Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)
2007-06-01 / 103. szám
HÍRHÁLÓ MAGYAR GAZDASÁGI NAPI GAZDASÁG• 2007. JÚNIUS 12., PÉNTEK-SZOMBAT Idén 3-4 százalékkal bővülhet az építőipar Tavaly az építőipar termelése 1,6 százalékkal csökkent, idén pedig 3-4 százalékos bővülés várható - véli Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Az ágazat szereplői az idei első negyedévben több kedvezőtlen jelenséget tapasztaltak: a tavalyinál 40 százalékkal kevesebb beruházási szerződést kötöttek, a Közbeszerzési Értesítőben eddig elmaradtak a jelentősebb volumenű állami és önkormányzati megrendelések. Bár az uniós támogatások egy nagy hányada az építőipari ágazatnak jelenthet megbízásokat, kedvező esetben is azok csak 2008 első félévében hozhatnak érdemi fellendülés az iparágnak - véli az elnök. Az áramfelhasználó legyen felkészült! A legjobb, ha a felhasználók mondják meg a kereskedőknek, mit kérnek tőlük, azok ugyanis az elhúzódó jogszabályalkotás miatt még nem ismerik eléggé a fogyasztóikat - mondta el a villamosenergia-piac jövő évi megnyitása kapcsán Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője egy önkormányzatoknak szervezett konferencián. A piacnyitás utáni átmeneti időszakban a háromszor ötven amper, a későbbiekben csak a háromszor huszonöt amper alatti fogyasztók maradhatnak a viszonylagos védettséget jelentő egyetemes szolgáltatónál, a többiek a szabadpiacon vásárolhatják meg az áramot, így az önkormányzatok és intézményeik többsége - a fogyasztás mennyisége miatt - szabadpiaci vevő lesz - írta az MTI-Eco. * Újabb uniós pályázatok indulnak A kormány kiemelt kérdésként kezeli a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését - mondta Kóka János gazdasági miniszter erről az Ipartestületek Országos Szövetsége(Iposz) közgyűlésén. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP) újabb pályázati kör indul júliusban az induló vállalkozások támogatására, a regionális szolgáltató központok fejlesztésére, a vállalati folyamatmenedzsment-rendszerek segítésére, a minőség- és környezetirányítási rendszer, valamint az e-kereskedelem, eszolgáltatás támogatására. Az újabb öt pályázat esetében egyenként 1,4 milliárd forint között lesz a pályázati keret - írta az MTI-Eco. Az Iposz küldöttgyűlése a következő négy évre ismét Szűcs Györgyöt választotta meg elnöknek. Beállt a magas munkanélküliség Magyarországon a munkanélküliségi ráta a február és április közötti időszakban átlagosan 7,5 százalék volt, azaz megfelelt az uniós átlagnak - derül ki a KSH adataiból. A mostani szint megegyezik az előző negyedévivel és az egy évvel korábbival egyaránt. Ezzel „kifutott” a 2006-os javulás hatása, idén folyamatosan 7,5 százalék körüli a ráta. A megtorpanás abból is látszik, hogy idén február-áprilisban a nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 56,9 százalék, ezzel lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, ráadásul az utóbbi egy évben már nyolcezer fővel emelkedett az inaktívak száma. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatotti létszám hatezer fővel apadt az utóbbi egy esztendőben, míg a munkanélküliek száma ötezerrel, 314 ezer főre mérséklődött. Jó hír viszont, hogy a 15-24 évesek körében a munkanélküliségi ráta egy év alatt fél százalékponttal, 18,0 százalékra csökkent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - számbavétele szerint 2007 áprilisában újabb 4,6 százalékkal, 433 ezerre emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA* (SZÁZALÉK) 7,9 *3 hónapos mozgóátlag forrás: KSH A politikusok támogatják a közpénzügyek átláthatóságát • PINTÉR ANDRÁS Egy olyan hatékony államháztartás megteremtése a cél, amely a befolyt adókat költi el és biztosítja a versenyképesség feltételeit - mondta Draskovics Tibor, az államreform-bizottság (áb) alelnöke a Világgazdaság közpénzügyi konferenciáján. Teljes egyetértés volt a résztvevők között abban, hogy meg kell határozni az állam feladatait és az ehhez kötődő alapelveket. Ez várhatóan csak a 2009-es költségvetés kialakításakor valósul meg teljesen, de már a 2008- asnál is várható, hogy megjelennek az ajánlások hatásai - mondta Draskovics. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az intézményi, szabályozási és politikai kérdések egyidejű tisztázását tartja szükségesnek. Véleménye szerint fontos, hogy a politikusok hosszú távon gondolkodjanak, hiszen a költségvetési kiigazítás még önmagában nem jövőkép. A közpénzügyek alkotmányban való rendezését több előadó is felvetette. A központi és helyi szintű kérdéseket, az alapvető fogalmakat, alapelveket és a döntési eljárást, valamint az exlex állapotot érintő szabályozásokat egyaránt rögzíteni kell - mondta Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendészeti minisztérium államtitkára. A jelenlegi magas hiány és a politika rendszerének összefüggései, valamint e kérdéseknél a kormány feladata és felelőssége Kóka János gazdasági, Veres János pénzügyminiszternél, valamint Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke felszólalásában jelent meg a legélesebben. A jelenlegi miniszterek szerint a ciklikusságból adódó gondolkodásmód eddig minden kormány esetében jellemző volt, s egyetértenek egy, a kormánytól független pártsemleges szervezet - költségvetési hivatal - létrehozásához kétharmados törvényre van szükség, azaz az ellenzéknek is támogatnia kell a javaslatot - mondta Veres János pénzügyminiszter, aki szerint erről valószínűleg sikerül megegyeznie a két oldalnak. Varga Mihály Fidesz-alelnök a fő feladatot jelenleg a hitelesség, a közbizalom visszaállításában látja. A költségvetési hivatal esetében az ellenzéki párt el tud képzelni olyan javaslatot, amelyet támogatna - ilyen például az ÁSZ-féle elképzelés, azzal, hogy ideje ezen túllépni. Kóka az eredmény- vagy a forgalmi szemlélet, illetve a monitoring és a kontrolling hiányát helytelenítette a közpénzügyeknél. Véleménye szerint az átláthatóság és az ellenőrizhetőség biztosítása nélkül jelentős változás nem várható, e törekvések azonban sértik a strukturális érdekeket, így nehéz lesz megtörni a szervezetek ellenállását. Már idén eldől az ipa sorsa A vártnál korábban tárgyalja az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó ügyét, így már az összes ítélet születhet az adónemről. ■ EGERSZALÓKI TÍMEA A helyi iparűzési adó (ipa) közösségi joggal való összhangját érintő ügyekről még a nyári szünet előtt, 2007. június 28-án tárgyal az Európai Bíróság (EB). Egy hete még őszi időpontot valószínűsített lapunknak a testület sajtóosztálya, ám tájékoztatásuk szerint a július közepétől szeptember elejéig tartó ítélkezési szünet előtt rendszerint felgyorsul a program és terítékre kerülnek „pihenő” ügyek is, emiatt tűzték ki a vártnál korábbra az ipa szóbeli tárgyalásának dátumát. Nem számított ilyen korai időpontra Oszkó Péter sem, de a Deilotte elnöke szerint pozitívum, hogy az ítélet már az idén ősszel megszülethet, így hamarabb lezárulhat az ügy. Júniusban a Zala, illetve a Vas megyei bíróság indítványáról tárgyal az EB, amely hat nagyvállalat (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport (bank és biztosító), Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) magyarországi ügyét érinti. Az ipával kapcsolatban a magyar Legfelsőbb Bíróság is a luxemburgi testülethez fordult, ám az eljárást a mostani ügyekkel kapcsolatos ítélethozatalig felfüggesztették. A fő kérdés, hogy az ipa forgalmi típusú adónak minősüle. Ha így lenne, akkor az uniós irányelvekbe ütközne, ilyenből ugyanis csak egy vethető ki egy tagállamban, ami esetünkben az áfa. További kérdés, hogy a csatlakozási dokumentumban az adókedvezményekre 2008- ig kapott derogáció feljogosítja Magyarországot az adónem fenntartására is, ez azonban csak akkor lényeges, ha forgalmi típusú adónak minősítik az ipát. Ennek esélyét elég csekélynek tartják a szakértők, mivel a hasonló olasz helyi adót (irap) tavaly ősszel a várakozásokkal ellentétben összeegyeztethetőnek találták a közösségi joggal, és az EB egy hónapja publikált véleménye szerint az ipa nem tekinthető forgalmi adónak. Oszkó a szóbeli tárgyalás előtt nem kívánta latolgatni az esélyeket, de úgy véli, az eljárást indított ügyfeleiknek nincs miért aggódniuk, mivel bevallották és megfizették az adót. A szakértő tud olyan cégekről, amelyek más tanácsadók javaslatára ezt nem tették meg, csak az irappal kapcsolatos döntés után. A vitatott összegekhez képest egyébként csekély a cégek által kifizetett tanácsadói és ügyvédi díj, valamint a perköltség mértéke. Azok döntöttek helyesen (a Deloitte ügyfeleinek többsége), akik sikerdíjas alapon kértek segítséget, és számoltak a kockázattal, hogy az eljárás nem jár számukra BEVALLÁS Jövőre már minden máshogy lesz? GYURCSÁNY SZERINT A LÉPESEK FINOMHANGOLÁSÁRA VAN SZÜKSÉG A kormány visszavesz a reformlendületből A kabinet módosítja a reformokhoz való viszonyát - derült ki Gyurcsány Ferenc kormányfő szavaiból a Magyar Bankszövetség konferenciáján. PstPP ZSOLT Az első nehéz éven túl van az ország, most már nem a nekirugaszkodásra, hanem az eddig meghozott reformintézkedések „finomhangolására” van szükség, megtartva a már megszerzett lendületet. A nagy rendszerek átalakításánál nem lehet egyszerűen más országokban alkalmazott modelleket lemásolni, ezeket a sajátos, nemzeti kultúrához kell igazítani - mondta a Magyar Bankszövetség konferenciáján Gyurcsány Ferenc kormányfő. Újra hitet tett az MNB függetlensége mellett is, ám hozzátette: a függetlenség az ő értelmezése szerint nem jelent szembenállást. Éppen ezért is tartja példamutatónak a partneri viszonyt, amely az utóbbi időben kialakult a monetáris intézmény és a kormány között. Veres János pénzügyminiszter az eddig megtett reformintézkedéseken túl a jövőben olyan döntésekre helyezné a hangsúlyt, amelyek biztosítják a konvergenciafolyamat fenntarthatóságát, így a skandináv példa nyomán idehaza is bevezetik a költségvetési kiadások középtávú plafonját, amelyet semmilyen körülmények között nem lehetne átlépni. A pénzügyér szerint fontos kérdés az önkormányzatok eladósodásának megelőzése, ugyanis nem festene jól az államháztartási mérlegben, ha a csökkenő kormányzati deficittel és adóssággal szemben az önkormányzatok hiánya és adóssága növekedne. A jövő év elején várható adóváltozások között az úgynevezett kisadók és az adóbevallás egyszerűsítésére lehet számítani - derült ki a pénzügyminiszter szavaiból, aki viszont egy szót sem ejtett az ingatlanadóról és az iparűzési adóról. A tervek szerint a következő hetekben áttekintik a lehetőségeket, miként csökkenthető az élőmunkát terhelő adó mértéke. Az adóteher mértéke nem, de az adókulcsok csökkenthetők - véli Surányi György, a Intesa Sanpaolo régióigazgatója, volt jegybankelnök. Mivel a reformok csak hosszú távon - akár 10-15 év után - hatnak, rövid távon az egyetlen megoldás az újraelosztás mértékének a csökkentése - mondta Surányi. A magyar kormány támogatja az uniós adóügyi biztosának tervét a társaságiadó-alap egységesítéséről - mondta Gyurcsány. A konferencián felszólaló Kovács László szerint az Európai Bizottság (EB) törekvéseit a 27 tagállamból 12 feltétlenül, további nyolc „óvatosan” támogatja. Úgy látja, hogy az egységes uniós társasági adóalap elsősorban az új tagállamok még nem eléggé felkészült kis- és közepes vállalkozásait segítheti. Az EB elképzelése szerint az egységes adóalap választható volna a cégek számára és lehetővé tenné a cégcsoportoknak, hogy a nyereséget és veszteséget konszolidálják. Ennek érdekében az adóügyi biztos hivatala olyan megoldáson dolgozik, amely lehetővé teszi az országok között felosztani az adóbevételeket - mondta Kovács. 2007 a kiigazítás éve, a következő két év a konszolidáció időszaka lesz, lassuló inflációval és lassan gyorsuló GDP-növekedéssel - mondta Simor András jegybankelnök. Az infláció szempontjából veszélyesnek tartja a magas bérnövekedési ütemet, kedvező viszont, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátási szint alatt teljesít a következő években is. A növekedési ütemre a monetáris politika csak rövid távon hat, hosszú távú hatása pedig a foglalkoztatottságot és a fejlesztéseket, valamint az innovációt súlypontként kezelő gazdaságpolitikának van - mondta Simor. Surányi György szerint diszkriminatív a bankadó • KIsSY LÁSZLÓ NÁNDOR A magyar bankrendszer tagjai - miközben a legnagyobb adófizetők közé tartoznak - a tőkearányos nyereségük alapján az 500 legnagyobb nyereséggel bíró hazai vállalkozás középmezőnyében helyezkednek el - érvelt a banki különadó diszkriminatív jellege mellett Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója a Magyar Bankszövetség konferenciáján. Surányi a CIB Bank példáját hozta fel arra, hogy az előző tíz év kumulált eredménye éppen csak elegendő volt arra, hogy fedezze azt a tőkebevonást, amelyet a pénzintézet tulajdonosának a banki növekedés miatt be kellett fektetnie a leányvállalatába. A magyarországi bankrendszer a régió többi országával együtt rendkívül dinamikus növekedés előtt áll. A Magyar Bankszövetség felkérésére a McKinsey cég által készített tanulmány szerint a lakossági üzletág méreteiben a következő húsz évben akár meg is ötszöröződhet. A magyar bankszférában számottevő a verseny - állítja a tanulmány, amelyet egyebek között azzal nyit, hogy a tíz legnagyobb hazai banki szereplő piaci ága 77,4 százalék, míg például Belgiumban ez az árá százalék, Franciaországban pedig 89,9 százalék - bár a adat meghaladja az európai 73,3 százalékos átlagot. Kovács László uniós adóügyi biztos szerint az Eizottság jelenleg vizsgálja a pénzintézeti szolgálókörébe való bevonását - véleménye szerint ez a számottevően kedvezőbb helyzetbe hozná az euró intézeteket. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főisk hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bt támogatása révén olvassák lapunkat.