Napi Gazdaság, 2007. szeptember (17. évfolyam, 168-187. szám)

2007-09-03 / 168. szám

MR NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ SZEPTEMBER VÉGÉN JÖNNEK A JEREMIE PÁLYÁZATOK A tervek szerint a társadalmi egyeztetés után, szeptember végén jelennek meg a Jeremie program pénzügyi közreműködői számára a pályázati kiírások - mondta Benke Ákos, a programot lebonyolító Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezérigazgatója az MTI­­Ecónak. Az Új Magyarország fejlesztési tervben a kis- és középvállalkozások finanszírozását támogató Jeremie program visszatérítendő támogatásokat ad mikrohitelezés, portfóliógarancia és tőkealapok formájában. Az uniós és magyarországi forrásokból álló program 2007-2013 közötti kerete 190 milliárd forint. Az uniós előírásoknak megfelelően a pénzügyi közvetítő szervezeteket olyan pályázaton választják ki, amelyik leg­alább két évig nyitott. A mikrohitelprogramban körülbe­lül 30 pénzügyi közvetítő, a portfóliógarancia-terméknél porr£s 5-10 bank együttműködésére számítanak, és várhatóan ----------------------------——— mintegy 10 kockázati tőkealap jön majd létre - mondta 20 jj k JyA Benke. A pályázatok elbírálását és a szerződéskötéseket követően várhatóan november végén jelennek meg az első mikrohitelek a piacon, és az év végén mintegy ötmil­­l­­liárd forintnyi mikrohitelt hívhatnak le a vállalkozások; a programban garanciát decemberben kaphatnak először milliárd forint a hiteligénylők, míg a kockázati tőkealapok a tényleges lesz elérhető finanszírozást várhatóan jövőre kezdik meg. " HÁRMAN VENNÉNEK A KEMPINSKIBŐL A pénteki határidőig három ajánlat érkezett a 2,6 milliárd jegyzett tőkéjű Kempinski Hotel Budapest Zrt. fővárosi tulajdonban lévő 9,92 százaléknyi, névértéken 258 millió forintnyi részvénycsomag­jának megvásárlására kiírt pályázatra - jelentette be a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. A fővárosi közgyűlés gazdasági bizottságának a pályázat eredményéről harminc napon belül kell döntenie. A Kempinski Zrt. tulajdonában van a budapesti Kempinski Hotel Corvinus, amelyet a Kempinski SA üzemeltet. A főváros mellett tulajdonos benne maga a Kempinksi SA és más befektetők. Az ötcsillagos szálloda 2005-ben 4,7 milliárd forint árbevétel mellett 695 millió forint adózás előtti nyereséget ért el, míg mérleg szerinti prorlmenx/6 m­­illi­ó/rolt adózás előtti nyereséget ért el, míg mérleg szerinti eredménye nulla volt. JÓ NÉHÁNY LYUKAT TALÁLTAK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON A számvevők szerint 2006 különösen pocsék év volt Bőséges muníciót ad az új közpénzügyi törvénycsomag vitájához a 2006-os költségvetéshez készített számvevőszéki jelentés, amely komoly kritikával illeti a kormányt. A kabinet pénzügyi cikcakkjai miatt az államháztartási hiány menedzselése 2006-ban folyamatosan változott. Azt gondolná az ember, az államháztartás 2006-os gaz­dálkodásáról nem lehet sok újat mondani azután, hogy a rendszerváltás utáni időszakot tekintve a legnagyobb mértékben tavaly szállt el az államháztartás hiánya, az ÁSZ pénteken nyilvánosságra hozott jelentése azonban még ennél is elkeserítőbb képet mutat. Azt már a 2006-os költségvetés elfogadásakor sejteni lehetett, hogy a hiány nem tartható, az eredetileg tervezett 1580 milliárd forint­tal szemben 2033 milliárdos deficittel zárt az állam; ez 618 milliárd forintos túllövés azok után, hogy a nyáron komoly megszorításokról döntött az új kormány. Kevés jó hírt tudott közölni 2006-ról az Állami Számve­vőszék (ÁSZ): a választásokat követő átszervezések koncep­ciótlanok voltak, az ügyeket több esetben az év végéig sem sikerült átadni. A közpénzekkel való gazdálkodásról nem túl hízelgően fogalmaz az anyag, a kétévenkénti átszervezések miatt nem követhető az adóbevé­telek felhasználása. Az átszervezések nyomán gyakorlatilag megszűnt a belső ellenőrzés rendsze­re, ez tovább rontotta az átláthatóságot - sorjáz­nak a megállapítások. A költségvetéssel kapcsola­tos kormányzati elképzelések folyamatosan változtak 2006- ban: a törvényszöveget kétszer módosította az országgyűlés, ráadásul az éves finanszírozási tervet ötször kellett újraírni a kormány, illetve a PM gazdálkodási cikcakkjai miatt. Auditálás megtagadva Bár a zárszámadás nagyjából megbízható képet ad a valós folyamatokról, akadtak kivételek: hiányzik a PSZÁF belső el­lenőrzési szabályzata, a Vám- és Pénzügyőrség beszámolóját korlátozó rendelkezéssel fogadta csak el az ÁSZ, hasonlóan a nemzeti kutatási és technológiai alaphoz. Az elmúlt évek­hez hasonlóan a gazdasági tárca újra megbukott, most az igazgatási kiadások auditálását tagadta meg a számvevőszék. Az önkormányzati tárca és az uniós fejezetek auditálása is elmaradt, ugyanis a kiutalt támogatások mérlegében el nem számolt, illetve téves tételek szerepelnek. Az előző évekhez hasonlóan a költségvetési tartalékot ismételten nem a törvény szellemében használta fel a kor­mányzat, ugyanis a kiadások fele előre látható tervezhető kiadásokra ment el, de ehhez pontosabban kellett volna ter­vezni. A számvevők - elejét véve a politikai csatározásoknak - leszögezték: az ország uniós egyenlege pozitív volt - vagyis a támogatások meghaladták a befizetéseket -, bár a 316 milli­árd forintos lehívás két százalékkal elmaradt a tervezettől. Változóan teljesítettek az elkülönített alapok A munkaadók és munkavállalók befizetéseiből gazdál­kodó munkaerő-piaci alap komoly - csaknem 38 milliárd forintos - pénzügyi tartalékot halmozott fel, ez meghaladja az éves bevétel tíz százalékát. A Központi Nukleáris Alap is szépen halmozta a megtakarításait, így eszközértéke 98 milliárd forintra nőtt, amelynek jelentős része a Paksi Atomerőmű felszámolásakor lesz felhasználható a 2020 utáni időszakban. Az árvízkárok felszámolására létrehozott Wesselé­nyi Miklós alap éves bevétele viszont csupán százmillió forintra rúgott, ez pedig szinte kerekítési összeg az áht­­beszámolóban, így a jobb sorsra érdemes alap felszámolása igencsak esedékes lenne. Az évek óta gyerekcipőben tipe­gő kutatási és technológiai alap nem bírta elkölteni a 37,6 milliárd forintos befizetéseket, ugyanis a tervezett nulla egyenleggel szemben 11 milliárd forintos többlettel zárt, ráadásul a kiadások java részét csak decemberben folyósí­tották a pályázóknak. Hibás a tb járulék-nyilvántartása A nyugdíjbiztosítási (tb) alap beszámolóját első ízben nem auditálta a könyvvizsgáló arra való hivatkozással, hogy a járulékbevételek felosztásáról az alap nem ren­delkezik pontos információkkal; ez végső soron nem a nyugdíjigazgatóság, hanem az adóhivatal beszedési gya­korlatának bírálata. A kincstárnak ugyanis nincsenek személyre lebontható számlái sem a biztosítottakról, sem a munkaadókról. Az APEH-nek évente egyszer kell teljeskörűen elszámol­nia a tb-alapok felé, ám ez az egyszámlás befizetések miatt 2006-ban nem sikerült, ugyanis a különféle járulékokat nem tudták megbízhatóan felosztani a két alap között. Ugyanez a probléma érintette az egészségbiztosítási alapot, ennek ellenére itt csak korlátozó rendelkezést bocsátott ki a könyv­­vizsgáló. A tb-alapok hiánya jelentősen csökkent­­ a 2005-ös 469 milliárd forintról 131 milliárd forintra -, főként amiatt, hogy a költségvetési támogatás hasonló mértékben növeke­dett, vagyis a tb-alap hiányát „lenyelte” a büdzsé. PAPP ZSOLT pappzsolt@napi.hu A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LÉTSZÁMA (FŐ) ► A gyors­­fénykép szerint továbbra is sok a probléma a közpénzügyi gazdálkodás­ban 2005 2006 Változás Köztisztviselők 57952 56087 -1865 Közalkalmazottak 117474 114407 -3067 Bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak 14834 15090 +256 Rendvédelmi szervek tagjai 54979 53967 -1012 Honvédség 23193 21577 -1616 Egyéb munkavállalók 4872 5341 +469 Választott tisztségviselők 428 437 +9 Összesen 273732 266906 -6826 Forrás: zárszámadás ALACSONY A KÜLKERHIÁNY Idén júniusban a külkereskedelmi mérleg 39 millió euró (9 milliárd forint) deficittel zárt, szemben a tavaly júniusi 114 millió euró (27 milliárd forint) hiánnyal, így idén az első fél­évben a kivitel értéke 17, a behozatalé pedig 14 százalékkal nőtt a múlt évhez képest. A hathavi külkerhiány csupán 474 millió euró (118 milliárd forint) volt, ez 753 millió euróval (196 milliárd forinttal) kisebb a tavalyinál. A fiskális kiigazítás tavaly nyári kezdete óta folyamatosan, dinamikusan nőtt a kivitel, miközben mérséklődött a behozatal, főként a fogyasztási célú import. A január-júniusi adatok alapján az év egészében elérhetőnek látszik a kutatóintézetek prognózisaiban sze­replő egymilliárd eurós vagy akár azt alulmúló passzívum a tavalyi csaknem 2,4 milliárd euró után - amennyiben a behozatal visszafogott­sága az év további részében is megmarad. A megszorítások egyelőre visszafogják a beruházásokat Az idei második negyedévben a beruházások volumene 0,4 szá­zalékkal elmaradt a tavalyitól, míg a féléves produkció mini­mális, kétezrelékes bővülés lett - adta hírül a KSH. Ilyen dina­mikus és biztató külső kereslet mellett, mint amilyen Európá­ban van, elég drámainak tűnik a mostani adat - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tu­dományos főmunkatársa. Jó hír azonban, hogy a szerke­zet pozitív folyamatokról árul­kodik. A legnagyobb visszaesés gépberuházások 11,6 százalékos emelkedéséből. A részletes adatok szerint mi­közben a kiigazítás a rövid távú növekedést visszafogja, hosszú távon magas ütemet vetít előre - mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője. Vé­leménye szerint amennyiben a gépi beruházások e dinamikája fennmarad, a jövő év máso­dik félévében akár újra három százalék fölé kerülhet a GDP- növekedés üteme. Ezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy nemzetközi összehasonlítás­ban még mindig le vagyunk maradva: amíg Magyarország tőkevonzó képessége éveken át messze túltett a régióén - és a csehek voltak az egyetlen érde­mi versenytársak addig ma az egy főre jutó működőtőke­beáramlásban Csehország jóval megelőzte hazánkat, a szlovákok pedig gyorsabban, míg a lengye­lek lassabban, de felzárkóznak hozzánk. A szlovákok gyorsa­ságukat főként a leegyszerűsített adórendszernek köszönhetik - mondta Németh, aki szerint egy adóreform idehaza is meggyor­síthatná a folyamatokat. Az előző negyedéves növekedés után ugyan elszomorító lett a beruházási adat is, ám elemzők szerint több kedvező jelet is lehet találni. Az állammal szemben egyelőre a versenyszféra fogta vissza fejlesztési ütemét. BERUHÁZÁSOK a közigazgatásban történt. Bár az országgyűlési választáso­kat követő évben itt általában 20-30 százalékkal csökken az ütem, ebben a negyedévben csaknem 50 százalék jött össze, noha a Bokros-csomag után sem ment 35 százalék fölé, így a beruházások visszaeséséhez a költségvetési megszorítások jelentős mértékben hozzájárul­tak - mondta Petschnig. Pozitív még, hogy a több mint egy évig csökkenő ütemű tendenciát mutató feldolgozóipar év eleje óta tartó fejlesztései sem álltak meg, s továbbra is jóval 20 szá­zalék fölött növekedtek. Ebben pedig nemcsak a Hankooknak, hanem más villamosgép- és jár­műgyártással kapcsolatos beru­házásoknak is szerepük van. Az ingatlanügyletek növekedése szintén kellemes meglepetés az előző két év csökkenése után. A tavalyi magas bázis ellenére ebben a negyedévben is jól pro­dukált a mezőgazdaság: ennek oka, hogy a termelők fejlesz­tései nem a jövedelem, hanem a támogatások függvényeként alakulnak, így az aszály- és fagy­károk itt egyelőre nem sújtják a gazdákat. Az ágazati bontás mellett a műszaki összetétel is jó irányba halad - olvasható ki a ► A beruházási adatokkal óvatosan kell bánni, ha valaki a bruttó állóeszköz-felhalmozásról akar belőle követ­keztetéseket levonni. A GDP-nél nemcsak tárgyi eszkö­zökkel számolnak, hanem az immateriális javakat és a pénzügyi lízinget is beleszámítják, és szélesebb körre (így például a mezőgazdaságban nem regisztrált dolgo­zók, evázók) terjed ki, mint a beruházási statisztika. Ez azonban csak mintegy tízszázalékos differenciát jelent, s a nagyobb eltérést nem ez okozza - tudta meg a Napi Gazdaság a KSH-tól. Jelentős módszertani eltérések vannak ugyanis a két makroadat számítása között. Ezek a többek között az indexálásból adódó különbségek átlagosan egy százalékpontos eltérést jelentenek, de például ez okozta az előző évi 0,8 százalékos beruházási növekedés melletti 2,9 százalékos bruttó állóeszköz-fel­használási csökkenést. PINTÉR ANDRÁS pinterandras@napi.hu

Next