Napi Gazdaság, 2007. március (17. évfolyam, 43-62. szám)

2007-03-01 / 43. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK HIRHALO ­ Simor Andrást ma nevezik ki jegybankelnöknek Sólyom László köztársasági elnök - miután elfogadta Gyurcsány Ferenc kor­mányfő javaslatát - ma délután a Sándor-palotában kinevezi Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Ezzel március harmadikától hat évre átveheti a jegybank irányítását. Lapunk értesülése szerint Simor március másodikával mondott le a magyar Deloitte elnök-vezérigazgatói posztjáról.­ ­ Az NFÜ nem tágít a 8-15 százaléktól Bár a leíró képlet valóban hibásan jelent meg a gazdaságfejlesztési operatív prog­ram első pályázati kiírásaiban - és azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csak február 26-án módosította az érdekelteknek kezdettől tudniuk kellett az el­várt 8-15 százalékos árbevétel-növekedésről - tudtuk meg az uniós pályázatokat felügyelő szervezettől. Az ügynökség és a gazdasági tárca a pályázati kiírások előze­tes szakmai egyeztetése során - a pályázatok január 30-ai meghirdetésekor, illetve a pályázati kitöltő program tesztidőszaka alatt is - azt az álláspontot képviselte, hogy az e pályázatokon indulóktól elvárt éves átlagos árbevétel-növekedés mértéke 8-15 százalék között változik a beruházás helyétől függően - reagált az NFÜ lapunk cikké­re (NAPI Gazdaság, 2007. február 28., 2. oldal), amelyben a pályázatírók a módosí­tás bejelentése és az első benyújtási határidő közötti rendkívül rövid időre hívták fel a figyelmet. Bár az elvárt árbevétel-növekedés mértékét azóta sokan kritizál­ták, álláspontunk nem változott, azt szakmai szempontból és az ország érdekeinek megfelelőnek gondoljuk - mondta lapunknak Fadgyas Gábor, az NFÜ szóvivője. Az államtól tart a cég világ­ ­• NAPI GAZDASÁG A tavalyi harmadik negyedév­ben mind az öt vizsgált kelet­­közép-európai országban, így Magyarországon is javult a ver­senyképességi index (VEX) - de­rül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek a Microsoft Magyaror­szág támogatásával készített elemzéséből. A magyar VEX azért javult, mert a termelé­kenység - főleg az iparban - ki­ugró ütemben nőtt. A makro­­teljesítmény szerény javulása és a reálköltségek némi emelke­dése azonban lényegében kiol­totta egymás versenyképességi hatását - vélik a kutatók. A VEX leggyorsabban Szlovákiában emelkedett, így meg is előzte az eddigi éllovas magyar gazdasá­got - mondta Vértes András, a GKI elnöke. Magyarországon az üzleti kör­nyezetet jellemző index (ÜX) a tavalyi harmadik negyedévben kissé emelkedett, majd az utol­só három hónapban kissé rom­lott. Az ÜX tényezői közül csak az üzleti környezet megítélése javult valamelyest, az állami magatartás kiszámíthatatlansá­gát és az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató romlott. Az utóbbin belül az új gépko­csik eladása már 2005 harma­dik negyedéve óta folyamatosan csökken, és ez a trend 2006 ne­gyedik negyedévében sem tört meg. Az e-gazdaság mutatója pedig 2006 végén kissé romlott, mivel a cégvezetők véleménye a korábbinál kedvezőtlenebb lett arról, hogy milyen hatással van az internet tevékenységükre.­ ­ ÜZLETI KÖRNYEZETI INDEX (SZÁZALÉK) 80 Forrás: OKI A legnagyobb magyarországi vállalkozások a keresletszűkítő kormányzati intézke­dések és a reformlépések körüli bizonytalanság ellenére nem számolnak nagyobb megtorpanással - derül ki az Ecostat februári felméréséből. Saját vállalkozása esetében rosszabbodó kilátásoktól tart a vállalkozások fele, míg javuló üzleti le­hetőségében bízik egyharmaduk. A lakossági értékesítés előrejelzése ingadozó, februárban forgalma bővülését várja a top­ 100 15 százaléka, az eladási lehetősé­gek rosszabbodását feltételezi 54 százalékuk. Júliusig a külföldi kereslet szinten maradását jelzi a cégek 38 százaléka, élénkülésben bízik minden második válla­lat. A multinacionális cégek likviditási előrejelzése a megszorító intézkedésekkel összefüggésben romlott. Az idei második hónapban a cégek beruházási aktivitása emelkedett, 81 százalékuk tervezi bővíteni, korszerűsíteni termelési potenciálját. A NAPI GAZDASÁG Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) nemcsak az elvárt adóra, ha­nem az adóelőleg-fizetésre vonatkozó jogszabályokat is megszün­tette, nincs olyan, aminek alapján meg lehetne állapítani az első két hónapra eső adókötelezettséget - mondja Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ha a pénzügyi tárca be szeretné hajtani az össze­get, meg kell határoznia az eljárás alapjait. A törtévre eső adó meg­állapításához évközi zárás szükséges, ami viszont csak jogszabályi felhatalmazás alapján képzelhető el. Az adószakértő szerint vár­hatóan ezt a szabályozást is megtámadják majd az Ab előtt. Elvileg volna mód egy korrekciós határozat meghozatalára, amelyben a társas vállalkozásokra vonatkozó elvárt adó megsem­misítését visszamenőlegesen, a törvénymódosítás hatálybalépé­sének időpontjára rendelnék el az alkotmánybírák. Sereg And­rás szóvivő szerint azonban a jogbiztonság érdekében a vissza­­menőlegességet csak nagyon indokolt esetben alkalmazná az Ab. Erre más esetekben sem nagyon volt példa, így az ügy lezártnak tekinthető - mondta lapunknak Sereg. A határozat várhatóan ma jelenik meg a Magyar Közlönyben, vagyis a mai naptól tekinthető megsemmisítettnek a cégek el­várt adója. A taláros testület ugyanis csak a társas vállalkozások elvárt adójáról határozott, az nem érintette az szja-törvényt, amelyben az egyéni vállalkozásoknak írnak elő hasonló kötele­zettséget. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta: e tárgyban is van egy beadvány a testület előtt (a VOSZ nyújtotta be), az ügy jelenleg az előadó alkotmánybírónál­­ a céges elvárt adót is „is­tápoló” Bihari Mihály elnöknél­­ van. Az egyéni vállalkozókat érintő elvárt adón kívül még több, a Gyurcsány-csomagot érintő indítvánnyal kell foglalkoznia az Al­kotmánybíróságnak a következő hetekben. Alkotmányossági kifo­gásokkal fordultak hozzá az októberi evaemelés, a dupla járulék­alap, a családi adókedvezmény, valamint a vállalkozások és a ma­gánszemélyek 4 százalékos szolidaritási adója miatt (utóbbiakat külön ügyként kezelik). Külön indítványban támadták meg továb­bá a kormány jogalkotási technikáját, nevezetesen hogy abba nem A KÉTHAVI BEHAJTÁSHOZ ÚJ JOGSZABÁLYRA LESZ SZÜKSÉG Az egyéni vállalkozók még „elvárt adóznak” Egyelőre csak a társaságokra vonatkozó elvárt adót szüntette meg az Ab, az egyéni vállalkozók által fizetendőről szóló beadványról még nem döntöttek. A PM az első két hónapra eső adót szeretné behajtani. FOLYTATÁSRA Még több, a Gyurcsány­­csomagot érintő indítvánnyal kell foglalkoz­nia az Alkot­mánybíróság­nak a követke­ző hetekben EGYENSÚLYI KÖLTSÉGVETÉSRŐL DÖNTHET A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Nem lesz az idén hitelfelvétel a fővárosban • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A „változtatásból” zömében szociális, kultu­rális és oktatási intézmények kapnak (főleg a színházakkal szemben puhult fel a koalíció), a fedezet pedig fővárosi gazdasági társaságok osz­talék- és hozamkifizetéséből, valamint a hiva­tal megtakarításaiból származik. Az, hogy Budapest az idén 1,1 milliárd fo­rinttal kevesebb központi költségvetési támo­gatásban részesül - amely így is 200 milliárd forint felett van egyedül annak hatása, hogy a személyi jövede­lemadó 10 százaléka helyett csak 8 százalék marad a fővárosnál. A fővá­ros egyszerre tervez végrehajtani ki­adáscsökkentő és bevételnövelő intéz­kedéseket. Koncepcionális lépés volt, hogy minden területen csökkenteni kellett a költ­ségeket, senk sem maradhatott ki - mondta Ikvai-Szabó. így céltartalékokkal együtt az egészségügyi intézményeknél 87,4 millió, a sportnál 127 millió, a szociálpolitikában 1,3 milliárd, az oktatásban 1 milliárd, a gyer­mekvédelemben 200 millió, a kulturális in­tézményeknél pedig 682 millió forint megta­karítást tervez az önkormányzat. A feladatok között az igazgatásra 226 millió, a közleke­dési ágazatra 1 milliárd, a kommunális fel­adatokra 1,2 milliárd, a környezetvédelemre 341 millió, a lakásügyre 48 millió, az alapít­ványi támogatásokra 152 millió, a bizottsági keretekre 413 millió forinttal kevesebb jut az ágazatok által igényelt összegnél. Az eredeti­leg tervezettnél így is kevesebbet, mintegy 6,9 milliárd forintot tartalmaz a költségvetési elő­terjesztés működési megtakarításként. Demsz­ky Gábor főpolgármester szerint Budapest gaz­dálkodásában 10,5 százalékos működési ered­ménnyel számolnak 2007-re. A bevételnövekedés elsősorban a vagyonportfólió „felülvizsgálatán”, vagyis fővárosi tulajdonban lévő vagyonele­mek értékesítésével valósulhat meg. Az idei előirányzat mintegy 30 milliárd forint értékű ingatlanértékesítést tar­talmaz - tavaly több mint 90 milliárd forint folyt be ingatlanok értékesítéséből. A kö­zéptávú cél az, hogy a főváros aktív ingatlangaz­dálkodást folytasson, vagyis ne csak akkor ad­jon el ingatlanokat, ha azonnal szüksége van pénzre - véli Ikvai-Szabó. A Nagykörúton be­lül fekvő ingatlanok esetében például kiemel­ten figyelmesen kell eljárni, mert ezen ingatla­nok sorsának már városfejlesztési következmé­nyei is vannak. A főváros tulajdonában össze­sen ezermilliárdos értékű ingatlanvagyon van, ennek nagy része azonban forgalomképtelen, „holt” vagyon, például hidak vagy utak. Érték­papírokat is elad az idén Budapest, az elő­irányzat értéke 33 milliárd forint. ELADÁS 33 MILLIÁRD FORINT A kormány keddi ülésén felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a következő heti kormányülésre tegyen javaslatot, miként lehet ellensúlyozni az elvárt adó hétfői alkotmánybírósági eltörlésének költségvetésre gyakorolt hatását. A pótlásról a jövő héten dönthet a kabinet. Veres János pénzügyminiszter konkrét tervek és részletek ismertetése nélkül azt mondta: szakértőik megvizsgálják mind a költ­ségvetési tartalék igénybevételének, mind a bevételi oldal növelésének, mind pe­dig a kiadások csökkentésének lehetőségét. A költségvetés általános tartaléka kisebb, mint az Ab-döntés adóbevételekre gyakorolt hatása - mondta Veres. Egy­előre nem akarnak jogszabály-változtatással elébe menni az eseményeknek, azaz megvárják az Ab döntését az egyéni vállalkozók ügyében. Mivel a határozat nem visszamenőleges hatályú, az első két hónapra eső adót szeretnék behajtani, vonták be az érdekképviseleteket. Szakértők szerint az Ab gyakor­latából arra lehet következtetni, hogy amennyiben a vizsgált adók esetében megsemmisítésről születne határozat, az nem lenne visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat kihirdetésének napjá­ig a megemelt evát, illetve a dupla járulékalapot kellene fizetni. Januárban hirtelen nagyot drágultak a fogyasztási hitelek D B. VARGA JUDIT A forintalapú lakossági fo­gyasztási hitelek átlagkamata januárban a decemberi érték­hez képest brutálisan nőtt, így gyakorlatilag visszatért az egy évvel korábbi szintre - derül ki az MNB legfrissebb jelenté­séből. A háztartások ezzel együtt is 15,4 milliárd érték­ben szerződtek e hitelfajtára. Idén januárban az előző évhez hasonlóan csökkent minden hitelfajta esetében az új szerző­dések értéke. Úgy tűnik tehát, hogy a hitelfelvételi kedvet egyelőre inkább csak a sze­­zonalitás, és nem a megszorí­tások befolyásolják. Ezt támaszthatják alá az állo­mányi adatok is: az októberi megtorpanást követően a ház­tartásoknak nyújtott hitelek ál­lományánál folytatódott az évek óta tartó növekedés. A magán­hitelek állománya januárban 111,7 milliárd forinttal, 4841,6 milliárdra emelkedett. A növe­kedést kizárólag a devizaalapú konstrukciók okozták, a forint­ban nyújtott hitelek nyilvántar­tott értéke ugyanis a törleszté­sek következtében 5,9 milliárd forinttal csökkent. A devizahi­telek 117,7 milliárd forintos gyarapodásához most 25,8 mil­liárd forinttal járult hozzá a fo­rint gyengülése. (Korábban az erősödő forint jelentősen apasz­totta az állományt.) A devizahi­telek aránya decemberhez ké­pest így is dinamikusan emel­kedett, az év első hónapjának végén már megközelítette a 44 százalékot, ami több mint há­romszorosa a 2005. januárinak. Szintén a korábbi tendenciá­nak megfelelően tovább (közel 37 százalékra) nőtt a fogyasz­tási célú kölcsönök súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül. A háztartások által a mone­táris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állományá­nak júliusban kezdődött csök­kenése novemberben megállt. A betétállomány 82,1 milliárd forinttal, 6012,0 milliárd fo­rintra emelkedett. A lekötött betéteknél regisztrált 53,2 mil­liárd forintos emelkedés majd­nem kétharmadát az éven túli lejáratra lekötött betétek adták. Persze itt sem, mint ahogy a fo­gyasztási hitelkamatok alakulá­sánál sem szabad elfeledkezni az egyedi ügyletek hatásáról. Ahogy nem mindegy, hogy a meglehetősen tág kategóriát je­lentő fogyasztási kölcsönökön belül milyen a szerkezeti össze­tétel, nem mellékes­ az átlagos betétn­agyság sem. ÁTLAGOS FORINTKAMAT _____________________Százalék Egyhavi _____________________________változás ___________________________(bázispont) Vállalatok___________________________ Betét, éven belül lekötött 7,42_____-2 Betét, éven túl lekötött 6,52 -38 Folyószámlahitel___________33_____+2 Egyéb hitel_______________8,84 -37 Lakosság___________________________ Betét, éven belül lekötött 7,34_____-6 Betét, éven túl lekötött 5,46 -89 Folyószámlahitel__________20,56 +33 Fogyasztási hitel, forint 20,2 +329 Lakáshitel, forint___________9,5 -30 Egyéb hitel______________11,15 48 Forrás: MNB___________________________ ÁLLOMÁNYI ADATOK _ Betét Hitel Háztartások____________6012,0 4841,6 Vállalatok 3558,2 6580,7 Forrás: MNB___________________________

Next