Napi Gazdaság, 2006. január (16. évfolyam, 1-22. szám)
2006-01-02 / 1. szám
L MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ____________________________________________ Kissé csökkent a folyó hiány A harmadik negyedévben az elemzői konszenzusnál nagyobb, de a második negyedévestől számottevően elmaradó folyó hiányról számolt be a jegybank. MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg hiánya 2005. július-szeptemberben 1,697 milliárd euró volt - adta hírül a jegybank pénteken. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa 1,648 milliárd euró deficitet mutatott, míg a Reuters felmérése 1,82 milliárd eurót jelzett előre. Az MNB revideálta az idei első és második negyedévi adatokat is, így a folyó hiány az első negyedévben 1,545 milliárd euró, a második negyedévben 1,812 milliárd euró volt, az első háromnegyed évben pedig 5,053 milliárd eurót tett ki. A harmadik negyedéves deficit 115 millió euróval kisebb az előző negyedévinél és 159 millióval marad el az egy évvel korábbitól. A deficit előző negyedévhez képest bekövetkezett változásában a reálgazdasági tranzakciók, ezen belül az áruforgalom alakulása játszotta a meghatározó szerepet - véli az MNB. A negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség - a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege - 1,622 milliárd euró hiányt mutatott, amely a szezonális hatások kiszűrésével számított adatok alapján 1,8 milliárd euró, azaz a GDP 8 százaléka volt. A negyedévben az ország nettó külső finanszírozási igénye emelkedett. Ennek oka egyrészt az áruforgalom hiányának növekedése, másrészt a folyó és tőketranszferek között elszámolt, az EU-tagsággal kapcsolatos tranzakciók egyenlege. Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az árusor hiányának az egy évvel korábbihoz mért csökkenését jelezték előre, e soron az egy évvel korábbinál 53 millió euróval kisebb lett a deficit - a kiigazított adatok szerint a csökkenés 20 millió. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, mivel az uniós csatlakozást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony volt, majd azt követően ugrásszerűen nőtt. Ráadásul a külkerstatisztika bizonytalanságai sem múltak el és sok múlik az importkorrekción. A jövedelmek és a folyó transzferek kiadási többlete a harmadik negyedévben 1,34 milliárd szezonálisan kiigazítva 1,37 milliárd euró volt. Az előző negyedévekhez képest a hiány szintje nem változott. A reálgazdasági tranzakciók egyenlegének javulása a harmadik negyedévben megtorpant az áruforgalmi egyenleg nagyobb deficitje miatt. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalmi egyenleg szezonálisan kiigazított adata növekvő bevételi többletet mutat, értéke megközelíti a 300 millió eurót. Az egyéb szolgáltatásoknál mutatkozó deficit nem éri el a 250 millió eurót. A harmadik negyedéves 1,697 milliárd euró folyó deficitet teljes mértékben fedezte a nem adóssággeneráló finanszírozás 1,952 milliárd eurós szufficitje. A működőtőke-beáramlás a harmadik negyedévben 1,358 milliárd euró volt - a második negyedév 520 millió eurója után -, így ezek az elemzői várakozások is beigazolódtak. HÍRHÁLÓ ► A GKM 18 nagyberuházásról tárgyal ÚJ TŐKÉ 601 Tavaly 3,5-4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, a 2004-es 3,708 milliárd euró után - prognosztizálja a gazdasági tárca. A 2005-ös összegben még nincs benne a Budapest Airport Rt. értékesítéséből származó 1,8 milliárd euró. E befektetések fontosak a munkahelyteremtés miatt is. A 2005- ös esztendőben ugyanis összesen 1,607 milliárd euró értékű nagyberuházásról született döntés, amelynek eredményeként 7968 új munkahely jön létre; a korábban megkezdett beruházások eredményeként 2005-ben 4047 új munkahely létesült. A legnagyobbak között van a Hankook és a Bridgestone gumiabroncsgyártó, illetve az SAP szoftverfejlesztő beruházása. Tavaly tíz nagyberuházás indult be, amelyek összesen 601 millió euró befektetésével és 3864 új munkahely teremtésével jártak. Ezek közül három beruházás 2006-ban, hat beruházás 2007-ben, egy beruházás pedig 2008-ban fejeződik be. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelenleg 18 nagyberuházásról egyeztet külföldi befektetőkkel. Amennyiben ezek megvalósulnak, az újabb 1,442 milliárd euró működőtőke beáramlását és 13 840 új munkahelyet jelentene 2006 és 2009 között. MILLIÓ EURÓ Uniós szemmel gyorsak a magyar bíróságok Az Európai Bizottság országjelentése szerint uniós összehasonlításban gyorsnak számítanak a magyar bíróságok - jelentette ki Lomnici Zoltán LB-elnök egy vitasorozaton. Országos szinten 1238 most futó eljárás kezdődött öt évnél régebben; ez az összes ügy 0,1 százaléka, ami nagyon jó arány. Évente 17-18 ezer ügy kerül az LB-hez, amelyet ez a fórum régebben 2,5-3 év alatt tudott csak elbírálni. Ez a helyzet azonban megszűnt az ítélőtáblák felállításával, jelenleg idén március-áprilisban felkerült ügyeket fejez be a bíróság. Amíg Magyarországon az LB átlagosan fél-egy év alatt tárgyal érdemben egy ügyet, ez Franciaországban négy év. Az igazságügyi reform azonban nemcsak az ítélőtáblák felállításából áll, új törvények és jogintézmények is születnek a bíróságok tehermentesítésére, hatékonyságuk fokozására - mondta Vajdovits Éva, az igazságügyi tárca főosztályvezetője. Idén januártól tárgyalás előtt is kérhető igazságügyi szakértői vélemény, melynek célja a perek számának csökkentése, mivel amennyiben az ügyfél álláspontjával esetleg ellentétes a per, valószínűleg eláll attól. Felfelé igazították a napidíjakat • NAPI GAZDASÁG Számos ponton változott 2006. január 1-jével a munkavállalók juttatási rendszerének szabályozása. Az adómentesen adható természetbeni juttatások körében új elemként jelent meg az éves szinten 400 ezer forintban meghatározott plafon, amely tízféle juttatás összesített értékére vonatkozik. Ezenfelül több mint 230 adómentes juttatásfajtát határoz még meg az szja-törvény. Emellett több régi elmaradását pótolta az új adójogszabályokkal a kormányzat. Az adómentes juttatások között szerepel január elsejétől a helyi bérlet térítése, amely beletartozik a 400 ezres keretbe. A juttatás adómentességét azonban csak abban az esetben lehet érvényesíteni a januári vagy az éves bérletek esetében, ha azt januárban adják át a munkavállalóknak, a decemberben átadott bérletekre még nem él az adómentesség. Szintén régi elmaradás volt a belföldi, illetve a külföldi kiküldetéskor adandó napidíjak rendezése. A belföldi megbízatás idején eddig naponta 110 forint járt adómentesen, ez idéntől napi 500 forintra emelkedik. A változást a 278/ 2005-ös kormányrendeletben rögzítette a kabinet, amely szerint napidíjat abban az esetben nem lehet elszámolni, ha a távollét hossza nem haladta meg a hat órát, az étkezést a munkavégzés helyén biztosította a munkáltató, ha pedig szállodai szolgáltatást vesz igénybe a munkavállaló, és annak árában szerepel a reggeli, a napidíj 400 forintra csökken. A külföldi kiküldetés esetében legfeljebb az ellátás 30 százalékának megfelelő összeg, napi 15 euró számolható el adómentesen, az eddigi 10 dollár helyett. Négy és fél milliárd forint jut idén turistacsalogatásra a NAPI GAZDASÁG Az idegenforgalmi országpromóció első számú felelőse, a Magyar Turizmus (MT) Rt. 2006-ban bruttó 4,45 milliárd forintból gazdálkodhat. Ez nettó alapon számolva néhány százalékos növekedés az idei bruttó ötmilliárd forintos büdzséhez képest, mivel 2006- ban a társaság élhet áfa-visszatérítési igénnyel. Az éves költségvetés 32-33 százalékát, hozzávetőleg másfél milliárd forintot viszi el az üzemeltetés - ennél csak 1999-ben volt ez kevesebb, azzal együtt, hogy négy százalékkal nőttek a működési költségek - mondta a NAPI Gazdaságnak Galla Gábor, a társaság vezérigazgatója. Az rt. büdzséjének fennmaradó 67-68 százalékát tudja országmarketingre fordítani, ami megoszlik a külföldön és a belföldön futtatott akciók között. A külföldi promóció - az elmúlt három évhez hasonlóan - négy kiemelt téma köré szerveződik: Budapest és a Balaton, illetve az egészség- és a konferenciaturizmus a kiemelt „termékek”. Belföldön 3 kiemelt témát futtat az MT: a wellness- és az eseményturizmus mellett 2006 a bor és a gasztronómia éve, az utóbbi prioritásra 100 millió forintot különítettek el. Galla szerint amennyiben ez „kiforrja magát”, azaz hatékonyan működik, úgy később a külföldi vezető témák közé is kerülhet. A turizmus fejlesztését szolgáló intézkedések 2004 és 2006 között az EU-tól mintegy 20 milliárd forint értékű társfinanszírozásban részesülnek - derül ki egy tanulmányból. A tervezett teljes uniós társfinanszírozásnak ez négy százaléka, de ehhez még 7,7 milliárd forint hazai költségvetési, illetve csaknem 19 milliárd forintnak megfelelő magánforrás is társul. KERET 4:45 i'iHi'iiUiipn Sólyom László visszaküldte a pártingatlantörvényt A NAPI GIZDASÁGi A köztársasági elnök pénteken megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az állam tulajdonában álló ingatlanokon a pártok számára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről szóló törvényt - adta hírül a Köztársasági Elnök Hivatala. A törvény a bizonyos politikai pártok rendelkezésére álló ingyenes ingatlanhasználatot szünteti meg, ugyanakkor a használt ingatlanokra bérleti szerződés megkötését teszi lehetővé. Egyúttal az így kibérelt ingatlanra vételi jogot enged a pártoknak, 15 éves részletfizetési kedvezménnyel, illetve bizonyos esetekben árengedménnyel (NAPI Gazdaság, 2005. november 14., 2. oldal). Jelenleg az 1998-ban országos listát állított és 2000-ben képviselőcsoporttal bíró pártok használnak ingyenesen ingatlant, és válnak a jelen törvénnyel jogosulttá a kedvezményes - lakott állapotban történő - vásárlásra. A kihirdetésre megküldött törvény egyszeri alkalomra szól, nem rendelkezik a később az Országgyűlésbe jutó pártokról. Az elnök véleménye szerint a pártok egyenlő versenyhelyzete alapvető feltétele a demokráciának; ez különösen igaz a pártok állami anyagi támogatására vonatkozó jogi szabályozásra. E törvény pedig egy, a pártok esélyegyenlőségét biztosító, elvileg minden párt számára elérhető, nyitott szabályozást szüntet meg, és az eddigi feltételes és határozott célhoz kötött juttatás helyett egyszeri, végleges anyagi támogatásban részesíti a kedvezményezett pártokat. Ezzel pedig nem tud egyetérteni - áll az indoklásban. Az Országgyűlés december 13-án 168 igen, egy nem szavazattal és 147 tartózkodással fogadta el a Molnár Gyula (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) jegyezte törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részét, míg a kétharmados részt elutasította. A szavazásnál a Fidesz, az SZDSZ és az MDF képviselői is tartózkodtak. NEM MINDEN KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALAT MINŐSÍTTETI MAGÁT Csaknem nyolcszáz cég rendelkezik KIR-rel Szakértők szerint a vállalatok környezeti teljesítményének értékelésére az ISO 14031 az egyik leghatékonyabb módszer, mert konkrét eljárást kínál és csak néhány kiemelt, áttekinthető adattal dolgozik. A környezettudatos cégek csökkenthetik költségeiket. MANDACS NOÉMI Bár Magyarországon is fokozatosan nő a környezetközpontú irányítási rendszerrel (KIR) rendelkező vállalatok száma, ennél jóval több vállalatnak van környezeti teljesítménye, bár erről pontos adatok nincsenek. A cégek környezeti teljesítménye, vagyis a tevékenységük során keletkező környezeti terhelés, valamint az annak csökkentésére irányuló intézkedések nem feltétlenül kötődnek költséges beruházáshoz, hanem gyakran „csak” körültekintőbb, hatékonyabb vállalatirányítást jelentenek - véli Tóth Gergely, a KÖVET-MEM Hungária ügyvezető igazgatója. Az ennek nyomon követésére alkalmas egyik eszköz a környezetiteljesítmény-értékelés (KTÉ), ezen belül is a leghatékonyabb az ISO 14031, amely az ISO 14001 szabvánnyal szemben konkrét módszert - EPE-mérőszám (Environmental Performance Evaluation) - javasol a környezeti terhelés mérésére. Tóth szerint a cégek gyakran elzárkóznak a KTE bevezetésétől, mert attól félnek, hogy az jelentős többletmunkával jár, és figyelmen kívül hagyják a bevezetésével járó környezeti előnyöket és anyagi megtakarítást. Az ISO 14031 az adott vállalatnál már meglévő, a környezeti teljesítményhez kapcsolódó adatokkal dolgozik, kiemelve közülük a leglényegesebbeket és a legáttekinthetőbbeket. Gyakori jelenség, hogy ezeket az adatokat a cégeknél különböző osztályokon kezelik, így sokszor nem derül fény a pazarlásra. Ugyanilyen probléma, hogy az egyes környezetvédelmi beruházások esetén ritkán követik nyomon a megtérülést, a közvetett megtakarítást, így a beruházás csak költségnövelő tényezőként jelenik meg. A környezettudatos vállalatok korszerűbb technológiával és hatékonyabb vállalatirányítási módszerrel csökkenthetik költségeiket; a környezeti kockázat csökkentése révén jobb kapcsolatot alakíthatnak ki a hatóságokkal, a környező lakossággal és az alkalmazottakkal. A KÖVET egy korábbi felmérése szerint a KIR-rel rendelkező cégek - a rendszer folyamatos felülvizsgálata, ellenőrzése miatt - sokkal jobban érzékelik ezeket az előnyöket, mint az ilyen szabvánnyal nem rendelkezők. A KÖVET által az elmúlt négy évben meghirdetett Ablakon bedobott pénz - környezeti megtakarítás pályázatra összesen mintegy 46 esettanulmány érkezett 39 vállalattól. A pályázóknál a beruházások következtében kimutatható átlagos megtakarítás évi 20 és 130 millió forint között volt, míg a megtérülés a pár hónapostól a 8 éves időtartamig terjed. Az anyagi szempontok mellett ma már egyre több vállalat a szemléletváltás miatt tesz környezettudatos lépéseket, még ha ez nem is fogalmazódik meg konkrét KTÉ formájában - mondta Herner Katalin, a KÖVET igazgatóhelyettese. KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZERES CÉGEK I (2004) ISO 654 EMAS 5 Egyéb 99 Összesen 758 Forrás: KSH