Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)

2006-08-01 / 148. szám

2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASÁG­A- 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD HÍRHÁLÓ • Holnaptól olcsóbb a dízel GÁZOLAJ 280 Három forinttal csökkenti szerdától a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mal Nyrt, a 95-ös benzin ára nem változik - értesült az MTI. A csökkentést követően a kutak­nál 280 forint körüli gázolajár alakul ki, de az egyes üzem­anyag-állomások árai között akár 15 forintos eltérés is lehet. A Mal legutóbb egy hete mérsékelte 2 forinttal a gázolaj árát. ► Megállnak a Combinók A főpolgármester felkérte hétfőn a BKV-t, hogy vonják ki a forgalomból a Combino villamosokat addig, amíg a gyártó cég szakemberei megkeresik a sorozatos meg­hibásodások okát. Demszky Gábor levelet írt a Combinókat gyártó cég, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának is. A főpolgármester Beke-Martos Gábornak írt leve­lében az áll, hogy a Siemens nemcsak gyártója, hanem karbantartója is az új villa­mosoknak. Emellett ez a cég végezte fővállalkozóként a felsővezeték-rendszer kor­szerűsítését. Demszky Gábor felszólítja a Siemens vezérigazgatóját, hogy a Combinók hibáit a nyilvánosság előtt is vállalják, és mindig álljanak az újságírók rendelkezésére. A Siemens közzétette, hogy mától kivonja a Combinókat a forgalomból, s csak akkor járnak majd újra, ha azok üzembiztosak lesznek. * Jelentős eredményjavulás az Ellánál Nagyot nőtt az Ella Első Lakáshitel Zrt. az elmúlt évben: a társaság mérlegfőösszege 165 százalékkal, 74 milliárd forintra emelkedett, miközben az adózás előtti eredménye 26,7 millió forintról 383,1 millióra ugrott. Az Ella nettó kamatbevétele 82 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,456 milliárd forin­tot. A társaság értékesítési modelljének köszönhető, hogy az Ella nettó díjbevé­tele negatív: a növekvő kihelyezési volumen magával hozta a nettó jutalékbe­vételeken elszenvedett veszteség 53 százalékos emelkedését. A társaság igaz­gatási költségei 72 százalékkal, 809,6 millió forintra nőttek. ► A cégek nagyon pesszimisták lettek A magyarországi vállalkozások üzleti várakozásai sokat romlottak júliusban - derül ki az Ecostat legújabb bizalmi felméréséből. A top-100 konjunktúraindex értéke 44, a kkv-mutatóé 37 százalékra gyengült a hónapban. Ahogy derülnek ki a kormányzati kiigazító lépések részletei, úgy válnak egyre jobban pesszimistá­vá a magyarországi cégek. Április óta mind több cég számol az év második fe­lére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyké­pességgel, a költségnövekedés hátrá­nyos következményeivel indokolhatók. A nagyok egyharmada exporttevékeny­sége kiterjesztését, 59 százalékuk sta­bilitását várja; a belföldi piacon rövid távon az értékesítési feltételek fenn­maradásával számol a nagyvállalatok több mint fele, javulásban bízik 15 százalékuk. A beruházási hajlandósá­gukat jelző mutató értéke júliusban hét százalékponttal emelkedett, a fejlesz­tési szándék tendenciájában javuló, ami az egyensúlyjavító intézkedések eredményességébe vetett bizalomra utal - vélik a kutatók. A kiigazító intézkedések nyomán a kkv-k többsége látvá­nyosan rosszkedvű lett. Saját cégük kilátásait borúlátóan ítéli meg 54 százalé­kuk, kismértékű javulást csupán 16 százalék vár. E vállalati körben a verseny­helyzet éleződésével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, egyre kedvezőtlenebb a beszállítói lehetőségek megítélése. A kkv-k beruházási hajlandósága ala­csony, vélhetően a szabad pénzeszközök szűkössége miatt. Az elégtelen piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek 65 százaléka egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. Hitelexpanzió az Ersténél­ ­• NAPI GAZDASÁG A magyarországi Erste Bank az idei első félévben a piaci átlagot meghaladó mértékben növekedett - adta hírül a pénzintézet. A cso­port adózás előtti eredménye majdnem negyedével, mérlegfőösszege pedig több mint harmadával bővült. A számok alapján folytatódott a hitelexpanzió. Igazán látványosan­­67 százalékkal, 470,9 milli­ U n Az osztrák Erste Banknak sincs oka a panaszra, az adózás előtti nyereség az első félévben 706,6 millió eurót ért el, ami az előző év azonos időszakában kimutatottat 22,6 százalékkal haladta meg. A pénzintézet mérlegfőösszege ugyanakkor mindössze ötszázalékos nö­vekedés után haladta meg a 160 milliárd eurót. A tőkemegtérülési mutató (ROE) az első negyedévi jelentős tőkeemelés miatt a tavalyi évre mért 19 százalék helyett 13,9 százalék lett.­árd forintra­ a lakossági hitelek ugrottak meg, az Erste piaci ré­szesedése így ezen a területen 10,38 százalékra emelkedett. A vállalati kölcsönöknél a növeke­dés 33,7 százalékot tett ki, az ál­lomány az időszak végén 568,5 milliárd forintra rúgott. A beté­tek esetében a növekedés nyil­vánvalóan nem ennyire látványos, a bank gyorsjelentése szűksza­vúan csak a piaci részesedésről tájékoztat (ez a lakossági betétek­nél 6,24 százalék, míg a vállalatoknál 6,08 százalék). A dinamika folytatódása érdekében a bank jelenlegi, 171 fiókból álló országos hálózatát még az idén 200 fiókosra akarja növelni. A jó eredményekhez egyébként a leányvállalatok is jelentősen hozzájárultak. Az Erste Bank Befektetési Zrt. közel 1900 milliár­dos félévi forgalma 48 százalékos éves növekedést jelent, az alap­kezelő a több mint 300 milliárd forintos kezelt vagyonnal továbbra is a negyedik legnagyobb szereplő a piacon. Az Erste Leasing pi­aci részesedése az újautó-szegmensben már megközelítette a 14 százalékot. A használtautó-finanszírozás a tájékoztatás szerint az év első hat hónapjában elérte az új kihelyezések 40 százalékát. Forrás: Erste Bank Hungary_____________ FONTOSABB ADATOK ____________Milliárd forint Éves változás ____________________________(százalék) Mérlegfőösszeg 1688________37,2 Kihelyezések______1243________46,5 Adózás előtti_____________________ eredmény________13,63________24,4 MARADTAK MEG HOMÁLYOS PONTOK A KSZK MŰKÖDÉSÉBEN Mégis kötelezheti a minisztériumokat az új agy? • WILLIN­ TÓTH KORNÉLIA Továbbra sem egyértelmű, hogy mik lesznek pontosan a Szetey Gábor vezetése alatt 2007. január elsejétől működő Kormányzati Személyügyi Köz­pont (KSZK) feladatai. Az új „ügyról” nem tudni, hány alkal­mazottja lesz, valamint az ál­tala kidolgozott teljesítmény­mérési rendszer működésbe lépése után a hivatali dolgozók hány százalékos béremelésre, bércsökkenésre számíthatnak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az államtitkár múlt heti bemu­tatásakor azt mondta: az új szervezet nem csupán személyzeti kér­ Bár a kormányfő és Szetey Gábor korábban azt mondta, hogy az új szervezet döntéseket nem hozhat, csak tanácsokat adhat, a Kormány­­szóvivői Iroda úgy tájékoztatta a NAPI Gazdaságot, hogy a központ­nak lesznek/lehetnek olyan javas­latai, amelyeket a minisztériumok­nak kötelezően be kell tartaniuk.­désekkel, tanácsadással, hanem szerkezetátalakító döntésekkel is foglalkozik majd. Azt, hogy a szerkezetátalakítási döntések­ben való közreműködés ponto­san mit takar, egyelőre a Kor­mányszóvivői Irodában sem tudják: „a pontos tartalom ki­munkálása az elkövetkező pár hónap feladata lesz” - reagáltak a NAPI Gazdaság kérdésére. Annyi biztos, hogy a KSZK a tervek szerint feltérképezi majd a jelenlegi munkafolyamatokat, igyekszik elkerülni az átfedése­ket ezek során, érvényesíti a­­ gazdasági, hatékonysági és mi­nőségi szempontokat, valamint a jelenleg szétdarabolt informa­tikai rendszerek optimalizálásá­val működőképes vezetői infor­mációs rendszert alakít ki. A versenyszférából érkező Szetey leg­főbb feladata egy új közigazgatási szemlélet kialakítása, elsősor­ban egy - minél kevesebb szubjektív elemet tartalmazó - új telje­sítményértékelési rendszer bevezetésével. Ezt első körben a köz­ponti közigazgatás szervezeteiben - a Miniszterelnöki Hivatalban és minisztériumokban - vezetik be. A szisztéma kidolgozása után az értékelés nem a KSZK, hanem mindig az adott alkalmazott vezetőjének feladata lesz, az objekti­vitást támogató szempontrendszer és a többi munkatárs teljesít­ményének figyelembevételével. A központ vezetői információs rendszere támogatja majd az összesített elemzések, összehasonlí­tások elvégzését. Azt szintén az egyes minisztériumok vezetői maguk döntik el, kiknek kell távoznia a tárcáktól az államigaz­gatási reform miatt, a döntéshez ehhez a KSIK szakmai támoga­tást nyújt - értesült lapunk. SZETEY GÁBOR Nem az euródátum, a makropálya az igazi kérdés Bár megnyugodni látszik a forint­piac, a következő napok - a kiszi­várgó konvergenciahírek függvé­nyében -feltehetően nem marad­nak hatás nélkül.­­ MOLNÁR CSABA Bár a kormányzat a múlt héten gyakorlatilag végleg fel­adta az eddig - igaz, egyre ke­vésbé­­ konokul kommunikált 2010-es eurócéldátumot, ez nem rontott a forint pozícióin, sőt megnyugodni látszik a piac, ami a magyar deviza teg­napi jegyzésein is meglátszott. A forint hétfőn enyhén gyen­gült a bankközi devizapiacon, az eurót négy óra körül 272,20/ 30 forinton jegyezték, szemben a délelőtti 271,20, illetve a pénteki 270,90/271,10 forint­tal. A pénteken kezdődött fo­rinterősödés elsősorban a nyu­gat-európai piacokon feldobott pénzeknek volt köszönhető, ám az erősödésnek technikai­lag mindenképpen meg kellett állnia hétfőre: a kérdés csak az volt, hogy hol - mondták keres­kedők. Amögött, hogy a szűk sávban mozgó forint egyelőre mellőzi a hektikus mozgás je­leit, több ok is meghúzódhat. A piac jól fogadta a múlt heti, vártnál nagyobb, 50 bázispon­tos szigorítást, másrészt pedig - s ez talán többet is nyomhat a latban - újabb, nehezen hi­hető, a hitelesség további alá­ásására alkalmas té­nyező került ki a rend­szerből: a kormányzat - rövid időn belül a kormányfő és két mi­nisztere - egyértelmű­vé tette, hogy nem cél az euró 2010-es bevezetése (ezt a piac egyébként már jó ideje beárazta). A mostaninál vélhetően mozgalmasabb időszak követ­kezik, ahogy közeledik szep­tember elseje, amikor is fel­száll a füst konvergenciaügy­ben. Nagy kérdés, hogy a kor­mány milyen makró­­pályát tesz a majdani új céldátum mögé - mondta lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az elemző szerint - ami tükrözi a piaci konszen­zust is - 2013 előtti bevezetést „ígérni” igencsak kockázatos lenne. Technikailag persze még a 2010-es euróvonat is elérhe­tő lenne, a piacok azonban már 2011-et vagy 2012-t sem tart­ják hitelesnek, e céldátumok láttán a konvergenciabefekte­tők feltehetően „elszomorodná­nak”. Mindezt alátámasztja a fis­kális mutatókban a napokban bekövetkezett újabb revízió, va­lamint az, hogy a következő vá­lasztások 2010-ben lesznek, így nehezen hihető, hogy előtte a maastrichti feltételek befutá­sával bíbelődne a kormány. A Gyurcsány-csomag hatására a magyar makrogazdaság újra egyensúlyi pályára állhat, az odáig vezető út azonban még elég göröngyös - áll a UBS minapi elemzésében. A bank szakértői úgy vélik: a magyar gazdasági kilátások alapve­tően megváltoztak a fiskális konszolidációt megcélzó intézkedési csomag beje­lentésével. Az elemzés szerint az államháztartási hiány jelentősen zsugorodik, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt a kormány a deficit céljában előirányoz­ta, s így nem valószínű, hogy Magyarország 2013-14 előtt leválthatja a forintot. EURÓ 272 Eddig három beadványban támadták meg az adótörvényeket C­ SEBBIK MIKLÓS Eddig három beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) a júliusban az adótörvények módosításáról elfogadott törvények­kel kapcsolatban - értesült a NAPI Gazdaság. Emellett több szer­vezet is készíti saját kérvényét, így mire augusztus 20-ával vé­get ér az AB ítélkezési szünete, akár tucatnyi kérelem is a bí­rák asztalára kerülhet az adómódosításokkal kapcsolatban. A ta­láros testület augusztus 28-án tartja következő ülését, ám dön­tésének meghozatala nincsen időkerethez kötve, ezért a Vállal­kozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által várt egy­másfél évnél tovább is elnyúlhat a beadványok megtárgyalása. Az eddig beérkezett három beadvány mindegyike az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényt célozta meg, de a házipénztáradóval és a kamattámogatások után fizetendő járadékkal foglalkozó jogszabályhoz is készülnek már az észrevételek. A már elkészült, de az AB-nál még nem „szignózott” beadványok egyikét a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete jegyzi. Az egyesület szerint a házipénztáradóról szóló törvény többek között azért al­kotmányellenes, mert az esetek többségében nem jövedelmet és/vagy va­gyont adóztat, aminek következtében elvonja a hitelezők követeléseinek fede­zetét, potenciális vagyonát, amit kisajátításként lehet értékelni. A Magyar Bankszövetség (MBSZ) várhatóan még augusztus 20. előtt beadvánnyal él az állami kamattámogatásokra kivetett banki járadék ügyében - mondta lapunknak Auer Katalin, a szervezet ve­zető jogtanácsosa. Az MBSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a ka­mattámogatás után fizetendő járadék sérti a hátrányos megkülön­böztetés tilalmát, valamint az arányos közteherviselés és a jogbiz­tonság elvét. A kamattámogatások után jövő év elejétől fizetendő járadékon kívül a bankoknak a szolidaritási adót is fizetniük kell, s emellett ez év végéig a korábbi banki különadó is hatályban van még. Az áht. egyensúlyát javító különadóról szóló törvény az „átla­gon felüli közteherviselésre képes adófizetőkre” kívánt fokozott adó­terhet megállapítani, de ezt nagyon féloldalasan valósította meg: más magas jövedelmezőségű szektorokat nem sújt az új közteher, ezért diszkriminatív a szabályozás - véli Auer. Egy másik támadá­si felületet nyújthat a banki betétek és más megtakarítási formák után fizetendő kamatadó. Itt a jogtanácsos az új szabályok szeptem­beri hatálybalépését kifogásolta, a korábban törvényben rögzített 2007. év eleji hatálybalépéssel szemben. A VOSZ beadványa már majdnem készen van, de mivel a lehe­tő legmegalapozottabb kérelemmel szeretnének élni, a benyújtás akár szeptemberig is elhúzódhat - tudta meg lapunk. A VOSZ nem egyeztet társszervezetekkel a végleges szövegről, és nem be­folyásolta az a körülmény, hogy Sólyom László köztársasági elnök azóta aláírta a kérdéses törvényeket (Parragh László, az MKIK el­nöke lapunknak múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az elnöki alá­írással csökkent a jelentősége az alkotmánybírósági indítványnak). A VOSZ négy ponttal kapcsolatban fontolgatja az AB megkere­sését. Ezek közül a legkevésbé elfogadhatónak az elvárt adó intéz­ményét ítélik, de a minimálbér után fizetendő járulékalap meg­duplázását is alkotmánysértésnek tartják. Felmerülhet még a jog­­biztonság és kiszámíthatóság kérdése a szeptemberi változásokkal kapcsolatban, és a házipénztáradó ügyében is „tusakodnak” még.

Next