Napi Gazdaság, 2007. február (17. évfolyam, 23-42. szám)

2007-02-01 / 23. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2007. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK HÍRHALO­M Mától emelkednek a közlekedési tarifák A vonatjegyek és -bérletek árai differenciáltan, 6-30 százalékkal drágulnak mától, a buszjegyek árai 6 százalékkal emelkednek, a buszbérletek ára vi­szont kismértékben csökken. Az MTI-Eco szerint az 50 kilométeres másodosz­tályú teljes árú jegy 468 forint helyett 560 forintba kerül, míg száz kilométerre 1090 forint helyett 1210 forintot kell fizetni. A dolgozói bérlet - szintén má­sodosztályon - 50 kilométerre eddig 20 622 forint volt, ez emelkedik február­tól 22 400 forintra. A 8,6 százalékos emelkedés azonos arányban érinti a bér­let árának a munkavállaló és a munkaadó által fizetendő részét. A 100 kilo­méteres dolgozói bérlet csak 6,1 százalékkal (48 400 forintra) drágul. Lassulva drágul az ipar Az előző hónapokhoz képest lassult az ipari árak növekedése decemberben, az év egészét tekintve azonban emel­kedést hozott a tavalyi utolsó hónap - derül ki a KSH adataiból. Az ipari ter­melői árak novemberhez mérten 0,9 százalékkal visszaestek, az egy évvel korábbival összevetve azonban 4,5 százalékkal nőttek, míg az év egészé­ben 6,5 százalékkal gyarapodtak. Ta­valy a legnagyobb mértékű áremelke­dés a kőolaj-feldolgozásban (+20 szá­zalék), valamint a vegyiparban (+11 százalék) volt, míg a legkisebb drágu­lást a papírgyártás és az élelmiszer­­gyártás (+2 százalék) produkálta. Filrrás: KSH Olcsóbbak lettek a lakossági hitelek A háztartásoknak forintban nyújtott fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitel­költség-mutatója csökkent, míg a lekötött forintbetétek kamatszintje emelkedett - adta hírül az MNB. A fogyasztási hitelek átlagos kamata a novemberi 17,19 szá­zalékról 16,90 százalékra csökkent, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 1,15 szá­zalékponttal, 24,27 százalékra szelídült. (A hónap folyamán 22,9 milliárd forint ér­tékű új fogyasztásihitel-szerződést kötöttek.) Eközben a lakáscélú forinthitelek át­lagkamata 0,19 százalékponttal, 9,80 százalékra nőtt. A nem pénzügyi vállalatok forintban denominált hite­leinek és forintbetéteinek átlagos kamatlábai decem­berben nem változtak, míg az euró esetében kis emelkedés mutatkozott. A vállalati szektor számára a kamatszint nem változott, a tavalyi utolsó hónapban a folyószámlahitelek „átlagára" 9,51 százalék, míg a cégek látra szóló betéteinek átlagos kamata 2,32 százalék, az éven belüli lejáratú betéteké 7,45 százalék, az éven túliaké pedig 6,90 százalék volt. ÁTLAGOS KÖLTSÉG 24,2 A fogyatékosok kerülnek a középpontba a Millenárison Több mint 100 fogyatékkal élő személy számára biztosít munkalehetőséget 2007 februárjától egy éven át a Millenárison megnyíló Ability Park. A kiállítás a fogyatékkal élők társadalmi integrációját segíti: megmutatja a látogatók­nak, hogy milyen mindennapi nehézségekkel kell megküzdeniük a siketeknek, vakoknak és gyengénlátóknak vagy a mozgássérülteknek. Februárban az Ability Parkban 1% Civil Jövő Fesztivál és charity-kampány is lesz. A rendez­vény keretein belül az érdeklődők az esélyegyenlőség területén kiemelkedő tevékenységet végző civil szervezeteket ismerhetik meg. A Jövő Háza ezentúl elsősorban rövid idő alatt sok látogatót vonzó időszakos kiállításokat rendez - mondta Hajnóczy Árpád, a Jövő Háza Központ Kht. ügyvezető igazgatója. Indulnak a munkaerő­­fejlesztő pályázatok­ ­• NAPI GAZDASÁG Két újabb uniós pályázatot hirdetett meg a kormány az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében - jelentette be Kiss Péter munkaügyi miniszter és Bajnai Gordon fejlesz­téspolitikai kormánybiztos. Ezek közül az egyik kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára biz­tosít lehetőséget alkalmazottaik továbbképzéséhez, a másik ki­írás keretében pedig szakképzetlen vagy elavult szakmával ren­delkező felnőttek továbbképzéséhez nyerhető el uniós forrás. Első körben egymilliárd forintos keretösszeggel írták ki a pá­lyázatot a legfeljebb ötven főt alkalmazó kkv-k számára a dol­gozók szakmai ismereteinek bővítése érdekében. Az önrész ala­csonyabb a legtöbb más pályázaténál: hátrányos helyzetű em­berek képzésekor 10 százalék, egyéb esetekben a költségek 20 százaléka, a többi nyerhető el támogatásként. A kormány legke­vesebb 8 ezer alkalmazott továbbképzésével számol. Ha nagy lesz az érdeklődés a program iránt, újabb kiírások követhetik a mostanit - jelentette ki Bajnai Gordon. Saját erő nélkül vehető igénybe 2008-ig a Lépj egyet előre! prog­ram második ütemében 10,6 milliárd forint, amely nagyjából 18 ezer, legfeljebb középfokú végzettségű vagy telje­sen képzetlen embert segíthet hozzá piacképes KERET, szakképzettséghez. A költségek 85 százalékát a ma­ NYÍLJ MEG! gyár állam, 15 százalékát az Európai Unió állja. Tavasszal jelenik meg a közszférából elbocsá­ Kiss Péter,­tani tervezett 7-8 ezer ember - elsősorban a köz- Bajnai Gordon oktatásban dolgozók - pályakorrekcióját elősegítő kiírás. Az Új pá­lya program keretében 2008-ig 450 millió, 2013-ig 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre - jelentette be a munkaügyi miniszter. A 2007-13 között több mint 7000 milliárd forintot felhasz­náló ÚMFT egyik fő célja a foglalkoztathatóság javítása, ennek érdekében a Társadalmi Megújulás Operatív Program az alkal­mazkodóképesség javítását helyezi középpontba. KERET 10,6 MILLIÁRD FORINT AZ EÜM A BETEGEKRE VOKSOL A GYÓGYSZERGYÁRTÓKKAL SZEMBEN Szinte semmiben nem ért egyet a szaktárca és a gyógyszeripar­ ­• WILLIN-TÓTH KORNÉLIA Az Egészségügyi Minisztéri­um (EüM) álláspontja szerint a gyógyszergyártóknak is részt kell vállalniuk az egészségügyi átalakítással járó terhekből. Mi­után tegnap a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az elmúlt időszak intézkedései sze­rintük szakmailag átgondolatlanok és egyebek mellett a befektetések visszaeséséhez, készítmé­nyek kivonásához és létszámleépítésekhez vezet­nek (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), a szaktárca így reagált lapunk megkeresésére: a gyártók terheinek mérséklése kizárólag a gyógy­szerpiac többi szereplőjének, elsősorban a vásár­lók terheinek növelésével oldható meg, a minisz­tériumnak azonban elsősorban a betegek érdekét kell szem előtt tartania. Bár a gyártók úgy érzékelik, hogy érdemi pár­beszéd nem folyik az érintett felek és a kormány­zat között, az EüM illetékesei a vállalatok kezdeményezésére múlt héten is tárgyalóasztalhoz ül­tek és megállapodtak a vitatott rendelet módosításában - hívták fel rá figyelmünket a tárcánál. Azt azonban a minisztérium is elismeri, hogy a kérdést meg­nyugtatóan csak további egyezte­tések után lehet rendezni. Az esetleges későbbi tárgyalá­sokon a feleknek a gyógyszerár­támogatási rendszer több vitatott pontjáról kell majd dűlőre jutnia. A gyártók sé­relmezik például a generikus gyógyszerárak sza­bályozását, ami a minisztérium várakozásai sze­rint ahhoz vezet, hogy egyes készítmények ára rö­vid időn belül beáll egy viszonylag alacsony szint­re és nem okoz további váltási kényszert a bete­gek gyógyszeres kezelésének rendjében. Piaci sze­replők szerint a generikus gyógyszerárak alakulására vo­natkozóan az egészségügyi tár­ca semmiféle számítást, előze­tes hatásvizsgálatot nem készí­tett. Székely Krisztina, az Inno­vatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGyE) el­nöke nem érti, honnan lehetnek biztosak abban a minisztériumban, hogy az árak rövid idő alatt stabilizálódnak majd. A jelenlegi szabályozás szerint támogatásra jo­gosult referenciakészítménnyé csak bizonyos pi­aci részesedéssel rendelkező gyógyszerek válhat­nak. A volument mérő DOT-korlátnak 3-ról 1 százalékra csökkentése a gyártók szerint veszé­lyezteti a betegellátást, hiszen a minimális pia­ci részesedéssel rendelkező előállítók képtelenek lesznek egyik napról a másikra ellátni az egész országot. A kormány kizárólag az ártól teszi füg­gővé a támogatás odaítélését, fittyet hány az egyéb szempontokra - érvelnek a cégek. A tár­cánál ugyanakkor azt állítják, hogy a DOT-korlát csökkentése a betegek érdekeit védi azáltal, hogy hamarabb lesz referencia­­készítmény egy olcsó gyógyszer, amelynek természetesen tovább­ra is megfelelő piaci részesedés­sel kell rendelkeznie. Nincs egyetértés a támogatási kulcsok módosításával járó hátrá­nyokat illetően sem, míg a kor­mányzat szerint a normatív támo­gatások csökkenését ellensúlyoz­zák a kiemelt és emelt jogcímen felírható gyógy­szerek - ebbe a kategóriába kerültek egyebek mellett a magas vérnyomás elleni készítmények -, az IGyE elnöke úgy véli, ez a szűk felírási lehe­tőségekkel bíró kategória semmiképpen nem mér­hető össze azzal a nagyságrenddel, amelyet a nor­matív támogatások csökkentése jelent. VITATOTT PONTOK: - referenciakészítmények meghatározása - támogatási kulcsok változása - piaci stabilitás elérése Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára a tegnapi kor­mányülést követő tájékoztatón kö­zölte: az Egészségügyi Alap össze­sen 5 milliárd forintos kompenzáci­ót nyújt azoknak az orvosoknak, akik vizitdíjfizetésre nem kötelezett 18 éven aluli gyermekbetegeket látnak el. A többi ellátó esetében is dolgoznak a kompenzáción. Nem kerül egy helyre minden vagyonelem­ ­• SEBŐK MIKLÓS A február 27-ei ülésen fog­ják az unió pénzügyminiszte­rei megtárgyalni a december­ben Brüsszelnek elküldött ak­tualizált magyar konvergen­ciaprogramot - jelentette ki tegnap Veres János. A pénzügy­­miniszter tájékoztatása szerint a bizottság jövő héten értékeli a dokumentumot, elsősorban a szeptemberi és a decemberi változat leadása között hozott reformlépéseket vizsgálják. A magyar kormány április 10-én osztja meg az uniós tiszt­viselőkkel a szeptembertől szá­mított első reformfélév értéke­lését, amelyben várhatóan sze­repelni fog, hogy a konszolidá­ció eredménnyel járt és az or­szág folytatja útját a deficit­csökkentő pályán. Nem áll szándékában a kor­mánynak minden állami va­gyonelemet egy szervezetnél összevonni - közölte újságírói kérdésre Veres. Mint az lapunk­ban is megírtuk, az új vagyon­­törvény kapcsán az ÁPV Rt., a Nemzeti Földalap és a KVI összevonásával egy új vagyonke­zelő szervezet létrehozásáról zajlanak az egyeztetések. Nem lesz ugyanakkor „erőltetett centralizáció”, azaz ha célsze­rű minisztériumi tulajdonban hagyni bizonyos cégeket vagy ingatlanokat, akkor ennek nem lesz elvi akadálya - mondta a miniszter. Az AirBridge Zrt. heteken belül a Malév tulajdonosa lehet­ ­• DIÓSZEGI JÓZSEF Egy állami tulajdonú társaság létrehozásáról döntött szer­dán­ a kormány. A cég megkapja a Malév vagyonelemeit, egye­bek mellett a repülőgépeket. Ettől a cégtől bérelné a légitár­saságra kiírt privatizációs pályázat nyertese - amely a vagyon­elemektől megtisztított Malév Zrt.-t veheti meg - a későbbi­ekben a működéshez szükséges eszközöket. Az eszközökért fizetett bérleti díjból aztán kiegyenlítenék az államilag ga­rantált hiteleket, amelyeket a Malév a gé-HITel állítmány­ber és egyéb eszközök beszerzésére fordí­t— ——------ tott. Ekképpen az állami garanciával folyó­­cs­ú­sított kölcsönállomány fokozatosan mérsék­­­­lődne - ismertette tegnap a kormányszóvi­■'IIIIHTIIJITITTT vői tájékoztatón Veres János pénzügymi­­­­niszter a konstrukciót, aminek alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. folytatja a tárgyalásokat a vevőjelölttel, a magyar-orosz tu­lajdonban lévő AirBridge Zrt.-vel. A tárcavezető szerint nem kizárt, hogy az új felállásban változik a Malév Zrt. vételára (ami azonban nem lenne számottevő nagyságrendű, mivel eleve alacsony összegre számíthatott az állam a privatizáci­óból). Az új konstrukció nem érinti a garanciális hitel 30 milliárd forintos mértékét, illetve nem növeli a költségve­tési terheket. Az új társaságnak átadott eszközök akkor kerülnek a tender­­nyertes birtokába, amikor a hitelt kiegyenlítették. Veres János szerint a Malév privatizációja pár héten belül lezárulhat. A pénz­ügyminiszter további részletekről nem beszélt, így nem derült ki az új társaságnak átadandó eszközök értéke, illetve hogy pon­tosan mely elemekről van szó. A Malév egy Boeing- és négy ki­sebb CRJ-géppel rendelkezik; elképzelhető, hogy az új cégbe vi­szik például a Malév által a különböző repülőtereken birtokolt résidőket is­­, amelyek a fel- és leszállások lehetőségét garan­tálják­­, s lehet, hogy magát a Malév márkanevet is kiviszik a cégbe. Az államnak az az érdeke, hogy a cég működéséhez szüksé­ges „vagyonelemeket” átvigyék ide, hiszen ez arra készteti a Ma­lév Zrt. új tulajdonosát, hogy folyamatosan fizessen. Ráadásul ez­zel garantálják a hitel visszafizetését, és az állam kitettsége is fokozatosan mérséklődik. A vevőjelöltnek pedig azért lehet ked­vező a konstrukció, mert a vásárlás nem jár egyszeri tetemes te­herrel, vagyis eladósodással, működéséből pedig fedezheti az új céggel szemben fennálló kötelezettségeit.

Next