Napi Gazdaság, 2008. június (18. évfolyam, 105-125. szám)

2008-06-02 / 105. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Októbertől jelentősebb gázáremelés jöhet Július elsejétől a lakossági földgázár 9,9 százalékkal drágul, míg az ipari és közüzemi felhasználók ennél kisebb, átlagosan 7,7 százalékkal kapják drágábban a földgázt, ám a szociális gá­zártámogatásban részesülők ennél is magasabb, akár 15 százalék körüli áremeléssel szembesülnek. A gázáremelés kis mértéke azt vetíti előre, hogy az év hátralévő időszakában még egy jelentősebb drágulásra kell számítani, ami éppen a fűtési idény kezdetekor sza­kad a lakosságra. A 2007 de­cemberében még 101 forint/ köbméter lakossági átlagár az időközbeni háromszori drá­gulás miatt így júliustól 123,2 forintra emelkedik. A szaktár­ca közleménye szerint a július 1-jei emelés egy átlagos (1660 köbméteres évi fogyasztású), az ártámogatást igénybe nem vevő háztartásnak havonta mintegy 1540 forintos több­letkiadást jelent, ám a támoga­tás mértékének változatlanul hagyása miatt éppen a legrá­szorultabbak részére ennél­­ magasabb, a jelenlegihez ké­pest 11,4-15,4 százalék közöt­ti áremelés következik be. A nettó havi jövedelem alapján számolt gázártámogatás vala­milyen formájában - a 2008. áprilisi adatok szerint - össze­sen egymillió-hatszázhatvan­­kétezer háztartás részesül, ez a gázt fogyasztó háztartások körülbelül 60 százaléka. A mostani gázáremelés némi késéssel ugyan, de közvetlenül megjelenik a táv­fűtés árában is, hiszen a hődíj közvetlenül kapcsolódik a gázhoz, s ezért egyszázalékos gázáremelés 0,65 százalékos díjnövekedést jelent. A Főtáv emiatt augusztustól mintegy 5-6 százalékkal lesz kénytelen növelni a távfűtés és me­leg víz árát, ami a szeptemberi számlákban jelenik meg először. A gázáremelés kihat a villamos energia árára is, mert az áramszolgáltatók már az áprilisi földgázdrágulás következtében megnőtt nagykereskedelmi áramárakat is szerették volna áthárítani a fogyasztókra, ám ezt akkor LAKOSSÁGI FÖLDGÁZATLAGÁRAK ÓRÁNKÉNT 20 KÖBMÉTER FOGYASZTÁS ALATT nem engedte az energiahivatal. A szükségesnél politikai megfontolásból kisebb áremelés akár a gázpiac megnyi­tását is veszélyeztetheti, hiszen a nagykereskedő E.On Földgáz ígéretet kapott a kormánytól, hogy a piacnyitá­sig ledolgozza a korábbi árszabályozásból felgyülemlett tartozást, ami most mintegy 30-35 milliárd forint. Tehát vagy az év hátralévő időszakában kell egy nagyobb mér­tékű gázáremelést végrehajtani, vagy későbbre kell tolni a piacnyitást. f­­ 1"." MAYER GYÖRGY Jelenlegi ár Árváltozás Összesen (forint/m3) (százalék) (forint/m3) Támogatottak-Lesöpört 72,0 15,4 83,1 Támogatottak-II. csoport 79,3 14,0 90,4 Támogatottak - III. csoport 90,1 12,3 101,2 Támogatottak-IV. csoport 97,7 11,4 108,7 Nem támogatottak 112/1 9,9 123,2 ,­­ Torris: Napi-gyűjtés Kommunikációs zavart keltett a jegybankelnök Simor András, a jegybank elnöke múlt hétfői sajtótájékoztatóján úgy válaszolt egy kérdésre, hogy a jegybank infláci­ós célja a háromszázalékos pénzromlás elérése, s e pont körül nincs semmilyen toleranciasáv. Én ilyenről nem tudok, de lehet, hogy tévedek - mondta akkor a jegybank elnöke. Az nyilvánvaló volt, hogy a jegybankelnök téved, ugyanis egy 2005-ös MNB és a kormány között létre­jött megállapodás leszögezi, hogy az MNB inflációs céljától - ideiglenes jelleggel és külső hatásokra - az aktuális pénzromlás mértéke plusz-mínusz egy százalékpont­tal eltérhet a háromszázalékos céltól. A pénzügyminiszter és a MNB vezetői kez­deményezésére végül csütörtökön szakér­tői szinten egyeztet a jegybankelnök által vétett kommunikációs baki helyretételé­ről - ami végül egy péntek reggel kiadott közös közleményben öltött testet. A köz­lemény megismétli a 2005. augusztus 22-i megállapodást, mely szerint az inflációs cél három százalék. „A középtávú inflá­ciós cél kijelölésekor az előre nem látható, átmeneti inflációnövelő hatások miatt a jegybank és a kormány egyetértett abban, hogy az inflációs cél teljesülésének utóla­gos értékelésekor a háromszázalékos céltól legfeljebb plusz-mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index elfogadható az árstabilitás szempontjából. Ez az utólagos értékeléskor értelmezhető toleranciasáv azonban nem engedi meg, hogy a jegybank ne a 3 százalékos cél elérése érdekében folytassa monetáris politikáját, illetve hogy ne reagáljon a már megismert inflációs ha­tásokra” - fogalmaz a múlt héten kiadott közös közlemény. Pénteken Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az egyeztetésre és a régi-új közlemény köz­zétételére azért volt szükség, hogy a héten kialakult „kommunikációs félreértést” feloldjuk. PAPP ZSOLT pappzsolt@napi.hu KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉSEKET ÉRTÉKESÍT AZ MNV Több száz millió forint is befolyhat a liciten Kedden 33 társaságban meglévő állami részese­dést árverez el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. - mondta lapunknak Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója, hozzátéve: a licitre váró cégek között három olyan van, többségi tulajdonrészt kínálnak fel. A tavaly elfogadott vagyontörvény szerint az MNV Zrt.-nek köte­lezettsége a kisebbségi tulajdonrészek érté­kesítése. Nem is lenne értelme ezeket meg­tartani, hiszen a cégek működését nem lehet velük befolyásolni, mivel sok esetben egy­két részvényről, vagy mindössze néhány ezer forint tőkéről van szó. Esetenként egy-egy céggel kapcsolatos előterjesztés papírköltsége többe kerül, mint az egész tulajdonrész értéke. A licitre váró cégek között van egy jelentősebb blokk, az E.On-csoporthoz tartozó áram- és gázszolgálta­tó cégekben levő korábbi arany (de ma már normál) részvény. Ezekhez már semmilyen speciális jog nem kapcsolódik - fogalmazott Tátrai. A három többségi tulajdonú cég hasonló profilú vízügyi társaság. Egykor több tucat ilyen létezett, ám a többi megszűnt vagy az állam privatizálta azokat. Ezek mellett jelentős blokkot képez az agrár- és élelmiszer-ipari cégek cso­portja, amelyeknél a privatizáció nagyrészt szintén megtörtént, most az utolsó tulajdoni hányadok - valójában tört százalékok - érté­kesítéséről van szó. Az MNV arra számít, hogy jelentős ér­deklődés mutatkozik a mostani licit iránt, s Tátrai abban bízik, hogy komoly verseny lesz kedden, s egyes cégeket akár a kikiáltási ár többszöröséért lehet majd értékesíteni. A 33 cég össz-kikiáltási ára 300 millió forint. Az MNV efölötti bevételre számít. Ha az árverés a remények szerint ala­kul, akkor az MNV a további, nagyságrendileg jóval je­lentősebb kisebbségi részesedéseket is hasonló módon szeretné értékesíteni. Ha viszont valamely céget nem sikerül az első körben eladni, azt esetleg egy követke­ző liciten adná el. Tátrai azt is elmondta, hogy azért választották ezt az értékesítési formát, mert számukra ez a legáttekinthetőbb. Ráadásul ez a legtisztább eljárás a tulajdonrészekért versengő pályázók közül a későbbi tulajdonos kiválasztására. DIÓSZEGI JÓZSEF A GKI szerint végre beindul a gazdaság A magyar gazdaság 2008 második felében kijön a gö­dörből - véli legújabb előrejelzésében a GKI Gazdaság­­kutató Zrt. A kutatók szerint az év egészében a tavalyi 1,3 százalék után 2,5-3,0 százalékos, de a második félévben már 3,5 százalék körüli növekedés várha­tó. Ez alapvetően a 2007-ben visszaesést elszenvedő ágazatok stabilizálódásának köszönhető, miközben a növekedés tavalyi motorja - az ipar - még kissé veszthet is lendületéből. A tavalyi rossz termés után már átlagos időjárás esetén is különösen gyors fejlődés várható a mezőgazdaságban. A dinamikát az is javítja, hogy a ta­valy még visszaeső többi ágazat közül az építőipar, a kereskedelem és a köz­szolgáltatások teljesítménye is legalább stagnál vagy kissé nő. A GKI szerint az Forrás: GKI építőiparban érdemi változás várható a második félévtől az erőre kapó, uniós támogatású infrastrukturális fejlesz­tések beindulásától. A kereskedelemben pedig a reálkere­setek lassú emelkedése a forgalom szerény növekedéséhez vezet. A közszolgáltatásoknál a vizitdíj eltörlése következtében is emelkedő orvos-beteg találkozások száma emeli a kimutatott egészségügyi GDP-t, mi­közben az oktatásnál inkább csökkenés valószínű. Bár az áruforgalmi egyenlegben ez idei első negyedévben aktívum keletke­zett, az év során azonban inkább csak egyensúly körüli helyzet várható, mivel a lassan élénkülni kezdő beruházási és fogyasztási keresletnek behozatali von­­zata lesz. NAPI PROGNÓZIS 2008-RA (VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK) GDP volumene 102,7 Ipari termelés 106,0 Beruházások 104,0 Kiskerforgalom 101,0 Kivitel 110,0 Behozatal 109,0 Külkereskedelmi egyenleg (Mrd euró) 0 Átlagos euróárfolyam (forint) 250,0 Áht hiánya (pénzforgalmi, Mrd Ft) 1050,0 Bruttó átlagkereset 108,5 Fogyasztói árindex 106,2 TÁRSASÁGIADÓ­BEVALLÁS: MA ÉJFÉLIG A társasági adó mellett a külön­adó-bevallási kötelezettségnek is eleget kell tenni (a pénzügyi vállalkozásoknak pedig a hitel­intézeti különadót be kell valla­niuk). Szintén hétfő a határideje a minimumadóval kapcsolatos teendőknek is, vagyis addig kell eldönteni: megfizeti-e a vesz­teséges vállalkozás a korrigált bevétel két százaléka után a minimumadót vagy kitölt helyet­te egy nyilatkozatot, amelyben részletezi a nem fizetés okait. Tudni kell, hogy aki a nyilatkozat kitöltése mellett dönt, automa­tikusan egy kiemelt vizsgálandó körbe kerül: az adóhatóság ugyanis a nyilatkozatot benyúj­tókat kockázatelemzésnek veti alá, s közülük jó párat ellenőrizni is fog. Az egyéni vállalkozók közül - nagyságrendileg 300 ezren adtak bevallást február 15-ig - mindössze két-háromez­­ren vállalkoztak a nyomtatvány kitöltésére. A bevallási kötelezett­ség mellett szintén ma van a ha­tárideje a bizonylatok, kérelmek és dokumentumok elkészítésé­nek. Bizonyos adóalap-csökkentő tételeket, így például a gyorsí­tott értékcsökkenés mértékét előre ki kell választani - mondta Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának igazgatója. Utólag ezt a mértéket már nem lehet korrigálni. Szintén fontos, hogy azoknak a társasá­goknak, amelyek alapítványokat, szervezeteket támogattak, vagy a filmgyártáshoz nyújtott támoga­tás kedvezményét igénybe akar­ják venni, a támogatásról szóló nyilatkozatokat be kell szerezniük. A bevalláshoz csatolni kell emel­lett a veszteségelhatároláshoz szükséges kérelmet. Ez jogvesztő, vagyis ha egy vállalkozás elmu­lasztja csatolni az engedélyt, nem lesz lehetősége a korrekcióra. Mindent az áfakulcsra fog a szállodalobbi Újabb lobbirohammal pró­bálja a szállásadás áfakulcsának csökkentésére bírni a Magyar Szálloda Szövetség a kormányt. Az MSZSZ a KPMG tanácsadó céget kérte fel, hogy készítsen tanulmányt az áfakulcs esetle­ges csökkentésének hatásairól. A tanulmány szerint érdemben annak lenne hatása, ha a je­lenleg húszszázalékos kulccsal adózó szállásadást ötszázalékos kulcsba sorolnák, mert akkor a szakma jövedel­mezősége valamennyire javulna, egyúttal azonban maradna arra is forrás, hogy tíz százalékponttal csökkenjenek a szállás­díjak. Ebből pedig az következne (feltételez­ve a mérsékelődő árakat), hogy a szektor több munkahelyet teremthetne. Hatéves intervallumot figyelem­be véve (2008-2013 között) ez hozzávetőleg 90 milliárd forint áfakiesést okozna, ám a mun­kahelybővülés következtében az adóbevételek kiegyenlítenék egy­mást. (Mintegy 44 ezer új mun­kahelyet említ a tanulmány.) A szállodások az évek óta hiába erőltetett áfacsökkentő lobbizás mellett a mostanában megpendí­tett járulékcsökkentést is szorgalmazzák. Legalábbis Niklai Ákos, a szövetség tiszte­­­­letbeli elnöke lapunk kérdésére elmondta: a szektort érintő adó-, járulék- és egyéb, adminisztrációs terhek leszorításáért is síkra szállnak. NAPI

Next