Napi Gazdaság, 2007. március (17. évfolyam, 43-62. szám)
2007-03-01 / 43. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK HIRHALO Simor Andrást ma nevezik ki jegybankelnöknek Sólyom László köztársasági elnök - miután elfogadta Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát - ma délután a Sándor-palotában kinevezi Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Ezzel március harmadikától hat évre átveheti a jegybank irányítását. Lapunk értesülése szerint Simor március másodikával mondott le a magyar Deloitte elnök-vezérigazgatói posztjáról. Az NFÜ nem tágít a 8-15 százaléktól Bár a leíró képlet valóban hibásan jelent meg a gazdaságfejlesztési operatív program első pályázati kiírásaiban - és azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csak február 26-án módosította az érdekelteknek kezdettől tudniuk kellett az elvárt 8-15 százalékos árbevétel-növekedésről - tudtuk meg az uniós pályázatokat felügyelő szervezettől. Az ügynökség és a gazdasági tárca a pályázati kiírások előzetes szakmai egyeztetése során - a pályázatok január 30-ai meghirdetésekor, illetve a pályázati kitöltő program tesztidőszaka alatt is - azt az álláspontot képviselte, hogy az e pályázatokon indulóktól elvárt éves átlagos árbevétel-növekedés mértéke 8-15 százalék között változik a beruházás helyétől függően - reagált az NFÜ lapunk cikkére (NAPI Gazdaság, 2007. február 28., 2. oldal), amelyben a pályázatírók a módosítás bejelentése és az első benyújtási határidő közötti rendkívül rövid időre hívták fel a figyelmet. Bár az elvárt árbevétel-növekedés mértékét azóta sokan kritizálták, álláspontunk nem változott, azt szakmai szempontból és az ország érdekeinek megfelelőnek gondoljuk - mondta lapunknak Fadgyas Gábor, az NFÜ szóvivője. Az államtól tart a cég világ • NAPI GAZDASÁG A tavalyi harmadik negyedévben mind az öt vizsgált keletközép-európai országban, így Magyarországon is javult a versenyképességi index (VEX) - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek a Microsoft Magyarország támogatásával készített elemzéséből. A magyar VEX azért javult, mert a termelékenység - főleg az iparban - kiugró ütemben nőtt. A makroteljesítmény szerény javulása és a reálköltségek némi emelkedése azonban lényegében kioltotta egymás versenyképességi hatását - vélik a kutatók. A VEX leggyorsabban Szlovákiában emelkedett, így meg is előzte az eddigi éllovas magyar gazdaságot - mondta Vértes András, a GKI elnöke. Magyarországon az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) a tavalyi harmadik negyedévben kissé emelkedett, majd az utolsó három hónapban kissé romlott. Az ÜX tényezői közül csak az üzleti környezet megítélése javult valamelyest, az állami magatartás kiszámíthatatlanságát és az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató romlott. Az utóbbin belül az új gépkocsik eladása már 2005 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökken, és ez a trend 2006 negyedik negyedévében sem tört meg. Az e-gazdaság mutatója pedig 2006 végén kissé romlott, mivel a cégvezetők véleménye a korábbinál kedvezőtlenebb lett arról, hogy milyen hatással van az internet tevékenységükre. ÜZLETI KÖRNYEZETI INDEX (SZÁZALÉK) 80 Forrás: OKI A legnagyobb magyarországi vállalkozások a keresletszűkítő kormányzati intézkedések és a reformlépések körüli bizonytalanság ellenére nem számolnak nagyobb megtorpanással - derül ki az Ecostat februári felméréséből. Saját vállalkozása esetében rosszabbodó kilátásoktól tart a vállalkozások fele, míg javuló üzleti lehetőségében bízik egyharmaduk. A lakossági értékesítés előrejelzése ingadozó, februárban forgalma bővülését várja a top 100 15 százaléka, az eladási lehetőségek rosszabbodását feltételezi 54 százalékuk. Júliusig a külföldi kereslet szinten maradását jelzi a cégek 38 százaléka, élénkülésben bízik minden második vállalat. A multinacionális cégek likviditási előrejelzése a megszorító intézkedésekkel összefüggésben romlott. Az idei második hónapban a cégek beruházási aktivitása emelkedett, 81 százalékuk tervezi bővíteni, korszerűsíteni termelési potenciálját. A NAPI GAZDASÁG Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) nemcsak az elvárt adóra, hanem az adóelőleg-fizetésre vonatkozó jogszabályokat is megszüntette, nincs olyan, aminek alapján meg lehetne állapítani az első két hónapra eső adókötelezettséget - mondja Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ha a pénzügyi tárca be szeretné hajtani az összeget, meg kell határoznia az eljárás alapjait. A törtévre eső adó megállapításához évközi zárás szükséges, ami viszont csak jogszabályi felhatalmazás alapján képzelhető el. Az adószakértő szerint várhatóan ezt a szabályozást is megtámadják majd az Ab előtt. Elvileg volna mód egy korrekciós határozat meghozatalára, amelyben a társas vállalkozásokra vonatkozó elvárt adó megsemmisítését visszamenőlegesen, a törvénymódosítás hatálybalépésének időpontjára rendelnék el az alkotmánybírák. Sereg András szóvivő szerint azonban a jogbiztonság érdekében a visszamenőlegességet csak nagyon indokolt esetben alkalmazná az Ab. Erre más esetekben sem nagyon volt példa, így az ügy lezártnak tekinthető - mondta lapunknak Sereg. A határozat várhatóan ma jelenik meg a Magyar Közlönyben, vagyis a mai naptól tekinthető megsemmisítettnek a cégek elvárt adója. A taláros testület ugyanis csak a társas vállalkozások elvárt adójáról határozott, az nem érintette az szja-törvényt, amelyben az egyéni vállalkozásoknak írnak elő hasonló kötelezettséget. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta: e tárgyban is van egy beadvány a testület előtt (a VOSZ nyújtotta be), az ügy jelenleg az előadó alkotmánybírónál a céges elvárt adót is „istápoló” Bihari Mihály elnöknél van. Az egyéni vállalkozókat érintő elvárt adón kívül még több, a Gyurcsány-csomagot érintő indítvánnyal kell foglalkoznia az Alkotmánybíróságnak a következő hetekben. Alkotmányossági kifogásokkal fordultak hozzá az októberi evaemelés, a dupla járulékalap, a családi adókedvezmény, valamint a vállalkozások és a magánszemélyek 4 százalékos szolidaritási adója miatt (utóbbiakat külön ügyként kezelik). Külön indítványban támadták meg továbbá a kormány jogalkotási technikáját, nevezetesen hogy abba nem A KÉTHAVI BEHAJTÁSHOZ ÚJ JOGSZABÁLYRA LESZ SZÜKSÉG Az egyéni vállalkozók még „elvárt adóznak” Egyelőre csak a társaságokra vonatkozó elvárt adót szüntette meg az Ab, az egyéni vállalkozók által fizetendőről szóló beadványról még nem döntöttek. A PM az első két hónapra eső adót szeretné behajtani. FOLYTATÁSRA Még több, a Gyurcsánycsomagot érintő indítvánnyal kell foglalkoznia az Alkotmánybíróságnak a következő hetekben EGYENSÚLYI KÖLTSÉGVETÉSRŐL DÖNTHET A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Nem lesz az idén hitelfelvétel a fővárosban • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A „változtatásból” zömében szociális, kulturális és oktatási intézmények kapnak (főleg a színházakkal szemben puhult fel a koalíció), a fedezet pedig fővárosi gazdasági társaságok osztalék- és hozamkifizetéséből, valamint a hivatal megtakarításaiból származik. Az, hogy Budapest az idén 1,1 milliárd forinttal kevesebb központi költségvetési támogatásban részesül - amely így is 200 milliárd forint felett van egyedül annak hatása, hogy a személyi jövedelemadó 10 százaléka helyett csak 8 százalék marad a fővárosnál. A főváros egyszerre tervez végrehajtani kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket. Koncepcionális lépés volt, hogy minden területen csökkenteni kellett a költségeket, senk sem maradhatott ki - mondta Ikvai-Szabó. így céltartalékokkal együtt az egészségügyi intézményeknél 87,4 millió, a sportnál 127 millió, a szociálpolitikában 1,3 milliárd, az oktatásban 1 milliárd, a gyermekvédelemben 200 millió, a kulturális intézményeknél pedig 682 millió forint megtakarítást tervez az önkormányzat. A feladatok között az igazgatásra 226 millió, a közlekedési ágazatra 1 milliárd, a kommunális feladatokra 1,2 milliárd, a környezetvédelemre 341 millió, a lakásügyre 48 millió, az alapítványi támogatásokra 152 millió, a bizottsági keretekre 413 millió forinttal kevesebb jut az ágazatok által igényelt összegnél. Az eredetileg tervezettnél így is kevesebbet, mintegy 6,9 milliárd forintot tartalmaz a költségvetési előterjesztés működési megtakarításként. Demszky Gábor főpolgármester szerint Budapest gazdálkodásában 10,5 százalékos működési eredménnyel számolnak 2007-re. A bevételnövekedés elsősorban a vagyonportfólió „felülvizsgálatán”, vagyis fővárosi tulajdonban lévő vagyonelemek értékesítésével valósulhat meg. Az idei előirányzat mintegy 30 milliárd forint értékű ingatlanértékesítést tartalmaz - tavaly több mint 90 milliárd forint folyt be ingatlanok értékesítéséből. A középtávú cél az, hogy a főváros aktív ingatlangazdálkodást folytasson, vagyis ne csak akkor adjon el ingatlanokat, ha azonnal szüksége van pénzre - véli Ikvai-Szabó. A Nagykörúton belül fekvő ingatlanok esetében például kiemelten figyelmesen kell eljárni, mert ezen ingatlanok sorsának már városfejlesztési következményei is vannak. A főváros tulajdonában összesen ezermilliárdos értékű ingatlanvagyon van, ennek nagy része azonban forgalomképtelen, „holt” vagyon, például hidak vagy utak. Értékpapírokat is elad az idén Budapest, az előirányzat értéke 33 milliárd forint. ELADÁS 33 MILLIÁRD FORINT A kormány keddi ülésén felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a következő heti kormányülésre tegyen javaslatot, miként lehet ellensúlyozni az elvárt adó hétfői alkotmánybírósági eltörlésének költségvetésre gyakorolt hatását. A pótlásról a jövő héten dönthet a kabinet. Veres János pénzügyminiszter konkrét tervek és részletek ismertetése nélkül azt mondta: szakértőik megvizsgálják mind a költségvetési tartalék igénybevételének, mind a bevételi oldal növelésének, mind pedig a kiadások csökkentésének lehetőségét. A költségvetés általános tartaléka kisebb, mint az Ab-döntés adóbevételekre gyakorolt hatása - mondta Veres. Egyelőre nem akarnak jogszabály-változtatással elébe menni az eseményeknek, azaz megvárják az Ab döntését az egyéni vállalkozók ügyében. Mivel a határozat nem visszamenőleges hatályú, az első két hónapra eső adót szeretnék behajtani, vonták be az érdekképviseleteket. Szakértők szerint az Ab gyakorlatából arra lehet következtetni, hogy amennyiben a vizsgált adók esetében megsemmisítésről születne határozat, az nem lenne visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat kihirdetésének napjáig a megemelt evát, illetve a dupla járulékalapot kellene fizetni. Januárban hirtelen nagyot drágultak a fogyasztási hitelek D B. VARGA JUDIT A forintalapú lakossági fogyasztási hitelek átlagkamata januárban a decemberi értékhez képest brutálisan nőtt, így gyakorlatilag visszatért az egy évvel korábbi szintre - derül ki az MNB legfrissebb jelentéséből. A háztartások ezzel együtt is 15,4 milliárd értékben szerződtek e hitelfajtára. Idén januárban az előző évhez hasonlóan csökkent minden hitelfajta esetében az új szerződések értéke. Úgy tűnik tehát, hogy a hitelfelvételi kedvet egyelőre inkább csak a szezonalitás, és nem a megszorítások befolyásolják. Ezt támaszthatják alá az állományi adatok is: az októberi megtorpanást követően a háztartásoknak nyújtott hitelek állományánál folytatódott az évek óta tartó növekedés. A magánhitelek állománya januárban 111,7 milliárd forinttal, 4841,6 milliárdra emelkedett. A növekedést kizárólag a devizaalapú konstrukciók okozták, a forintban nyújtott hitelek nyilvántartott értéke ugyanis a törlesztések következtében 5,9 milliárd forinttal csökkent. A devizahitelek 117,7 milliárd forintos gyarapodásához most 25,8 milliárd forinttal járult hozzá a forint gyengülése. (Korábban az erősödő forint jelentősen apasztotta az állományt.) A devizahitelek aránya decemberhez képest így is dinamikusan emelkedett, az év első hónapjának végén már megközelítette a 44 százalékot, ami több mint háromszorosa a 2005. januárinak. Szintén a korábbi tendenciának megfelelően tovább (közel 37 százalékra) nőtt a fogyasztási célú kölcsönök súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül. A háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állományának júliusban kezdődött csökkenése novemberben megállt. A betétállomány 82,1 milliárd forinttal, 6012,0 milliárd forintra emelkedett. A lekötött betéteknél regisztrált 53,2 milliárd forintos emelkedés majdnem kétharmadát az éven túli lejáratra lekötött betétek adták. Persze itt sem, mint ahogy a fogyasztási hitelkamatok alakulásánál sem szabad elfeledkezni az egyedi ügyletek hatásáról. Ahogy nem mindegy, hogy a meglehetősen tág kategóriát jelentő fogyasztási kölcsönökön belül milyen a szerkezeti összetétel, nem mellékes az átlagos betétnagyság sem. ÁTLAGOS FORINTKAMAT _____________________Százalék Egyhavi _____________________________változás ___________________________(bázispont) Vállalatok___________________________ Betét, éven belül lekötött 7,42_____-2 Betét, éven túl lekötött 6,52 -38 Folyószámlahitel___________33_____+2 Egyéb hitel_______________8,84 -37 Lakosság___________________________ Betét, éven belül lekötött 7,34_____-6 Betét, éven túl lekötött 5,46 -89 Folyószámlahitel__________20,56 +33 Fogyasztási hitel, forint 20,2 +329 Lakáshitel, forint___________9,5 -30 Egyéb hitel______________11,15 48 Forrás: MNB___________________________ ÁLLOMÁNYI ADATOK _ Betét Hitel Háztartások____________6012,0 4841,6 Vállalatok 3558,2 6580,7 Forrás: MNB___________________________