Napi Gazdaság, 2004. november (14. évfolyam, 212-232. szám)
2004-11-02 / 212. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2004. NOVEMBER 2., KEDD MEGUGROTT AZ INFLÁCIÓ, DE AZ ECB MÉG KIVÁR Lassul az auritrna mara d• NAPI GAZDASÁG Az elemzők által várt 53 helyett 52,4 pontra esett októberben a szeptemberi 53,1-ről az euróövezet feldolgozóiparának beszerzésimenedzser-indexe (PMI). Az 50 pont feletti érték növekedést jelez ugyan, de az októberi adat tíz hónapja a legrosszabb. A Reuters megbízásából az NTC Research által készített index - harmadik hónapja tartó - gyengülésének legfőbb oka a megrendelések alakulásában keresendő, az erre vonatkozó részmutató 52,6 pontos értéke tavaly szeptember óta a legalacsonyabb. Különösen a külföldi megrendelések terén tapasztalható visszaesés, ami a magas olajár mellett az euró erősödésével is magyarázható. A kibocsátás részindexe 54,8-ról 54 pontra romlott, és a felmérés tanúsága szerint a feldolgozóipari vállalatoknál csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben az olajár miatt meredeken emelkedtek a költségek. Ugyancsak az olaj drágulására vezethető vissza az, hogy az Eurostat első becslése szerint az eurózóna tizenkét havi inflációja októberben 2,5 százalékra ugrott a szeptemberi 2,1 százalékról, s így immár hetedik hónapja volt magasabb az Európai Központi Bank (ECB) kétszázalékos küszöbértékénél. Az adat meglepte az elemzőket, a konszenzus ugyanis 2,2 százalék volt. Az ECB kormányzótanácsa csütörtökön ülésezik, s várhatóan nem változtat a kétszázalékos alapkamaton. Egyes elemzők szerint a pénzromlás üteme miatt a kívánatosnál magasabb lehet a bérek emelkedése, s emiatt az infláció az ECB prognózisával ellentétben még 2005 nagy részében is két százalék fölött marad. 1 EURÓZÓNA-INFLÁCIÓ 2,7 -----------------------------------------1,5 ----------------------------------------AAKAAA CNi CT C ^ oo o O CD CD CM CM CM Forrás: Bloomberg AZ OPEC ELNÖKE MÉRSÉKLŐDÉST VÁR Alig hatott az olajárra a kínai kamatemelés • BARABÁS T. JÁNOS Egyelőre nem igazolódott be az a várakozás, hogy a múlt heti kínai kamatemelés nyomán (NAPI Gazdaság, 2004. október 29., 2. oldal) jelentősen csökken az olaj ára. Pénteken New Yorkban 50,47 dollárra esett ugyan az északamerikai könnyűolaj ára - néhány nappal korábban még 55 fölött járt -, ám tegnap újra 52,47 dollárra emelkedett. Kína a világ második legnagyobb olajfogyasztója az USA után, s dinamikus gazdasági növekedése a legfőbb tényező az olaj drágulásában. A kamatemelés után elemzők úgy vélekedtek, hogy a gazdaság túlfűtötté válását megakadályozni hivatott intézkedés nyomán csökkenni fog az energiaigény Kínában, s ez lenyomja az olaj árát. A szigorítás hosszabb távú hatása egyelőre bizonytalan, az viszont tény, hogy a mexikói-öbölbeli amerikai olajkutak a kitermelése még mindig alig nyolcvan százaléka a szeptemberi hurrikánok előtti szintnek, s az USA fűtőolaj-tartalékai - noha a múlt héten nőttek - még mindig 16 százalékkal kisebbek, mint tavaly ilyenkor. Purnomo Yusgiantoro, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC elnöke a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az amerikai tartalékok növekedése és a Mexikói-öböl termelésének helyreállása, valamint az, hogy a kartell a hivatalos kvótánál napi 2 millió hordóval több olajat termel ki, az árak csökkenését vetíti előre. Economist Conferences Sixth Business Roundtable with the Government of Hungary Vissza a növekedési pályára 2004. november 12. Budapest Stratégiai menetrend: gazdaságpolitikai reformoktól a globális versenyképességig A többéves hagyományoknak megfelelően az Economist Conferences a politikai élet elsőszámú képviselőit hozza össze az üzleti élet csúcsvezetőivel, hogy közösen mérjék fel Magyarország üzleti növekedési lehetőségeit a jelenlegi politikai változások fényében. A kötetlen beszélgetésen az alábbi politikusok vesznek részt: Ferenc Gyurcsány János Kóka Tibor Draskovics György Szapáry Bálint Magyar Prime Minister Minister of Economy Minister of Finance Deputy Governor of the Minister of Education and Transport National Bank of Hungary + Megismerheti hogyan értékelik az Economist Group szakértői Magyarország rövid távú gazdasági kilátásait. + Betekintést nyerhet a kormányzat terveibe, közvetlenül a kormány tagjaitól. + Értékes üzleti információkat szerezhet, amelyek lehetővé teszik, hogy Ön sikeresebben versenyezzen. Támogatóink: Média partnerünk: PR partnerünk: ERSTE ÉV!. E 321 gazdaság ALÁÍRTÁK AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYÁT Buttiglione lemondott, Kovács helyzete bizonytalan Az olasz Rocco Buttiglione lemondott a brüsszeli biztosjelöltségről, de elképzelhető, hogy az Európai Néppárt ellenállása miatt Kovács Lászlónak is mennie kell. Bizonytalan a múlt pénteken aláírt EU-alkotmány jövője is. • NAPI GAZDASÁG Az olasz Rocco Buttiglione szombaton bejelentette, hogy lemond , jelöltségéről az új Európai Bizottságban. A hazájában az európai ügyek minisztériumát vezető politikus az igazságügyi és biztonsági tárcát kapta volna José Manuel Barroso bizottságában, de ultrakonzervatív nézetei miatt megbukott az Európai Parlament (EP) bizottsági meghallgatásán. A magát most ártatlan áldozatnak nevező Buttiglione utódját Silvio Berlusconi miniszterelnök hivatalosan még nem nevezte meg, de úgy tudni, Franco Frattini külügyminiszter lesz a jelölt. Barroso a múlt héten a kudarc elkerülése végett úgy döntött, hogy visszavonja bizottságának jelölését, azaz nem kér EP-szavazást a testületről. Kétséges azonban, hogy Buttiglione távozása elegendő lesz-e a parlamenti jóváhagyáshoz, egyes információk szerint ugyanis a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy a jobboldali jelölt mellett áldozzanak fel egy szocialistát is. Ez a sors Kovács Lászlót, az energetikai tárca várományosát fenyegeti a leginkább, mivel a szocialista jelöltek közül ő tette a legrosszabb benyomást a meghallgatáson. Az EP kifogásolta még a dán Mariann Fischer Boel (mezőgazdaság), a holland Neelie Kroes (versenyügyek) és a lett Ingrida Udre (adózás) személyét is, ám ők mindannyian liberálisok. A magyar kormány hivatalos álláspontja egyelőre az, hogy Kovács a biztosjelölt. Pénteken a huszonöt tagország vezetői - köztük Gyurcsány Ferenc - Rómában aláírták az Európai Unió alkotmányos szerződését. A ceremónián jelen voltak a leendő új tagállamok, Románia, Bulgária, Törökország és Horvátország vezetői is. Az alaptörvény az eddigi gyakorlathoz képest szűkíti a tagországok vétójogát, egyszerűsíti a döntéshozatalt, létrehozza az EU elnöki és külügyminiszteri posztját és növeli az Európai Parlament hatalmát. Hatályba azonban csak akkor léphet, ha valamennyi tagállam ratifikálja - márpedig erre nincs sok esély. A 25- ből eddig kilenc ország - Csehország, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia - döntött úgy, hogy népszavazás határozzon az alkotmány elfogadásáról. A szerződéshez csatolt nyilatkozat szerint abban az esetben, ha a pénteki aláírástól számított két éven belül a tagországok négyötöde ratifikálta az okmányt, de egyes országokban ez nehézségekbe ütközött, az ügyet az Európa Tanács, a tagországok vezetőinek testülete elé utalják. AZ „ÁRTATLAN ÁLDOZAT’’ Buttiglione vétlennek érzi magát Gyengébb a vártnál az USA GDP-adata • PAPP ZOLTÁN A második negyedévi 3,3 százalék után a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal bővült éves szintre kivetítve az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) a kereskedelmi minisztérium jelentése szerint. Az adat elmarad a várakozásoktól, a Dow Jonesnál és a Bloombergnél ugyanis egyaránt 4,3 százalékos volt az elemzői konszenzus. A lakossági fogyasztás fellendült ugyan, a 4,6 százalékos annualizált emelkedés csaknem háromszorosa a második negyedévi 1,6 százaléknak, ugyanakkor az üzleti beruházások növekedése 8,5 százalékra esett vissza az április-júniusi 13,9 százalékról, és gyengítette a GDP-mutatót a rekordnagyságú, éves szinten 598 milliárd dolláros külkereskedelmi hiány is. A fogyasztás erősödése dacára kedvezően alakult az infláció, az úgynevezett személyi fogyasztási index csak 1,1 százalékkal emelkedett a második negyedévi 3,1 százalék után, az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó - a Federal Reserve által preferált - index pedig csupán 0,7 százalékkal nőtt, ami 42 év óta a legalacsonyabb. Elemzők ezzel együtt teljesen biztosak abban, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága a jövő héten újabb 25 bázisponttal, 2 százalékra emeli a szövetségi alapkamatot, mivel a gazdaságnak már nincs szüksége monetáris támogatásra a növekedéshez. Negatív meglepetést okozott az Institute for Supply Management által készített feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, az októberi mutató 56,8 pontra romlott a szeptemberi 58,5- ről, miközben elemzők változatlan értéket vártak. Az új megrendelések részindexe viszont 58,1-ről 58,3 pontra javult. Egy másik fontos mutató, a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe 91,7 pont lett október végén, ami gyengébb ugyan a szeptemberi 94,2-nél, de jobb a hó közepén mért 87,5- nél. Döntetlen az ukrán elnökválasztáson • MPI GAZDASÁG A várakozásoknak megfelelően szinte fej-fej mellett végzett a két legesélyesebb jelölt az ukrán elnökválasztás első fordulójában. A szavazatok közel 95 százalékának feldolgozása után Viktor Janukovics miniszterelnök - akit Leonyid Kucsma leköszönő államfő is támogat - 40,15 százalékkal vezetett a liberális Viktor Jucsenko volt kormányfő előtt, aki 39,15 százalékot kapott. A győzelemhez legalább 50 százalék kellett volna, így a választók a november 21-ei második fordulóban dönthetnek a két politikus között. Az EBESZ, az Európa Tanács és a NATO közös megfigyelőcsoportja szerint a választás nem felelt meg az európai normáknak, a média Janukovicsnak kedvezett és a kormány akadályozta az ellenzéki aktivitást. Janukovics, aki kormányfőként növelte a gazdaság állami kontrollját, többek közt az átlagbér megkétszerezését és a nyugdíjak emelését, a közalkalmazottak munkakörülményeinek javítását, valamint az áfa 20-ról 12 százalékra való csökkentését ígéri, míg a piacpárti Jucsenko programja olyan elemeket tartalmaz, mint a cégadók mérséklése, a bürokrácia enyhítése, az állami szektor karcsúsítása, továbbá a korrupció és a szürkegazdaság visszaszorítása.