Napi Gazdaság, 2007. augusztus (17. évfolyam, 146-167. szám)

2007-08-01 / 146. szám

2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A- 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA Az árfolyam rángatja az ipari árakat NAPI GAZDASÁG Az előző hónapok után júliusban tovább lassult az ipari árdina­mika, az év egészét tekintve pedig csökkent az árindex az idei ha­todik hónapban - derül ki a KSH adataiból. Az ipari termelői árak májushoz képest 0,2 százalékkal csökkentek, míg tavaly júniushoz mérten 2,0 százalékkal estek vissza. Ezen belül a belföldi érté­kesítés árai egy hónap alatt 0,3, egy év alatt pedig 7,3 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben az exportértékesítés esetében a két adat 0,7 százalékos, illetve 9,3 százalékos csökkenést mutat. Az utóbbi egy hónapban belföldön a legnagyobb mértékű áremelke­dést a kőolaj-feldolgozásban (+2,0 százalék), valamint a bőr- és ci­pőgyártásban (+1,4 százalék) re­gisztrálták, míg a legnagyobb mértékben a papíriparban (0,2 százalékkal) csökkentek az árak. Éves összehasonlításban a feldol­gozóipari ágazatok közül leginkább a fafeldolgozásban (+10,3 szá­zalék) és az élelmiszeriparban (+7,5 százalék) emelkedtek az árak, árcsökkenés egyedül a kőolaj-feldolgozásban volt (-8,8 százalék). A többi ágazatban az árnövekedés mértéke 0,8 és 5,8 százalék kö­zött mozgott. Az energetika egy év alatt 17,9 százalékkal drágult. Az exportárak alakulását az árfolyam határozza meg: a forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,8, a dollárhoz viszonyítva 1,6 százalékkal gyengült, míg az utóbbi egy évben az előbbivel szem­ben 7,9, az utóbbival pedig 13,1 százalékkal erősödött. ) A Kisosz feltételekkel támogatja a számlaszigort • HAPI GAZDASÁG A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szö­vetsége (Kisosz) nehezményezi, hogy a kormány csak a kereske­delemben és a vendéglátásban alkalmazza a zéró tolerancia el­vét, a többi ágazatban nem, pe­dig ott legalább ilyen „éles” a helyzet (például építőipar, kínai piacok, lakossági szolgáltatások, orvos, ügyvéd, magántanár) - adta hírül a családi jellegű vál­lalkozásokat tömörítő érdekkép­viselet. A szervezet szerint a ke­reskedelmi és vendéglátó egysé­geknél a nyugtaadás elmulasztá­sa esetén a boltbezárás arányta­lanul súlyos szankció, ami a csa­ládi vállalkozások megélhetését veszélyezteti, ráadásul ebben az esetben a hatóság általában nem azzal szemben érvényesít szank­ciót, aki hibázik. Amikor ugyan­is nem a vállalkozó áll a pult mögött és követi el a hibát, ha­nem az alkalmazott, annak csak korlátozott munkajogi fe­lelőssége van, legfeljebb a gondatlan károkozásért felel. A Kisosz szerint boltot bezá­ratni csak a vállalkozó által személyesen és szándékosan elkövetett ismétlődő mulasztás esetén lehessen, valamint az ellenőrzések szigorítása és a súlyos szankciók alkalmazása­ előtt az alkalmazottak felelőssé­gét érintő jogi problémára meg­oldást kell találni. A kkv-k szerint a helyzet javult, de nem eléggé Júliusban a kkv-szektor éves inflá­ciós előrejelzése 6,1 százalék volt, ez több mint egy százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. A cé­gek áremelési törekvése azonban - a működési költségek növekedése miatt - erősödött, így termékeik és szolgáltatásaik árait idén 4,9 szá­zalékkal tervezik emelni. NAPI GAZDASÁG A júniusi bizalomvesztés után a hetedik hónapban optimistáb­bak lettek a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) - derül ki az Ecostat júliusi felmé­réséből. A véleményüket összeg­ző konjunktúraindex értéke 93,8 százalék lett, ez a legma­gasabb havi érték 2007-ben, de elmarad a fiskális kiigazítás ta­valy júniusi bejelentése előtti időszak értékeitől. (Az Ecostat a gaz­dálkodó szervezetek konjunktúraindexét 2007 júliusától a nyugat­­európai gyakorlat szerint bázisviszonyszámként számolja, alapul a 2004. évi havi indexek átlagát választotta.) Az idei második félévre saját vállalkozása helyzetének javulásá­ban a cégek 23 százaléka bízik, szemben az egy hónappal korábbi 11 százalékkal. Júliusban növekedett azon cégek aránya, amelyek reális esélyt látnak teljesítményük rövid távú növelésére. Ezzel együtt bizonytalan a belföldi értékesítési lehetőségek megítélése, többek közt az erős forint okozta importverseny és a lakossági fo­gyasztás visszaesése miatt. A fel­mérés szerint a szektor cégei a növekedést akadályozó tényezők közé az elégtelen belföldi keres­let mellett a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet sorolják, míg a harmadik helyen a tőkehi­ány áll. A cégek beruházási haj­landósága egyelőre fokozatosan csökken, jelentős havi ingadozá­sokkal. Az invesztíciók gátja az elégtelen kereslet, a bizonytalan jövő és a magas hitelkamatszint - vélik az Ecostat kutatói.­­ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. támogatása révén olvassák lapunkat. EDDIG 23 MILLIÁRDOT KÖLTÖTTEK ELŐRE NEM LÁTHATÓ KIADÁSOKRA Költségvetési tartalékból páncélozott autó és adóellenőr A vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatoknak és számos tartaléknak köszönhetően nagyobb a kormány mozgástere a szokottnál, ám eddig tartja magát a szigorú gazdálkodáshoz. A költségvetési tartalék 42,2 milliárd forintos keretéből a mai napig 23,3 milliárdot költöttek.­ ­ PAPP ZSOLT A kormány legutóbbi döntésével kétmilliárd forintot szabadí­tott fel a költségvetés általános tartalékából, így az év végéig 1700 fővel növelhetik az adóhivatal, további 130 fővel a pénzügyőrség, 355 fővel a Magyar Államkincstár ellenőrzési létszámát. A lét­számfejlesztéseket a kormány határozata a feketegazdaság elleni hatékonyabb küzdelemmel magyarázza. Ugyanennek a döntésnek a szellemében negyven fővel növelik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és 150 fővel a munkaügyi felügyeletek létszámát. A költségvetés általános tartalékát - amelyet 42,2 milliárd fo­rintban szabott meg az Országgyűlés tavaly decemberben - a kormány elvileg az előre nem látható kiadásokra fordíthatná, en­nek ellenére ez a tartalék amolyan házipénztárként funkcionál a kormány számára. Az év eleji döntések ugyanis azt példáz­zák, hogy egy kis előrelátással lehetett volna a költségvetésben helyet teremteni a sportberuházásokra, de a kormányt a márci­us 15. előtti héten az is meglepte, hogy a nemzeti ünnep alkal­mából kitüntetéseket akar átadni, ehhez pedig szüksége van némi pluszpénzre. A Honvédkórház évtizedek óta épülő komplexuma az idén vég­re megkezdte működését, ennek ellenére a honvédelmi tárca ez évben is meglepődve tapasztalta, hogy a szükséges beruházásra nincs meg a pénz. Ugyanezt" eljátszotta a HM tavaly is, igaz, mind­két évben csak kölcsön kapta a honvédelmi tárca a hárommilli­­árd forintot a tartalékból, ugyanis a kormány úgy döntött, hogy a pénzt az év folyamán vissza kell pótolni. Az első hat hónapban a legtöbbet az egészségügyi fejleszté­sek, illetve az egészségügyi reform kiadásaira fordította a kabi­net. A Honvédkórház hárommilliárdját nem számítva az egész­ségügy összesen 9,2 milliárd forintot kapott. A kiadások egy ré­szét új beruházásokra költötték, de csaknem négymilliárd forint ment el az egészségügyi reformmal járó leépítések költségeinek fedezésére. A kormány júliusi döntésével az egészségügyi tárca kórházberuházásokra azzal a feltétellel kapott 3,5 milliárd fo­rintot, hogy azt az egészségügyi ingatlanok eladásából befolyó majdani bevétel terhére vissza kell majd fizetnie a tárcának. A első hét hónapban komolyabb pénzt - egymilliárd forintot - különítettek el a kormányzati negyed építésére, de hasonló összeg jutott a tartalékból a nyári gyerektáborok finanszírozásá­ra, és 471 millió forintot kapott az Köztársasági Őrezred arra a célra, hogy három páncélozott és több kísérő autót vásároljanak a közjogi méltóságok számára. Idén végre elkezdett működni ÁLTALÁNOS TARTALÉK FELHASZNÁLÁSA Február 6. 1,75 milliárd ÖTM sportingatlanok fejlesztésére Február 13. 450 millió ÖTM­­Magyar Sport Háza beruházásra Február 13. 1,7 milliárd IRM Központi Gazdasági Főigazgatóság működésére Március 7. 27,4 millió Köztársági Elnöki Hivatal állami kitüntetésekre Március 7. 2,5 milliárd MeH Közigazgatási és Elektronikus Központi Hivatal működtetésére Március 28. 30 millió KüM demokratikus átalakulás segítésére Március 28. 45 millió OKM kulturális beruházások Március 28. 243,7 millió FM E. Alap támogatása, reform többletkiadása Április 24. 3 milliárd HM Honvédkórház felszerelése Április 24. 159,6 millió MeH Expo 2010 részvétel Április 25. 3 milliárd enk. önkormányzatoknak támogatás az eü. reformra Április 25. 550 millió EüM állami kórházbezárásokra, elbocsátásokra Május 15. 1 milliárd FM kormányzati negyedre Május 15. 300 millió MeH kiemelt ünnepek támogatására Június 7. 1,2 milliárd helyi önkormányzatok nyári gyerektáborok Június 26. 471 millió IRM biztonsági autó a Köztársasági Őrezrednek Július 3. 243,9 millió ONYF, OEP nyugdíjigazgatási feladatok átcsoportosítása Július 12. 321 millió E. Alap eü. reform kiadásai Július 17. 3,5 milliárd EüM egészségügyi beruházásokra Július 27. 2 milliárd VPOP, APEH feketegazdaság ellen Összes felhasználás 23,3 milliárd Maradvány 18,9 milliárd Forrás: Határozatok Tára Fél év alatt kétezer ügyet kezelt az Egészségbiztosítási Felügyelet Féléves működése alatt 12 millió forint bírságot szabott ki az Egészségbiztosítási Felügyelet. Csaknem kétezer üggyel foglalkoztak, ám ezek jelentős része nem hivatalos eljárás volt. A NAPI GAZDASÁG Az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet év eleji megalakulása óta 652 panasz, 103 bejelentés és 1212 tájékoztatás érkezett a betegektől a hivatal címére, ezek közül 154 esetben kellett hivatalos eljárást indítani - mondta Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese. A 154 eljárás­ból kilenc végződött azzal, hogy az elmarasztalt egészség­­ügyi intézményt felszólították kötelezettségei végrehajtására és 78 esetben szabtak ki bírsá­got az üzemeltetőkre. A bírsá­gok átlagos mértéke 100-150 ezer forint között szóródott, a legkirívóbb egy hárommillió forintos büntetés volt. A fel­ügyelők munkájuk során talál­koztak olyan esetekkel is, ami­kor büntetőfeljelentést voltak kénytelenek tenni csalás vagy vesztegetés miatt. A lakossági megkeresések legnagyobb része a vizitdíjjal volt összefüggésben, ez az ügyek 41 százalékát tette ki, míg a panaszok 12 százaléka elégtelen vagy meg sem kez­dett orvosi ellátás miatt indult. A felügyelet a fogyasztóvédel­mi profiljának erősítésére olyan - nem hivatalos - felmé­rést végzett, amely során gór­cső alá vették az ország 131 szakrendelőjét. Ezen ellenőrzé­sek során azt vizsgálták a fel­ügyelők, hogy a rendelés idő­ben megkezdődött-e, biztosí­tott volt-e a parkolás, illetve a vizitdíjfizetés lehetősége, to­vábbá az illemhelyek minősé­ge megfelelt-e az elvárásoknak. Az utóbbiak és az orvosok megbuktak, ugyanis az illemhe­lyek 83 százalékában hiányos volt a felszerelés, míg a szak­­rendelések negyede nem kezdő­dött meg időben, ugyanakkor a parkolással és a vizitdíj beveze­tésével sikerrel megbirkóztak a vizsgált intézmények a nem hivatalos felmérés szerint. NEM JÁR A KÓRHÁZAKNAK AZ EMELT VIZITDÍJ Több kórház és szakrendelő fenntartója az elmúlt hetekben szembesült azzal, hogy az emelt összegű - 600 és 1000 forintos - vizitdíj 300 forint feletti ré­szét visszatartja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezzel kapcsolatban Budai Bernadett kormányszóvivő felhívta a figyelmet: a vizitdíj célja, hogy a betegek a saját háziorvostól, a körzeti szakrendelőben kérjenek egészségügyi ellátást, vagyis az emelt vizitdíj egyfajta büntetés a betegek számára. A szó­vivő szerint amennyiben az emelt összeg a kórházaknál maradhatna, az pénz­ügyi ösztönzést jelentene számukra az ellátási területen kívüli betegek felvé­telére, ami az egész reform szellemével ellentétes.

Next