Napi Gazdaság, 2005. szeptember (15. évfolyam, 170-191. szám)

2005-09-01 / 170. szám

A MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A• 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A KORMÁNY EGYELŐRE KIVÁR Jövőre négy százalék körüli reálbér-növekedés várható A munkavállalók 2006-ban 4 százalék körüli reálbér-növekedéssel kalkulálnak, a munkaadói oldal és a pénzügyi tárca egyelőre nem nyilatkozott ez irányú elképzeléseiről. STI­fiPKFBF^FT *­­WGtcs "°EWI " ■ancncjcl Az ideihez hasonlóan a gazdasági növe­•'1 f? ^ kedéssel megegyező, mintegy 4-4,1 száza- lL%3­­ lékos reálbér-növekedéssel számolnak jövő­csmn- re a munkavállalói *..... oldal képviselői. Ér­demi javaslatról csak a kormány konk­rét jövő évi inflációs, adó- és költségve­tési terveinek ismeretében lehet szó - mondta lapunknak Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Dávid Ferenc, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője elmond­ta, hogy ők is csak a kormány lépései­nek ismeretében, valamint a munkavál­lalói oldal javaslata után alakítják ki ál­láspontjukat. Lapunk megkeresésére a pénzügyi tárcánál annyit közöltek, hogy van számuk a reálbérek jövő évi növe­kedését illetően, ám egyelőre várnának a nyilvánosságra hozatallal. A jelenlegi prognózisok szerint az idei évre vonatkozó reál­bér-növekedés meghaladhatja a 4 százalékot. A KSH adatai alapján a költségvetési szférában 6,7 százalékkal, a vállalko­zói szférában pedig 7,1 százalékkal nőttek a reálbérek az elő­ző évihez képest (NAPI Gazdaság, 2005. július 20., 3. oldal). A teljes munkaidő­ben foglalkoztatottaknál az év első öt hó­napjában a bruttó átlagkereset 157 ezer forint volt. Ezen belül a magánszférában dolgozók esetében 143 ezer forint, a költ­ségvetési intézményeknél dolgozók eseté­ben pedig 190 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset. A reálbér-növekedés az év első 5 hónapjában a közigazgatásban és az oktatásban volt élenjáró 17,8 és 14,9 százalékkal. A legkisebb mértékű növe­kedést az élelmiszeripar realizálta 1,2 százalékkal, ezt követte az építőipar 2,7, a kereskedelem 4,2, illetve a gépipar 4,5 százalékkal.­ ­ A REÁLBÉREK ALAKULÁSA _________­­ Orbán-kormány 1998-2001 Medgyessy-Gyurcsány-kormány 2002-2005 I 120 ------------------------------------------------------------------------------­S 116---------------------------------------— ■ 112 --------------­­ -----­f| 108 -----------------------------------------------------­p 104 ,------------------------------------------------------------------------1 100 ---------- —*—- ---------------------------------­^ A A A A A JS -a 5 Hu 2 3n —; esi co ;§ •IE Forrás: KSH AZ ÁFACSÖKKENTÉS NEM AD LÖKÉST Pesszimizmus az ingatlanpiacon • BAKONYI ATTILA Az év első negyedében mért­tel csaknem megegyező képet mutat a GKI és az AL Holding által készített második negyed­évi ingatlanindex is, azaz a A lakástörvény módosításával a lakásmaffia ellen kíván fellépni a kabinet. A változtatás nyomán a nem szociális célú bérlakások esetében a bérlőnek óvadékot kell letennie, ezzel (is) garantálva a bérleti díj fizetését - derült ki a kormány ülését követő tájékozta­tón. Az óvadék összegét az illeté­kes önkormányzatok saját hatás­körben állapíthatják meg. Az ön­­kormányzati vagy állami tulajdonú bérlakások bérbeadásakor feltétel lesz az életvitelszerű bentlakás, amit évente legalább egyszer el­lenőriznie kell az illetékes ható­ságnak. megkérdezettek továbbra is borúlátók az ország ingatlanpi­acát illetően - hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az index értéke -24,3 (az első ne­gyedévben -23,2 pont volt), amiért a szakértők szerint el­sősorban a lakáspiac a felelős. Az itt tevékenykedő cégek lát­ják ugyanis sötéten a jövőt, míg javulás érzékelhető az iroda- és az üzlethelyiségek piacán. Mindezzel együtt az ingatlan­árak a következő 12 hónapban - a telkek kivételével - inflá­ció alatti mértékben nőnek a várakozások szerint. Az idei év első hat hónapjá­ban 11 százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában, a lakásépí­tési engedélyek száma viszont 10,5 százalékkal csökkent. A felmérés szerint a kormányzat által tervezett áfacsökkentés a megkérdezett cégek szerint nem ad majd túl nagy lökést a piacnak. A fővárosi irodapiacot a cégek szerint továbbra is a túlkínálat jellemzi, míg az or­szág más részein kiegyensúlyo­zottabb piacokról számoltak be a megkérdezettek. Ennek elle­nére a következő egy évben az irodák iránti kereslet némi élénkülését prognosztizálják a gazdasági élet szereplői, külö­nösen a saját építésű ingatla­nok esetében. ÁRVÁLTOZÁSI PROGNÓZIS* __________________Budapest______Pest megye Egyéb területek Országos átlag Lakóingatlan__________L6__________L5__________L6_________L5 Iroda______________29__________25__________L6_________29 Üzlethelyiség_________22__________22__________L3_________22 Raktár_____________26__________46__________44_________2­6 Telek_____________42__________52__________21_________44 *3 következő 12 hónapra__________________________________________________Forrás: GKI A büdzséről is tárgyalt a kabinet • BAKA ZOLTÁN A mai kormányülésen döntés született a Büntető törvény­­könyv (btk.), a számvitelről szó­ló törvény, illetve a könyvvizs­gálati tevékenységekhez kap­csolódó jogszabályok módosítá­sáról és a kabinet nem mellé­kesen tárgyalt a jövő évi költ­ségvetésről is, ám az utóbbiról több információt nem közöltek. A 2006-os büdzséről ma dél­után 3 órakor tart tájékoztatót Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök és Kóka János miniszter. A Büntető törvénykönyv mó­dosítása a jogorvoslati rendszer átalakítását célozza: a jelenlegi kétfokú rendszer kiegészül egy harmadik fokkal, amely szin­ten megalapozatlanság esetén új eljárást is előírhatnak az első két fokon már túljutott ügyek­ben. A számviteli törvény jövő­re életbe lépő módosításának célja, hogy kevesebb adminiszt­rációt kelljen végezniük az egy­szerűsített éves beszámolót ké­szítő vállalkozásoknak. A vál­toztatásnak köszönhetően a ki­egészítő mellékletben kevesebb adatot kell feltüntetni: nem lesz kötelező például az amortizáci­óhoz kapcsolódó felsorolás, to­vábbá a használatba vételkor az egy összegben elszámolható eszközök értékhatára 50 ezer­ről 100 ezer forintra emelke­dik. Fontos módosítás továbbá, hogy az elsődlegesen devizában gazdálkodó társaságoknak lehe­tőségük lesz az adott devizában történő beszámolókészítésre, il­letve könyvvezetésre. A módo­sítással lehetővé válik az is, hogy a cégek idegen nyelvű számlát állítsanak ki. A kormány egyúttal döntött arról, hogy 864,9 millió forin­tot szán az augusztus utolsó két hetében bekövetkezett eső­károk helyreállítására. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott az is, hogy a btk. holnaptól érvény­be lépő változása - amely a feketefoglalkoztatást az adóvétség kategóriájába sorolja és ehhez pénzbírságtól szabadságvesztésig terjedő szankciókat is előír - a színlelt szerződéssel foglalkoztatókra nem vonatkozik a moratórium 2006. június végi lejártáig. Ez azt jelenti, hogy ha az adott cég, amelynél az illetékes hatóság színlelt szerződésekre bukkant, rendezi a helyzetet, akkor nem kell tartania a btk.-ban meghatározott szankcióktól. A moratórium lejárta után viszont már számolni kell a szóban forgó büntetésekkel. Kissé lassult az ipari árak növekedése • NAPI GAZDASÁG Az ipar belföldi értékesítési árai júliusban az előző hónap­hoz viszonyítva 0,1, a 2004. jú­liusival összehasonlítva 7,8 szá­zalékkal emelkedtek. Az ex­portértékesítés havi termelői árai 0,7 százalékkal voltak ala­csonyabbak az előző havinál, 1,6 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbiaknál - tette közzé a KSH. A forint egy hó­nap alatt az euróhoz képest 1 százalékkal erősödött, a dollár­hoz viszonyítva gyakorlatilag nem változott, 2004 júliusához hasonlítva az euróhoz 1,4 szá­zalékkal erősödött, a dollárhoz képest 0,5 százalékkal gyen­gült. A belföldi és az export­árak változásának eredőjeként az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal csökkentek, éves szinten pedig 4,2 százalék­kal emelkedtek - egy hónappal korábban 5 százalékkal nőttek az árak. Az első héthavi terme­­lőiár-növekedés 4,5 százalék volt 2004 hasonló időszakához képest. A feldolgozóipari ágaza­tok belföldi árai az előző hónap­hoz képest alig változtak (0,2 százalék). Egyéves összehasonlításban a vegyipari ágazatokban jelentő­sen nőttek az árak, a kőolaj-fel­dolgozásban bekövetkezett 27,5 százalékos, a vegyi anyagok, ter­mékek gyártásában jelentkező 9,6 százalékos, valamint a gumi­­, műanyag termékek gyártásá­ban mért 5,8 százalékos ár­emelkedésnek köszönhetően. RENDEZTE 1,6 MILLIÁRDOS KÖZTARTOZÁSÁT AZ APEH Többmilliárdos kifizetetlen számlák­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A PM és intézményei a 30 na­pon belül lejárt adósság tekinte­tében a teljes állomány 23,15 százalékát tudhatták maguké­nak, ennél nagyobb, 37 százalé­kos arányt csak az oktatási tár­ca és az általa felügyelt szerve­zetek mutattak fel. A PM-fejezet tartozásának legnagyobb tétele az APEH-hez fűződik: az adóhi­vatal az állammal és a tb-ala­­pokkal szemben 1,6 milliárdos adósságot halmozott fel. A Pénz­ügyminisztérium lapunk meg­keresésére közölte: az APEH va­lóban tartozott az államnak, de hátralékát június 29-én, illetve július elsején kiegyenlítette. Az adatok átvezetésére idáig azért nem került sor, mert az állam­­háztartási rendszerben minden hónapban 25-i adatszolgáltatási fordulónappal számolnak, a jú­lius végén érvényes kimutatás publikálása pedig még a kincs­tári honlapbizottság döntésére vár. A PM költségvetési fejezeté­nek a tartozás rendezésével lé­nyegesen kisebb a hiánya, a tár­ca tájékoztatása szerint a fel­ügyeletük alá tartozó költségve­tési szerveknek általában nem jelentős, 30 nap alatti, szállítók­kal szemben fennálló, tehát nem köztartozása van. Más a helyzet az oktatási tár­ca fejezeténél, ott a csökkenés ellenére akut az adósságválság. Míg a minisztériumhoz tartozó intézmények - köztük elsősor­ban egyetemek - januárban még 5,510 milliárd forint adósságál­lománnyal küzdöttek, addig jú­niusra ez 4,645 milliárdra csök­kent. Arányuk azonban a teljes állami állományon belül nőtt, mivel a többi tárca területén összesen 2,8 milliárd forint tar­tozáscsökkentést regisztráltak. Jellemzően a felsőoktatási intéz­mények vannak eladósodva (a júniusi szám itt 4,344, a júliusi pedig 3,855 milliárd forint, te­hát itt is volt csökkenés). Ezen belül is a legjelentősebb a tarto­zás az orvostudományi cent­rummal rendelkező egyeteme­ken van (Debrecen kivételével), ezeknél az elmúlt két hónapban a tartozás rendre 2,919 milliárd, illetve 2,724 milliárd forint volt. Ugyanakkor kincstári biztos ki­rendelését szükségessé tevő úgy­nevezett minősített tartozás csak a Pécsi Tudományegyetemen van, ahová a csaknem kétmilli­árd forint adósság csökkentése érdekében ki is rendeltek biz­tost. A pécsi esetben nem köz­tartozásról van szó, kizárólag szállítókkal, illetve szolgáltatók­kal szemben maradtak kifize­tetlen számlák. A PM értékelése szerint a je­lentős adósságok hátterében el­sősorban az áll, hogy a felsőok­tatási intézmények vezetése sok­szor nem tudott megfelelő vá­laszt adni az olyan új kihívások­ra, mint az integráció, vagy a be­tegellátás területén a teljesít­ményfinanszírozás, illetve az utóbbi években a teljesítmény volumenkorlátja. Június óta újabb kincstári biztost nem rendeltek ki - értesült a NAPI Gazda­ság. A már folyamatban lévő ügyek közül a Pécsi Tudományegyetemen jóváhagyták a kincstári biztosi intéz­kedési tervet, ennek értelmében a biztos kirendelésének meghosszabbí­tásáról döntött az illetékes bizottság. A továbbiakban a tartozásállomány okainak feltárása után, a szükséges szervezeti átalakítás mellett az adós­ság operatív felszámolása kezdődik meg. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó intézményeknél (Nemzeti Lo­varda, Somogy Megyei Földhivatal) a kincstári biztosok elkészítették záró intézkedési tervüket, amelyet előre­láthatólag szeptember elején tárgyal a felügyelő testület. A Reménysugár Habilitációs Intézet 150 millió forin­tos lejárt tartozásállományát - amely egy beruházáshoz kapcsolódik - a felügyeleti szerv segítségével, a mű­szaki, szakmai kifogások elhárulása után egyenlíti ki. ffflflj A fagyi többsége nem fagyi ► NAPI GAZDALÁS A piacon lévő fagyik több mint fele „nem megfelelt" minősítést kapott a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ségtől, amely több fagylaltvizsgálatot végzett július­ban a fővárosi cukrászdákban. Ezek eredménye: 60 termékből 6 kiváló, 7 jó, 14 közepes, 33 viszont nem megfelelt besorolást ért el - írja a hirado.hu. Megál­lapításuk szerint a fagylaltoknak ingadozó, nem ki­számítható a minőségük. Az eredmények alapján 60 mintából 3 termék egy-egy mikrobiológiai jellemzője nem felelt meg az előírásoknak. Hét fagylalt száraz­anyag-tartalma és 13 termék zsírtartalma nem érte el a gyártmánylapban vállalt értéket. Volt egy minta, amelynek sem a szárazanyag-, sem a zsírtartalma nem volt megfelelő. A megfelelő tájékozódás hiányát mutatja, hogy a 60 mintából 13 esetben fedezték fel fagylaltok készítéséhez tiltott paszta alkalmazását a gyártmánylapon. A fagyik ára gombóconként többnyire 100 forint vagy e körüli, találtak azonban 330 forintos adagot is.

Next