Napi Gazdaság, 2007. augusztus (17. évfolyam, 146-167. szám)
2007-08-01 / 146. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA Az árfolyam rángatja az ipari árakat NAPI GAZDASÁG Az előző hónapok után júliusban tovább lassult az ipari árdinamika, az év egészét tekintve pedig csökkent az árindex az idei hatodik hónapban - derül ki a KSH adataiból. Az ipari termelői árak májushoz képest 0,2 százalékkal csökkentek, míg tavaly júniushoz mérten 2,0 százalékkal estek vissza. Ezen belül a belföldi értékesítés árai egy hónap alatt 0,3, egy év alatt pedig 7,3 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben az exportértékesítés esetében a két adat 0,7 százalékos, illetve 9,3 százalékos csökkenést mutat. Az utóbbi egy hónapban belföldön a legnagyobb mértékű áremelkedést a kőolaj-feldolgozásban (+2,0 százalék), valamint a bőr- és cipőgyártásban (+1,4 százalék) regisztrálták, míg a legnagyobb mértékben a papíriparban (0,2 százalékkal) csökkentek az árak. Éves összehasonlításban a feldolgozóipari ágazatok közül leginkább a fafeldolgozásban (+10,3 százalék) és az élelmiszeriparban (+7,5 százalék) emelkedtek az árak, árcsökkenés egyedül a kőolaj-feldolgozásban volt (-8,8 százalék). A többi ágazatban az árnövekedés mértéke 0,8 és 5,8 százalék között mozgott. Az energetika egy év alatt 17,9 százalékkal drágult. Az exportárak alakulását az árfolyam határozza meg: a forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,8, a dollárhoz viszonyítva 1,6 százalékkal gyengült, míg az utóbbi egy évben az előbbivel szemben 7,9, az utóbbival pedig 13,1 százalékkal erősödött. ) A Kisosz feltételekkel támogatja a számlaszigort • HAPI GAZDASÁG A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) nehezményezi, hogy a kormány csak a kereskedelemben és a vendéglátásban alkalmazza a zéró tolerancia elvét, a többi ágazatban nem, pedig ott legalább ilyen „éles” a helyzet (például építőipar, kínai piacok, lakossági szolgáltatások, orvos, ügyvéd, magántanár) - adta hírül a családi jellegű vállalkozásokat tömörítő érdekképviselet. A szervezet szerint a kereskedelmi és vendéglátó egységeknél a nyugtaadás elmulasztása esetén a boltbezárás aránytalanul súlyos szankció, ami a családi vállalkozások megélhetését veszélyezteti, ráadásul ebben az esetben a hatóság általában nem azzal szemben érvényesít szankciót, aki hibázik. Amikor ugyanis nem a vállalkozó áll a pult mögött és követi el a hibát, hanem az alkalmazott, annak csak korlátozott munkajogi felelőssége van, legfeljebb a gondatlan károkozásért felel. A Kisosz szerint boltot bezáratni csak a vállalkozó által személyesen és szándékosan elkövetett ismétlődő mulasztás esetén lehessen, valamint az ellenőrzések szigorítása és a súlyos szankciók alkalmazása előtt az alkalmazottak felelősségét érintő jogi problémára megoldást kell találni. A kkv-k szerint a helyzet javult, de nem eléggé Júliusban a kkv-szektor éves inflációs előrejelzése 6,1 százalék volt, ez több mint egy százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A cégek áremelési törekvése azonban - a működési költségek növekedése miatt - erősödött, így termékeik és szolgáltatásaik árait idén 4,9 százalékkal tervezik emelni. NAPI GAZDASÁG A júniusi bizalomvesztés után a hetedik hónapban optimistábbak lettek a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) - derül ki az Ecostat júliusi felméréséből. A véleményüket összegző konjunktúraindex értéke 93,8 százalék lett, ez a legmagasabb havi érték 2007-ben, de elmarad a fiskális kiigazítás tavaly júniusi bejelentése előtti időszak értékeitől. (Az Ecostat a gazdálkodó szervezetek konjunktúraindexét 2007 júliusától a nyugateurópai gyakorlat szerint bázisviszonyszámként számolja, alapul a 2004. évi havi indexek átlagát választotta.) Az idei második félévre saját vállalkozása helyzetének javulásában a cégek 23 százaléka bízik, szemben az egy hónappal korábbi 11 százalékkal. Júliusban növekedett azon cégek aránya, amelyek reális esélyt látnak teljesítményük rövid távú növelésére. Ezzel együtt bizonytalan a belföldi értékesítési lehetőségek megítélése, többek közt az erős forint okozta importverseny és a lakossági fogyasztás visszaesése miatt. A felmérés szerint a szektor cégei a növekedést akadályozó tényezők közé az elégtelen belföldi kereslet mellett a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet sorolják, míg a harmadik helyen a tőkehiány áll. A cégek beruházási hajlandósága egyelőre fokozatosan csökken, jelentős havi ingadozásokkal. Az invesztíciók gátja az elégtelen kereslet, a bizonytalan jövő és a magas hitelkamatszint - vélik az Ecostat kutatói. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. támogatása révén olvassák lapunkat. EDDIG 23 MILLIÁRDOT KÖLTÖTTEK ELŐRE NEM LÁTHATÓ KIADÁSOKRA Költségvetési tartalékból páncélozott autó és adóellenőr A vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatoknak és számos tartaléknak köszönhetően nagyobb a kormány mozgástere a szokottnál, ám eddig tartja magát a szigorú gazdálkodáshoz. A költségvetési tartalék 42,2 milliárd forintos keretéből a mai napig 23,3 milliárdot költöttek. PAPP ZSOLT A kormány legutóbbi döntésével kétmilliárd forintot szabadított fel a költségvetés általános tartalékából, így az év végéig 1700 fővel növelhetik az adóhivatal, további 130 fővel a pénzügyőrség, 355 fővel a Magyar Államkincstár ellenőrzési létszámát. A létszámfejlesztéseket a kormány határozata a feketegazdaság elleni hatékonyabb küzdelemmel magyarázza. Ugyanennek a döntésnek a szellemében negyven fővel növelik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és 150 fővel a munkaügyi felügyeletek létszámát. A költségvetés általános tartalékát - amelyet 42,2 milliárd forintban szabott meg az Országgyűlés tavaly decemberben - a kormány elvileg az előre nem látható kiadásokra fordíthatná, ennek ellenére ez a tartalék amolyan házipénztárként funkcionál a kormány számára. Az év eleji döntések ugyanis azt példázzák, hogy egy kis előrelátással lehetett volna a költségvetésben helyet teremteni a sportberuházásokra, de a kormányt a március 15. előtti héten az is meglepte, hogy a nemzeti ünnep alkalmából kitüntetéseket akar átadni, ehhez pedig szüksége van némi pluszpénzre. A Honvédkórház évtizedek óta épülő komplexuma az idén végre megkezdte működését, ennek ellenére a honvédelmi tárca ez évben is meglepődve tapasztalta, hogy a szükséges beruházásra nincs meg a pénz. Ugyanezt" eljátszotta a HM tavaly is, igaz, mindkét évben csak kölcsön kapta a honvédelmi tárca a hárommilliárd forintot a tartalékból, ugyanis a kormány úgy döntött, hogy a pénzt az év folyamán vissza kell pótolni. Az első hat hónapban a legtöbbet az egészségügyi fejlesztések, illetve az egészségügyi reform kiadásaira fordította a kabinet. A Honvédkórház hárommilliárdját nem számítva az egészségügy összesen 9,2 milliárd forintot kapott. A kiadások egy részét új beruházásokra költötték, de csaknem négymilliárd forint ment el az egészségügyi reformmal járó leépítések költségeinek fedezésére. A kormány júliusi döntésével az egészségügyi tárca kórházberuházásokra azzal a feltétellel kapott 3,5 milliárd forintot, hogy azt az egészségügyi ingatlanok eladásából befolyó majdani bevétel terhére vissza kell majd fizetnie a tárcának. A első hét hónapban komolyabb pénzt - egymilliárd forintot - különítettek el a kormányzati negyed építésére, de hasonló összeg jutott a tartalékból a nyári gyerektáborok finanszírozására, és 471 millió forintot kapott az Köztársasági Őrezred arra a célra, hogy három páncélozott és több kísérő autót vásároljanak a közjogi méltóságok számára. Idén végre elkezdett működni ÁLTALÁNOS TARTALÉK FELHASZNÁLÁSA Február 6. 1,75 milliárd ÖTM sportingatlanok fejlesztésére Február 13. 450 millió ÖTMMagyar Sport Háza beruházásra Február 13. 1,7 milliárd IRM Központi Gazdasági Főigazgatóság működésére Március 7. 27,4 millió Köztársági Elnöki Hivatal állami kitüntetésekre Március 7. 2,5 milliárd MeH Közigazgatási és Elektronikus Központi Hivatal működtetésére Március 28. 30 millió KüM demokratikus átalakulás segítésére Március 28. 45 millió OKM kulturális beruházások Március 28. 243,7 millió FM E. Alap támogatása, reform többletkiadása Április 24. 3 milliárd HM Honvédkórház felszerelése Április 24. 159,6 millió MeH Expo 2010 részvétel Április 25. 3 milliárd enk. önkormányzatoknak támogatás az eü. reformra Április 25. 550 millió EüM állami kórházbezárásokra, elbocsátásokra Május 15. 1 milliárd FM kormányzati negyedre Május 15. 300 millió MeH kiemelt ünnepek támogatására Június 7. 1,2 milliárd helyi önkormányzatok nyári gyerektáborok Június 26. 471 millió IRM biztonsági autó a Köztársasági Őrezrednek Július 3. 243,9 millió ONYF, OEP nyugdíjigazgatási feladatok átcsoportosítása Július 12. 321 millió E. Alap eü. reform kiadásai Július 17. 3,5 milliárd EüM egészségügyi beruházásokra Július 27. 2 milliárd VPOP, APEH feketegazdaság ellen Összes felhasználás 23,3 milliárd Maradvány 18,9 milliárd Forrás: Határozatok Tára Fél év alatt kétezer ügyet kezelt az Egészségbiztosítási Felügyelet Féléves működése alatt 12 millió forint bírságot szabott ki az Egészségbiztosítási Felügyelet. Csaknem kétezer üggyel foglalkoztak, ám ezek jelentős része nem hivatalos eljárás volt. A NAPI GAZDASÁG Az Egészségbiztosítási Felügyelet év eleji megalakulása óta 652 panasz, 103 bejelentés és 1212 tájékoztatás érkezett a betegektől a hivatal címére, ezek közül 154 esetben kellett hivatalos eljárást indítani - mondta Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese. A 154 eljárásból kilenc végződött azzal, hogy az elmarasztalt egészségügyi intézményt felszólították kötelezettségei végrehajtására és 78 esetben szabtak ki bírságot az üzemeltetőkre. A bírságok átlagos mértéke 100-150 ezer forint között szóródott, a legkirívóbb egy hárommillió forintos büntetés volt. A felügyelők munkájuk során találkoztak olyan esetekkel is, amikor büntetőfeljelentést voltak kénytelenek tenni csalás vagy vesztegetés miatt. A lakossági megkeresések legnagyobb része a vizitdíjjal volt összefüggésben, ez az ügyek 41 százalékát tette ki, míg a panaszok 12 százaléka elégtelen vagy meg sem kezdett orvosi ellátás miatt indult. A felügyelet a fogyasztóvédelmi profiljának erősítésére olyan - nem hivatalos - felmérést végzett, amely során górcső alá vették az ország 131 szakrendelőjét. Ezen ellenőrzések során azt vizsgálták a felügyelők, hogy a rendelés időben megkezdődött-e, biztosított volt-e a parkolás, illetve a vizitdíjfizetés lehetősége, továbbá az illemhelyek minősége megfelelt-e az elvárásoknak. Az utóbbiak és az orvosok megbuktak, ugyanis az illemhelyek 83 százalékában hiányos volt a felszerelés, míg a szakrendelések negyede nem kezdődött meg időben, ugyanakkor a parkolással és a vizitdíj bevezetésével sikerrel megbirkóztak a vizsgált intézmények a nem hivatalos felmérés szerint. NEM JÁR A KÓRHÁZAKNAK AZ EMELT VIZITDÍJ Több kórház és szakrendelő fenntartója az elmúlt hetekben szembesült azzal, hogy az emelt összegű - 600 és 1000 forintos - vizitdíj 300 forint feletti részét visszatartja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezzel kapcsolatban Budai Bernadett kormányszóvivő felhívta a figyelmet: a vizitdíj célja, hogy a betegek a saját háziorvostól, a körzeti szakrendelőben kérjenek egészségügyi ellátást, vagyis az emelt vizitdíj egyfajta büntetés a betegek számára. A szóvivő szerint amennyiben az emelt összeg a kórházaknál maradhatna, az pénzügyi ösztönzést jelentene számukra az ellátási területen kívüli betegek felvételére, ami az egész reform szellemével ellentétes.