Napi Gazdaság, 2006. április (16. évfolyam, 65-83. szám)

2006-04-03 / 65. szám

HÍRHÁLÓ ► Hollandiában is lehet munkát vállalni Januártól megnyitja munkaerőpiacát Hollandia az EU újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai tagországai, köztük Magyarország munkavállalói előtt - döntött pénteki ülésén a holland kormány. Hollandia ezzel a hetedik a régi tagállamok kö­zül, amely felszámolja a korlátozásokat a kelet-európai munkaerő érkezése elől. Nagy-Britannia, Írország és Svédország kezdetektől megnyitotta piacát, míg Finn­ország, Spanyolország és Portugália most határozott úgy, hogy május elejétől meg­szünteti a korlátozásokat. A magyar munkavállalók számára fontosabb Ausztria és Németország azonban továbbra sem nyitja meg munkaerőpiacát. Belgium, Fran­ciaország és Olaszország várhatóan ugyancsak meghosszabbítja a korlátozást, de a lehetséges három évnél rövidebb időre. Görögország és Luxemburg még nem foglalt állást a kérdésben. A csatlakozási szerződések értelmében a korlátozások­­ 2006 májusától újabb három évig megújíthatók (sőt, esetleg még újabb két évre kitolhatók, ha súlyos piaczavar mutatkozik valamely tagállamban), de ezt április legvégéig jelezni kell az Európai Bizottságnak. ► Már nem ígérnek, csak mozgósítanak a pártok Elsősorban a retorikai elemek, kevésbé a pártprogramok ismertetése vagy újabb ígéretek megfogalmazása határozta meg a két legnagyobb parlamenti párt hét­végi nagygyűlését. Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szomba­ton az Andrássy úton megtartott beszédének jelentős részét a nemzet és köztár­saság szerinte egymást erősítő fogalmainak szentelte. A miniszterelnök beszélt a hitében és felelősségében megújult baloldalról, valamint arról, hogy a köztár­saság a cselekvést jelenti. Gyurcsány a cselekvésben saját bevallása szerint jó példával is elöl kívánt járni, amikor a gyűlés után a megáradt Dunánál homok­zsákokat lapátolt, megerősítendő a töltést. Az Andrássy úton az MSZP Új Magyar­­ország programjáról csak említést tett a kormányfő, és a gazdaságpolitika álta­lában is csak az adócsökkentést megidéző reklámfilmek kapcsán került elő. Ahogy Gyurcsány Ferenc, úgy Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje is az április 9-i első fordulóra való mozgósítást helyezte előtérbe a Kossuth téren va­sárnap tartott beszédében. Orbán „még egy esélyt" kért a választóktól, hogy végrehajthassa a „biztonságos kormányváltás programját”. A Fidesz elnöke úgy vélekedett: a költségvetés romokban van, a forint sérülékeny, a gazdaság pedig nem a saját lábán áll, hanem hitelekből tartja fenn magát. Orbán ezúttal is megismételte korábbi kijelentéseit a 750 ezer biztos megélhetés nélküli ember­ről, de az eddig egyik legtöbbet hangoztatott kampányígéretről, a 10 százalék­­pontos járulékcsökkentésről nem tett említést. ► Kisebb az elő­re jelzettnél a januári külkerdeficit Januárban 201,8 millió euró volt a külkereskedelmi forgalom hiánya, szemben az egy évvel korábbi 141,4 millió euróval - derül ki a KSH részletes adataiból. A hivatal előzetes adatai még 216,7 milliós hiányról szóltak. Az import értéke Kill­kfb AnaTfiK 4,323, az exporté 4,122 milliárd euró volt, így egy HTb­HTBTIllTraTTTiM­Tv ^a kivitel 19,5, a behozatal pedig 20,4 szá­ 1 Exprtm­nt zalk kal bővült­ Januárban az importárszint na­ ^ gyobb mértékű emelkedése, ezen belül is az ener­­ giahordozók drágulása miatt nőtt a külkereskedel­­­­mi hiány az egy évvel korábbihoz képest. A forint­os­ KSH ,­­ árszint az exportban 3, az importban 8 százalékkal­­ magasabb volt a tavaly januárinál. A cserearány 5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ami szinte kizárólag az energiahordozók ár­alakulásának a következménye (importban a nyers kőolaj forintárszintje két és félszeresére nőtt, a földgázé 61 százalékkal lett magasabb.) MAGYAR GAZDASÁG ______ _____|_ NAPI GAZDASÁG _• 2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ_____________________________________________________________________________________________________________________________ ­ Tavaly a GDP 6,1 százalékára rúgott az áht-hiány Az áht eredményszemléletű, vagyis uniós módszertan szerinti hiánya 2005-ben a GDP 6,1 százalékát tette ki, áll a Brüsszelnek küldött, a KSH, a PM és az MNB által készített jelentésben - adta hírül a Pénzügyminisztérium. Ilyen jelentést az unió valamennyi tagállama készít az Európai Bizottság és Eurostat számára. A jelentés szerint a kormányzati szektor adóssága 2005-ben a maastrichti kritériumnak számító 60 százalék alatt volt, a GDP 58,4 százalékát tette ki. Az adatok jóváhagyását az Eurostat végzi el. A pénzügyi tárca szerint az idén az államháztartás uniós módszer­tan szerinti hiánya az eredeti pályának megfelelően alakul, vagyis a GDP 4,7 szá­zaléka lesz, ehhez hozzá kell számolni a Gripen-vásárlások miatti 0,3 százalékot. A GKI kijózanodást vár­ ­­jtl a VEHEDÉS 4 /1 gazdaság növe­­­­­kedése 2006-KTO- ban a tavalyinál­­ némileg gyor­sabb lesz, az európai konjunktú­ra javulásával párhuzamosan - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt - az Erste Bank együtt­működésével készített - előrejelzéséből. A ja­nuári adatok rendkívül gyors, két számjegyű ipari és építőipari, 20 százalék körüli külke­reskedelmi dinamikát jeleznek, bár ebben az alacsony bázisnak is szerepe van. Az építő­ipar továbbra is első­sorban az útépítések hatására fejlődik, januárban jelentősen nőtt az ágazat szerződésállomá­nya is. A kutatók szerint idén az inf­láció lassul, az első félév végé­re 1,5 százalékra csökkenhet. Februárban az egy évvel koráb­bihoz képest az átlagosnál job­ban nőtt az élelmiszerek és szolgáltatások ára, kifejezetten csökkent viszont a ruházati cikkeké és tartós fogyasztási cikkeké, a villanyáramé. A brut­tó keresetek 2006-ban igen gyorsan emelkednek, de nő a munkanélküliség is. A prognoszták szerint az új kormány megala­kulása után költségveté­si reformok és kiigazí­tások várhatók, ame­lyek stabilizálják a fo­rint árfolyamát és meg­alapozzák a kamatok további mérséklését is. Az államháztartás hiá­nya magas, de össz­hangban van a várako­zásokkal. A választások előtt széles körű, megvalósulása ese­tén a deficitet növelő ígéretver­seny bontakozott ki az egyes társadalmi csoportok megnye­rése érdekében. Az új kormány megalakulása után kijózanodás valószínű, s 2006 közepén - az intézményi reformok beindítása mellett - a GDP 1-1,5 százaléká­ra kiterjedő idei hatású költség­­vetési egyensúlyjavítás jöhet. Bár ez a második félévben némi emelkedést okoz majd az inflá­cióban, ám enélkül esély sincs a piac megnyugtatására, a magyar konvergenciaprogram elfogad­tatására az EU-ban. Középtávon a reformlépések a lényegeseb­bek, ám ezek pénzügyi hatásai a 2006-os folyamatokban még kevéssé mutatkoznak meg. Idén az infláció az első félévben érezhetően to­vább csökken, majd kissé emelkedik; eközben a reál­keresetek gyor­san nőnek. A GKI PROGNÓZISA GDP volumenindexe_____________104,4 Ipari termelés________________107,5 Kiskereskedelem______________104,5 Bruttó átlagkereset____________105,0 Export_____________________111,0 Import_____________________111,0 Külkerdeficit (milliárd euró)_________3,1 Fogyasztói árindex_____________102,3 Folyó fizetési és tőkemérleg együttes_____ hiánya (milliárd euró)_____________6,5 Áht pénzforgalmi hiánya (milliárd forint) 1750 Forrás­: BKI________________________ KEVÉS A TÁMOGATÁS, ÁM VANNAK NEMZETKÖZILEG IS ELISMERT EREDMÉNYEK A Richter nyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat A piaci szereplők szerint főként az innovációs lánc hiányzik, holott ez tesz egy találmányt a piacon is eladható termékké.­ ­ VAJNAI LAJOS Innováció nélkül Magyarország elveszíti a versenyképességét, je­lenleg a magyar gazdaság mindössze a GDP 0,89 százalékát költi k+f-re, ez uniós összehasonlításban is nagyon alacsony arány, mind­össze az utolsó előtti helyre elegendő - jelentette ki pénteken a Ma­gyar Innovációs Nagydíj átadásán Závodszky János, a Magyar Inno­vációs Alapítvány elnöke. Kóka János gazdasági miniszter szerint a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike felelős azért, hogy a k+f kiadások ilyen alacsonyak, ám ezzel együtt a jelenlegi helyze­tet tartja tragikusnak, mert a külföldi tőke a magas hozzáadott ér­tékű iparágakba települ Magyarországon. Kóka szerint a jövőben egyre inkább a piacképes ötleteket kell támogatni. Ezzel párhuza­mosan konszenzusra van szükség a kutatás-fejlesztésben érintet­tek között, illetve szükségesnek nevezte a fiatal generáció bevoná­sát az innováció menedzsmentbe. Magyarországon az innováció nincs megfelelően támogatva, a meglévő források sem hasznosulnak megfelelően - vélekednek a lapunk által megkérdezett cégvezetők. Véleményük sze­rint kevés az olyan támogatás, amire a magánszféra is pályáz­hat. Hiányzik az egyetemekkel, kutatóintézetekkel az együtt­működés, a pályázók többsége saját maga fejleszt, a vállalatok sem fognak össze a közös fej­lesztés érdekében, pedig a ke­vés forrást így hatékonyabban lehetne felhasználni. Nincs meg a megfelelő intézményrendszer, az az innovációs lánc, amely a találmányt a piacon is eladható termékké tudná tenni. Závodszky szerint a természettudomá­nyos és műszaki oktatást a jelenleginél jobban kellene támogat­ni, mert hiányoznak a jól képzett kutatók. Az idén immár tizennegyedik alkalommal írták ki a Magyar In­novációs Nagydíj-pályázatot, amelyre 38 cég jelentkezett. A pálya­műveket a bírálóbizottság több szempont alapján értékelte, az ere­detiség, újszerűség mellett az innovációból elért többleteredmény is számított, illetve a társadalmi hasznosságot is vizsgálták. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. másodszor nyerte el a Magyar Innovációs Nagydíjat. Az elismerést a Lisonorm, kombinált ható­anyag-tartalmú vérnyomáscsökkentő gyógyszer kifejlesztéséért kap­ta a magyar cég. Az új termék egyedülálló, mert két inkompatibi­lis hatóanyagot volt képes egy tablettában kombinálni. Az új gyógy­szer már 2005-ben 483,42 millió forint bevételt hozott, az OEP pe­dig 52 millió forint megtakarítást ért el. A Richter vezérigazgatója, Bogsch Erik szerint kutatási erőfeszítéseik elismerése ez a díj, nem véletlenül tartozik a cég a régióban legtöbbet k+f-re költők közé, enélkül ugyanis nem lehet versenyben maradni. A GKM 2005-ös Ipari Innovációs Díjában részesült a Thales Nanotechnológiai Rt. anyagminták hidrogénezésére szolgáló H­­Cube laboratóriumi készüléke. A vállalkozás egy cipős doboz méretű szerkezetben oldotta meg azt a feladatot, amit koráb­ban csak robbanásbiztos helyi­ségben lehetett végrehajtani. Az IHM informatikai innováci­ós díját a Dension Audio Sys­tems Kft. által kifejlesztett járműspecifikus kommuniká­ciós rendszer, az Icer Link Plus kapta. A termék lehetővé teszi a kapcsolatot és az irányítást a különféle médialejátszók, USB, MP3 lejátszó és más digitális alkalmazások, valamint a fedélzeti számítógépek között. A cég ezzel piacvezetővé vált, számos autógyár beszállítója, tavaly 796 millió forint árbevételt ért el. A Nemzeti Kutatási és Technoló­giai Hivatal a Semilab Rt. általános célú napelem és napelem­alapanyag minősítő berendezését jutalmazta. Ez a készülék meg­hódította a világot, a napelemgyártók többsége saját termékei­nek minőségét már ezzel hitelesíti. BOGSCH ERIK ÉS SÓLYOM DÍJAZOTTAK Magyar Innovációs Nagydíj______________Richter Gedeon Rt. Ipari Innovációs Díj___________________Thales Nanotechnológiai Rt.______________ Informatikai Innovációs Díj______________Dension Audio System Kft._______________ Agrár Innovációs Díj__________________Gabonatermesztési Kutató Kht., Diabet Trade Kft. Környezetvédelmi Innovációs Díj__________BorsodChem Rt.______________________ Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal díja Semilab Rt._________________________ Magyar Kereskedelmi és Iparkamra díja______Electrolux Lehel Kft.___________________ Magyar Szabadalmi Hivatal díja___________Medical Orvostechnikai Gyártó és Fejlesztő Rt. Forrás: NAPI-gyűjtés__________________________________________________ A gyógyszer­­gyárnak má­sodszor is sike­rült ALACSONY A PÁLYÁZÁSI KEDV Még reklámozni kell a k+f programokat ► EGERSZALÓKI TÍMEA Az unió újonnan csatlakozott államaiban a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadá­sok nem érik el az uniós átlagot, pedig a gyorsütemű technológiai fejlődést, az inno­vatív fejlesztéseket az EU fontos és megha­tározó lehetőségként tartja számon, és a ver­senyképesség javítása érdekében nagy hang­súlyt fektet ezek közösségi szintű támoga­tására. Magyarországon és a régión belül igen magas a pályázási kedv a magyar irá­nyító hatóságok által meghirdetett progra­mokra, a közösségi szinten irányított keret­­programok esetében ugyanakkor a részvé­tel jóval alacsonyabb, ami egyrészt az infor­mációk hiányából, másrészt a magyartól el­térő pályázási rendszer iránti félelemből fakad. Az Ernst & Young (E&Y) uniós támogatásokkal fog­lalkozó brüsszeli irodája pályázat útján nyerte el a hatodik keretprogram és kiemelten az információs társadalom technológiáira vonatkozó programok (IST) „reklámozási” lehetőségét. Az Európai Bizottság által finan­szírozott egész napos konferenciát szentel­tek a keretprogram lehetőségeire. A részt­vevők megismerhették a pályázás folyama­tát, a feltételek várható változásait, valamint a magyar és az uniós támogatási lehetősé­geket - mondta lapunknak Czakó Borbála, az E&Y vezérigazgatója. A konferencián az áprilisban záruló ha­todik keretprogram sikeres magyar példá­it is bemutatták. A Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett konzorcium az IST-program keretében például az orvosi robotika területén végzett fejlesztéseket, és a végtagbetegségek gyógyulási folyama­tát segítő eszközt dolgo­zott ki. Komoly lehetőség, hogy a programban a tech­nológia megalkotásától egészen a szolgáltatás megvalósításáig, azaz a piacra lépésig szerezhető támogatás - véli Bognár Vilmos, az IST magyaror­szági kapcsolattartója. Jó példa erre a mo­bil fizetési módszerekkel foglalkozó SEMOPS projekt esete. A hatodik IST-ke­­retprogramban eddig 159 magyar prog-AZ ÁPRILIS 25-ÉIG PÁLYÁZHATÓ IST FELHÍVÁSOK TÉMAKÖREI­ram valósult meg, 37,8 millió euró támo­gatással. A támogatás megnyerése azonban még messze nem elég a sikerhez - mondta Szakál László, az E&Y partnere, aki szerint a pénz lehívásához hosszú távú fenntartási kötelezettséget is vállalni kell, amely az igen gyorsan változó gazdasági és környe­zeti hatások mellett gyakran megnehezíti az intézmények és vállalatok dolgát. A lisszaboni program egyik fő cél­kitűzése, hogy az uniós szintű k+f kiadásokat a GDP 3 százalékának megfelelő összegre emeljék. Az EU hetedik k+f keretprogramjára 2007 és 2013 között várhatóan 72,7 mil­liárd euró jut majd. Korszerű robotika___________________________________ Ambiens rendszerekkel támogatott életvitel az Öregedő_____ társadalomban ____________________________■ Digitális audiovizuális tartalomhoz alkalmazandó korszerű_______ keresőtechnológiák_____________________________ Közösségi kutatásokban való részvétel________________ Nemzetközi együttműködés_______________________ Forrás: E&Y_____________________________,______

Next