Napi Gazdaság, 2006. február (16. évfolyam, 23-41. szám)

2006-02-01 / 23. szám

2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASAG­A 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA Az új kölcsönzési törvény is a szlovák munkaerőt vonzza? • FOLYÍTÁS AZ 1. OLDALRÓL A törvény december 25-én jelent meg a Magyar Közlöny­ben, január másodikén pedig már életbe is lépett, ami nem adott lehetőséget arra, hogy a kölcsönadók korrigálják a bére­ket - mondta lapunknak Csaposs Noémi, az évente 12 ezer em­bert kölcsönző Trenkwalder Multiman ügyvezető-helyettese, a Személyzeti Tanácsadók Szö­vetsége munkaerő-kölcsönzés­sel foglalkozó szekciójának ve­zetője. A törvény szerint hat hó­napos kölcsönzés után ugyan­olyan bérre jogosult a kölcsön­zött alkalmazott, mint az, aki rendes munkaszerződéssel dol­gozik a cégnél. Ennek megálla­pítása azonban nem könnyű, ez ugyanis nemcsak a munkakör­től függ, hanem a végzettségtől. A diákmunka nem tartozik bele a munkaerő-kölcsönzésbe, ám ennek a foglalkoztatási formának legalább akkora súlya van a magyar munka­erő-piacon, mint a kölcsönzésnek. Csaposs szerint egyre nagyobb probléma, hogy a cégek a kedve­zőbb járulékfizetési feltételek miatt diákokat alkalmaznak olyan pozíci­ókban is, amelyeket felnőttekkel kellene feltölteni, képességektől is - a törvény pe­dig erre nem ad gyakorlati út­mutatást. Ráadásul a bérek korrigálása nagy utánajárással és admi­nisztrációval jár: a kölcsönző cé­geknek át kell nézniük az adat­bázisukat, és mivel a munka­­szerződésbe nem nézhetnek bele, a munkavállalót kell nyi­latkoztatni, hogy mennyi ideje dolgozik a cégnél - véli Gárdos Zsuzsa, a hetente háromezer em­bert kölcsönző Adecco ügyvezető­je. Az alkalmazó cégnek is nyilat­koznia kell arról, hogy az adott munkakörben mennyit keresnek a nála dolgozók. A kölcsönvevők Ezek után kell módosítani a szerződést, persze csak abban az esetben, ha a köl­csönvevő vállalja, hogy ugyanazt a bért fizeti ki a kölcsönzött munka­­vállalónak, ha nem, ak­kor új embert kell ke­resni. Az sem feltétlenül ösztön­zi a cégeket a munkaerő megtar­tására, hogy a minimálbért a köl­csönzött munkaerőnek is ki kell fizetni. Gárdos szerint az új törvény mindenképpen a rövid távú kölcsönzés felé tereli a piacot: azok a cégek, amelyek költség­megtakarításra törekedtek ez­zel a megoldással, ezt a szol­gáltatást főleg rövid távon tud­ják csak eztán alkalmazni. Szerinte az sem elképzelhetet­len, hogy a minimálbér emel­kedése és a törvényi változás arra ösztönzi a költségérzékeny vállalatokat, hogy kivonuljanak Magyarországról az olcsóbb or­szágok felé vagy pedig inkább az olcsóbb szlovák munkaerőt importálják majd, szlovák kölcsönzőcégeken keresztül. Véleménye szerint a törvény rövid távon kedvez a munka­­vállalóknak, hosszú távon azon­ban inkább a munkanélkülisé­get növeli. A fizetésen felül más prob­lémával is szembesülniük kell a kölcsönbe vevőknek: le kell ellenőrizniük, hogy a kölcsön­zőnek van-e engedélye és sza­bályosan foglalkoztatja-e a munkavállalót. Ha nem kap meggyőző választ a kölcsönző­től, akkor nem érdemes foglal­koztatnia a munkavállalót, hi­szen a törvény őt is felelőssé te­szi abban, hogy jogszerű legyen a foglalkoztatás: ha nincsen szerződés a kölcsönző és a munkavállaló között, akkor rendes munkaviszony jön létre a kölcsönző cég kihagyásával. A cégek egyéves türelmi időt kaptak arra, hogy megfe­leljenek a törvény azon kitéte­lének, hogy a saját tulajdonban lévő kölcsönző cégtől nem le­het munkaerőt kölcsönözni. Ez a gyakorlat elsődlegesen azért alakult ki, hogy a vállalatok megkerüljék a kollektív szer­ződést - véli Csaposs. Szerinte a cégek mérlegelni fogják, hogy melyik éri meg nekik jobban: a jogszerű foglalkoztatás vagy a jelenlegi - immár törvénytelen - helyzet fenntartása és az eset­leges bírságok kifizetése. Ezek fényében Csaposi sze­rint mindenképp fontos volna, hogy a bérek korrigálására az érintettek türelmi időt kapja­nak, és olyan szabályozás ala­kuljon ki, amely amellett, hogy védi a munkavállalók érdekeit, nem rettenti el a cégeket a köl­csönzéstől, és nem teszi rugal­matlanná azt a tevékenységet, amelynek legnagyobb előnye a rugalmasság. Erről a Személy­zeti Tanácsadók Szövetsége a Munkaügyi Minisztérium írás­beli állásfoglalása után egyeztet­ni is szeretne a tárcával, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelettel. Költségvetés A jogszerűtlen foglalkoztatás eddig leginkább olyan formában jelent meg, hogy a kölcsönző cé­gek nem jelentették be a mun­kavállalókat és nem fizették utá­nuk a közterheket. Csaposs sze­rint jelenleg százezer embert foglalkoztathatnak legálisan kölcsönzött formában (ebbe a diákmunka nem tartozik bele), további ötvenezret pedig nem jogszerűen kölcsönöznek. Ha a törvény hatására minden mun­kavállalót bejelentenének, ak­kor a minimálbérrel számolva évi 12 milliárd forintos bevétel­hez jutna a költségvetés - per­sze abban az esetben, ha nem a pesszimista forgatókönyv kö­vetkezik be, azaz hogy a vállalatok külföldre vi­szik a tevékenységet vagy külföldről importálnak munkaerőt. A piac A munkaügyi minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös felmérése szerint a kölcsönzés egyre in­kább terjedő foglalkoztatási for­ma Magyarországon (NAPI Gazdaság, 2006. január 18., 2. oldal). A megkérdezett több mint nyolcezer cég öt százaléka alkalmaz kölcsönzött munka­erőt - a vállalatoknál ez a fog­lalkoztatottak 15 százalékát érinti. A foglalkoztatottak mind­össze 2,7 százalékát - 100-110 ezer ember - alkalmazzák mun­kaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma Gárdos szerint meghaladja az ötszázat. Az vál­tozó, hogy mennyi időre kölcsö­nöznek munkaerőt: vannak, amelyek csak szezonális mun­kákra, de sok olyan vállalat is akad, amely fél évnél hosszabb ideig, akár évekig is kölcsönzöt munkavállalót. Ez leggyakrab­ban akkor fordul elő, ha egy multinacionális vállalatnál lét­számstop van, az e fölötti igé­nyét pedig kölcsönzésből fede­zi, az off-shore cégek többsége is kölcsönzött munkaerőt hasz­nál az alatt az idő alatt, amíg kiderül, hogy marad-e tartósan Magyarországon, ezek mellett pedig költségmegtakarítási szempontokból a nem alaptevé­kenységhez kapcsolódó mun­kákra szoktak akár hosszú tá­von is kölcsönzött munkaerőt használni a cégek. 112 ■i'jiw.iii'ii'i­n.ii A FORRÁSBEVONÁS OLCSÓBB, AZ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS JOBB LEHET Az MFB a vállalkozások bankja lesz Tucatnyi intézmény kerül át decemberig az MFB-hez, amely az átalakítások után a magyar vállalkozók bankjává válik. A miniszterelnök hétfői bejelentése után kedden kiderült, mit is takar a magyar vállalkozások bankjának létrehozása. A kormány tegnapi döntése értelmében az MFB-n belül alakul ki egy olyan egységes intézményrendszer, mely a vállalkozóknak nyújt hitel- és tőkelehetőségeket - mondta Kóka János ma a kormány ülése után. A cégek az átalakított bankban egy helyen találnak meg minden, a vállalkozásokat támogató álla­mi eszközt, forrást, hitelt és ka­mattámogatást, emellett a bank garanciaintézetként is szolgál majd. A miniszterelnök szerint a bank 650-700 milliárd forintnyi Az Állami Autópálya Kezelő ZRt. megkapta a kormány felhatalmazá­sát az állam és az ÁAK közti útháló­zat-fejlesztési szerződéshez kapcso­lódó 500 milliárd forintos kötvényki­bocsátáshoz. A szerződésről az Or­szággyűlésnek kell még határoznia. BEVONAND^I^^IZMÉNYEI^^^^^ forrás felhasználását hangolhat­ja majd össze. A bankhoz kerülő intézmé­nyek mellett az MFB átveszi és összevonja a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Kht., a VÁTI Kht., az IT Kht., a Regionális Támogatás­közvetítő Kht., valamint a Pro­­mei Kht. feladatait.Az intéz­ményrendszer átalakításával több száz millió forint spórolha­tó meg, az átalakítást pedig leg­később 2007 elejéig, az új uniós költségvetési ciklus indulásáig véghez kell vinni. A kkv-k a jövő évtől kezdve nemcsak vissza nem térítendő, hanem olyan másféle uniós támogatásokhoz is hozzájutnának, amelyek segítségével leg­nagyobb problémájukat, az átmeneti tőkehiányt lehet orvosolni. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) várja az összevonás pontos me­netéről, formájáról folyó egyeztetést, amelynek a végén újabb kor­mány-előterjesztés készül, s a döntés után vélhetően módosítani kell az MFB-törvényt is. Gál Péter egyetemi tanár, az MFB vezető köz­gazdásza a NAPI Gazdaságnak elmondta: a kabinet mostani dönté­se szinkronban van a bank 2003-ban elfogadott - utóbb az MFB- törvényben is szentesített - stratégiájával, amely igyekezett az álla­mi vállalkozásfejlesztési forrásokat egységes rendszerbe foglalni. Ennek kapcsán jött létre az MFB-cégcsoport. Gál szerint a magyar vállalkozásfejlesztési bank koncepciója beleillik abba a nemzetkö­zi tendenciába, amelyben a hasonló célú fejlesztési intézmények a globalizálódó világban eltűnő nemzeti piacok kapcsán összehan­golták a működésüket. Ausztriában 2002-ben történt hasonló össze­vonás és azóta ezeket a feladatokat az Austria Wirtschafts Service végzi, míg Németországban 2004-ben volt jelentős összevonás és a munkát a Kreditanstalt für Wiederaufbau viszi tovább. Az össze­vont szervezetrendszer két oldalról feltétlenül hasznos: a forrásbe­vonás szempontjából jóval kedvezőbb pozíciókat eredményez, míg az ügyfél szempontjából a forrásallokáció és az ügyfélkiszolgálás minősége javulhat jelentősen. Egy megtérülési alapon működő, kon­centrált gazdaságfejlesztési intézmény jöhet így létre, amely javít­hatja az EU-konform, normatív jellegű horizontális támogatások el­érhetőségét - véli Gál. Forrás: GKM________________________­ ­ BODOLÓCZKI LINDA NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ______________Tulajdoni hányad (%) Hitelgarancia Rt.________________64_ Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 100 Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt. 100 Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100 Eximbank Rt.___________________75_ Magyar Exporthitel Biztosító Rt._______75_ Magyar Követeléskezelő Rt._________100 Nemzeti Lakás- és Ingatlanfejlesztő Rt. 100 Corvinus Rt.___________________100 A Transelektrónak 3,5 milliárd forint friss tőkére van szüksége likviditási gondja leküzdésére, ebből a tulajdonosoknak 500 milliót kell betenniük, a kereskedelmi bankok által biztosított hárommilliárd forint háromnegyedére pedig - a hitelek gyors igénybevétele végett - az állam garanciát vállal - jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A kormány tegnap döntött újabb 2000 PET-CT rákdiagnosztikai vizsgálat állami támogatásáról - 300 millió forintot különítettek el erre a célra. Az első vizsgálatok még ebben a negyedévében elindulhatnak Budapesten, a kor­mány célja, hogy hét év alatt évi tízezerre emelje a negyedmillió forintba kerülő vizsgálatok számát - mondta Batiz András kormányszóvivő. Optimisták a feldolgozóipari cégek­ ­• DOMOKOS LÁSZLÓ A magyarországi feldolgozó­­ipari vállalkozások jó tavalyi ne­gyedik negyedévet zártak: ter­melésük erőteljesen élénkült, termékeik kereslete javult, kész­leteik nagymértékben csökken­tek, kapacitásaik kihasználtsága növekedett - derül ki a Kopint- Datorg negyedéves konjunktúra­­tesztjéből. Ráadásul a cégek rö­vid távú kilátásai szintén kedve­zőek: bővülő termeléssel és ér­tékesítéssel, élénkülő beszerzés­sel, a felesleges kapacitások re­latíve alacsony szintjével szá­molnak. Mindezek nyomán a vállalkozások közérzetét és a re­álfolyamatok várható alakulását kifejező összetett indexek a vi­szonylag jó konjunkturális hely­zet fennmaradását valószínűsí­tik az ágazatban. Idén januárban a feldolgozó­­ipari cégek 49 százalékának helyzete jó, 43 százalékáé köze­pes és mindössze 8 százalékáé rossz. A vállalatok a helyzetüket hasonlóan kedvezően az év első hónapjában utoljára 2001-ben értékelték. A reálfolyamatok várható irányát jelző bizalmi in­dex ugyancsak emelkedett októ­beri szintjéhez képest. Három komponense közül kettő - a ter­melési prognózis és a készter­mékkészletszint - pozitív irány­ban változott. A kutatók szerint a rövid távú termelési prognózi­sok igen optimisták: a vállalko­zások mindössze 6 százaléka vár termeléscsökkenést, míg 34 százalékuk további bővüléssel számol. A késztermékkészletek látványosan csökkentek az elő­ző hónapokban, szintjük 2006 elején rekordalacsony, ami felfe­le húzza a konjunkturális kilá­tásokat. A harmadik tényező - a rendelésállomány - elmarad ugyan az októberitől, az egy év­vel korábbinál azonban jobb. A tervek realizálását válto­zatlanul nehezítheti a gyakran elégtelen kereslet. A kereslet­­hiány említettsége januárban alacsonyabb ugyan az októbe­rinél, de változatlanul viszony­lag magas; ezenkívül komoly probléma a vállalkozásoknak a szakképzett munkaerő hiánya - a vállalkozások 27 százaléka jelölte meg januárban ezt ter­melése gátjaként. A kutatók ál­tal megkérdezett vállalkozá­sok kapacitásainak kihasznált­sága januárban 83 százalékos volt, ez nemcsak magasabb az októberinél és az egy évvel ez­előttinél, hanem januári rekor­dot is jelent. A következő 12 hónapra vonatkozó kapacitás­kihasználási prognózis is vi­szonylag kedvező, januárban ennél kedvezőbb értékelés utoljára 2001-ben volt. A többi index is hasonlóan jó helyzetet jelez. Januárban a feldolgozóipari be­szerzési menedzserindex (BMI) szezonálisan kiigazított havi értéke 58,0 lett, 3,3 százalékponttal nagyobb, mint egy hónappal korábban (a februári adat ma lát napvilágot). A logisztikusok szerint a részindexek közül az új megrendelé­sek mutatója jelezte a legnagyobb növekedést. Az Ecostat által számolt két mutató alapján januárban a nagyvállalatok rövid távú üzleti várakozásai kissé romlottak, de még így is a stagnálást jelző 50-es szint felett maradtak, míg a kis- és középvállalatokéi (kkv) javultak. Elméletileg jól jöhetne az áfakönnyítés­ ­• BÖRÖCZ PETRA A lengyel döntéstől az uniós áfa ügyében Magyarországon el­sősorban a távfűtési áfakulcs sorsa függ, ugyanis a szintén 2007. december 31-éig kedvezményes, vagyis 15 százalékos kulccsal adóztatható földgáz és az éttermi szolgáltatások már az áfaügyi egyezkedések első körében le­kerültek a napirendről. A lengyelek esetleges vétója így a kilenc régi tagország által a mun­kaigényes szolgáltatásoknál alkalmazott kedvez­ményt és a Magyarországon is érvényesített táv­fűtési áfakulcs kedvezményét szüntetheti meg, az előbbit azon­nali, az utóbbit 2007. december 31-ei hatállyal. Amennyiben a lengyel pénzügyminiszter mégis rábólintana a 24-ek által már elfogadott kompromiszszumra, a távfűtés adóterhe 2010-ig ma­radhatna a kedvezményes szinten. Ez utóbbi esetben lehetőség nyílna arra, hogy az úgynevezett mun­kaigényes szolgáltatások esetében is alacsonyabb áfakulcsot írjon elő a kormány. Ehhez - pozitív lengyel döntés esetén­­*- 2006. már­cius 31-éig kellene bejelenteni a szándékot az Európai Bizottság­nak. Pénzely Márta, a Deloitte adópartnere szerint amennyiben adott a lehetőség, nem lenne szabad az elől elzárkózni, noha ko­rábban nem élt vele a kabinet. Az uniós áfairányelv­­ mellékleté­ben szereplő munkaigényes szolgáltatások körében Magyarorszá­gon leginkább a háztartási alkalmazottak lehetnek érintettek - mondta a szakértő. Pénzely ugyanakkor hozzátette: valószínűleg alig akadna az országban olyan háztartási munkavállaló, aki lemond az éves szinten 4 millió forintig terjedő alanyi áfamentességről. Vélhe­tően csak azok tennének így, akik megfelelően nagy összeget állít­hatnak be visszaigénylésként a kedvezményes befizetendő áfamértékkel szemben ahhoz, hogy nettó visszaigénylőkké váljanak. KULCS 15 ■EQ1Q119I

Next