Napi Gazdaság, 2006. június (16. évfolyam, 106-125. szám)

2006-06-01 / 106. szám

A MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK HÍRHÁLÓ • A bankok javára alakultak a kamatok AZ ÁTLAGKAMATOK ALAKULÁSA________ Áprilisban a lakossági és­a fékpontról nőtt 2,49 százalék­­pontra. Ebben a hónapban egyébként a bankközi kamatoknál is nem elhanyagol­ható mértékű, 25 bázispontos volt az emelkedés. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 5,66 százalékot, míg a 3 hónapos lejára­tú bankközi kihelyezések átlagos kamatlába 6,26 százalékot tett ki.­ ­ Sokan késnek az e-bevallással Mintegy 63 ezer cég adó- és járulékbevallása érkezett be elektronikus úton az adóhatósághoz, de szerda éjfélig még tízezer bevallást vártak - mondta az Mv­nek Szikora János, az APEH elnöke. A havi elektronikus adatszolgáltatás egyelő­re csak a kiemelt adózók, a tízezer legnagyobb adózó, valamint a negyedéves és havi bevallók számára kötelező, de mintegy 24 ezren önként választották a lehetőséget - ez utóbbi körből 8 ezren nyújtották be bevallásukat. A bevallások határideje május 12. volt, de az APEH úgy döntött, hogy a rendszer technikai hi­bái miatt meghosszabbítja azt. • Felfutóban az üdülési csekkek forgalma Továbbra is dinamikusan bővül az üdülési csekkek forgalma. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma egyelőre nem döntött a népszerű utalvánnyal meg­­vásárolható termékek és szolgáltatások körének bővítése- FORGALOM rt-­­je a másod­ik félévben megvizsgálja ennek lehetősé­g­s­é­gét. Az üdülési csekkek forgalma május végére elérte a 12 7 10 milliárd forintot, és elképzelhető, hogy a várt 15 milliárd­­liniHilliMru helyett akár 20 milliárd forintra is nőhet a megvásárolt ipllM­ilil­ll hillii csekkek értéke - közölték a MNÜA kuratóriumának ülésén. Szociális üdültetésre várhatóan 3,1 milliárd forintot fordít az alapítvány, amiből 2,6 milliárdot már szét is osztott 94 ezer fő között. Az alapítványt támogató ma­gánszemélyek és szervezetek csaknem 720 millió forintot adtak össze.­ ­ A várakozásokat meghaladóan nőttek a beruházások A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben az előzetes számítások alapján 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyít­va - tette közzé a KSH. A beruházások negyedéves növekedésére meglehetősen nagy szórásban adtak prognózist az elemzők, a két szélsőérték 4,8, illetve 8 szá­z­­zalék (NAPI Gazdaság, 2006. május 15.,­­ BERUHÁZÁSOK* ________ 1-2. oldal). Bejöttek a gépberuházások minimális növekedésével kapcsolatos -----építés —gép várakozások: a statisztikusok itt 3,7 szá­ A­­­zalékos bővülésről számoltak be, ezt A /\ 7 azonban ellensúlyozta az építési beruházá­­ f\ l sok 10 százalékos növekedése. Folyó \ Y\ l\l\l áron a beruházások teljesítményértéke­­9° \ JI T­­­H w 778,5 milliárd forintot tett ki. Az előző ne- 199 ^ \ n­e gyedévhez képest - a szezonálisan kiiga­­z­­ított index szerint - a nemzetgazdasági 90 A i beruházások volumene 1,5 százalékkal 20*21 "L . *­­ u „­l"L bővült. A beruházások teljesítményértéke­­műszaki összetétel szerint nők emelkedését elsősorban a szállítás. Forrás: ksh raktározás, posta és távközlés nemzetgaz­dasági ág 52,1 százalékos bővülése okoz­ta, melynek jelentős részét az autópálya- és egyéb útépítések jelentették. Kiemelkedőek még a közigazgatás beruházásai, elsősorban a dunai árvízvédelem­mel összefüggésben. Az egészségügyi invesztíciók szintén átlag feletti mértékben emelkedtek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gyarapodásában a szálloda­­építés meghatározó, a kereskedelmi fejlesztések mögött a nagy üzletláncok beru­házásai állnak. Lassan nőttek viszont a beruházások negyedét adó ingatlanügyle­tek, gazdasági szolgáltatások azzal együtt is, hogy e nemzetgazdasági ág tartal­mazza a lakásberuházásokat is. A 20 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,3 százalékkal csökkentek a beruházások, az agrárinvesztíciók nagyarányú visszaesése az ültetvénytelepítési támogatások mérséklődésével függ össze. ----------------------------------------------------------------------------- vállalati ____________2006. április változás az előző hén emelkedett a banki _____________(százalék) hónaphoz képest marzs _ (jerij| gj a regfrjs. —— —-------------------------(bázispont) sgi^ jegybanki jelentésből. Betét,3 éven belül lekötött­ 5,27 ~1T A háztartási szektor esetében Betét, éven túl lekötött 5,13 24 a fogyasztási hitelek és az Folyószámlahitel______763_________­2_ éven belüli lejáratra lekötött Egyéb hitel__________782_________27_ betétek átlagkamatlábai kö­_Lakosság_______________________ zötti különbség 14,35 száza­^ —ras--------------sz­­ékpontról 14,42 százalék-Betét, éven belül lekötött 5,23 21 , ,, „ . .... “■"Betét, éven túl lekötött--------------------%18~ P°ntra klZött A nem PenZU^ Folyószámlahitel ^82 8~ vállalatok hitelei és betétei Fogyasztási hitel, forint 19,66_________29_ között jelentősebb súllyal Lakáshitel, forint_____ 9,41________szereplő éven belüli lejáratok _EGyéb hitel_________1­56_________zL esetén az átlagkamatlábak —■■ mB----------------------------------- közötti különbség 2,36 száza­ Ezt a júniust sem ússzuk meg változások nélkül­ ­• NAPI GAZDASÁG Új vagyonvédelmi szabályozás lép életbe mától. A személy- és va­gyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló, tavaly elfogadott törvény alapján az új működési engedélyeket, illetve igazolványokat június elsejétől vezetik be. A korábbi engedé­lyeket legkésőbb december 31-éig meg kell újítani. A rendőrség adatai szerint jelenleg mintegy 200 ezer igazolvány és engedély van érvény­ben, a megújítási kérelmek száma várhatóan meghaladja a százezret. Június elsejétől szigorúbb lett a gépjárművek környezetvédel­mi felülvizsgálata. Az eddig kiadott zöldkártyára ugyanis a vizs­gálatot végző szakember „mérlegelése” utáni adatok kerültek, míg mától a számítógép által mért adatokat vezetik rá az adatlapra. Az autótulajdonosok többségét nem érinti érzékenyen a szigorí­tás, a szakműhelyek szerint nem várható, hogy tömegesen vonnának ki autókat a forga­lomból. Becslések szerint a sze­mélygépkocsik negyede nem teljesíti az előírt határértéke­ket, ám ezek többségénél a szakszervizben beállítható a megfelelő kibocsátás. A Magyar Gyógyszerész Kamara ada­tai szerint mától 92, a társadalom­­biztosítás által nem támogatott ké­szítmény ára emelkedik átlagosan 5 százalékkal, a gyógyszergyártók dön­tése nyomán. Az árváltozás főként a homeopátiás készítményeket érinti. KÖZÉPTÁVON TÍZMILLIÁRDOKAT LEHET MEGSPÓROLNI Csepp a tengerben az egyharmados minisztériumi leépítés­ ­• NAPI GAZDASÁG Az ígérteknek megfelelően a kormány megkezdi az államap­parátus karcsúsítását, az év végéig a tervek szerint mintegy 1400 fős leépítést hajtanak végre a minisztériumokban - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. A kijelölt minisz­terelnök közölte: két év alatt összesen egyharmadával karcsúsodhat a jelenleg 7300-7500 fős minisztériumi létszám. A leépítések je­lentős része olyan alaptevékenységeket érint majd, mint az infor­matika, a HR, a pénzügy vagy a számvitel. Ezeket a tevékenysé­geket egy egységes Kormányzati Szolgáltatási Központba fogják A minisztériumi apparátusok finanszírozása csepp a közszféra teljes bérköltségé­nek tengerében. Az államháztartás idei konszolidált mérlegtervének adatai szerint a több mint 11 200 milliárd forintra tehető teljes kiadás mintegy negyedét teszik a közszolgáltatások nyújtásának bér- és járulékterhei. E szerint az egy év alatt meg­termelt bruttó hazai termék (GDP) mintegy egynyolcadát költi az állam a közszol­gálatban dolgozók foglalkoztatásának költségeire. Ebbe a körbe ugyanakkor a köz­ponti költségvetési szférában dolgozó köztisztviselők mellett beletartoznak többek között az önkormányzati köztisztviselők, valamint az oktatásban, az egészségügy­ben és a többi közszolgáltatási területen dolgozók közalkalmazottak is. Maga a központi költségvetés a 2006-ra szóló költségvetési törvény szerint teljes, 5123 milliárd forintos kiadásának közel egyötödét költi személyi költségekre (a konszo­lidált adatok a járulékok döntő hányadát már nem tartalmazzák). A járulékokkal együtt 1214 milliárdos éves kiadási keret jelöli ki tehát jelenleg az átszervezések­kel elérhető megtakarítás mozgásterét, ehhez mérve a néhány 10 milliárd forintos megtakarítás csak egy-két százalékot jelent, több lépésben összevonni, ahol „töredék munkaerővel” és „töre­dék ráfordítással” lehet majd ellátni ezeket a funkciókat. A lépéssel elérhető megtakarítás pontos összegét a rendelke­zésre álló információk alapján nehéz meghatározni. Ennek egyik oka, hogy a minisztériumok igazgatásában többféle státusú, ezen belül pedig többféle fizetési besorolású ember dolgozik, tárcán­ként eltérő arányban. A Pénzügyminisztériumban az idei költ­ségvetés adatai szerint 492 köztisztviselő, 97 közalkalmazott és öt egyéb munkavállaló dolgozik, akikre járulékkal együtt évi 3,87 milliárd forintot költ a tárca. Az egyharmados leépítés tehát egy mechanikus, a különböző fizetési kategóriáktól eltekintő számí­tás alapján egymilliárd forint feletti megtakarítást hozna. A Bel­ügyminisztérium 2,87 milliárd forintot költ 497 köztisztviselőjé­re és 34 hivatásos munkatársára, arányaiban tehát hasonló meg­takarítás várható, mint a PM-nél. A Honvédelmi Minisztérium­nál a központi igazgatás 6,64 milliárd forintos költségének 84,5 százalékát teszik ki a bérek és járulékok. Igaz, az 5,6 milliárd forint már így is 19,2 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi előirányzat. A minisztériumonként kitűzött 200-220 fős leépítés 1-2 milliárd forintos megtakarítást hozhat hosszabb tá­von, miközben a közvetlen költségek a végkielégítések miatt az első évben még jelentős mértékben ellensúlyozhatják a kiadáscsök­kenést. Figyelembe véve, hogy a minisztériumi összevonások vár­hatóan az igazgatási költségek kisebb részét kitevő dologi és beru­házási költségeket is leszorítják, középtávon legalább 10-20 milli­árd forintos megtakarítást jelenthet az egyharmados leépítés. A nagykutyákat kihagyják, ugye?­ ­• MOLNÁR BARBARA Az első négy hónapban az adóhivatal 184 vagyonosodási vizs­gálatot kezdeményezett, ezek 75 százalékában találtak be nem vallott jövedelmet, ami alapján 1,8 milliárd forint adókülönbö­zetet állapítottak meg. A vizsgálatok érdemi bevételt nem je­lentenek ugyan az államkasszának - lévén 600 ilyen ellenőrzés van évente -, ugyanakkor komoly visszatartó erejük lehet - mond­ta Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese. Tavaly 3,2 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg, amelyet továb­bi 2 milliárd bírság és kamat növel - összehasonlításképpen ezen időszakban összesen több mint 200 milliárd forint adóhiányt ál­lapított meg a hatóság, nagyrészt áfából. Vagyonosodási vizsgálatra nem ad hoc módon választja ki a ha­tóság az adóalanyokat, egyebek között gyanúra adhat okot az in­gatlan-adásvétel, egyes bevallási adatok, nagy összegű tagi kölcsön vagy tőkebetét, ám a vizsgálatok ötöde még mindig közérdekű be­jelentések után indul. Juhász szerint ezek nagy részét még mint Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének alelnöke szerint valóban elrettentően hatnának a vagyonosodási vizsgálatok, ám ehhez emelni kellene az esetek számát és elkapni egy-két igazi „nagykutyát”. Ezek az ellenőrzések időigényesek: sokszor 4-5 millió forintos be nem vallott jö­vedelmen egy-két évig is rugózik a hatóság, milliárdos vagyongyarapodásokat vi­szont nem ellenőriznek. A vagyonosodás vizsgálata ezzel együtt sem jelenthet nagy bevételt az államkasszának, ennél jóval nagyobb falatnak ígérkeznek a színlelt szer­ződésekkel, illetve a járulékfizetéssel kapcsolatos ellenőrzések - véli Vadász. A magánszemélyeket illetően viszont nagyobb publicitást kellene kapnia az adózás­nak, ugyanis az átlag állampolgár azt sem igazán tudja, mit nem szabad tennie. Mig a névtelen megkeresések teszik ki, és gyakorta irigység, illet­ve bosszúvágy áll emögött. A hatóság ezeknél a vizsgálatoknál becsléssel állapítja meg a vélhetőleg nagyrészt eltitkolt adóala­pot, és a magánszemélynek kell bizonyítania a szóban forgó va­gyontárgy forrásának jogszerűségét. A hatóság csak bizonylat el­lenében fogadja el a külföldi forrásra, a rokoni ajándékozásra (il­letékhivatali bizonylat) és a kamatjövedelemre vonatkozó állítá­sokat. A vizsgálatok elhúzódása főként ezen hivatkozási alapok­hoz kapcsolódik, hitelfelvétel esetén például a hitelt nyújtót ve­szi elő a hatóság, külföldi pénzforrás megjelölésekor pedig az il­letékes külföldi adóhatóságot keresik meg, de előfordulhat a csa­ládtagok, élettársak jövedelmi helyzetének kapcsolódó vizsgálata vagy az esetlegesen vizsgált ingatlanvagyon helyszíni felmérése. VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK __Év__________Vizsgálatok_____Megállapítással Adókülönbözet Átlagos megállapítás _________________száma zárult (százalék) (milliárd forint)_______(millió forint) 2004 _______________585_____________60___________21_____________7,67 2005 _______________610_____________62___________32_____________8,42 20061.­IV. hó_________184_____________75___________78____________13,04 Forrás: APEH___________________________________________________________ Van remény a kampánypénzek fehéredésére­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jogszabály-módosítás kulcs­eleme az átláthatóság jelentős növelése. Ebben a tekintetben neuralgikus pont a pénzek fel­­használásának időhorizontja, mivel a kampány hivatalosan a választások első fordulójának a köztársasági elnök által megje­lölt időpontjától visszafelé szá­molt 72. nap, így az ÁSZ-nak ilyen címszó alatt csak az ezen az intervallumon belüli pénze­ket kellene vizsgálnia, holott a kampánypénzek mozgása egyes megítélések szerint korábban megkezdődik. Problematikus lehet az elszámolás jogcíme is: a költségvetésből közvetlenül kampánycélokra kapott összege­ket formálisan csak dologi­ ki­­adásokra számolhatnák el, ám ez túlzottan tág maghatározás ahhoz, hogy hatékonyan lehet­ Az Állami Számvevőszék a tartósan veszteséges állami tulajdonú válla­latoknál végzett ellenőrzések kap­csán tegnap azt javasolta a pénz­ügyminiszternek, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságán keresztül érje el a szóban forgó társaságoknál a vesz­teségforrások felszámolását - írta az MTI-Eco. A számvevők által vizs­gált 97 jelentős állami tulajdonú cég hat év alatt 478 milliárd forint üzemi veszteséget könyvelt el­­sen ellenőrizni. Az eredeti, 1997-es törvényben szereplő, képviselő-jelöltenkénti 1 millió forint ráadásul már akkor is ke­vés volt. Lóránt szerint lényege­sen célravezetőbb lenne, ha nem alkalmaznának felső korlátot, de minden, kampányra fordított összeget ki kellene mutatni. A jelenlegi szabályozás mellett nem derül ki ugyanis, ha egy pártot támogató magánszemély vagy vállalkozás a saját nevében, saját költségén például szóróla­pot, plakátot készít, vagy bármi­lyen más szolgáltatást nyújt. Ha­sonló megítélés alá kellene es­nie a nem piaci áron nyújtott szolgáltatásoknak. Hosszabbítani kellene a kam­pánypénzek elszámolására és a Magyar Közlönyben való közzé­tételére adott 60 napos időtarta­mot. További megoldandó prob­léma, hogy közös jelölt esetén melyik pártot terheli az elszá­molási kötelezettség. A főigazga­tó azt nem kívánta kommentál­ni, hogy tisztulna-e a módosítási javaslatcsomag révén a kam­pánypénzek felhasználása körü­li homály, mivel egyelőre nem le­het tudni, hogy a javaslatból mi válik jogszabállyá. Mindenesetre, ha minden „átmegy”, amit a számvevők javasolnak, számotte­vően nőhetnek az ÁSZ jogosítvá­nyai ebben az ellenőrzési körben.

Next