Napi Gazdaság, 2006. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

2006-01-02 / 1. szám

L MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ__________________­__________________________ Kissé csökkent a folyó hiány A harmadik negyedévben az elemzői konszenzusnál nagyobb, de a második negyedévestől számottevően elmaradó folyó hiányról számolt be a jegybank.­­ MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg hiánya 2005. jú­lius-szeptemberben 1,697 milliárd euró volt - adta hírül a jegybank pénteken. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 1,648 milliárd euró deficitet mutatott, míg a Reuters felmérése 1,82 milliárd eurót jelzett előre. Az MNB revideálta az idei első és má­sodik negyedévi adatokat is, így a folyó hi­ány az első negyedévben 1,545 milliárd euró, a második negyedévben 1,812 milliárd euró volt, az első háromnegyed évben pedig 5,053 milliárd eurót tett ki. A harmadik negyedéves deficit 115 millió euróval kisebb az előző negyedévinél és 159 millióval marad el az egy évvel korábbitól. A deficit előző negyedévhez képest bekövetkezett válto­zásában a reálgazdasági tranzakciók, ezen belül az árufor­galom alakulása játszotta a meghatározó szerepet - véli az MNB. A negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszí­rozási képesség - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együt­tes egyenlege - 1,622 milliárd euró hiányt mutatott, amely a szezonális hatások kiszűrésével számított adatok alapján 1,8 milliárd euró, azaz a GDP 8 százaléka volt. A negyedév­ben az ország nettó külső finanszírozási igénye emelkedett. Ennek oka egyrészt az áruforgalom hiányának növekedése, másrészt a folyó és tőketranszferek között elszámolt, az EU-tagsággal kapcsolatos tranzakciók egyen­lege. Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az árusor hiányának az egy év­vel korábbihoz mért csökkenését jelezték előre, e soron az egy évvel korábbinál 53 millió euróval kisebb lett a deficit - a ki­igazított adatok szerint a csökkenés 20 millió. Az adatok értékelésekor figyelem­be kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellenté­tes előjelű bázishatás érvényesül, mivel az uniós csatlako­zást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony volt, majd azt köve­tően ugrásszerűen nőtt. Ráadásul a külkerstatisztika bizony­talanságai sem múltak el és sok múlik az importkorrekci­­ón. A jövedelmek és a folyó transzferek kiadási többlete a harmadik negyedévben 1,34 milliárd szezonálisan kiiga­zítva 1,37 milliárd­­ euró volt. Az előző negyedévekhez képest a hiány szintje nem változott. A reálgazdasági tranz­akciók egyenlegének javulása a harmadik negyedévben megtorpant az áruforgalmi egyenleg nagyobb deficitje mi­att. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalmi egyenleg szezonálisan kiigazított adata növekvő bevételi többletet mutat, értéke megközelíti a 300 millió eurót. Az egyéb szolgáltatásoknál mutatkozó deficit nem éri el a 250 mil­lió eurót. A harmadik negyedéves 1,697 milliárd euró folyó deficitet teljes mértékben fedezte a nem adóssággeneráló finan­szírozás 1,952 milliárd eurós szufficitje. A működőtőke-beáramlás a harmadik negyedévben 1,358 milliárd euró volt - a második negyedév 520 millió eurója után -, így ezek az elem­zői várakozások is beigazolódtak. HÍRHÁLÓ ► A GKM 18 nagyberuházásról tárgyal ÚJ TŐKÉ 601 Tavaly 3,5-4 milliárd euró közvetlen­­ külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, a 2004-es 3,708 milliárd euró után - prognosztizálja a­­ gazdasági tárca. A 2005-ös összeg­ben még nincs benne a Budapest Airport Rt. értékesítéséből származó 1,8 milliárd euró. E be­fektetések fontosak a munkahelyteremtés miatt is. A 2005- ös esztendőben ugyanis összesen 1,607 milliárd euró értékű nagyberuházásról született döntés, amelynek eredményeként 7968 új munkahely jön létre; a korábban megkezdett beru­házások eredményeként 2005-ben 4047 új munkahely léte­sült. A legnagyobbak között van a Hankook és a Bridgestone gumiabroncsgyártó, illetve az SAP szoftverfejlesztő beruhá­zása. Tavaly tíz nagyberuházás indult be, amelyek összesen 601 millió euró befektetésével és 3864 új munkahely te­remtésével jártak. Ezek közül három beruházás 2006-ban, hat beruházás 2007-ben, egy beruházás pedig 2008-ban fe­jeződik be. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelen­leg 18 nagyberuházásról egyeztet külföldi befektetőkkel. Amennyiben ezek megvalósulnak, az újabb 1,442 milliárd euró működőtőke beáramlását és 13 840 új munkahelyet je­lentene 2006 és 2009 között. MILLIÓ EURÓ ­ Uniós szemmel gyorsak a magyar bíróságok Az Európai Bizottság országjelentése szerint uniós összeha­sonlításban gyorsnak számítanak a magyar bíróságok - je­lentette ki Lomnici Zoltán LB-elnök egy vitasorozaton. Or­szágos szinten 1238 most futó eljárás kezdődött öt évnél régebben; ez az összes ügy 0,1 százaléka, ami nagyon jó arány. Évente 17-18 ezer ügy kerül az LB-hez, amelyet ez a fórum régebben 2,5-3 év alatt tudott csak elbírálni. Ez a helyzet azonban megszűnt az ítélőtáblák felállításával, je­lenleg idén március-áprilisban felkerült ügyeket fejez be a bíróság. Amíg Magyarországon az LB átlagosan fél-egy év alatt tárgyal érdemben egy ügyet, ez Franciaországban négy év. Az igazságügyi reform azonban nemcsak az ítélőtáblák felállításából áll, új törvények és jogintézmények is szület­nek a bíróságok tehermentesítésére, hatékonyságuk fokozá­sára - mondta Vajdovits Éva, az igazságügyi tárca főosz­tályvezetője. Idén januártól tárgyalás előtt is kérhető igaz­ságügyi szakértői vélemény, melynek célja a perek számá­nak csökkentése, mivel amennyiben az ügyfél álláspontjá­val esetleg ellentétes a per, valószínűleg eláll attól. Felfelé igazították a napidíjakat­ ­• NAPI GAZDASÁG Számos ponton változott 2006. janu­ár 1-jével a munkavállalók juttatási rendszerének szabályozása. Az adó­mentesen adható természetbeni jutta­tások körében új elemként jelent meg az éves szinten 400 ezer forintban meghatározott plafon, amely tízféle juttatás összesített értékére vonatko­zik. Ezenfelül több mint 230 adómen­tes juttatásfajtát határoz még meg az szja-törvény. Emellett több régi elmaradását pó­tolta az új adójogszabályokkal a kor­mányzat. Az adómentes juttatások kö­zött szerepel január elsejétől a helyi bérlet térítése, amely beletartozik a 400 ezres keretbe. A juttatás adómen­tességét azonban csak abban az eset­ben lehet érvényesíteni a januári vagy az éves bérletek esetében, ha azt janu­árban adják át a munkavállalóknak, a decemberben átadott bérletekre még nem él az adómentesség. Szintén régi elmaradás volt a belföl­di, illetve a külföldi kiküldetéskor adan­dó napidíjak rendezése. A belföldi meg­bízatás idején eddig naponta 110 forint járt adómentesen, ez idéntől napi 500 forintra emelkedik. A változást a 278/ 2005-ös kormányrendeletben rögzítette a kabinet, amely szerint napidíjat abban az esetben nem lehet elszámolni, ha a távollét hossza nem haladta meg a hat órát, az étkezést a munkavégzés helyén biztosította a munkáltató, ha pedig szál­lodai szolgáltatást vesz igénybe a mun­kavállaló, és annak árában szerepel a reggeli, a napidíj 400 forintra csökken. A külföldi kiküldetés esetében legfel­jebb az ellátás 30 százalékának megfe­lelő összeg, napi 15 euró számolható el adómentesen, az eddigi 10 dollár he­lyett. Négy és fél milliárd forint jut idén turistacsalogatásra a NAPI GAZDASÁG Az idegenforgalmi ország­­promóció első számú felelőse, a Magyar Turizmus (MT) Rt. 2006-ban bruttó 4,45 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez net­tó alapon számolva néhány százalékos növekedés az idei bruttó ötmilliárd fo­rintos büdzséhez képest, mivel 2006- ban a társaság élhet áfa-visszatérítési igénnyel. Az éves költ­ségvetés 32-33 százalé­kát, hozzávetőleg más­fél milliárd forintot vi­szi el az üzemeltetés - ennél csak 1999-ben volt ez kevesebb, azzal együtt, hogy négy száza­lékkal nőttek a műkö­dési költségek - mond­ta a NAPI Gazdaságnak Galla Gábor, a társaság vezérigazgatója. Az rt. büdzséjének fennmara­dó 67-68 százalékát tudja országmarketingre fordítani, ami megoszlik a külföldön és a belföldön futtatott akciók kö­zött. A külföldi promóció - az elmúlt három évhez hasonlóan - négy ki­emelt téma köré szerveződik: Budapest és a Balaton, illetve az egészség- és a konfe­renciaturizmus a kiemelt „termékek”. Bel­földön 3 kiemelt témát futtat az MT: a wellness- és az eseményturizmus mellett 2006 a bor és a gasztronómia éve, az utóbbi prioritásra 100 millió forintot különí­tettek el. Galla szerint amennyiben ez „kiforr­ja magát”, azaz hatéko­nyan működik, úgy ké­sőbb a külföldi vezető témák közé is kerülhet. A turizmus fejlesztését szolgáló in­tézkedések 2004 és 2006 között az EU-tól mintegy 20 milliárd forint ér­tékű társfinanszírozásban részesül­nek - derül ki egy tanulmányból. A tervezett teljes uniós társfinanszí­rozásnak ez négy százaléka, de eh­hez még 7,7 milliárd forint hazai költségvetési, illetve csaknem 19 milliárd forintnak megfelelő ma­gánforrás is társul. KERET 4:45 i'iHi'iiUii­pn Sólyom László visszaküldte a pártingatlantörvényt A NAPI GI­ZDASÁGi A köztársasági elnök pénteken megfontolás­ra visszaküldte az Országgyűlésnek az állam tulajdonában álló ingatlanokon a pártok szá­mára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről szóló törvényt - adta hírül a Köztársasági Elnök Hivatala. A törvény a bi­zonyos politikai pártok rendelkezésére álló ingyenes ingatlanhasználatot szünteti meg, ugyanakkor a használt ingatlanokra bérleti szerződés megkötését teszi lehetővé. Egyúttal az így kibérelt ingatlanra vételi jogot enged a pártoknak, 15 éves részletfizetési kedvez­ménnyel, illetve bizonyos esetekben árenged­ménnyel (NAPI Gazdaság, 2005. november 14., 2. oldal). Jelenleg az 1998-ban országos listát állított és 2000-ben képviselőcsoporttal bíró pártok használnak ingyenesen ingatlant, és válnak a jelen törvénnyel jogosulttá a ked­vezményes - lakott állapotban történő - vá­sárlásra. A kihirdetésre megküldött törvény egyszeri alkalomra szól, nem rendelkezik a később az Országgyűlésbe jutó pártokról. Az elnök véleménye szerint a pártok egyenlő ver­senyhelyzete alapvető feltétele a demokráci­ának; ez különösen igaz a pártok állami anya­gi támogatására vonatkozó jogi szabályozásra. E törvény pedig egy, a pártok esélyegyenlősé­gét biztosító, elvileg minden párt számára el­érhető, nyitott szabályozást szüntet meg, és az eddigi feltételes és határozott célhoz kötött juttatás helyett egyszeri, végleges anyagi tá­mogatásban részesíti a kedvezményezett pár­tokat. Ezzel pedig nem tud egyetérteni - áll az indoklásban. Az Országgyűlés december 13-án 168 igen, egy nem szavazattal és 147 tartózkodással fogadta el a Molnár Gyula (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) jegyezte törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő ré­szét, míg a kétharmados részt elutasította. A szavazásnál a Fidesz, az SZDSZ és az MDF képviselői is tartózkodtak. NEM MINDEN KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALAT MINŐSÍTTETI MAGÁT Csaknem nyolcszáz cég rendelkezik KIR-rel Szakértők szerint a vállalatok környezeti teljesítményének értékelésére az ISO 14031 az egyik leghatékonyabb módszer, mert konkrét eljárást kínál és csak néhány kiemelt, áttekinthető adattal dolgozik. A környezettudatos cégek csökkenthetik költségeiket. M­ANDACS NOÉMI Bár Magyarországon is fokozatosan nő a környezetköz­pontú irányítási rendszerrel (KIR) rendelkező vállalatok száma, ennél jóval több vállalatnak van környezeti teljesít­ménye, bár erről pontos adatok nincsenek. A cégek kör­nyezeti teljesítménye, vagyis a tevékenységük során kelet­kező környezeti terhelés, valamint az annak csökkentésé­re irányuló intézkedések nem feltétlenül kötődnek költsé­ges beruházáshoz, hanem gyakran „csak” körültekintőbb, hatékonyabb vállalatirányítást jelentenek - véli Tóth Ger­gely, a KÖVET-M­EM Hungária ügyvezető igazgatója. Az en­nek nyomon követésére alkalmas egyik eszköz a környezetiteljesítmény-értékelés (KTÉ), ezen belül is a leghatékonyabb az ISO 14031, amely az ISO 14001 szabvánnyal szemben konkrét módszert - EPE-mérőszám (Environmental Performance Evaluation) - javasol a környeze­ti terhelés mérésére. Tóth szerint a cégek gyak­ran elzárkóznak a KTE bevezetésétől, mert at­tól félnek, hogy az jelentős többletmunkával jár, és figyelmen kívül hagyják a bevezetésé­vel járó környezeti előnyöket és anyagi megtakarítást. Az ISO 14031 az adott vállalatnál már meglévő, a környeze­ti teljesítményhez kapcsolódó adatokkal dolgozik, kiemel­ve közülük a leglényegesebbeket és a legáttekinthetőbbe­­ket. Gyakori jelenség, hogy ezeket az adatokat a cégeknél különböző osztályokon kezelik, így sokszor nem derül fény a pazarlásra. Ugyanilyen probléma, hogy az egyes környe­zetvédelmi beruházások esetén ritkán követik nyomon a megtérülést, a közvetett megtakarítást, így a beruházás csak költségnövelő tényezőként jelenik meg. A környezettudatos vállalatok korszerűbb technológiá­val és hatékonyabb vállalatirányítási módszerrel csökkent­­hetik költségeiket; a környezeti kockázat csökkentése révén jobb kapcsolatot alakíthat­nak ki a hatóságokkal, a környező lakosság­gal és az alkalmazottakkal. A KÖVET egy korábbi felmérése szerint a KIR-rel rendel­kező cégek - a rendszer folyamatos felülvizs­gálata, ellenőrzése miatt - sokkal jobban ér­zékelik ezeket az előnyöket, mint az ilyen szabvánnyal nem rendelkezők. A KÖVET által az elmúlt négy év­ben meghirdetett Ablakon bedo­bott pénz - környezeti megtaka­rítás pályázatra összesen mint­egy 46 esettanulmány érkezett 39 vállalattól. A pályázóknál a beru­házások következtében kimutat­ható átlagos megtakarítás évi 20 és 130 millió forint között volt, míg a megtérülés a pár hónapos­tól a 8 éves időtartamig terjed. Az anyagi szempontok mellett ma már egyre több vállalat a szemléletváltás miatt tesz kör­nyezettudatos lépéseket, még ha ez nem is fogalmazódik meg konkrét KTÉ formájában - mond­ta Herner Katalin, a KÖVET igaz­gatóhelyettese. KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZERES CÉGEK I (2004) ISO 654 EMAS 5 Egyéb 99 Összesen 758 Forrás: KSH

Next