Napi Gazdaság, 2006. szeptember (16. évfolyam, 171-191. szám)
2006-09-01 / 171. szám
2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASÁGA- 2006. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK-SZOMBAT Zuhanórepülésbe kezdtek a beruházások KEVESEBB A visszafogás már a második negyedévi adaton is nyomot hagyott• MOLNÁR CSABA Az elmúlt öt és fél évben eddig mindössze egyszer, 2003 utolsó három hónapjában fordult elő, hogy a beruházások az előző évihez és az előző negyedévihez képest egyszerre mutattak visszaesést. A KSH idei második negyedévi adatai azt mutatják, hogy a beruházások volumene egy év alatt 3,6, az előző negyedévhez képest - kiigazítva - pedig 0,1 százalékkal csökkent. A GDP-adatokból már lehetett arra következtetni, hogy feltehetően gyenge lesz a beruházások alakulása, ekkora visszaesésre azonban nem számítottunk - nyilatkozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető makroelemzője. A visszaesés mögött alapvetően az állami beruházások jelentős lassulása áll. A statisztikát április-júniusban a kisebb súlyt képviselő, 47,2 százalékos bővülést bemutató közigazgatási invesztíciók - ide tartoznak az árvízvédelmi beruházások is - „mentették meg”. Ugyanakkor az egyötödnyi súlyú feldolgozóiparban 5,5 százalékkal estek vissza a beruházások, ám ennek oka részben a magas bázis. A legnagyobb súlyú ingatlanberuházások 9,4 százalékos, az ugyancsak „súlyos” szállítási és raktározási beruházások 7 százalékkal csökkentek. A szállítás, posta és távközlés 7 százalékos visszaesését az út- és autópálya-építések volumenének mérséklődése okozta. Ezeken kívül a mezőgazdasági - elsősorban az erő- és munkagépek beszerzéséhez adott támogatások növekedése nyomán a szálláshely- és az oktatási beruházások kivételével minden gazdasági ág invesztíciója csökkent. A beruházások mostani visszaesésének komoly export- és ipari kibocsátási vonzata lesz: a be nem állított kapacitások kiesése mindenképpen jelentkezik a 6-12 hónappal későbbi exportban és ipari termelésben, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvező, így vélhetően kapacitásbeli okai lesznek a kivitel későbbi nagyobb felfutásának. Török Zoltán nem számít arra, hogy a beruházások visszaesése tartóssá válik, igaz, jelentős javulási tendenciákkal sem számol, várakozásai szerint gyenge növekedéssel lehet kalkulálni. VÁLTOZÁS -3,6 SZÁZALÉK -IS. H -I BERUHÁZÁSOK* 2003 12004 «2005 «2006 2^ 4$ ~5 A A A A I. II. III. IV. •negyedéves adatok Forrás: KSH HÍRHÁLÓ • Nagyobb növekedésben bízik az OKISZ Az OKISZ elnöksége elfogadja a kormány konvergenciaprogramban szereplő számítását a következő évek 2,9-4,1 százalékos gazdasági növekedéséről, ám úgy ítéli meg, hogy a becsültnél magasabb, akár 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre van kilátás már 2008-ban is - adta hírül a szervezet. A gyorsabb gazdasági növekedéssel pedig magasabb lehet a foglalkoztatottság: a szövetség 60-80 ezer fős létszámbővülésre számít 2009-ig. A költségvetés bevételének biztosítása érdekében az OKISZ megfontolás tárgyává tenné a társasági adó 2-3 százalékos növelését, az áfa kulcsának 20-ról 22 százalékra emelését. Katasztrófariasztási rendszert szeretnének Eleget tett az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az intézményre vonatkozó szabályoknak augusztus 20- án is, ugyanakkor a kötelezően előírt feladatokon túl további intézkedéseket nem kezdeményezett - derül ki a Persányi Miklós miniszter által az augusztus 20-ai tűzijáték idején lezajlott viharral kapcsolatban elrendelt vizsgálatból. A szakértők javaslatot tettek a többi közt arra, hogy a jelenlegi lokális, nagy csapadék okozta veszélyhelyzetekre vonatkozó riasztási rendszerhez hasonló, általános riasztási rendszert dolgozzanak ki más típusú katasztrófaesetekre is. Az ÁAK-nak 45 milliárdnyi hitelt ad az MFB Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) részére 45 milliárd forint hitelt nyújt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - döntött határozatában a kormány. Ez az összeg része annak a 400 milliárdnak, amely az idei költségvetési törvényben szerepel, és az MFB ekkora összegig nyújthat állami kezességvállalással hitelt - írta az MTI-Eco. A hitelből a gyorsforgalmi úthálózat, valamint az országos közúthálózat fejlesztését finanszírozza a cég. Bokros: Bulgária is beelőz ő• SEBŐK MIKLÓS Nincs esély arra, hogy 2008 végére ismét elérjük az árstabilitást jelentő 3 százalékos inflációs szintet - jelentette ki csütörtökön Járai Zsigmond a Magyar Közgazdasági Társaság 44. közgazdászvándorgyűlésén. A nyíregyházi rendezvényen a jegybank elnöke úgy vélte, hogy „nem olyan nagy az ellentét” a kormány és az MNB jövő évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzése között. Járai szerint ha az alapforgatókönyvnél szigorúbb monetáris politikával, magasabb kamatszinttel és erősebb árfolyammal számolnak, akár 6,5 százalék közelébe is süllyedhet a fogyasztóiár-emelkedés (a kormány konvergenciaprogramba foglalt prognózisa 6,2 százalékos, az MNB „hivatalos” száma pedig 7 százalékos). A hiány és a növekedési szám a valóságot tükrözi, ennek ellenére a program „nem jó irányba viszi a gazdaságot”, mivel növeli az állami újraelosztást, növeli az adókat, az euróbevezetés pedig a „ködös jövőbe vész” - vélte az MNB-elnök. Nem szabad fölényesnek lennie a magyar gazdaságpolitikának, mivel makrogazdasági szempontból még Bulgária is megelőz bennünket - jelentette ki Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter úgy vélte, hogy Bulgária már 2009-2010-ben bevezetheti az eurót, mivel évek óta szufficites a költségvetése, és csupán az inflációs kritériumot nem teljesíti. Bokros szerint a konvergenciaprogram „kendőzetlen őszinteséggel leplezi le a valóságot”, de a jövőbeli növekedésre vonatkozó adatok szerinte nem megalapozottak. Igaz, ezeket a kormány szerint is csak az év végéig elfogadásra kerülő strukturális reformok alapozhatják meg - tette hozzá a CEU egyetemi tanára. Bokros szerint a vizitdíj és a tandíj szükséges, de nem elégséges reformlépés, és a felsőoktatásban, valamint az egészségügyben is jelentősen csökkenteni kell a közalkalmazottak számát. A munkahelyek és beruházások bővítése nélkül nem lehet stabil növekedést elérni - mondta a konferencián Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Varga szerint a Bokros által javasolt egyéni számlás nyugdíjrendszer „részben megoldás", de önmagában kevés. Alapvető népesedési problémák vannak ugyanis, amelyeket csak összetettebb programokkal lehet kezelni. A munkaerő-piaci aránytalanságok miatt legalább a hiányszakmáknál érdemes lenne megnyitni a magyar munkaerőpiacot. A konvergenciapálya csak számaiban hiteles, intézkedéseiben nem, nem látni ugyanis, milyen okoknál fogva csökken majd a kiigazítás első szakasza után az államadósság - tette hozzá az alelnök. Ellenőrzésre számíthatnak az egynapos munkaadók • PLANKÓ GERGELY Öt éven át olvasható lesz az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) honlapján azon vállalatok listája, amelyeket 2005 augusztusa óta ítéltek el munkaügyi eljárások során - mondta Papp István, a szervezet elnöke. Az OMMF kezében összpontosul majd a munkavédelem valamennyi ága, a szervezet ugyanis hamarosan átveszi az ÁNTSZ-től a munkaegészségügyi funkciókat - a tisztiorvosi szolgálat eddig a munkaügyi bírságok 5-8 százalékát rótta ki évente. A jövő év elejétől valamennyi munkavállaló adatait az APEH kezeli. Még szeptemberben nyilvánosságra hozzák ugyanakkor az OMMF és a munkáltató szervezetek s kamarák együttműködési tervezetét (NAPI Gazdaság, augusztus 10., 2. oldal). Papp István januárban harmincezer felderített feketemunkást „ígért” az év egészére. Immár különösebb kockázat nélkül megállapítható, ez bőven teljesül: négy hónappal az év vége előtt 28 ezernél jár a hatóság. Gyakori például, hogy a munkáltatók egyetlen napra jelentik be dolgozóikat, az elnök szerint ők biztosan számíthatnak munkaügyi ellenőrzésre. Gyakran a munkáltatók semmilyen adattal sem rendelkeznek alkalmazottaikról, így a bejelentés eleve kizárt. Az idei ellenőrzések közül a munkabiztonsági tárgyúak eredménye lesújtó igazán: az augusztusig megvizsgált 12 966 gazdálkodó közül 12 063-nál tártak fel kisebb-nagyobb jogsértést (ez 93 százalékos arányt jelent), a leggyakrabban be- és leesési veszéllyel kapcsolatban. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai is csak egy fokkal kedvezőbbek: 12 029 szabálytalanság a 17 569 ellenőrzött közül. A listát a feketefoglalkoztatás vezeti. A legtöbb intézkedésre az építőipari vállalatoknál került sor (a legtöbb érintett azonban a feldolgozóiparban dolgozik). A kivetett munkaügyi bírságok összege 2006-ban eddig 3,77 milliárd, a munkabiztonsági bírságoké 874 millió forint. Nem elégedett az ÁSZ • NAPI GAZDASÁG A 2005-ös költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadás makroszámai megmutatják, hogy miért van szükség a megszorításokra - derült ki Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének szavaiból. Tavaly a költségvetési deficitből mintegy 500 milliárd forint a nagy ellátó rendszerekben képződött, tehát nem tartható tovább, hogy a járulékot nem fizetőket eltartsa a rendszer. A számvevők szerint miközben a költségvetési fegyelem betartása a cél, a költségvetési intézmények elszámolásai gyakran nem elég hitelesek: most a jelentések két százalékát kellett elutasítaniuk, hat százalékát korlátozó, 37 százalékát pedig figyelemfelhívó megjegyzéssel kellett ellátniuk. Nem fogadták el például a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal éves jelentését (mivel az nem mutatta be megbízhatóan a vagyoni-pénzügyi helyzetet), de lényeges hiányosságokat találtak a szociális és családügyi, valamint a gazdasági tárca beszámolóiban is. Sok kritika érte a kincstári vagyonkezelést. A KVI tavaly egyetlen, értékesítésre kijelölt vagyonelemet sem adott el, csupán olyanokat, amelyekre vevők jelentkeztek be, így gyakorlatilag a piac irányította az értékesítési munkát - mondta Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. A nagyok is pesszimisták • NAPI GAZDASÁG Idén augusztusban a nagyvállalatok konjunktúrával kapcsolatos várakozásai kismértékben romlottak, míg a kis- és középvállalatok (kkv-k) körében kissé javultak - derült ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legújabb elemzéséből, így a top-100 index értéke 43 százalék, a kkv-é pedig 41 százalék lett. A nagyvállalatok üzleti bizalma két éven keresztül kiegyenlített és viszonylag magas szintű volt, ám június óta a mutatók bizalomvesztést jeleznek. A nagyok 2006 végére és 2007 elejére szóló üzleti várakozása az utolsó negyedévben gyengült, ahogy egyre jobban ismertté vált a megszorító intézkedések keresletcsökkentő és forráselvonó hatása. Még a jellemzően exportra termelő nagyvállalatok jelentős része is működési feltételeiben kedvezőtlen változásokkal számol, az élénk világgazdasági konjunktúra ellenére. A top-100 cégeinek 39 százaléka látja saját kilátásait kedvezőtlennek, míg derűlátás 23 százalékukat jellemzi. A termelésnövelés a jó külföldi értékesítési feltételek mellett minden második cég számára reális lehetőség. A zömmel belföldi tulajdonú kkv-k helyzete május és július között jelentősen romlott, a pesszimizmus augusztusban valamelyest enyhült. Saját vállalkozásuk fejlődési esélyeit rosszabbodónak ítéli a cégek 47 százaléka, változatlannak 34 százalékuk. A tevékenysége bővítését tervező vállalkozások aránya július óta 21-ről 27 százalékra emelkedett, a beszállítói lehetőségek kedvezőbb megítélése miatt. A belföldi piaci pozíciók gyengülését a cégek egyharmada, változatlanságát fele feltételezi. A következő félévben a korábbihoz közeli likviditást feltételez a vállalkozások 49 százaléka, pénzügyi helyzetében rosszabbodástól tart 36 százalékuk. I KKV-KONJUNKTÚRAINDEX 1 top 100 kkv 1 60 -----------------------------------------------44 — —------1 40 ----------------------- 1 36 ---------------------------------------1 A A) 2003.1. 2006. Wili. forrás: tastet Megugró kárösszeg • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Allianz Hungáriánál ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az elemi károk esetszámának óvatos emelkedése mellett a kárkifizetés összege lényegesen komolyabb mértékben emelkedik: míg 2003-2005 között a kárbejelentések számában 16 százalékos volt a növekedés, addig az elemi károkra fizetett kártérítés mértéke összességében közel 34 százalékkal emelkedett. Hasonlóra mutat rá az OTP-Garancia és a Generali adatsora is: ez utóbbinál a tavaly nyári hónapokban bejelentett 622 millió forint helyett az idén már 15 százalékkal több, 722 millió forintnyi kártérítést kellett fizetniük. Az Allianznál tavaly viharkárokra egymilliárd forint feletti összeget fizettek ki egész évben, idén már most 1,1 milliárdhoz közelít a kártérítések összege. A trendnek egyedül az Aegon statisztikája mond ellent: míg 2005-ben a meteorológiai károkra 44 018 forint volt az átlagos kárkifizetés, addig az idén ez az összeg 39 208 forintot tesz ki az augusztus 20-i statisztika nélkül. Az eléggé eltérő adatok alátámasztják a biztosítók egyöntetű véleményét, hogy a viharkárok miatt megnövekedett kártérítési összegek nem teszik indokolttá a díjemelést. A Magyar Posta Biztosítónál úgy fogalmaztak: terveken belül állnak a kárhányaddal, még a mostani viharos időjárás ellenére is. Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója úgy véli: az utóbbi időben bekövetkező természeti károknál sem érvényesült a korábbi tapasztalatoktól eltérő trend. Bár gyakran szokatlan időpontokban és intenzitással jelentkeztek a károk, de - a 2001-es tarpai gátszakadástól eltekintve - ezek biztosítási szempontból nem minősíthetőek katasztrófa méretűnek, így nincs ok arra, hogy a biztosítók díjat emeljenek. A kárnövekedés és a globális felmelegedés közötti összefüggés még korántsem egyértelmű, ráadásul a magyarországi károk eltörpülnek a világméretű katasztrófák kárai mellett. Épp ezért a viszontbiztosítási díjakban sem igen látszik meg a kockázat növekedése. Sőt, az OTP-Garancia szerint A biztosítóknak az augusztus 20-i tragédiát követően kénytelen-kelletlen meg kellett küzdeniük a vis maior helytelen értelmezésével. A vis maior fogalom nem része a vagyonbiztosítási szerződéseknek, vagyis akinek volt biztosítása lakására, gépkocsijára, annak kárát a biztosítók megtérítik - fogalmaztak az Aegonnál. Ugyanígy van ez a baleset-biztosítással rendelkező ügyfeleknél is, akár pozitív példa is lehet Magyarország, hiszen széles körű összefogással ismét sikerült elkerülni a jelentős árvízkárokat, annak ellenére, hogy mindkét nagy folyónk egyszerre, rekordszinteket elérve áradt.