Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)

2007-06-01 / 103. szám

HÍRHÁLÓ MAGYAR GAZDASÁG­I NAPI GAZDASÁG­­• 2007. JÚNIUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT ­ Idén 3-4 százalékkal bővülhet az építőipar Tavaly az építőipar termelése 1,6 százalékkal csökkent, idén pedig 3-4 százalékos bővülés várható - véli Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsé­gének elnöke. Az ágazat szereplői az idei első negyedévben több kedvezőtlen je­lenséget tapasztaltak: a tavalyinál 40 százalékkal kevesebb beruházási szerződést kötöttek, a Közbeszerzési Értesítőben eddig elmaradtak a jelentősebb volumenű ál­lami és önkormányzati megrendelések. Bár az uniós támogatások egy nagy hányada az építőipari ágazatnak jelenthet megbízásokat, kedvező esetben is azok csak 2008 első félévében hozhatnak érdemi fellendülés az iparágnak - véli az elnök. ­ Az áramfelhasználó legyen felkészült! A legjobb, ha a felhasználók mondják meg a kereskedőknek, mit kérnek tőlük, azok ugyanis az elhúzódó jogszabályalkotás miatt még nem ismerik eléggé a fo­gyasztóikat - mondta el a villamosenergia-piac jövő évi megnyitása kapcsán Szöré­nyi Gábor, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője egy önkormányzatoknak szervezett konferencián. A piacnyitás utáni átmeneti időszakban a háromszor ötven am­per, a későbbiekben csak a háromszor huszonöt amper alatti fogyasztók maradhatnak a viszonylagos védettséget jelentő egyetemes szolgáltatónál, a többiek a szabadpiacon vásárolhatják meg az áramot, így az önkormányzatok és intézményeik többsége - a fo­gyasztás mennyisége miatt - szabadpiaci vevő lesz - írta az MTI-Eco. * Újabb uniós pályázatok indulnak A kormány kiemelt kérdésként kezeli a mikro-, kis- és középvállalkozások fej­lesztését - mondta Kóka János gazdasági miniszter erről az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége­(Iposz) közgyűlésén. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában (GOP) újabb pályázati kör in­dul júliusban az induló vállalkozások támogatására, a regionális szolgáltató központok fejlesztésére, a vállalati folyamatmenedzsment-rendszerek segítésé­re, a minőség- és környezetirányítási rendszer, valamint az e-kereskedelem, e­­szolgáltatás támogatására. Az újabb öt pályázat esetében egyenként 1,4 milli­árd forint között lesz a pályázati keret - írta az MTI-Eco. Az Iposz küldöttgyűlése a következő négy évre ismét Szűcs Györgyöt választotta meg elnöknek.­ ­ Beállt a magas munkanélküliség Magyarországon a munkanélküliségi ráta a február és április közötti időszakban átlagosan 7,5 százalék volt, azaz megfe­lelt az uniós átlagnak - derül ki a KSH adataiból. A mostani szint megegyezik az előző negyedévivel és az egy évvel ko­rábbival egyaránt. Ezzel „kifutott” a 2006-os javulás hatása, idén folyamato­san 7,5 százalék körüli a ráta. A megtor­panás abból is látszik, hogy idén febru­ár-áprilisban a nemzetközi összehason­lításban használt 15-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 56,9 százalék, ez­zel lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, ráadásul az utóbbi egy évben már nyolcezer fővel emelkedett az inaktí­vak száma. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatotti létszám hatezer fővel apadt az utóbbi egy esztendőben, míg a munkanélküliek száma ötezerrel, 314 ezer főre mérséklődött. Jó hír viszont, hogy a 15-24 évesek körében a munkanélküliségi ráta egy év alatt fél százalék­­ponttal, 18,0 százalékra csökkent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) - a KSH-étól eltérő - számbavétele szerint 2007 áprilisában újabb 4,6 százalékkal, 433 ezerre emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA* (SZÁZALÉK) 7,9 *3 hónapos mozgóátlag forrás: KSH A politikusok támogatják a közpénzügyek átláthatóságát • PINTÉR ANDRÁS Egy olyan hatékony államház­tartás megteremtése a cél, amely a befolyt adókat költi el és biztosítja a versenyképesség feltételeit - mondta Draskovics Tibor, az államreform-bizottság (áb) alelnöke a Világgazdaság közpénzügyi konferenciáján. Teljes egyetértés volt a résztve­vők között abban, hogy meg kell határozni az állam feladatait és az ehhez kötődő alapelveket. Ez várhatóan csak a 2009-es költ­ségvetés kialakításakor valósul meg teljesen, de már a 2008- asnál is várható, hogy megjelen­nek az ajánlások hatásai - mondta Draskovics. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az intézményi, szabályozási és politikai kérdé­sek egyidejű tisztázását tartja szükségesnek. Véleménye sze­rint fontos, hogy a politikusok hosszú távon gondolkodjanak, hiszen a költségvetési kiigazítás még önmagában nem jövőkép. A közpénzügyek alkotmány­ban való rendezését több előadó is felvetette. A központi és he­lyi szintű kérdéseket, az alap­vető fogalmakat, alapelveket és a döntési eljárást, valamint az exlex állapotot érintő szabályo­zásokat egyaránt rögzíteni kell - mondta Kondorosi Ferenc, az igazságügyi és rendészeti mi­nisztérium államtitkára. A jelenlegi magas hiány és a politika rendszerének össze­függései, valamint e kérdések­nél a kormány feladata és fe­lelőssége Kóka János gazdasá­gi, Veres János pénzügyminisz­ternél, valamint Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnö­ke felszólalásában jelent meg a legélesebben. A jelenlegi mi­niszterek szerint a ciklikusság­ból adódó gondolkodásmód ed­dig minden kormány esetében jellemző volt, s egyetértenek egy, a kormánytól független pártsemleges szervezet - költség­­vetési hivatal - létrehozásához kétharmados törvényre van szük­ség, azaz az ellenzéknek is támo­gatnia kell a javaslatot - mondta Veres János pénzügyminiszter, aki szerint erről valószínűleg sikerül megegyeznie a két oldalnak. Varga Mihály Fidesz-alelnök a fő feladatot jelenleg a hitelesség, a közbizalom visszaállításában látja. A költség­­vetési hivatal esetében az ellenzé­ki párt el tud képzelni olyan javas­latot, amelyet támogatna - ilyen például az ÁSZ-féle elképzelés, azzal, hogy ideje ezen túllépni. Kóka az eredmény- vagy a for­galmi szemlélet, illetve a mo­nitoring és a kontrolling hiá­nyát helytelenítette a közpénz­ügyeknél. Véleménye szerint az átláthatóság és az ellenőriz­hetőség biztosítása nélkül je­lentős változás nem várható, e törekvések azonban sértik a strukturális érdekeket, így ne­héz lesz megtörni a szerveze­tek ellenállását. Már idén eldől az ipa sorsa A vártnál korábban tárgyalja az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó ügyét, így már az ö­sszes ítélet születhet az adónemről.­ ­■ EGERSZALÓKI TÍMEA A helyi iparűzési adó (ipa) közösségi joggal való összhangját érintő ügyekről még a nyári szünet előtt, 2007. június 28-án tárgyal az Európai Bí­róság (EB). Egy hete még őszi időpontot valószí­nűsített lapunknak a testület sajtóosztálya, ám tá­jékoztatásuk szerint a július közepétől szeptem­ber elejéig tartó ítélkezési szünet előtt rendsze­rint felgyorsul a program és terítékre kerülnek „pihenő” ügyek is, emiatt tűzték ki a vártnál ko­rábbra az ipa szóbeli tárgyalásának dátumát. Nem számított ilyen korai időpontra Oszkó Pé­ter sem, de a Deilotte elnöke szerint pozitívum, hogy az ítélet már az idén ősszel megszülethet, így hamarabb lezárulhat az ügy. Júniusban a Zala, illetve a Vas megyei bíróság indítványáról tárgyal az EB, amely hat nagyvállalat (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport (bank és bizto­sító), Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) magyaror­szági ügyét érinti. Az ipával kapcsolatban a magyar Legfel­sőbb Bíróság is a luxemburgi testülethez fordult, ám az eljá­rást a mostani ügyekkel kapcso­latos ítélethozatalig felfüggesz­tették. A fő kérdés, hogy az ipa for­galmi típusú adónak minősül­­e. Ha így lenne, akkor az uniós irányelvekbe ütközne, ilyenből ugyanis csak egy vethető ki egy tagállamban, ami esetünkben az áfa. További kérdés, hogy a csatlakozási dokumentumban az adókedvezményekre 2008- ig kapott derogáció feljogosítja­­­ Magyarországot az adónem fenntartására is, ez azonban csak akkor lényeges, ha forgal­mi típusú adónak minősítik az ipát. Ennek esélyét elég csekély­nek tartják a szakértők, mivel a hasonló olasz helyi adót (irap) tavaly ősszel a várakozásokkal ellentétben összeegyeztethető­­nek találták a közösségi joggal, és az EB egy hó­napja publikált véleménye szerint az ipa nem te­kinthető forgalmi adónak. Oszkó a szóbeli tárgyalás előtt nem kívánta la­tolgatni az esélyeket, de úgy véli, az eljárást in­dított ügyfeleiknek nincs miért aggódniuk, mi­vel bevallották és megfizették az adót. A szakér­tő tud olyan cégekről, amelyek más tanácsadók javaslatára ezt nem tették meg, csak az irappal kapcsolatos döntés után. A vitatott összegekhez képest egyébként csekély a cégek által kifizetett tanácsadói és ügyvédi díj, valamint a perköltség mértéke. Azok döntöttek helyesen (a Deloitte ügyfeleinek többsége), akik sikerdíjas alapon kértek segítséget, és számoltak a kockázattal, hogy az eljárás nem jár számukra BEVALLÁS Jövőre már minden máshogy lesz? GYURCSÁNY SZERINT A LÉPESEK FINOMHANGOLÁSÁRA VAN SZÜKSÉG A kormány visszavesz a reformlendületből A kabinet módosítja a reformok­hoz való viszonyát - derült ki Gyurcsány Ferenc kormányfő szavaiból a Magyar Bankszövet­ség konferenciáján.­ ­ PstPP ZSOLT Az első nehéz éven túl van az ország, most már nem a nekiru­gaszkodásra, hanem az eddig meghozott reformintézkedések „finomhangolására” van szükség, megtartva a már megszerzett lendületet. A nagy rendszerek át­alakításánál nem lehet egyszerű­en más országokban alkalmazott modelleket lemásolni, ezeket a sajátos, nemzeti kultúrához kell igazítani - mondta a Magyar Bankszövetség konferenciáján Gyurcsány Ferenc kormányfő. Újra hitet tett az MNB független­sége mellett is, ám hozzátette: a függetlenség az ő értelmezése szerint nem jelent szembenállást. Éppen ezért is tartja példamuta­tónak a partneri viszonyt, amely az utóbbi időben kialakult a mo­netáris intézmény és a kormány között. Veres János pénzügymi­niszter az eddig megtett reform­­intézkedéseken túl a jövőben olyan döntésekre helyezné a hangsúlyt, amelyek biztosítják a konvergenciafolyamat fenntart­hatóságát, így a skandináv példa nyomán idehaza is bevezetik a költségvetési kiadások középtávú plafonját, amelyet semmilyen körülmények között nem lehet­ne átlépni. A pénzügyér szerint fontos kérdés az önkormányzat­ok eladósodásának megelőzése, ugyanis nem festene jól az állam­­háztartási mérlegben, ha a csök­kenő kormányzati deficittel és adóssággal szemben az önkor­mányzatok hiánya és adóssága növekedne. A jövő év elején várható adó­változások között az úgynevezett kisadók és az adóbevallás egy­szerűsítésére lehet számítani - derült ki a pénzügyminiszter szavaiból, aki viszont egy szót sem ejtett az ingatlanadóról és az iparűzési adóról. A tervek szerint a következő hetekben áttekintik a lehetőségeket, mi­ként csökkenthető az élőmun­kát terhelő adó mértéke. Az adóteher mértéke nem, de az adókulcsok csökkenthe­tők - véli Surányi György, a Intesa Sanpaolo régióigazgató­ja, volt jegybankelnök. Mivel a reformok csak hosszú távon - akár 10-15 év után - hatnak, rövid távon az egyetlen meg­oldás az újraelosztás mértéké­nek a csökkentése - mondta Surányi. A magyar kormány támogat­ja az uniós adóügyi biztosának tervét a társaságiadó-alap egysé­gesítéséről - mondta Gyurcsány. A konferencián felszólaló Ko­vács László szerint az Európai Bizottság (EB) törekvéseit a 27 tagállamból 12 feltétlenül, to­vábbi nyolc „óvatosan” támogat­ja. Úgy látja, hogy az egységes uniós társasági adóalap elsősor­ban az új tagállamok még nem eléggé felkészült kis- és köze­pes vállalkozásait segítheti. Az EB elképzelése szerint az egy­séges adóalap választható volna a cégek számára és lehetővé tenné a cégcsoportoknak, hogy a nyereséget és veszteséget kon­szolidálják. Ennek érdekében az adóügyi biztos hivatala olyan megoldáson dolgozik, amely le­hetővé teszi az országok között felosztani az adóbevételeket - mondta Kovács. 2007 a kiigazítás éve, a következő két év a konszolidáció időszaka lesz, lassuló inflációval és lassan gyorsuló GDP-növekedéssel - mondta Simor András jegy­bankelnök. Az infláció szempontjából veszélyesnek tartja a magas bérnövekedési ütemet, kedvező viszont, hogy a gazdaság a potenciális kibocsátási szint alatt tel­jesít a következő években is. A növekedési ütemre a monetáris politika csak rövid távon hat, hosszú távú hatása pedig a foglalkoztatottságot és a fejlesztéseket, vala­mint az innovációt súlypontként kezelő gazdaságpolitikának van - mondta Simor. Surányi György szerint diszkriminatív a bankadó • KIsSY LÁSZLÓ NÁNDOR A magyar bankrendszer tagjai - miközben a legnagyobb adó­fizetők közé tartoznak - a tőkearányos nyereségük alapján az 500 legnagyobb nyereséggel bíró hazai vállalkozás középmezőnyé­ben helyezkednek el - érvelt a banki különadó diszkrimi­natív jellege mellett Surányi György, az Intesa Sanpaolo re­gionális igazgatója a Magyar Bankszövetség konferenciáján. Surányi a CIB Bank példáját hozta fel arra, hogy az előző tíz év kumulált eredménye éppen csak elegendő volt arra, hogy fedez­ze azt a tőkebevonást, amelyet a pénzintézet tulajdonosának a banki növekedés miatt be kellett fektetnie a leányvállalatába. A magyarországi bankrendszer a régió többi országával együtt rendkívül dinamikus növekedés előtt áll. A Magyar Bankszövet­ség felkérésére a McKinsey cég által készített tanulmány sze­rint a lakossági üzletág méreteiben a következő húsz évben akár meg is ötszöröződhet. A magyar bankszférában számottevő a ver­seny - állítja a tanulmány, amelyet egyebek között azzal nyit, hogy a tíz legnagyobb hazai banki szereplő piaci ága 77,4 százalék, míg például Belgiumban ez az árá százalék, Franciaországban pedig 89,9 százalék - bár a adat meghaladja az európai 73,3 százalékos átlagot. Kovács László uniós adóügyi biztos szerint az Ei­zottság jelenleg vizsgálja a pénzintézeti szolg­­álókörébe való bevonását - véleménye szerint ez a számottevően kedvezőbb helyzetbe hozná az euró intézeteket. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főisk hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bt támogatása révén olvassák lapunkat.

Next