Napi Gazdaság, 2006. július (16. évfolyam, 126-147. szám)

2006-06-30 / 126. szám

2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASÁG ► 2006. JÚNIUS 30.-JÚLIUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT A RÉGI CSOMAGOT KAPJÁK A MARADÓK Már csak egy autót használhatnak a miniszterek­ ­• BAKA ZOLTÁN Az állami vezetői tisztséggel járó juttatások közül egyedül a gépkocsihasználat korlátozásá­ban érhető tetten a kormány takarékossági in­tézkedése - derül ki a napokban megjelent kor­mányrendeletből. A július elsejével hatályon kí­vül helyezendő korábbi rendelet szerint a mi­niszterek egy nagy kategóriájú és egy, legfeljebb felső középkategóriájú személygépkocsira vol­tak jogosultak, az államtitkárok és más, állami vezetői juttatásra jogosultak pedig egy, legfel­jebb felső középkategóriájú személygépjárműt használhattak - mindkét esetben sofőr is járt az autóval. Júliustól annyiban változik a helyzet, hogy a minisztereknek is be kell érniük egy fel­ső középkategóriás gépjárművel. Másik változás, hogy ezentúl nem dollárban, hanem euróban határozzák meg a külföldi útra járó napidíjat: eddig országtól függően 50-130 dollár járt, hétfőtől viszont 40-100 eurót lehet felvenni. Ez 1,25-1,3-as euró/dollár árfolyamnak, va­gyis a jelenlegi piaci árazásnak felel meg, vagyis megtakarítás itt már nem látszik. Annyit azért fognak a kasszán, hogy ha teljes ellátásban részesül a külföldi útján a kiküldött, akkor a jövőben nem kapja meg a napidíjának 40 százalékát. Minden más juttatás viszont megmarad, lé­nyegében változatlan formában. A miniszterek, államtitkárok jogosultak minimum két lakószo­bás, legalább komfortos hivatali lakásra, ha Bu­dapesten vagy a közvetlen vonzáskörzetében nem rendelkeznek megfelelő lakással. Része­sülnek továbbá az utazással, egészségügyi el­látással kapcsolatos juttatásokban, és használ­hatják­­ térítési díj ellenében - a kormányüdü­lőt is. Kikerült a rendeletből a személyes biztosítás­ra, illetve a repülőtéri kormányváró használa­tára vonatkozó rész, bekerült viszont a rádióte­lefon- és az internethasználat. A juttatások tehát nem csorbultak, viszont a korábbi politikai államtitkári poszt megszűné­sével a korábbi államtitkári szinten 62 száza­lékos leépítést terveznek, így a juttatásra jogo­sult személyek számának csökkenésével a ki­adások is mérséklődnek. NAP­ID­ÍJ 100 EURÓ A falu alkalmazottja a közszféra „szegény rokona” •­ NAPI GAZDASÁG A legtöbben vannak, viszont a legkevesebbet keresnek a közszférában a helyi önkor­mányzatok alkalmazásában ál­lók, hozzájuk képest bruttó 100 ezer forinttal nagyobb az egy­havi személyi juttatás a köz­ponti költségvetési szerveknél - derül ki a Pénzügyminiszté­rium idei évet összegző össze­állításából. A települések fog­lalkoztatják a közszférában dolgozók közel kétharmadát, viszont a teljes államháztartá­si személyi juttatási keretből csak 53,8 százalék jut el hoz­zájuk. A titok nyitja a köztiszt­viselők és a közalkalmazottak közti, az előbbieknek kedvező jövedelemkülönbségekben ke­resendő: a helyhatóságoknál egy köztisztviselőre tíz közal­kalmazott jut, míg a központi költségvetési szerveknél 2,5, a tb-igazgatásban pedig egyálta­lán nem foglalkoztatnak közal­kalmazottakat. Az adatokban torzítást okozhatnak a nem rendszeres és a külső személyi juttatások - utóbbiak vélhető­en felfelé térítik el a számokat. Személyi juttatásokra az idén összesen 2045 milliárd forintot költenek az államház­tartás alrendszereiben, ebből 919 milliárd forint jut a köz­ponti költségvetési szervekre. A 2008-ig végrehajtani terve­zett leépítések során 12 500 alkalmazottól válnak meg, az ebből várt megtakarítást 37 milliárd forintra becsülik. A PM szerint az előirányzatok forrása a költségvetési támogatá­sokon, helyi adókon kívül az ál­lamháztartáson kívülről szár­mazó bevételek, vagyis a finan­szírozás több forrásból történik. Az adatokból az derül ki, hogy a tb-alapok egészségügyi hozzá­járulásokból származó bevétele­inek 21 százaléka származik a központi befizetésekből. Az idei keret alapján átlago­san egy főre havi 209 582 forint jut, ami lényegében megegyezik a KSH legutóbbi jelentésében a 2006. január és április közti időszakra megadott 208 900 forintos bruttó átlagkeresettel a költségvetési szervezeteknél. Ez azt jelzi, hogy további növeke­désre az előirányzat alapján nem nagyon van mozgástér, legalábbis az átlagos keresetek szintjén. Az előirányzatban bi­zonyosan nem szerepelnek vi­szont a leépítések ez évi hatá­sai, bár ezek nagyságrendje - 2045 milliárdhoz viszonyítva a 37 milliárdot - elhanyagolható mértékű megtakarítást fed. FIZETÉSEK _______________Személyi juttatás Tb-járulék Eho Táppénz-hozzájárulás Munkaadói járulék összes foglalkoztatott (ezer fő)* Kp.-i költségvetési szervek 919,1 245,1 8,1____________21_________231__________________280,6 Tb-igazgatási szervek 24,7_____6,7 0,1___________(104__________01­___________________8,1 Helyi önk.-i szervek_______1101,7 302,7 12,0____________21_________301__________________524,5 Összesen___________ 2045,6 554,7 20,4_________________4,5_____________5__________________________813,3 *teljes+részmunkaidős_____________________________________________________________________________Forrás: PM J­4 ELŐVILLANT A SÁRGA LAP Tüntetnek a kormányprogram ellen­ ­• EBERSZIALÖKI TÍMEA Még a kiigazító csomag végszavazása előtt, július 8-án országos demonstrációt tart a hat szakszervezeti konföderáció. Szeretnék, ha a honatyák nem támogatnák a munkaválla­lókat érintő javaslatokat, és felhívnák a figyel­met az időben kezdődő érdemi egyeztetés fon­tosságára is. Véleményük szerint utóbbi nem történt meg, hiszen még a konszenzusos áfamegállapodást és a munkavállalói járulék mértékének fenntartását sem fogadta el a kor­mány. Az érdek-képviseleti szervezetek úgy vé­lik, a megszorítás kapcsán jelentkező terhek jó része - becslések szerint a fele - a bérből élőket sújtja, ráadásul a munkaadók elbocsátások formájában könnyen átháríthatják rájuk a pluszköltségeket. A szakszervezetek egyetértenek a reformok szük­ségességével, de a kormány helyében nagyobb átgondoltsággal, a nyilvánosság bevonásával vágnának neki a modernizációnak. A re­formok lehetséges végeredményét nem látni, ahogy azt sem, szük­ség lehet-e további megszorító intézkedésekre - közölte Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke. Elfogadhatatlan, hogy a közszférában megkezdődő leépítéseket a feladatok áttekintése nélkül, az elbocsátások feltételeinek fellazításával hajtanák végre - tet­te hozzá Kuti László, az Értelmiségi Tömörülés alelnöke. Az érdekvédelmi szervek álláspontja szerint a bruttó hazai termék (GDP) közel harmadát kite­vő feketegazdaság ellen csak néhány bizonytalan lépést tesz a kormány, holott a kifehérítés jóval több bevételt ered­ményezne a kiigazító csomagnál. Sárga lapot adunk a kormány­nak; amennyiben a csomag átmegy a végszavazáson, folytatjuk a til­takozást - közölte Gaskó István, a liga szakszervezetek elnöke. A MUNKAVÁLLALÓKAT, ILLETVE ^AKOSSÁGO­RINTI^PÉSEI^^^ Egészségbiztosítási járulék 3 százalékpontos emelése Munkavállalói járulék 0,5 százalékpontos növelése Kedvezményes áfakulcs 5 százalékpontos emelése A gáz és a villany árának emelése_____________ Szja-kedvezmények eltörlése________________ HAMAROSAN MEGKÖTIK A SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉST Állami támogatással készülhet az ÁAK a tőzsdére­ ­• SEBŐK MIKLÓS Leghamarabb ősszel kerülhet tőzsdére az Állami Autópálya Ke­zelő (ÁAK) Zrt. kisebbségi részvénypakettje - értesült a NAPI Gaz­daság. Kóka János gazdasági miniszter május elején jelentette be, hogy miközben az autópályák nemzeti tulajdonban maradnak, az utak üzemeltetésébe magántőkét kíván bevonni a kormány úgy, hogy az autópálya-kezelő szervezetet tőkeemeléses privatizáció során bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. A privatizációs tör­vény módosításának elfogadásával az egyik leg­főbb akadály is elhárult a tranzakció elől. Az ere­deti tervek alapján legkésőbb év végéig kerülhet pont az ügyre. A fontos részletkérdések között ugyanakkor még számos eldöntetlen pont van, köztük az, hogy a 20-40 százalékos intervallum­ban mekkora lesz a piacra dobott kisebbségi pa­kett végső nagysága. Amennyiben megfelel majd a részletes szabá­lyozás feltételeinek, úgy az ÁAK Zrt. is részesül­het a tőzsdére lépésre készülő cégek támogatá­sára létrehozott 100 millió forintos alapból - tájékoztatták lapun­kat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztályán. Ütemterv szerint halad az új autópálya-finanszírozási rendszer feladatainak megvalósítása - mondta lapunknak Ábrahám Ger­gely, a GKM szóvivője. Hamarosan megkötik ugyanis a szolgál­tatási szerződést az állam és az ÁAK között, amely a későbbi ügyletek alapja lehet. A részleges ÁAK-privatizáció mellett a hosszú távú finanszírozást szolgáló, egymilliárd eurót meghala­dó kötvénykibocsátás, valamint az ÁAK 30 milliárd forintos tő­keemelése is napirenden van. A kötvénykibocsátás pontos idő­pontjáról ugyanakkor Ábrahám nem nyilatkozott, mint mondta, nem akarják befolyásolni a piacot. Az ÁAK Zrt. is részesülhet a tőzsdére lépés­re készülő cé­gek támogatá­sára létrehozott 100 millió fo­rintos alapból. Negyedére csökken a banki különadó kulcsa­ ­• NAPI GAZDASÁG A hitelintézeti különadóról és a házipénztár-adóról szóló, par­lament előtt fekvő törvényterve­zetek aktuális állapota szerint a három héttel ezelőttihez képest felére csökkentek a bevételi elő­irányzatok - derült ki a parla­menti költségvetési bizottság tegnapi ülésén. Az új szövegvál­tozatok szerint bankadóból 25 milliárd, míg a házipénztár­­adóból legfeljebb 5 milliárd fo­rintra számít a kormány, mi­közben az Új Egyen­súly programjának három héttel ezelőtti meghirdetésekor ezek­re még 50, illetve 10 milliárd forintos célo­kat tűztek ki. Az állami kamattámogatá­sok után fizetendő hitelintéze­ti különadó járadékkulcsa 20- ról 5 százalékra csökken. Szé­lesedik ugyanakkor az adó­alap, mely nem csak a kamat­­támogatásra, de a kamatki­egyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett teljes hitel­­állomány után elért kamat- és kamatjellegű bevételre vonat­kozna. A PM szerint ez már egy a Bankszövetséggel egyez­tetett kompromisszumos ja­vaslat, ugyanakkor továbbra is vannak feloldatlan érdekellen­tétek a felek között. A módosí­tás hátterében az áll, hogy a kormány által az új adónem megteremtésének igazolása­ként felhozott és a kamattámo­gatás következtében megnőtt kereslet kielégítése révén ke­letkezett gazdasági előny meg­oszlik. Nemcsak azon hitelin­tézeteknél áll fenn, amelyek közvetlenül számolnak el ka­mattámogatással, hanem azok­nál is, amelyek e támogatáshoz közvetett módon jutnak hozzá. Valószínűleg megszavazza majd a parlamenti többség azt a javaslatot is, amely a társas vállalkozásokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozók esetében is kivenné a különadó alapjából az államtól kapott támo­gatások összegét. Várhatóan kiveszik a házipénztár-adó alól a hitelintézeteket, mivel náluk nem jellemző a házi pénztár használata. Szintén a házi­pénztár-adónál bővülhet a mentesség köre, a nettó árbe­vétel helyett az éves összes be­vétel alapján számolva 0,8 százalékig. Könnyítés az is az agrárvállalkozók számára, hogy a feltöltési kötelezettség­nél az előlegfizetésre az adó­év utolsó két negyedévében ke­rülhet sor, figyelemmel az ága­zat szezonális jellegére. Emel­lett egy új rendelkezés alapján a 2006. augusztus 31-ére készí­tendő közbenső mérleget nem kell könyvvizsgálóval auditál­­tatni. (További információk a 4. oldalon) BANKADÓ 25 MILLIÁRD FORINT Az óraszámemelés megtakarítást hozhat­ ­• NAPI GAZDASÁG A két ütemben megvalósuló közoktatási óraszámemelés máso­dik szakasza mintegy 40 milliárd forintos költségvetési megtaka­rítást hozhat - jelentette ki az Oktatási és Kulturális Minisztéri­um képviselője az Országgyűlés költségvetési bizottságának teg­napi ülésén. Az első ütemben, már idén szeptembertől elrendel­hetik az iskolaigazgatók a túlórafizetés nélküli, legfeljebb heti két­órás többletmunkát a tanáraiktól. A rákövetke­ző tanévben pedig a jelenleg 20 órás kötelező óraszám szakos tanárok esetében 2 órás, nem szakos tanárok esetében 1 órás emelésével már 8000-9000, illetve 1100, azaz összesen közel 10 ezer fős elbocsátással számolnak a közoktatásban. A közoktatási törvény szerdán benyújtott módo­sítási javaslata ugyanakkor nemcsak lefaragásokkal, hanem bőví­tésekkel is számol. Az intenzív nyelvi és informatikai képzést nyújtó osztályok (a nulladik osztályok) számának kibővítéséhez 2010-11- ig 5000 fős létszámbővítést tart szükségesnek a szaktárca. Ennek költségvetési többletterhe 4 és 7 milliárd forint között lehet. MEGTAKARÍTÁS 40 MILLIÁRD FORINT

Next