Napi Gazdaság, 2007. február (17. évfolyam, 23-42. szám)
2007-02-01 / 23. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK HÍRHALOM Mától emelkednek a közlekedési tarifák A vonatjegyek és -bérletek árai differenciáltan, 6-30 százalékkal drágulnak mától, a buszjegyek árai 6 százalékkal emelkednek, a buszbérletek ára viszont kismértékben csökken. Az MTI-Eco szerint az 50 kilométeres másodosztályú teljes árú jegy 468 forint helyett 560 forintba kerül, míg száz kilométerre 1090 forint helyett 1210 forintot kell fizetni. A dolgozói bérlet - szintén másodosztályon - 50 kilométerre eddig 20 622 forint volt, ez emelkedik februártól 22 400 forintra. A 8,6 százalékos emelkedés azonos arányban érinti a bérlet árának a munkavállaló és a munkaadó által fizetendő részét. A 100 kilométeres dolgozói bérlet csak 6,1 százalékkal (48 400 forintra) drágul. Lassulva drágul az ipar Az előző hónapokhoz képest lassult az ipari árak növekedése decemberben, az év egészét tekintve azonban emelkedést hozott a tavalyi utolsó hónap - derül ki a KSH adataiból. Az ipari termelői árak novemberhez mérten 0,9 százalékkal visszaestek, az egy évvel korábbival összevetve azonban 4,5 százalékkal nőttek, míg az év egészében 6,5 százalékkal gyarapodtak. Tavaly a legnagyobb mértékű áremelkedés a kőolaj-feldolgozásban (+20 százalék), valamint a vegyiparban (+11 százalék) volt, míg a legkisebb drágulást a papírgyártás és az élelmiszergyártás (+2 százalék) produkálta. Filrrás: KSH Olcsóbbak lettek a lakossági hitelek A háztartásoknak forintban nyújtott fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitelköltség-mutatója csökkent, míg a lekötött forintbetétek kamatszintje emelkedett - adta hírül az MNB. A fogyasztási hitelek átlagos kamata a novemberi 17,19 százalékról 16,90 százalékra csökkent, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 1,15 százalékponttal, 24,27 százalékra szelídült. (A hónap folyamán 22,9 milliárd forint értékű új fogyasztásihitel-szerződést kötöttek.) Eközben a lakáscélú forinthitelek átlagkamata 0,19 százalékponttal, 9,80 százalékra nőtt. A nem pénzügyi vállalatok forintban denominált hiteleinek és forintbetéteinek átlagos kamatlábai decemberben nem változtak, míg az euró esetében kis emelkedés mutatkozott. A vállalati szektor számára a kamatszint nem változott, a tavalyi utolsó hónapban a folyószámlahitelek „átlagára" 9,51 százalék, míg a cégek látra szóló betéteinek átlagos kamata 2,32 százalék, az éven belüli lejáratú betéteké 7,45 százalék, az éven túliaké pedig 6,90 százalék volt. ÁTLAGOS KÖLTSÉG 24,2 A fogyatékosok kerülnek a középpontba a Millenárison Több mint 100 fogyatékkal élő személy számára biztosít munkalehetőséget 2007 februárjától egy éven át a Millenárison megnyíló Ability Park. A kiállítás a fogyatékkal élők társadalmi integrációját segíti: megmutatja a látogatóknak, hogy milyen mindennapi nehézségekkel kell megküzdeniük a siketeknek, vakoknak és gyengénlátóknak vagy a mozgássérülteknek. Februárban az Ability Parkban 1% Civil Jövő Fesztivál és charity-kampány is lesz. A rendezvény keretein belül az érdeklődők az esélyegyenlőség területén kiemelkedő tevékenységet végző civil szervezeteket ismerhetik meg. A Jövő Háza ezentúl elsősorban rövid idő alatt sok látogatót vonzó időszakos kiállításokat rendez - mondta Hajnóczy Árpád, a Jövő Háza Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Indulnak a munkaerőfejlesztő pályázatok • NAPI GAZDASÁG Két újabb uniós pályázatot hirdetett meg a kormány az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében - jelentette be Kiss Péter munkaügyi miniszter és Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Ezek közül az egyik kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára biztosít lehetőséget alkalmazottaik továbbképzéséhez, a másik kiírás keretében pedig szakképzetlen vagy elavult szakmával rendelkező felnőttek továbbképzéséhez nyerhető el uniós forrás. Első körben egymilliárd forintos keretösszeggel írták ki a pályázatot a legfeljebb ötven főt alkalmazó kkv-k számára a dolgozók szakmai ismereteinek bővítése érdekében. Az önrész alacsonyabb a legtöbb más pályázaténál: hátrányos helyzetű emberek képzésekor 10 százalék, egyéb esetekben a költségek 20 százaléka, a többi nyerhető el támogatásként. A kormány legkevesebb 8 ezer alkalmazott továbbképzésével számol. Ha nagy lesz az érdeklődés a program iránt, újabb kiírások követhetik a mostanit - jelentette ki Bajnai Gordon. Saját erő nélkül vehető igénybe 2008-ig a Lépj egyet előre! program második ütemében 10,6 milliárd forint, amely nagyjából 18 ezer, legfeljebb középfokú végzettségű vagy teljesen képzetlen embert segíthet hozzá piacképes KERET, szakképzettséghez. A költségek 85 százalékát a ma NYÍLJ MEG! gyár állam, 15 százalékát az Európai Unió állja. Tavasszal jelenik meg a közszférából elbocsá Kiss Péter,tani tervezett 7-8 ezer ember - elsősorban a köz- Bajnai Gordon oktatásban dolgozók - pályakorrekcióját elősegítő kiírás. Az Új pálya program keretében 2008-ig 450 millió, 2013-ig 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre - jelentette be a munkaügyi miniszter. A 2007-13 között több mint 7000 milliárd forintot felhasználó ÚMFT egyik fő célja a foglalkoztathatóság javítása, ennek érdekében a Társadalmi Megújulás Operatív Program az alkalmazkodóképesség javítását helyezi középpontba. KERET 10,6 MILLIÁRD FORINT AZ EÜM A BETEGEKRE VOKSOL A GYÓGYSZERGYÁRTÓKKAL SZEMBEN Szinte semmiben nem ért egyet a szaktárca és a gyógyszeripar • WILLIN-TÓTH KORNÉLIA Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) álláspontja szerint a gyógyszergyártóknak is részt kell vállalniuk az egészségügyi átalakítással járó terhekből. Miután tegnap a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszak intézkedései szerintük szakmailag átgondolatlanok és egyebek mellett a befektetések visszaeséséhez, készítmények kivonásához és létszámleépítésekhez vezetnek (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), a szaktárca így reagált lapunk megkeresésére: a gyártók terheinek mérséklése kizárólag a gyógyszerpiac többi szereplőjének, elsősorban a vásárlók terheinek növelésével oldható meg, a minisztériumnak azonban elsősorban a betegek érdekét kell szem előtt tartania. Bár a gyártók úgy érzékelik, hogy érdemi párbeszéd nem folyik az érintett felek és a kormányzat között, az EüM illetékesei a vállalatok kezdeményezésére múlt héten is tárgyalóasztalhoz ültek és megállapodtak a vitatott rendelet módosításában - hívták fel rá figyelmünket a tárcánál. Azt azonban a minisztérium is elismeri, hogy a kérdést megnyugtatóan csak további egyeztetések után lehet rendezni. Az esetleges későbbi tárgyalásokon a feleknek a gyógyszerártámogatási rendszer több vitatott pontjáról kell majd dűlőre jutnia. A gyártók sérelmezik például a generikus gyógyszerárak szabályozását, ami a minisztérium várakozásai szerint ahhoz vezet, hogy egyes készítmények ára rövid időn belül beáll egy viszonylag alacsony szintre és nem okoz további váltási kényszert a betegek gyógyszeres kezelésének rendjében. Piaci szereplők szerint a generikus gyógyszerárak alakulására vonatkozóan az egészségügyi tárca semmiféle számítást, előzetes hatásvizsgálatot nem készített. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGyE) elnöke nem érti, honnan lehetnek biztosak abban a minisztériumban, hogy az árak rövid idő alatt stabilizálódnak majd. A jelenlegi szabályozás szerint támogatásra jogosult referenciakészítménnyé csak bizonyos piaci részesedéssel rendelkező gyógyszerek válhatnak. A volument mérő DOT-korlátnak 3-ról 1 százalékra csökkentése a gyártók szerint veszélyezteti a betegellátást, hiszen a minimális piaci részesedéssel rendelkező előállítók képtelenek lesznek egyik napról a másikra ellátni az egész országot. A kormány kizárólag az ártól teszi függővé a támogatás odaítélését, fittyet hány az egyéb szempontokra - érvelnek a cégek. A tárcánál ugyanakkor azt állítják, hogy a DOT-korlát csökkentése a betegek érdekeit védi azáltal, hogy hamarabb lesz referenciakészítmény egy olcsó gyógyszer, amelynek természetesen továbbra is megfelelő piaci részesedéssel kell rendelkeznie. Nincs egyetértés a támogatási kulcsok módosításával járó hátrányokat illetően sem, míg a kormányzat szerint a normatív támogatások csökkenését ellensúlyozzák a kiemelt és emelt jogcímen felírható gyógyszerek - ebbe a kategóriába kerültek egyebek mellett a magas vérnyomás elleni készítmények -, az IGyE elnöke úgy véli, ez a szűk felírási lehetőségekkel bíró kategória semmiképpen nem mérhető össze azzal a nagyságrenddel, amelyet a normatív támogatások csökkentése jelent. VITATOTT PONTOK: - referenciakészítmények meghatározása - támogatási kulcsok változása - piaci stabilitás elérése Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára a tegnapi kormányülést követő tájékoztatón közölte: az Egészségügyi Alap összesen 5 milliárd forintos kompenzációt nyújt azoknak az orvosoknak, akik vizitdíjfizetésre nem kötelezett 18 éven aluli gyermekbetegeket látnak el. A többi ellátó esetében is dolgoznak a kompenzáción. Nem kerül egy helyre minden vagyonelem • SEBŐK MIKLÓS A február 27-ei ülésen fogják az unió pénzügyminiszterei megtárgyalni a decemberben Brüsszelnek elküldött aktualizált magyar konvergenciaprogramot - jelentette ki tegnap Veres János. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a bizottság jövő héten értékeli a dokumentumot, elsősorban a szeptemberi és a decemberi változat leadása között hozott reformlépéseket vizsgálják. A magyar kormány április 10-én osztja meg az uniós tisztviselőkkel a szeptembertől számított első reformfélév értékelését, amelyben várhatóan szerepelni fog, hogy a konszolidáció eredménnyel járt és az ország folytatja útját a deficitcsökkentő pályán. Nem áll szándékában a kormánynak minden állami vagyonelemet egy szervezetnél összevonni - közölte újságírói kérdésre Veres. Mint az lapunkban is megírtuk, az új vagyontörvény kapcsán az ÁPV Rt., a Nemzeti Földalap és a KVI összevonásával egy új vagyonkezelő szervezet létrehozásáról zajlanak az egyeztetések. Nem lesz ugyanakkor „erőltetett centralizáció”, azaz ha célszerű minisztériumi tulajdonban hagyni bizonyos cégeket vagy ingatlanokat, akkor ennek nem lesz elvi akadálya - mondta a miniszter. Az AirBridge Zrt. heteken belül a Malév tulajdonosa lehet • DIÓSZEGI JÓZSEF Egy állami tulajdonú társaság létrehozásáról döntött szerdán a kormány. A cég megkapja a Malév vagyonelemeit, egyebek mellett a repülőgépeket. Ettől a cégtől bérelné a légitársaságra kiírt privatizációs pályázat nyertese - amely a vagyonelemektől megtisztított Malév Zrt.-t veheti meg - a későbbiekben a működéshez szükséges eszközöket. Az eszközökért fizetett bérleti díjból aztán kiegyenlítenék az államilag garantált hiteleket, amelyeket a Malév a gé-HITel állítmányber és egyéb eszközök beszerzésére fordít— ——------ tott. Ekképpen az állami garanciával folyócsúsított kölcsönállomány fokozatosan mérséklődne - ismertette tegnap a kormányszóvi■'IIIIHTIIJITITTT vői tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter a konstrukciót, aminek alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. folytatja a tárgyalásokat a vevőjelölttel, a magyar-orosz tulajdonban lévő AirBridge Zrt.-vel. A tárcavezető szerint nem kizárt, hogy az új felállásban változik a Malév Zrt. vételára (ami azonban nem lenne számottevő nagyságrendű, mivel eleve alacsony összegre számíthatott az állam a privatizációból). Az új konstrukció nem érinti a garanciális hitel 30 milliárd forintos mértékét, illetve nem növeli a költségvetési terheket. Az új társaságnak átadott eszközök akkor kerülnek a tendernyertes birtokába, amikor a hitelt kiegyenlítették. Veres János szerint a Malév privatizációja pár héten belül lezárulhat. A pénzügyminiszter további részletekről nem beszélt, így nem derült ki az új társaságnak átadandó eszközök értéke, illetve hogy pontosan mely elemekről van szó. A Malév egy Boeing- és négy kisebb CRJ-géppel rendelkezik; elképzelhető, hogy az új cégbe viszik például a Malév által a különböző repülőtereken birtokolt résidőket is, amelyek a fel- és leszállások lehetőségét garantálják, s lehet, hogy magát a Malév márkanevet is kiviszik a cégbe. Az államnak az az érdeke, hogy a cég működéséhez szükséges „vagyonelemeket” átvigyék ide, hiszen ez arra készteti a Malév Zrt. új tulajdonosát, hogy folyamatosan fizessen. Ráadásul ezzel garantálják a hitel visszafizetését, és az állam kitettsége is fokozatosan mérséklődik. A vevőjelöltnek pedig azért lehet kedvező a konstrukció, mert a vásárlás nem jár egyszeri tetemes teherrel, vagyis eladósodással, működéséből pedig fedezheti az új céggel szemben fennálló kötelezettségeit.