Napi Gazdaság, 2008. január (18. évfolyam, 1-22. szám)

2008-01-02 / 1. szám

• • • •• A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JANUÁR 2., SZERDA HISZ A DIGITÁLIS TV-BEN A UPC Az idén előbb a fővárosban és négy vidéki nagy­városban indítja el digitális kábeltévé-szolgálta­tását a UPC Magyarország. Mint azt Szűcs László, a társaság sajtókapcsolati igazgatója az MTI-nek elmondta, jelenlegi terveik szerint a digitális alap­csomagban az induláskor három nagy felbontású (HD) adás, egy mozi- és két természetfilm-csator­­na lesz elérhető. A cég az év második felére már több mint 10 ezer digitális előfizetővel számol. A UPC 2008-as díjairól szólva a cég képviselője 4-5 százalékos átlagos díjemelésről számolt be, ám hozzátette: a 2007- ben bevezetett, több mint egytucatnyi magyar adást tartalmazó Hazai díjcsomag ára nem változik. Ugyancsak a tavalyi díjszabás mellett lehet majd elérni a műholdas tévészolgáltatásokat, valamint a kábeles telefon és az internet díja is változatlan marad. A szeptem­ber végéig 278 millió dolláros bevétel mellett 47,4 milliós működési bevételt produkáló UPC Magyarországnak 1,3 millió előfizetője van. Ezek közül 707 ezer a kábeltévé-, 258 ezer pedig az internet­előfizetők száma (utóbbiak száma egy év alatt 40 százalékkal nőtt). ÉV VÉGI ZŰR AZ OTP-NÉL A karácsonyi többnapos ünnep után december 28-29-én meg­lehetősen akadozott az OTP Bank számítástechnikai rendszere. Az OTPdirect szolgáltatást igénybe venni akarókat a rendszer vélhetően túlterhelés miatt nagyon sokszor kidobta, ám ennél is nagyobb gondot okozott, hogy a bankkártya- és a számla­­rendszerben aszinkron lépett fel: hiába érkeztek be utalások a számlára, azok bankkártyával sok esetben elérhetetlenek voltak. Rengeteg ügyfélnek kellett szembesülnie azzal, hogy miközben megérkezett az sms arról, hogy munkáltatója utalása megérkezett a számlára, azt felhasználva nem tudott fizetni a pos-terminálokon, illetve arra sem volt módja, hogy készpénzt vegyen fel a banki atm-készülékekből. Az OTP az ünnepi időszakban megnövekedett bankkártyahasználattal, illetve a havi számlaforgalom adatainak feldolgozásával indokolta számítástechnikai rendszerének lelas­sulását. A pénzintézet szombaton rendkívüli, meghosszabbított nyitva tartással igyekezett úrrá lenni a helyzeten (a bankfió­kokban hozzá lehetett jutni a pénzekhez), ám arról még nincs információ, hogy például a kártyás pénzfelvét, illetve a fiókbeli kifizetés költségkülönbözetét jóváírják-e az ügyfelek számláján. MA MÁR A MELLÉKUTAKAT TISZTÍTJÁK A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek (FKF) a havazás elállta után mintegy 8 órára van szüksége arra, hogy a mintegy 1200 kilométernyi fővárosi fő- és közlekedési útvonalat megtisztítsa - tudtuk meg Horváth Lászlótól, a társa­ság helyettes szóvivőjétől. Csak ezután juthatnak el a gépek a mellékutakra. Miután Budapesten az újév első óráitól délutánig havazott, a társaság gépei azokra az útszakaszokra koncentráltak, amelyek a közösségi ellátás, illetve közlekedés szempontjából kiemelten fontosak. A hajnaltól dolgozó gépekhez déltől csatlakoztak a szilveszteri hulladék-eltaka­rításban segítő egységek (300 köbméternyi hulla­dékot szedtek össze a három központi rendezvény helyszínéről), illetve újabb embereket rendeltek be, így délután már 60 gép rótta az utakat. A szolgálatot teljesítő 400 munkatárshoz a délutáni műszakra 352 rendkívüli hómunkást vettek fel, s estére a belvárosban és a hegyvidéki kerületek­ben is meghirdették az újabb műszakot. A fővá­ros lapzártánkig nem emelte meg a rendkívüli hómunkások bérét, így ők az este 10-től reggel 6-ig tartó időszakra 3200 forintot kapnak. A KOPINT-TÁRKI VISSZAHOZNÁ A TÖBBKULCSOS JÖVEDELEMADÓZÁST Adó nem maradhat érintetlenül Minden adónemen változtatnának a szakértők 2009-től: vannak, akik áfát emelnének, mások új kulcsokat hoznának a jövedelemadózásba. Kérdés persze, mit akar a kormány - egyelőre ugyanis szemérmesen titkolja, miről kíván tárgyalni január végétől. Egy dolog bizonyos: valamit benyújt majd a kormány az országgyűlésnek január végén a 2009-re tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban. Ezt leszámítva azonban mindent balladai homály fed - olyannyira, hogy a korábban adóreformnak nevezett entitás mára strukturális átalakítássá szelídült, legalábbis Veres János pénzügyminiszter november végén már így emlegette a 2009-re tolt változásokat. A kormány időnkénti hümmögése mellett egyre többen fogalmazzák meg saját átalakítási elképzeléseiket: a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) és a Kopint-Tárki is össze­állította a maga 2009-es csomagját. Mint arról korábban beszámoltunk, a GVK 22-24 százalékra emelné az áfa felső kulcsát, ennek kompenzálá­saképpen viszont visszahozná a kedvezményes kulcsot is az alapvető élelmiszerekre. Emellett a tb-járulékok mértékét nyolc-tíz százalékponttal csökkentenék. A Kopint-Tárki 2009-es ötleteinek egyik fő pont­ja ezzel szemben éppen az, hogy a tb-járulékokhoz egyáltalán nem szabad hozzányúlni, emelni nem lehet, hiszen a 29 százalékos kulcs így is túl magas, csökkenteni viszont nem szabad, mert az a tb-kasszát tenné bizonytalanná. Az áfával kapcsolatban nem látnák jónak az emelést, mert­­ azon túl, hogy ezt párszor eljátszotta már a kor- HASZONTALANSÁGOK . A kerekasztal és a Kopint is megszüntetné a munkaadói járulékot - utóbbi apránként, évente egy-egy százalékponttal csökkentené. Összességében 190 milliárd forintot tenne ki, s nem is gyakorolna káros hatást a tb-kasszára. Végérvényesen ki kellene gyomlálni a kis adókat - erre tett is egy bágyadt kísérletet a kormány az ősszel. A végül leszavazott kisadós összevonás helyett a szakértők egyszerűen megszüntetnék a rehabilitációs és a szakkép­zési hozzájárulást, valamint a kulturális és innovációs járulékot, amelyek összesen 76 milliárd forint bevételt jelentettek 2006-ban. Hány­­ nagyon erős inflációnövelő hatása miatt a makropályát is kedvezőtlenül befolyásolná. Az ötletgyártók mindegyike átalakítaná a jöve­delemadózást. A kerekasztal lényegében az összes kedvezmény megszüntetését javasolja, emellett - a nulla kulcs bevezetésével - felszámolná az adójóváírást. A Kopint-Tárki emellett jónak látná több kulcs bevezetését: a nulla mellett lenne egy kedvezményes tízszázalékos, egy átlagos húsz­­százalékos (a jelenlegi 18 helyett) és egy negyven­­százalékos kulcs a jelenlegi 36 helyett. Mellesleg egy harmincszázalékos kulcsot is elfogadhatónak tartana a szervezet, hogy a kicsivel az átlag feletti jövedelmeket speciálisan adóztathassa. A jövedelemadózás mellett a Kopint-Tárki a társaságok számára is kézzelfoghatóvá tenné a progresszív adózást: ötvenmillió forint adóalapig egységesen tíz-, afelett pedig húszszázalékos kul­csot tartana megfelelőnek (ezzel egyébként nagyjá­­ban-egészében egyetért a kerekasztal is). A Kopint viszont csak a vállalkozásból kivont jövedelmet adóztatná húsz százalékkal, a visszaforgatott ösz­­szeget csak tíz százalékkal terhelné. Persze nem lenne fenékig tejfel a vállalkozások helyzete 2009-ben: a kedvezményeket ugyanis nemcsak a jövedelemadózásban, hanem a társa­sági adóban is jelentősen megnyirbálná a Kopint- Tárki. Az adózás előtti eredményt korrigáló téte­lek ugyanis kaotikusak: 44 csökkentő és 32 növelő tétel közül válogathatnak a társaságok, amelyek nagy része speciális, elaprózott. Ezek kiiktatása összességében több száz milliárd forint pluszt je­lentene a büdzsében. I. szabó emese JÖVEDELEMADÓ-KULCSOK 2007 0-1 700 000* 18 százalék 1 700 001- 306 ezer forint 1 700 000 feletti rész 36 százaléka *az adójóváírás miatt 750 ezer forintig nulla kulcs 2009 0-500000 0 százalék 500001-1 000000 10 százalék 1 000001-2000000 20 százalék 2000001-3000000 30 százalék 3000001- 40 százalék Forrás: Kopint-Tárki Reménykednek a kkv-k is Óvatos optimizmussal zárták a 2007-es esztendőt a legnagyobb magyarországi vállalkozások - derül ki az Ecostat legújabb felméréséből. A top-100 konjunktúraindex értéke decemberben ugyanis 102,2 százalék lett, ez 1,7 százalékponttal maga­sabb az előző havinál, illetve 16,2 százalékponttal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. A nagyok rövid távú üzleti várakozásai 2007 első felében az alacsony szintről viszonylag magasra emelkedtek, ám a bizalmi mutatók júliusban és októberben jó­korát estek - innen számítható az újabb korrekció. A top­ 100 tagjai mérsékelten javuló üzleti várako­zásaikat a még kedvező világgazdasági környezet nyújtotta lehetőségekre alapozzák, a belföldi kilá­tásaik ugyanis továbbra is bizonytalanok. Ráadá­sul az alapvetően exportorientált szféra külpiaci lehetőségei is szűkösebbek lesznek, mint a korábbi években, hiszen a globális lassulás negatívan hat a termékeik, szolgáltatásaik keresletére. Jó hír vi­szont, hogy a cégek körében a nyár óta fokozatosan növekszik a korábban nem túl magas beruházási aktivitás. Az év utolsó hónapjában kis korrekció volt a magyarországi kis- és közép­­vállalkozások (kkv) körében is, így a szektor konjunktúrain­dexe - a novem­beri 87,6, vala­mint a tavaly decemberi 80,3 százalék után - 89,4 százalék volt. A kkv-k 2008 első félévére szóló üzleti várako­zásaiból az ideinél valamivel kedvezőbb gazdasági klíma feltételezése olvasható ki - véli az Ecostat. A szektor cégeinek rövid távú fejlődési esélyeit azonban negatívan érinti, hogy a fiskális megszorításokat kö­vető időszakban - jórészt a túlélést szem előtt tartva - felélték tartalékaikat, gondjaikra pedig a lakossági kereslet 2008-ra várt szerény bővülése sem jelent való­színűleg megoldást. Saját vállalkozása féléves kilátásait optimistán ítéli meg a cégek 27 százaléka, 46 százalé­kuk helyzete változatlanságával számol, míg a pesz­­szimista válaszok aránya éves visszatekintésben most volt a legalacsonyabb. A kkv-k szerint tevékenységük bővítését legnagyobb mértékben a szűk belföldi piac, a gazdasági környezet bizonytalansága és a verseny erősödése akadályozza. napi SOHA NEM LÁTOTT POZITÍVUM A TŐKEMÉRLEGBEN Csökkent a külfölddel szembeni finanszírozási igény Sokat javult a harmadik negyedévben Magyar­­ország külfölddel szembeni finanszírozási igénye - derült ki a szombaton közzétett MNB-adatokból. A hiány 790 millió euró volt, hasonlóan kedvező adatra utoljára 2002 harmadik negyedévében volt példa. Szezonálisan kiigazítva ez ugyan 1 milliárd euró körüli deficitet jelent, de ez szintén jó ered­ménynek számít. A kedvező érték a tőkemérleg 600 millió eurós, szokatlanul magas pozitív ered­ményének köszönhető. Az egyenleg ugyan mindig szufficites, azonban félmilliárd feletti értéket még sohasem ért el. Enélkül a folyó mérleg hiánya 1390 millió eurós hiányt mutatna, ami lényegesen nem különbözik az előző havi 1478, illetve az egy évvel ezelőtti 1340 A fizetésimérleg-hiány milliárd euró volt 2007 III. negyedévében milliós szinttől. A Napi-konszenzusban szereplő piaci elemzők 1200 millió eurós várakozásainál valamivel magasabb értéket a transzferegyenleg 200 millió eurós kiáramlása magyarázza. A többi érték a várakozásoknak megfelelő volt. A reálgazdasági folyamatok egyenlege ismét szufficites. Az áruknál ugyan enyhült az eddi­gi bővülő kiáramlás, azonban immár negyedik negyedéve pozitív a mérleg, amely a harmadik negyedévben 200 milliós többletet produkált. A szolgáltatások mérlege 377 millió eurós pozitív egyenleggel zárt, amely a tavalyi év azonos idősza­kában mért 500 milliós többlethez képest szerény teljesítmény, azonban még így is megfelel az utób­bi időszakok 200-400 millió euró között ingadozó szintjének. A jövedelmeknél ugyan enyhült a kiáramlás szintje az előző negyedévhez képest, ez azonban nem a mostani adatra, hanem az előző negyedévi osztalékfizetések okozta magas hiányszintre ve­zethető vissza. A mostani 1774 millió eurós és a második negyedévi 2334 millió eurós főösszeg szezonálisan kiigazítva 1983, valamint 1976 millió euró, azaz továbbra sem állt meg a jövedelemkiáramlás 2003 végén kezdődött növekedése. A finanszírozási oldalon ezt a működőtőke-befektetések szokatla­nul magas beáramlási szintje fedezte. A mostani 1400 millió eurós többlet ugyan kiemelkedően jó adat az utóbbi időszak értékeihez viszonyítva, azonban a későbbiekben főleg deficites egyenlegekre lehet számítani, mivel a magyar befektetők fokozott intenzitással ruháznak be külföldön, s a nem rezidens vállalatok egyre kisebb mértékben fektetik be újra a tőkéjüket Magyarországon. NAPI

Next