Napi Gazdaság, 2005. október (15. évfolyam, 192-211. szám)
2005-10-03 / 192. szám
2 HÍRHÁLÓ ► Gyurcsány szerint nincs ok menekülni a forinttól Magyarországnak nincs oka menekülni nemzeti valutájától, ha ennek az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok - jelentette ki Gyurcsány Ferenc szombaton az MSZP országos választmányának ülésén. A kormányfő szerint az euró bevezetésének legfontosabb célja a gazdasági kockázat csökkentése, de a magyar forintba vetett bizalom rendkívül erős - írta az mti.hu. Gyurcsány nem támogatja a „kreatív költségvetést": ha az Európai Unió úgy ítéli meg, el kell könyvelni az autópályák építését. ígérete szerint az üzemanyagárak áfacsökkentése után a gázárakkal kapcsolatban is hasonló intézkedést hoznak; a kapcsolódó rendelet november elsején jelenik meg. ► Belföldön 0,9 százalékkal nőttek az ipari árak Az ipar belföldi értékesítési árai augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,9, a 2004. augusztusival összehasonlítva 7,4 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés havi termelői árai 0,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző havinál, 0,4 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbiaknál - tette közzé a KSH. A forint egy hónap alatt az euróhoz képest 0,8 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 2,8 százalékkal, 2004 augusztusához hasonlítva az euróhoz 1,8 százalékkal erősödött, a dollárhoz képest 2,8 százalékkal erősödött. A belföldi és az exportárak változásának eredőjeként az ipari termelői árak augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek, éves szinten pedig 3,4 százalékkal emelkedtek. Az első nyolchavi termelőiár-növekedés 4,4 százalék volt 2004 hasonló időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok belföldi árai az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal nőttek. Egyéves összehasonlításban a vegyipari ágazatokban jelentősen emelkedtek az árak. ► Nyugdíjprogram indul 2006-ban A kormány 2006-ban ötéves, nyolc lépésből álló programot indít a nyugdíjak összegében meglévő igazságtalanságok enyhítésére, a nyugellátások differenciált, az éves rendes nyugdíjemelésen felüli növelésére. A program során több mint 130 milliárd forint - a nyugdíjasok túlnyomó többségét érintő - többlet nyugdíjemeléssel javítják a nyugdíjarányokat - derült ki Gyurcsány Ferenc kormányfő pénteki bejelentéséből. A lépések várhatóan 2,6 millió embert érintenek, az átlagos emelés évi 51 ezer forint. A változások során elsőként a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek nyugdíjának mértéke 2006-ban 55, majd 2007-ben 60 százalékra nő, az emelés 180-190 ezer főt érint. Korózs Lajos szociális államtitkár szerint még karácsony előtt törvénybe iktatják a lépéseket. A nyugdíjkorrekciós program nem irreális, a bejelentett javaslatok néhány év távlatában megvalósíthatóak - mondta Orbán Viktor Fidesz-elnök, aki szerint a program végrehajtásához az kell, hogy a mainál sokkal több embernek legyen munkája, és ne legyen 400 ezer munkanélküli. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA• 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ ► Átgondolt lépéseket vár az Ecostat Az államháztartási célok és mutatók emelése hozzájárul a reális konvergencia-pálya kijelöléséhez, a nélkülözhetetlen reformok gyors megkezdéséhez, a következő évek szigorú - jelentős kiadáscsökkentő - fiskális politikájához és az euró lehető legkorábbi bevezetéséhez - véli az Ecostat. A következő két évben 1,5 _____________ 1,5 százalékpont körüli hiánycsökkentés komoly költségvetési intézkedéseket valószínűsít, amihez átgondolt lépésekre van szükség. A kutatók szerint a gazdaság fejlődését továbbra is egyensúlyi problémák nehezítik, helyreállításuk hosszabb időt igényel; a PM új 2005-ös célja reálisnak tűnik. PROGNÓZIS 2005-RE GDP (%)______________________31_ Éves fogyasztói árindex (%)_________3,7 Folyó mérleg hiánya (milliárd euró) 6,9 Közvetlen tőkebefektetés (milliárd euró) 4,3 Aht hiánya (a GDP %-ában)_________6,1 Külker, deficit (milliárd euró)________2,8 Ipari termelés (%)_______________7,0 Építőipari termelés______________10,0 Forrás: Ecostat_____________________ ELLENTÉTES FOLYAMATOK JELLEMZIK A FIZETÉSI MÉRLEGET Javult a folyó hiány egyenlege A második negyedévben a konszenzust enyhén meghaladó folyó deficitet regisztrált a jegybank. A negyedéven a jövedelemsoron folytatódott az erősebb kiáramlás. MOLNÁR CSABA Az elemzői konszenzushoz (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 29., 1-2. oldal) közeli folyó fizetési mérleghiányról számolt be a jegybank pénteken: a második negyedévre a szakértők 1,688 milliárd euró deficitet vártak, az MNB 1,701 milliárd eurót számolt. Az egy évvel korábbihoz képest 548 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg egyenlege. A szezonális hatásoktól megtisztítva a deficit csökkent az első negyedévi 1,667 milliárd euró után, értéke 1,511 milliárd euró lett. Az adat különösebb felfordulást nem okozott, a piac érdemben nem reagált a fizetési mérlegre, igaz, aggodalomra ennél komolyabb okai lehetnek a befektetőknek. Továbbra is két ellentétes folyamat jellemzi a fizetési mérleget: az egyik a javuló külkereskedelmi hiány - amiben szerepet játszik a 2004. második negyedévbeli erős import az EU-csatlakozáshoz kapcsolódóan -, a másik az erősebb kiáramlás a jövedelemsoron. Folytatódtak a korábbi trendek - véli Török Zoltán, a Raiffeisen értékpapír-elemzője. Bejöttek azok a várakozások, amelyek szerint a második negyedévben romlott a fizetési mérleg, s ez elsősorban a jövedelemegyenleg romlásának tulajdonítható, ahol megjelent a magas osztalékfizetések hatása. Ennek azonban alapvetően módszertani okai vannak, s a következő két negyedévben ilyen mértékű hatással nem kell számolni. Az idegenforgalom bevétele tovább erősödött - többnyire a fapados turimus dinamikus növekedése miatt, az egyenleget azonban csökkenő mértékben javította. Az áruforgalom egyenlege ebben a negyedévben is javult az egy évvel korábbihoz képest. FAPADOS Az idegenforgalom továbbra is alig javítja az egyenleget NEM LESZ OLCSÓBB ÉRDEMBEN AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSE Csillagászati hiány a választás évére • FOLYTATÁS A AZ 1. OLDALRÓL A 2005-ös és 2006-os év között az eltérés a pénzforgalmi adatok alapján mintegy 500 milliárd forint, azaz a választás évére a tényleges pénzügyi tranzakciókat figyelembe véve közel másfélszeresére nő az államháztartás hiánya. Az uniós eredményszemléletű ESA-hiány az idei 6,1 után 4,7 százalékos lehet, így ha megvalósulnak a kormány várakozásai, az MSZPSZDSZ koalíció egy nem éppen fényes, 6,24 százalékos maastrichti átlagot mutathat majd fel a 2002 és 2006 közötti időszakra (igaz, a 8,5 százalékos 2002- es hiányért részben még az Orbán-kormány volt a felelős). A várhatóan a GDP 46,4 százalékát kitevő kiadási főösszeg legnagyobb tételét a jóléti funkciók, azon belül is a tb- és egyéb jóléti szolgáltatások teszik ki. Ez nem emelkedik jövőre az államadósság GDP arányában mért szintje a maastrichti kritériumokban meghatározott 60 százalékos szint fölé - mondta a költségvetést bemutatva Veres János. A pénzügyminiszter szerint az adósságmutató a büdzsétervezet szerint az idei 57,1 százalék után jövőre 58,5 százalékos lehet. Az elképzelések szerint az államadósság kezelésére az elmúlt évek tendenciájának megfelelően össztermék-arányosan jövőre is kevesebbet költ az állam: a 2005-ös 3,95 százalékról a mutató 3,59 százalékra csökkenhet 2006-ban, utóbbiak az újraelosztás mintegy harmadát adják, miközben arányaik az egy évvel korábbi szinthez képest a bruttó hazai tér TERVEZETT MAKROPÁLYA mék 0,48 százalékával nő. A kormány továbbra sem teljesíti a NATO-val szemben a hadikiadások növelésére vállalt kötelezettségét: a 2004-es GDP-arányos 1,17 százalékról 2006-ra újabb 0,08 százalékponttal, 0,9 százalékra csökkenhet. Nem jár jobban a rend és közbiztonság ügye sem, ahol hajszálra hasonló mértékű csökkenés megy végbe. A kormányzati nadrágszíj meghúzását emellett a külügyi, a törvényhozó és végrehajtó hatalom, illetve a tűzvédelem területén dolgozó munkatársak is megérzik majd, miközben több jut az igazságszolgáltatásra és alapkutatásokra. A 2006- os költségvetés igazi nyertese az úthálózat-fejlesztés: ez az egyetlen nagyobb tematikus egység a büdzsében, amelynek támogatásnövekménye meghaladja a GDP 0,6 százalékát. Tíz százalékkal, közel 200 milliárd forintra nő a felsőfokú oktatás kerete is, lényegesen nagyobb mértékben csökken ugyanakkor az alapfokú oktatásra szánt pénz. A költségvetési tervezet ismeretében porhintésnek bizonyult a PM vezetésének azon bejelentése, amely szerint a kormány a szakmai fejezeti kezelésű célelőirányzatokon kíván 130 milliárd forintot megspórolni. Ahogy azt korábban lapunk is valószínűsítette (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 21., 1-2. oldal) erre nem került sor: a büdzsé mérlege nemhogy csökkenést, hanem 165 milliárd forintos növekményt mutat ezen a soron, amely lényegesen meghaladja az uniós társfinanszírozás bővüléséből keletkező potenciális többletet. A bevételi oldalon az áfa esetében a PM valamelyest okulni látszik az elmúlt évek durva felülbecsléseiből: a felső kulcs 5 százalékos csökkentésének 225 milliárdos tételét leszámítva és az infláció okozta nominális emelkedést figyelembe véve 73 milliárd forinttal kisebb a 2006-os előirányzat, mint az idei. Az óvatosságra minden oka meg is van a pénzügyi kormányzatnak: az áfa-bevételek az idén is csak a kétes eredményt hozó visszatartási intézkedéseket eredményező 2004- es folyamatoknak megfelelő szinten teljesültek augusztus végéig. A kisebb kulcs mellett várható forgalombővülés szintén növeli az előirányzat teljesülésének esélyét. Bővülésre számít ugyanakkor a kabinet a személyi jövedelemadó esetében: a 2 százalékponttal csökkenő felső kulcs ellenére reálértéken is növekedést jelentene az 1086 milliárd forintos bevétel elérése. Évről évre jobban bízik mindemellett a kormány az egyszerűsített vállalkozói adóban: ha teljesül a jövő évi 106,9 milliárdos bevételi terv, több mint 30 milliárd forintos növekményt regisztrálhat a pénzügyi tárca. Az ideinél némileg nagyobb önmérsékletet tanúsított a kormány az államháztartási tartalék jövő évi évközi kiigazítási célú használatával kapcsolatban. Míg 2005-ben szinte hónapról hónapra emelkedett az eredetileg 100 milliárd forintosra tervezett különleges tartalék, s így a tárcáktól történő elvonás összege, most nemcsak százalékosan, de számszerűen is tartalmazza a büdzsé-tervezet az egyes fejezeteknél a visszatartásra rendelt kereteket. A módszer alkalmazásának nagyságrendje is visszafogottabb a javaslatban: a 61 milliárdos összesített fejezeti tartalék keret legalább 100 milliárd forinttal kisebb, mint a többször módosított idei. A költségvetés vis maior célokra fenntartott „rendes” általános tartaléka eközben az idei 50 milliárd forintot alig meghaladó szinten marad. _________________ 2004* 2005 _ 2006 GDP-növekedés (%)________________________42_________154__________40_ Nominális GDP (milliárd forint)_____________20 338,2________21 820________23 270 Fogyasztói árindex (változás %-ban)_____________18_________3,5-4________2,5-3 Fizetési mérleg hiány (GDP %-ában)______________18________8,1-8,4_______7,8-8,2 Munkanélküliségi ráta (százalék)________________61_________6,5-7_______6,3-6,8 *tény_________________________________________________________Forrás: PM Az idén az első hét hónapban - előzetes adatok szerint - euróban számítva az export 9, az import pedig 4 százalékkal bővült; a külkereskedelmi mérleg hiánya 1,49 millió euró volt, 1,11 milliárddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest - adta hírül a KSH . A növekedési ütem értékelésekor figyelembe kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony volt, majd azt követően ugrásszerűen nőtt. A kivitel forintárszintje az első hét hónapban 2, a behozatalé pedig nem egész 1 százalékkal csökkent, s így a cserearány másfél százalékkal romlott. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 2, importban pedig 3 százalékkal nőtt a kőolaj és kőolajtermékek, a vas és acél, valamint a műanyag-alapanyagok kereskedelmének kétszámjegyű devizaárszint-növekedése következtében. Újra pörög a mikrohitel • BAKONYI ATTILA Szeptember 23-áig összesen 848 mikrohitelt igénylő pályázatot hagytak jóvá a helyi vállalkozói központok, több mint 3,3 milliárd forint értékben. Ebből mintegy 2,37 f1 milliárd forintot folyósítottak a vállalkozók számára - tudtuk meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) illetékesétől. A legtöbb pályázatot, 117-et Hajdú-Bihar megyében adták be, míg a legtöbb elfogadott pályaművet, több mint 463 millió forint értékben Baranyában regisztrálta az MVA. A megyénkénti bontás szerint a legtöbb folyósított pénzt, 267,13 millió forintot Hajdú-Biharban érték el. Az átlagos hitelnagyság ez év januárja és szeptemberei között 2,8-4,1 millió forint között mozgott. A legalacsonyabb átlagösszeget, 2,842 millió forintot februárban, míg a legmagasabbat, 4,188 millió forintot júliusban mérte az alapítvány. A mikrovállalkozások finanszírozásának egyik sikeres programjaként működő mikrohitel az év elején történt fazonírozás után, mikor is a hitel felső összeghatárát háromról ötmillió forintra emelték, a futamidőt 5 évre növelték, s a forgóeszköz-finanszírozás is bővült - a felmérések szerint újra igen keresett a vállalkozók körében. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy míg tavaly csupán 1,43 milliárd forintot (a 2003-as 3,5 milliárd után) be-A mikrohitelre olyan társaságok pályázhatnak, amelyek szerepelnek a cégnyilvántartásban és a vállalkozás által foglalkoztatott alkalmazottak száma nem haladja meg a kilenc főt. Emellett feltétel az is, hogy a cég éves nettó árbevétele legfeljebb 200 millió forint lehet, a külföldi tulajdonosi részarány pedig nem haladhatja meg a 25 százalékot. A hitelért folyamodó vállalkozás nem tartozhat sem illetékekkel, sem társadalombiztosítási járulékkal, valamint bankok felé sem lehet lejárt hiteltartozása, továbbá nem állhat sem felszámolás, sem végelszámolás alatt. Gyeztek ki a mikrohitel keretében, addig az idén szeptemberig, már több mint kétmilliárdot folyósítottak. MILLIÁRD FORINT MIKROHITEL-FOLYÓSÍTÁS (2005. SZEPTEMBER 23-ÁIG MILLIÓ FORINT) Baranya____________________170,08 Bács-Kiskun_________________52,36 Békés_____________________100,70 Borsod-Abaúj-Zemplén__________254,63 Budapest___________________24,05 Csongrád___________________49,30 Fejér______________________128,00 Györ-Moson-Sopron_____________73,57 Hajdú-Bihar_________________267,13 Heves______________________79,24 lász-Nagykun-Szolnok___________60,28 Komárom-Esztergom____________33,10 Nógrád_____________________78,19 Pest______________________100,83 Szabolcs-Szatmár-Bereg_________175,93 Somogy_____________________93,73 Tolna______________________179,27 Vas_______________________24,35 Veszprém___________________262,67 Zala______________________162,50 Összesen__________________2 369,94 Forrás: MVA________________________