Napi Gazdaság, 2007. október (17. évfolyam, 188-208. szám)

2007-10-01 / 188. szám

MR NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2007. OKTÓBER 1., HÉTFŐ LASSÚ MARAD A GKI SZERINT A NÖVEKEDÉS A harmadik negyedévben folytatódott a nagyon lassú gazdasági növekedés, az év egészében 2,2 százalékkal bővülhet a GDP - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb havi prognózisában. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. Az építőiparban az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti meg­ugrása utáni visszaesés júliusban a 14 százalékos zuhanással valószínűleg mélypontját érte el. A legdinamikusabb ágazat az ipar, ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető. A beruházások színvonala az első félévben stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett. A kutatók szerint az infláció túljutott a csúcsponton, és szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Az év átlagában 7,5 százalékos, az év végén pedig 5,5 százalék közelébe érő ütem várható. Az előrejelzés alapján a jelenleg 7,5 százalékos alapkamat az év végéig 50-75 bázisponttal kerülhet lejjebb. A forint augusztusban gyengült, majd szeptemberben erősödött, éves átlagban az első nyolc hónap átlagának is megfelelő, 250 forint eurónkénti árfolyam várható. Az államháztartás hiánya az unió mód­szertana szerint a GDP hat százaléka lehet, ez magas, de kisebb a konvergenciaprogramban előirányzottnál. Forrás: GKI PROGNÓZIS 2007-RE (ELŐZŐ ÉVI 100)­­ GDP 102,2 Ipari termelés 109,0 Beruházások 102,0 Kiskereskedelmi forgalom 99,0 Kivitel 118,0 Behozatal 115,0 Külker, hiány (Mrd euró) 1,0 Bruttó átlagkereset 108,5 Éves fogyasztói árindex 107,5 LASSAN, DE DRÁGULT AZ IPAR Augusztusban nőtt az ipari árdinamika - derül ki a KSH adataiból. Az ipari termelői árak júliushoz képest 1,1 százalékkal emelkedtek, ám a tavalyi augusztusitól még így is 2,3 százalékkal elma­radtak. Ezen belül a belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,5, egy év alatt pedig 3,5 százalékkal emelkedtek, míg az exportértékesítés esetében a két adat plusz 1,6 százalék, illetve mínusz 6,8 százalék. Az utóbbi egy hónapban belföldön a legnagyobb mértékű áremelkedést az élelmi­szeriparban (1,7 százalék), valamint a bőr- és cipőgyártásban (0,7 százalék) regisztrálták, míg a legnagyobb mértékben a fafeldolgozásban (0,3 százalékkal) csökkentek az árak. Az exportárak alakulását az árfolyam határozza meg: a forint egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 3,4, a dol­lárhoz viszonyítva 4,1 százalékkal gyengült, míg az utóbbi egy évben az előbbivel szemben 6,9, az utóbbival pedig 12,5 százalékkal erősödött. Sokkoló ipariáram-árak jöhetnek Szakértői számítások szerint a nem lakossági, vagyis az úgynevezett feljogosított ipari fogyasztók drámaian növekvő, a jelenleginél 40-50 százalékkal magasabb villamosenergia­árakra számíthatnak. A januári piacnyitás után a lakossági, vagyis a védett egyetemes szolgáltatási körbe tartozók a villamos energia árának 10-15 százalék körüli emelésére számíthatnak - ismerte el többször is Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtit­kára, igaz, az utóbbi időben már azt is jelezte, hogy egy ennél magasabb áremelés kompenzálására a gázártámogatáshoz hasonló szociális rendszer bevezetésével segítenének a legrászorultabbaknak. Ennél azonban sokkal drasztikusabb áremelésre számíthatnak az ipari felhasználók, ami többek között versenyképességükre, termékeikre és a szolgáltatásokra is hatással van. Szakértők szerint az ipari fogyasztók, köztük a kisebb és nagyobb vállalatok, közszolgáltató cégek, iskolák, üzletek, a szabályozók változásai miatt akár 40-50 száza­lékos áremelkedésre számíthatnak. Tény, hogy az áramkereskedő cégek jövő évre vonatkozó ajánlatai a jelenleginél 30-50 száza­lékkal magasabbak, ám ezt képtelenek elfogadni a fogyasztók - erősítette meg Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke. Mint mondta: folyamatosan egyeztetnek a gaz­dasági minisztériummal és az érintettekkel, hogy megtalálják a kiutat. Az állam végleg kivonulna a piacról, miköz­ben nemcsak Magyarországon, hanem a régió­ban is kapacitás­­hiány mutatkozik - mondta érdek­lődésünkre Járosi Márton, az Ener­giapolitika 2000 társulat elnöke. Ezért a kereskedők drágán adják majd a villanyt. A vár­hatóan mintegy 40 százalékos áreme­lést úgy lehet elke­rülni, ha a jelenlegi szinten hatóságilag fagyasztják be a fogyasztói árat, hiszen a magántulajdonú erőművek és áramszolgáltatók már most is óriási nyereségeket realizálnak - mondja a szakértő. A jelenlegi közüzemi szolgáltató nemzeti ener­giatársaság, a Magyar Villamos Művek (MVM),már bizonyított: a közüzemi ár kisebb a „versenypiaci” árnál. Ezért az MVM-nek meg­határozó szerepet kell biztosítani az egyetemes szolgáltatásban. A verseny nem a villamos energia kiskereskedelmi piacán, hanem a termelők, illetve a nagykereskedők között jön létre - jelezte Boross Norbert, az Elmű és Émász szóvivője. Amennyiben a jelenlegi európai VÁRHATÓ EMELKEDÉSEK (SZÁZALÉKBAN) versenypiaci árakhoz hasonlóan alakul a magyar piac, úgy valóban nem zárható ki, hogy a közüzemi szolgáltatásból kikerülő fogyasztók jelentősebb áremeléssel szembesülnek, hiszen az új rendszerben már nem lesz a korábbihoz hasonló keresztfinanszírozásra lehetőség. Sa­játságos a helyzet, mert egy teljes mértékben nyitott piacon az árakat a dél-európai országok kereskedői által támasztott igények határoz­hatják meg. Ezek az országok gyakorlatilag bármilyen árat megadnak az energiáért, hiszen a jugoszláviai háborús események idején terme­lőkapacitásaik jelentős része megsemmisült. napi Energiadíj-Tényleges változásáremelkedés Szálloda 158 136 Bevásárlóközpont 160 138 Pékség 166 134 Általános iskola 174 138 Főiskola, egyetem 150 132 Étterem 182 140 Kórház 171 137 Gépipari üzem 166 133 Kisüzem 150 132 Forrás: NAPI gyűjtés OPTIMISTA PÉNZÜGYKUTATÓ A teljes pályakorrekció éve volt 2007, amelynek eredményeként a gazdaság elkerülte a pénzügyi válságot és 2009-től visszatérhet a fenntartható, gyorsabb ütemű növekedésre - véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Az egyensúlyteremtés növekedési áldozattal és az infláció felpörgésével jár, ám ennek ered­ményeként a fiskális politika hitelességvesztése sok év után végre megállt. A Pénzügykutató a legújabb előrejelzésében 2007-re a korábbi 2,5 százalék helyett 2,0 százalékos GDP-növekedést vár, 2008-ra pedig 2,9 százalékot. Az inflációs előrejelzés erre az évre az előző prognózisban szereplő 6,8 százalék helyett 7,7 százalékkal számol, jövőre pedig 4,7 százalékra számítanak. A kutatók szerint 2008-ban a lakás­szektor magára talál, az állami be­ruházások esetében nem lesz újabb jelentős visszafogás. Újabb „Missziós” az egészségügyi tárcánál Kincses Gyula a ma kineve­zett egészségügyi államtitkár személyében a szakminisztéri­um újabb „Missziós”-sal gya­rapodhat. Úgy tudni, a magát egészség­politológusnak defini­áló, amúgy orvosi diplomával rendelkező szakember a Somody Imre nevével fémjelzett irányí­tott betegellátási modell egyik kidolgozója. Ráadásul a kórhá­zak ellátási korlátait meghatá­rozó, úgynevezett degressziós elmélet ősatyjaként is emlegetik a leendő államtitkárt. Az érin­tettek felháborodása dacára a különböző szakmai fórumokon évek óta rendületlenül szorgal­mazza a háziorvosi rendszer centralizációját is. Szakmai körökben nem ör­vend nagy népszerűségnek a megválasztott egészségügyi szakember. Kincses eddig szinte valamennyi kormány közelében, különböző beosztásokban dol­gozott. Az Egészségügyi Stra­tégiai Kutató Intézet (ESKI) főigazgatójaként mostanában gyakran jelen volt Horváth Ág­nes szakminiszter sajtótájékoz­tatóin. Molnár Lajos előző tárcave­zető távozásakor a leköszönő egészségügyi miniszterről úgy beszélt lapunknak, hogy olyan tabukat döntött le, amelyekről évtizedek óta senki sem mert vagy nem akart beszélni. Az államtitkár korábban úgy fogalmazott: a változtatásokat a lakosságnak főként az új ér­dekeltségi viszonyok megjele­nésében kell megtapasztalnia, elképzelhető, hogy a magán­­biztosítók piacra lépése után némi időnek el kell telnie ahhoz, hogy az emberekben tudato­suljon a választás lehetősége. E türelmi idővel számolnia kell minden érintettnek, mivel „egy tornateremben nem lehet senkit sem úszásra felkészíteni”, azaz a biztosítóknak ki kell lépniük a nyilvánosság elé és egyértel­műen meg kell magyarázniuk, hogy milyen szolgáltatást tud­nak kínálni. SZIGETI ILDIKÓ szigetiildiko@napi.hu KISINTERJÚ - Azt tudni lehet, hogy az SZDSZ bizalmat szavazott önnek. Horváth Ágnesnek is a jelöltje volt? - A miniszter asszony megkeresett és egyeztettünk. - Korábban olykor éles hangon bírálta a reform menetrendjét és rit­musát. Most hogy ítéli meg a változásokat? - Nem lehet megke­rülni ezeket a lépéseket. Az ágazat átalakítási folyamata leginkább egy házasság működéséhez hasonlít, amelyben a felek olykor nem mindenben értenek egyet a közös életük formálása során. - A koalíció által most elfogadott javaslat ön szerint is garan­tálja a versenyt és a szolidaritást? - Minden modell, így ez is kompromisszum, amelyben az értékek, így az ár és a minőség, illetve a verseny és a szabályozottság törvény­szerűen konkurál egymással. ELŐREJELZÉS (ELŐZŐ ÉVI 100) 2007 2008 GDP 102,0 102,9 Reálkereset 95,0 101,0 Ipari termelés 107,7 108,2 Építőipar 95,8 103,0 Kiskereskedelmi forgalom 98,9 101,9 Export 117,0 112,0 Import 114,8 110,0 Külker, deficit (Mrd euró) 1,0 0,4 Forrás: Pénzügykutató Zrt. A LAKOSSÁGI HITELEK FINANSZÍROZTÁK A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN A FOLYÓMÉRLEG HIÁNYÁT Mélypontra kerültek a közvetlen tőkebefektetések és a jövedelemkiáramlás A finanszírozási oldalt tekintve a folyó fizetési mérlegben a legnagyobb meglepetést a nagy volumenű külföldi tőkekiáramlás okozta. A közvetlen tőkebefektetések rekordértékűnek számí­tó másfél milliárd euró hiányánál jelentős tétel volt a Budapest Airport eladásának a hatása, mivel ez a tranzakció egyedül 1,9 milliárd euróval csökkentette a külföldiek kezében lévő magyar részvényeket és egyéb részesedéseket, s így 1,3 milliárd euróra csökkent ennek az értéke. Összességében a tőkebefektetések mu­tatója 800 millió euró külföldi tőke kiáramlását jelezte, s a magyar vállalatok külföldi befektetései is ezt a nagyságrendet közelítették meg. A tendenciát az is jól jellemzi, hogy a négy negyedévi alapon vizsgált egyenleg most először vált negatívvá. A folyómérleg egyenlege a második negyedévben sokkal alacso­nyabb volt a vártnál. Az 1700 millió euróra becsült hiány nemcsak a várakozásokhoz viszonyítva - amelyek 1200 és 1400 millió euró között mozogtak­­, hanem még a tavalyi év azonos időszakához képest is (1625 millió euró) kedvezőtlen volt - derült ki pénteken a jegybanki adatokból. Ennél rosszabb teljesítmény utoljára 2005 harmadik negyedévében fordult elő. Ez továbbra is a jelentős mér­tékű jövedelemkiáramlásra vezethető vissza, amely most elképesz­tő mértéket öltött a mínusz 2300 millió euró egyenlegével, s így folytatta a már eddig is erősen süllyedő trendet. Ez a tendencia az adóssághoz (kamatjövedelmek) és a nem adóssághoz (tulajdonosi jövedelmek) kapcsolódó jövedelmekre is igaz volt, s ezeket csak az elhanyagolható nagyságrendű munkajövedelmek 29 milliós többlete ellensúlyozta. A folyómérleg reálgazdasághoz köthető elemei legalább a tőlük elvárt kedvező tendenciákat hozták. Az áruk egyenlege (200 mil­lió euró) tovább erősítette az immár harmadik negyedéve pozitív mérleget és a szolgáltatások nettó exportja is - a vártnak megfele­lően - enyhén növekedett (400 millió euró). NAPI TŐKEBEFEKTETÉSEK* ■ FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG* (MILLIÓ EURÓ) (MILLIÓ EURÓ) Forrás: MNB ^negyedéves adatok Forrás: MNB +negyedéves adatok

Next