak, mint hasznot. A büntetővámok egyébként az USA legszorosabb szövetségesei mellett nem vonatkoznak az olyan fejlődő és reformországok­ra sem, amelyek részesedése az amerikai acélimportban nem éri el a 3 százalékot - ezek közé tartozik Magyarország is. mmm ŐRMEZŐ kezdőbefizetéssel Az akc­ió egyes mocscSetve­l veltozt­a­tásáel TÚL BIZONYTALANNÁ VÁLT A NAGYOBBIK OLAJCÉG HELYZETE Befellegzett a Jukosz és a Szibnyefty fúziójának? Kétségessé vált a Jukosz és a Szibnyefty orosz olajvállalatok fúziója, miután az utóbbi pénteken egyoldalúan bejelentette, hogy felfüggeszti az ügylet lebonyolítását.­ ­ BARABÁS T. JÁÁNOS-GÁTI TIBOR­­• FOTÓ: BLOOMBERG A Jukosz és a Szibnyefty rész­vényesei pénteki összevont igaz­gatótanács-választó közgyűlés­ének kezdete után néhány perc­cel bejelentették, hogy a kiseb­bik társaság, a Szibnyefty felfüg­geszti az egyesítési folyamatot, amelynek eredményeképp a vi­lág negyedik legnagyobb olajvál­lalata jött volna létre. A parla­menti választás előtt egy héttel napvilágot látott hír hatására a Jukosz részvényeinek árfolyama 10,17, a Szibnyeftyé 6,3 száza­lékkal esett. A Szibnyefty közöl­te, hogy a döntésben tisztán üz­leti és nem politikai megfonto­lások játszottak szerepet. German Gref orosz gazdasági miniszter mindenesetre makro­gazdasági szempontból pozití­van értékelte a fúzió felfüggesz­tését, mivel, mint mondta, he­lyesebb előbb rendbe tenni a Jukosz ügyeit. A Szibnyefty jól értesült for­rások szerint végleg fel kívánja mondani a frigyet, mivel főbb részvényesei, köztük a Chelsea angol futbalklub tulajdonosa, Roman Abramovics úgy látják, hogy a Jukosz helyzete instabil­lá vált a volt vezérigazgató, Mi­hail Hodorkovszkij letartóztatá­sával és az orosz főügyészség újabb és újabb akcióival. A Szibnyefty vezetői a fenti forrá­sok szerint a közgyűlés előtti éj­szakán azzal a követeléssel áll­tak elő, hogy az ő embereik kap­ják meg mind az elnöki, mind a vezérigazgatói posztot az egye­sült cégben, és ennek elutasítá­sa után döntöttek a felfüggesztés mellett. Az eredeti megállapo­dás szerint Hodorkovszkij lett volna a vezérigazgató és Eugen Svidler, a Szibnyefty elnöke az elnök. Leonyid Nyevzlin, a Jukosz Izraelben tartózkodó egyik főrészvényese a Reuters­­nek nyilatkozva csalódottságá­nak adott hangot a Szibnyefty vezetőinek magatartása miatt és közölte, kevés esélyt lát a fúzió újraélesztésére. A Jukosz a múlt hónapban véglegesített ügylet keretében 3 milliárd dollár készpénzért és 26 százalék sa­ját részvényért vette meg a Szib­nyefty 92 százalékát. A fúzió felmondása esetén Szibnyefty­­nek a vételár visszatérítése mel­lett 1 milliárd dollár kártérítést is fizetnie kell a Jukosznak. A Jukosz hely­zete instabillá vált Hodor­kovszkij letar­tóztatásával MEGMARADHATNAK A VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK Elfogadták a felvásárlási kódexet­ ­ BANAI PÉTER Az EU-tagállamok megsza­vazták a vállalatfelvásárlási kódexnek az olasz elnökség által tető alá hozott kompro­misszumos változatát. A brüsszeli bizottság ellenezte a felvizezett változatot, de ti­zennégy ország mellette sza­vazott és csupán Spanyolor­szág tartózkodott, ami az uniós döntéshozatali szabályok szerint a bizottság álláspontjának egyhangú felülbírálatát jelenti. A vállalatfel­vásárlási kódex azokra a felvásárlásokra és fú­ziókra vonatkozik, amelyek legalább két uni­ós tagállam törvényeit, illetve hatóságait érin­tik. Az egységes szabályozás tizennégy évi egyez­kedés után született meg, de a végső változat­ból Németország, Svédország és Dánia ellen­kezése miatt kimaradtak azok a részek, amelyek megtiltot­ták volna a vállalatoknak a felvásárlások kivitelezését gyakorlatilag lehetetlenné tevő védekezési módszerek al­kalmazását. E módszerek kö­zül a cégek előszeretettel él­nek a szavazati jogok limitá­lásával, vagy a sokszoros sza­vazati jogok gyakorlatával, illetve azzal, hogy a céget két tőzsdére is bevezetik. A miniszterek a bizottság azon javaslatát sem támogatták, amely megtiltotta volna a vállalatok igazgató­ságának, hogy a részvényesek hozzájárulása nél­kül hozzanak védekező intézkedéseket az el­lenségesnek tekintett felvásárlási ajánlatok el­hárítására. A tervezetről várhatóan december közepén szavaz az Európai Parlament, így az jövő május elsején valószínűleg hatályba lép. Az Európai Unió tagállamainak versenyképességért illetékes mi­niszterei csak a vállalatfelvásárlá­si kódex felvizezett változatára ad­ták áldásukat, így a határokon át­nyúló akvizíciókat és fúziókat ne­­hezítő számos rendelkezés ér­vényben maradt. HÍRHÁLÓ ►Greenspan nincs túlfizetve BANKELNÖKI FIZETÉSEK* Fed 171 900 ECB 341 404 Bank of Japan 332 115 Bank of England 446 784 Bank of Canada 269 281 Bank of Italy 743 700 Bundesbank nem ismert Bank of France nem ismert *évi alapfizetés dollárra átszámítva Forrás: Reuters KÖZPONTI FORDÍTÓIRODA SZAKFORDÍTÁS LEKTORÁLÁS TANÚSÍTOTT FORDÍTÁS TOLMÁCSOLÁS 30 NYELV - SZÁMOS SZAKNYELV MEGBÍZHATÓSÁG 1085 Budapest, Kisó utca ,'­-5. Telefon: 459-040« Fax: 459-0401 wvtn.kuzpontiforditoiroda.hu info@kii.hu O '< cc co o E-z hh Oh tn -a z '< S o >­rW < X A világ hét legfejlettebb ipari országá­nak (G-7) jegybankelnökei, illetve kormányzói nem tartoznak a legjobban fizetett állami hivatalnokok közé. Alan Greenspan, a Fed elnöke például en­nek csak töredékét kapja, de ő egyéb­ként is a legrosszabbul fizetett jegy­bankár a G-7 államok között. A MNB elnökének javadalmazása nem publikus, noha az MNB formailag részvénytársaságként működik. A mo­netáris tanács tagjai havi 1,5 millió forint javadalmazásban részesülnek.

Next