Napi Gazdaság, 2006. február (16. évfolyam, 23-41. szám)
2006-02-01 / 23. szám
2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASAGA 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA Az új kölcsönzési törvény is a szlovák munkaerőt vonzza? • FOLYÍTÁS AZ 1. OLDALRÓL A törvény december 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben, január másodikén pedig már életbe is lépett, ami nem adott lehetőséget arra, hogy a kölcsönadók korrigálják a béreket - mondta lapunknak Csaposs Noémi, az évente 12 ezer embert kölcsönző Trenkwalder Multiman ügyvezető-helyettese, a Személyzeti Tanácsadók Szövetsége munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szekciójának vezetője. A törvény szerint hat hónapos kölcsönzés után ugyanolyan bérre jogosult a kölcsönzött alkalmazott, mint az, aki rendes munkaszerződéssel dolgozik a cégnél. Ennek megállapítása azonban nem könnyű, ez ugyanis nemcsak a munkakörtől függ, hanem a végzettségtől. A diákmunka nem tartozik bele a munkaerő-kölcsönzésbe, ám ennek a foglalkoztatási formának legalább akkora súlya van a magyar munkaerő-piacon, mint a kölcsönzésnek. Csaposs szerint egyre nagyobb probléma, hogy a cégek a kedvezőbb járulékfizetési feltételek miatt diákokat alkalmaznak olyan pozíciókban is, amelyeket felnőttekkel kellene feltölteni, képességektől is - a törvény pedig erre nem ad gyakorlati útmutatást. Ráadásul a bérek korrigálása nagy utánajárással és adminisztrációval jár: a kölcsönző cégeknek át kell nézniük az adatbázisukat, és mivel a munkaszerződésbe nem nézhetnek bele, a munkavállalót kell nyilatkoztatni, hogy mennyi ideje dolgozik a cégnél - véli Gárdos Zsuzsa, a hetente háromezer embert kölcsönző Adecco ügyvezetője. Az alkalmazó cégnek is nyilatkoznia kell arról, hogy az adott munkakörben mennyit keresnek a nála dolgozók. A kölcsönvevők Ezek után kell módosítani a szerződést, persze csak abban az esetben, ha a kölcsönvevő vállalja, hogy ugyanazt a bért fizeti ki a kölcsönzött munkavállalónak, ha nem, akkor új embert kell keresni. Az sem feltétlenül ösztönzi a cégeket a munkaerő megtartására, hogy a minimálbért a kölcsönzött munkaerőnek is ki kell fizetni. Gárdos szerint az új törvény mindenképpen a rövid távú kölcsönzés felé tereli a piacot: azok a cégek, amelyek költségmegtakarításra törekedtek ezzel a megoldással, ezt a szolgáltatást főleg rövid távon tudják csak eztán alkalmazni. Szerinte az sem elképzelhetetlen, hogy a minimálbér emelkedése és a törvényi változás arra ösztönzi a költségérzékeny vállalatokat, hogy kivonuljanak Magyarországról az olcsóbb országok felé vagy pedig inkább az olcsóbb szlovák munkaerőt importálják majd, szlovák kölcsönzőcégeken keresztül. Véleménye szerint a törvény rövid távon kedvez a munkavállalóknak, hosszú távon azonban inkább a munkanélküliséget növeli. A fizetésen felül más problémával is szembesülniük kell a kölcsönbe vevőknek: le kell ellenőrizniük, hogy a kölcsönzőnek van-e engedélye és szabályosan foglalkoztatja-e a munkavállalót. Ha nem kap meggyőző választ a kölcsönzőtől, akkor nem érdemes foglalkoztatnia a munkavállalót, hiszen a törvény őt is felelőssé teszi abban, hogy jogszerű legyen a foglalkoztatás: ha nincsen szerződés a kölcsönző és a munkavállaló között, akkor rendes munkaviszony jön létre a kölcsönző cég kihagyásával. A cégek egyéves türelmi időt kaptak arra, hogy megfeleljenek a törvény azon kitételének, hogy a saját tulajdonban lévő kölcsönző cégtől nem lehet munkaerőt kölcsönözni. Ez a gyakorlat elsődlegesen azért alakult ki, hogy a vállalatok megkerüljék a kollektív szerződést - véli Csaposs. Szerinte a cégek mérlegelni fogják, hogy melyik éri meg nekik jobban: a jogszerű foglalkoztatás vagy a jelenlegi - immár törvénytelen - helyzet fenntartása és az esetleges bírságok kifizetése. Ezek fényében Csaposi szerint mindenképp fontos volna, hogy a bérek korrigálására az érintettek türelmi időt kapjanak, és olyan szabályozás alakuljon ki, amely amellett, hogy védi a munkavállalók érdekeit, nem rettenti el a cégeket a kölcsönzéstől, és nem teszi rugalmatlanná azt a tevékenységet, amelynek legnagyobb előnye a rugalmasság. Erről a Személyzeti Tanácsadók Szövetsége a Munkaügyi Minisztérium írásbeli állásfoglalása után egyeztetni is szeretne a tárcával, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelettel. Költségvetés A jogszerűtlen foglalkoztatás eddig leginkább olyan formában jelent meg, hogy a kölcsönző cégek nem jelentették be a munkavállalókat és nem fizették utánuk a közterheket. Csaposs szerint jelenleg százezer embert foglalkoztathatnak legálisan kölcsönzött formában (ebbe a diákmunka nem tartozik bele), további ötvenezret pedig nem jogszerűen kölcsönöznek. Ha a törvény hatására minden munkavállalót bejelentenének, akkor a minimálbérrel számolva évi 12 milliárd forintos bevételhez jutna a költségvetés - persze abban az esetben, ha nem a pesszimista forgatókönyv következik be, azaz hogy a vállalatok külföldre viszik a tevékenységet vagy külföldről importálnak munkaerőt. A piac A munkaügyi minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös felmérése szerint a kölcsönzés egyre inkább terjedő foglalkoztatási forma Magyarországon (NAPI Gazdaság, 2006. január 18., 2. oldal). A megkérdezett több mint nyolcezer cég öt százaléka alkalmaz kölcsönzött munkaerőt - a vállalatoknál ez a foglalkoztatottak 15 százalékát érinti. A foglalkoztatottak mindössze 2,7 százalékát - 100-110 ezer ember - alkalmazzák munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma Gárdos szerint meghaladja az ötszázat. Az változó, hogy mennyi időre kölcsönöznek munkaerőt: vannak, amelyek csak szezonális munkákra, de sok olyan vállalat is akad, amely fél évnél hosszabb ideig, akár évekig is kölcsönzöt munkavállalót. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy multinacionális vállalatnál létszámstop van, az e fölötti igényét pedig kölcsönzésből fedezi, az off-shore cégek többsége is kölcsönzött munkaerőt használ az alatt az idő alatt, amíg kiderül, hogy marad-e tartósan Magyarországon, ezek mellett pedig költségmegtakarítási szempontokból a nem alaptevékenységhez kapcsolódó munkákra szoktak akár hosszú távon is kölcsönzött munkaerőt használni a cégek. 112 ■i'jiw.iii'ii'in.ii A FORRÁSBEVONÁS OLCSÓBB, AZ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS JOBB LEHET Az MFB a vállalkozások bankja lesz Tucatnyi intézmény kerül át decemberig az MFB-hez, amely az átalakítások után a magyar vállalkozók bankjává válik. A miniszterelnök hétfői bejelentése után kedden kiderült, mit is takar a magyar vállalkozások bankjának létrehozása. A kormány tegnapi döntése értelmében az MFB-n belül alakul ki egy olyan egységes intézményrendszer, mely a vállalkozóknak nyújt hitel- és tőkelehetőségeket - mondta Kóka János ma a kormány ülése után. A cégek az átalakított bankban egy helyen találnak meg minden, a vállalkozásokat támogató állami eszközt, forrást, hitelt és kamattámogatást, emellett a bank garanciaintézetként is szolgál majd. A miniszterelnök szerint a bank 650-700 milliárd forintnyi Az Állami Autópálya Kezelő ZRt. megkapta a kormány felhatalmazását az állam és az ÁAK közti úthálózat-fejlesztési szerződéshez kapcsolódó 500 milliárd forintos kötvénykibocsátáshoz. A szerződésről az Országgyűlésnek kell még határoznia. BEVONAND^I^^IZMÉNYEI^^^^^ forrás felhasználását hangolhatja majd össze. A bankhoz kerülő intézmények mellett az MFB átveszi és összevonja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a VÁTI Kht., az IT Kht., a Regionális Támogatásközvetítő Kht., valamint a Promei Kht. feladatait.Az intézményrendszer átalakításával több száz millió forint spórolható meg, az átalakítást pedig legkésőbb 2007 elejéig, az új uniós költségvetési ciklus indulásáig véghez kell vinni. A kkv-k a jövő évtől kezdve nemcsak vissza nem térítendő, hanem olyan másféle uniós támogatásokhoz is hozzájutnának, amelyek segítségével legnagyobb problémájukat, az átmeneti tőkehiányt lehet orvosolni. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) várja az összevonás pontos menetéről, formájáról folyó egyeztetést, amelynek a végén újabb kormány-előterjesztés készül, s a döntés után vélhetően módosítani kell az MFB-törvényt is. Gál Péter egyetemi tanár, az MFB vezető közgazdásza a NAPI Gazdaságnak elmondta: a kabinet mostani döntése szinkronban van a bank 2003-ban elfogadott - utóbb az MFB- törvényben is szentesített - stratégiájával, amely igyekezett az állami vállalkozásfejlesztési forrásokat egységes rendszerbe foglalni. Ennek kapcsán jött létre az MFB-cégcsoport. Gál szerint a magyar vállalkozásfejlesztési bank koncepciója beleillik abba a nemzetközi tendenciába, amelyben a hasonló célú fejlesztési intézmények a globalizálódó világban eltűnő nemzeti piacok kapcsán összehangolták a működésüket. Ausztriában 2002-ben történt hasonló összevonás és azóta ezeket a feladatokat az Austria Wirtschafts Service végzi, míg Németországban 2004-ben volt jelentős összevonás és a munkát a Kreditanstalt für Wiederaufbau viszi tovább. Az összevont szervezetrendszer két oldalról feltétlenül hasznos: a forrásbevonás szempontjából jóval kedvezőbb pozíciókat eredményez, míg az ügyfél szempontjából a forrásallokáció és az ügyfélkiszolgálás minősége javulhat jelentősen. Egy megtérülési alapon működő, koncentrált gazdaságfejlesztési intézmény jöhet így létre, amely javíthatja az EU-konform, normatív jellegű horizontális támogatások elérhetőségét - véli Gál. Forrás: GKM________________________ BODOLÓCZKI LINDA NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ______________Tulajdoni hányad (%) Hitelgarancia Rt.________________64_ Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 100 Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt. 100 Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100 Eximbank Rt.___________________75_ Magyar Exporthitel Biztosító Rt._______75_ Magyar Követeléskezelő Rt._________100 Nemzeti Lakás- és Ingatlanfejlesztő Rt. 100 Corvinus Rt.___________________100 A Transelektrónak 3,5 milliárd forint friss tőkére van szüksége likviditási gondja leküzdésére, ebből a tulajdonosoknak 500 milliót kell betenniük, a kereskedelmi bankok által biztosított hárommilliárd forint háromnegyedére pedig - a hitelek gyors igénybevétele végett - az állam garanciát vállal - jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A kormány tegnap döntött újabb 2000 PET-CT rákdiagnosztikai vizsgálat állami támogatásáról - 300 millió forintot különítettek el erre a célra. Az első vizsgálatok még ebben a negyedévében elindulhatnak Budapesten, a kormány célja, hogy hét év alatt évi tízezerre emelje a negyedmillió forintba kerülő vizsgálatok számát - mondta Batiz András kormányszóvivő. Optimisták a feldolgozóipari cégek • DOMOKOS LÁSZLÓ A magyarországi feldolgozóipari vállalkozások jó tavalyi negyedik negyedévet zártak: termelésük erőteljesen élénkült, termékeik kereslete javult, készleteik nagymértékben csökkentek, kapacitásaik kihasználtsága növekedett - derül ki a Kopint- Datorg negyedéves konjunktúratesztjéből. Ráadásul a cégek rövid távú kilátásai szintén kedvezőek: bővülő termeléssel és értékesítéssel, élénkülő beszerzéssel, a felesleges kapacitások relatíve alacsony szintjével számolnak. Mindezek nyomán a vállalkozások közérzetét és a reálfolyamatok várható alakulását kifejező összetett indexek a viszonylag jó konjunkturális helyzet fennmaradását valószínűsítik az ágazatban. Idén januárban a feldolgozóipari cégek 49 százalékának helyzete jó, 43 százalékáé közepes és mindössze 8 százalékáé rossz. A vállalatok a helyzetüket hasonlóan kedvezően az év első hónapjában utoljára 2001-ben értékelték. A reálfolyamatok várható irányát jelző bizalmi index ugyancsak emelkedett októberi szintjéhez képest. Három komponense közül kettő - a termelési prognózis és a késztermékkészletszint - pozitív irányban változott. A kutatók szerint a rövid távú termelési prognózisok igen optimisták: a vállalkozások mindössze 6 százaléka vár termeléscsökkenést, míg 34 százalékuk további bővüléssel számol. A késztermékkészletek látványosan csökkentek az előző hónapokban, szintjük 2006 elején rekordalacsony, ami felfele húzza a konjunkturális kilátásokat. A harmadik tényező - a rendelésállomány - elmarad ugyan az októberitől, az egy évvel korábbinál azonban jobb. A tervek realizálását változatlanul nehezítheti a gyakran elégtelen kereslet. A kereslethiány említettsége januárban alacsonyabb ugyan az októberinél, de változatlanul viszonylag magas; ezenkívül komoly probléma a vállalkozásoknak a szakképzett munkaerő hiánya - a vállalkozások 27 százaléka jelölte meg januárban ezt termelése gátjaként. A kutatók által megkérdezett vállalkozások kapacitásainak kihasználtsága januárban 83 százalékos volt, ez nemcsak magasabb az októberinél és az egy évvel ezelőttinél, hanem januári rekordot is jelent. A következő 12 hónapra vonatkozó kapacitáskihasználási prognózis is viszonylag kedvező, januárban ennél kedvezőbb értékelés utoljára 2001-ben volt. A többi index is hasonlóan jó helyzetet jelez. Januárban a feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (BMI) szezonálisan kiigazított havi értéke 58,0 lett, 3,3 százalékponttal nagyobb, mint egy hónappal korábban (a februári adat ma lát napvilágot). A logisztikusok szerint a részindexek közül az új megrendelések mutatója jelezte a legnagyobb növekedést. Az Ecostat által számolt két mutató alapján januárban a nagyvállalatok rövid távú üzleti várakozásai kissé romlottak, de még így is a stagnálást jelző 50-es szint felett maradtak, míg a kis- és középvállalatokéi (kkv) javultak. Elméletileg jól jöhetne az áfakönnyítés • BÖRÖCZ PETRA A lengyel döntéstől az uniós áfa ügyében Magyarországon elsősorban a távfűtési áfakulcs sorsa függ, ugyanis a szintén 2007. december 31-éig kedvezményes, vagyis 15 százalékos kulccsal adóztatható földgáz és az éttermi szolgáltatások már az áfaügyi egyezkedések első körében lekerültek a napirendről. A lengyelek esetleges vétója így a kilenc régi tagország által a munkaigényes szolgáltatásoknál alkalmazott kedvezményt és a Magyarországon is érvényesített távfűtési áfakulcs kedvezményét szüntetheti meg, az előbbit azonnali, az utóbbit 2007. december 31-ei hatállyal. Amennyiben a lengyel pénzügyminiszter mégis rábólintana a 24-ek által már elfogadott kompromiszszumra, a távfűtés adóterhe 2010-ig maradhatna a kedvezményes szinten. Ez utóbbi esetben lehetőség nyílna arra, hogy az úgynevezett munkaigényes szolgáltatások esetében is alacsonyabb áfakulcsot írjon elő a kormány. Ehhez - pozitív lengyel döntés esetén*- 2006. március 31-éig kellene bejelenteni a szándékot az Európai Bizottságnak. Pénzely Márta, a Deloitte adópartnere szerint amennyiben adott a lehetőség, nem lenne szabad az elől elzárkózni, noha korábban nem élt vele a kabinet. Az uniós áfairányelv mellékletében szereplő munkaigényes szolgáltatások körében Magyarországon leginkább a háztartási alkalmazottak lehetnek érintettek - mondta a szakértő. Pénzely ugyanakkor hozzátette: valószínűleg alig akadna az országban olyan háztartási munkavállaló, aki lemond az éves szinten 4 millió forintig terjedő alanyi áfamentességről. Vélhetően csak azok tennének így, akik megfelelően nagy összeget állíthatnak be visszaigénylésként a kedvezményes befizetendő áfamértékkel szemben ahhoz, hogy nettó visszaigénylőkké váljanak. KULCS 15 ■EQ1Q119I