Napi Gazdaság, 2008. július (18. évfolyam, 126-148. szám)

2008-07-01 / 126. szám

MA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 1., KEDD EGY CÉGBEN MŰKÖDIK TOVÁBB AZ ORIGO ÉS AZ IWIW A vállalatcsoporton belüli konszolidációs folyamatok eredményeként az IWIW Kft. 2008. június 30-án beolvad az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.­­be. A cégjogi módosítás a hivatalos közlés szerint a felhasználókat semmilyen tekintetben nem érinti. Szabó Márton, az iWiW Kft. ügyvezető igazgatója a beolvadást követően az Origó Zrt. külsős, stratégiai tanácsadójaként tevékenykedik tovább, új üzleti területek felkutatásában, termékfejlesztési koncepciók kialakításában, illetve az iWiW platformstratégiájának kidolgozásában és beve­zetésében vesz részt. Várady Zsolt, a magyar közösségi oldal alapítója, ugyancsak külsős tanácsadóként folytat­ja munkáját, közösségi és egyéb web 2.0-s alkalmazások indításában vállal szerepet. Az Origó Zrt. az iWiW Kft. teljes körű jogutódjaként működik majd, így természe­tesen annak minden kötelezettségvállalása érvényben marad. Az iWiW 2002-ben indult, s mára három és fél milliónál több regisztrált felhasználója van. MÉGIS LEHET „TÖBB-BIZTOSÍTÓS" RENDSZER A szocialisták eredeti törvényjavaslatának elemei köszön­nek vissza abban a koncepcióban, amelyet az egészség­­ügyi miniszter holnap terjeszt a kormány elé. A tervezet egyik legfontosabb pontja, hogy hét regionális pénz­tárat hoznának létre, amelyek valódi biztosítói jogosít­ványokat kapnának. Az autonóm szervezetek szabadon eldönthetik majd, hogy mely szolgáltatókkal és mire szerződnek, megszűnne tehát az eddigi szerződéskö­tési kötelezettség. A teljesítményvolumen-korlátok is változnak: az intézmények finanszírozott kapacitását nem az egységes, előre meghatározott határhoz igazítanák, hanem a helyi igényekhez. Noha a Szé­kely Tamás nevével fémjelzett terv több elemében is eleget tesz a Fidesz elvárásainak (fennmarad a nemzeti kockázatközösség, és figyelembe veszik a morbiditási adatokat), a legnagyobb ellenzéki párt szóvivője nem fűz sok reményt a koncepcióhoz. Szijjártó Péter szerint a szakminiszter nem tanult elődjei kudarcaiból, ő is széles körű egyeztetés nélkül akarja megvalósítani az elképzelését. Úgy tudni, Székely Tamás konzultált néhány szakmai szervezettel, ám az érintettek még csak egyes elemeit ismerik a törvénytervezetnek. GYORSULÓ KONCENTRÁCIÓT VÁRNAK A NAPI FOGYASZTÁSI CIKKEK PIACÁN Telítődik az élelmiszer-kereskedelmi hálózat az igazságn­a.­ A napi fogyasztási cikkek piacán eltűnt a szereplők terjeszkedési kedve. Az adatok szerint a húsz szereplőből mindössze négy volt hajlandó 2008 első fe­lében növelni üzletszámát és kereskedelmi területét, közülük kettő diszkont-, egy szupermarket-, egy pedig hipermarketlánc. Az előrejelzések szerint a fejlesztési kedv a következő egy-két évben még inkább alábbhagy, előrevetítve ezzel, hogy a piac most (a fogyasztás csökkenésével és az élelmiszerárak növe­kedésével) telítetté vált. Mit nevezünk piaci telítettségnek? - kérdezett vissza a Napi felvetésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint mondja, ezt a fogalmat nehéz körülhatárolni. Lehet, hogy most visszafogottabb a fo­gyasztás, de lehet, hogy a következő félévben már újra növekedésnek indul. Az új szereplő(k) megjelenése pedig bizonyíték arra, hogy az újaknak van még mit keresniük a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben. Az üzletek számát alapul véve talán lehetne, a piacon jelen lévő szereplők száma alapján viszont nincs értelme piaci telítettségről beszélni. Ha közelebbről vizsgáljuk a piacot, akkor Vámos szerint kiderül, hogy a húsz napifogyasztásicikk-kereskedő a tulajdonosi, illetve üzleti összefonódások miatt valójában csak 12-14. Ha ezt vesszük alapul, már jobb az arány. A főtitkár úgy véli, a négyzetméteralapon mért telítettséget már érdemesebb lenne számolgatni, ám mivel erre vonatko­zóan nem pontosak a számok, így a szövetség is csak teoretikus elemzéseket végezhet. Tudni kellene pontosan - mondja Vámos -, hogy az újonnan épült egységek mellett mennyi szűnik meg. Pontos képet akkor lehetne erről kapni. ► Az elemzők szerint egy modern (ezer négyzetméte­res) kereskedelmi csatorna a köz­vetlen vonzás­­körzetében 3-4-5 kisebb alapterületű hagyományos ér­tékesítési egységet „tehet tönkre". Ha egy lánc elér az expanziós időszak végére és a háló­zatának konszoli­dációjával kezd el foglalkozni, akkor a forgalom elszívó hatása az említett 3-5 hagyományos üzlet mellett további 1-2-vel növekedhet. JELENLEGI BOLTSZÁM ha valaki kiszámolná, hogy egy átlagos, ezer négyzetméteres modern keres­kedelmi egység hány kisebb alapterületű üzlet forgalmát teszi ki és hogy a modern kereskedelmi csatorna négyzetméterre vetített forgalma mennyivel nagyobb, mint a hagyományosé. Az elemzők szerint nemcsak az alapterületet kell ugyanis összevetni, hanem a hatékonyságot is. A számítások szerint jelenleg 4-4,5 millió négyzetméteren kereskednek az élelmiszerláncok és kis boltok. Az elemzők szerint ez a „felület” belátható időn belül aligha növekszik, s ezzel Vámos is egyetért, ám hozzátette: az élelmiszer­kereskedők a hálózatépítés visszafogottsága ellenére is szívesen fektetnek be, csak az invesztíciós stratégia változott. Most többet áldoznak a forgalom meg­tartására, felfuttatására és a hatékonyság növelésére, mint az expanzióra. A szakértők szerint a piac most gyorsuló ütemben halad a koncentráció felé, amit az élelmiszerárak elszabadulása és a magyar gazdasági megszorítások erőteljesen támogatnak. A nagyok célja, hogy hatékonyabbá tegyék hálóza­tukat - így középtávon az üzletszámuk és eladóterük növekszik. Az is biztos, és az előrejelzések is alátámasztják, hogy középtávon (főleg a kicsiknél) 10-20 százalékos boltszámcsökkenés várható, de van olyan várakozás, amely szerint hosszabb távon ez 30 százalékra is felszökhet. A csökkenéssel Magyarország „belesüllyedhet” az uniós átlagba: a tagországok között ugyanis 10 ezer főre vetítve nálunk van a legtöbb élelmiszerüzlet. HŐNYI GYULA honyigyula@napi.hu Tesco 104 Kaiser's 22 Match/Smatch 124 Spar 156 Metro 13 Interfruct 21 Lidl 93 Aldi 20 Penny 163 Plus 173 Profi 73 CBA 2924 Coop 5283 Reál 2310 !A­dm 206 h Rossmann 180 n Schlecker 22 lu pj Müller 10 Forrás: Nielsen, Napi­ gyűjtés, cégközlés (DARAB) Auchan 10 Cora 7 Interspar 29 VÉGLEG MEGSZŰNT A VASÚTI HIVATAL A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Központi Hivatala látja el mától a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) feladatait egy júniusban hozott kormányrendelet alapján. A megszűnő MVH munkáját az NKH stratégiai és módszertani igazgatóságán főosztály végzi majd, de vezetőjének személyéről még nincs döntés - válaszol­ta a távirati iroda kérdésére Polcz Kornélia, az NKH kommuni­kációs osztályának vezetője. Az NKH engedélyező hatóságként kiadja, ellenőrzi, módosítja és visszavonja az országos, térségi, elővárosi, helyi és saját célú vasúti társaságok működési en­gedélyét. A hatóság célja, hogy az állami vasúti infrastruktúra használata, a veszélyes üzemként működő vasúti közlekedés, az ország, a térség szempontjából fontos közlekedési és szállítási rendszer a szakmai, pénzügyi és jogi szempontból megbízható vasúti társaságok számára nyitva legyen. A vasúti infrastruktúra igénybevételének feltételeit és árait az NKH Központi Hivatala ellenőrzi, és szükség szerint megváltoztatja. A hatóság látja el a vasút piacfelügyeletét is: ellenőrzi a vasúti szolgáltatásokat, folyamatosan nyomon követi, elemzi a vasúti piacok működé­sét, és arra törekszik, hogy a piaci zavarokat megelőzze. CSÖKKENŐ ÁLLAMADÓSSÁG, MÉRSÉKLŐDŐ FIZETÉSIMÉRLEG-HIÁNY AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN Az uniós támogatások miatt drasztikusan csökkent a deficit Az első negyedévben a fize­tési mérleg 1,16 milliárd eurós hiánnyal zárt, ám a 793 millió eurós - főként az uniós támoga­tásoknak köszönhető - pozití­vumot mutató tőkemérleg java­részt ellensúlyozta a kellemetlen adatot. Az MNB adatai szerint a fizetési és tőkemérleg együttes hiánya - a külfölddel szem­beni finanszírozási igény - 367 millió eu­­róra esett, ami alig 92 milliárd forint. A fi­nanszírozási igény így közel hétéves mély­pontra csökkent, utol­jára 2001-ben tudta magát ilyen alacsony tőkebevonás mellett finanszírozni a ma­gyar gazdaság. Az elmúlt évhez hasonlóan a külkereskedelem és a szolgál­tatási szektor is plusszal zárt, fizetésimérleg-hiány kizárólag jövedelemsoron, vagyis adós­ságfinanszírozás miatt kelet­kezett. A külkereskedelem az első negyedévben 744 millió forintos többlettel zárt, ami duplája a tavalyi negyedéves adatoknak, míg a szolgáltatási szektor egyenlege 139 millió eurós többletet mutat, igaz, az első negyedéves idegenforgalmi egyenleg 192 millió eurós értéke némileg elmarad a bázisadattól. Mind az adósságmutatók, mind a tőkebeáramlás kedve­zően alakult az első negyed­évben: a jegybank adatai sze­rint 1699 millió eurónyi adósságot nem generáló tőkebefektetés érkezett az országba. Ennek java része - 1366 millió euró - újrabefektetett jövede­lem, míg a magyar cé­gek 426 millió eurónyi tőkét vittek külföldre, ami elmarad a 2007-es tőkekiviteli aktivitástól. A kedvező finanszírozási adatok hatására hosszú idő után az államadósság is csökkent: a nemzetgazdaság bruttó adós­sága 85,9 milliárd euróra emel­kedett, ám ezen belül a magán­­szektor eladósodottsága az előző negyedévi 48,1 milliárd euróról 52,7 milliárd euróra nőtt, míg az állami szektor bruttó adóssága 34 milliárdról 33,1 milliárdra mérséklődött. Ezen belül az ál­lam nettó adóssága 15,3 milliárd euróra rúgott - ebből 13,6 milli­árd forint adósság, míg a magán­­szektor nettó tartozásállománya 32,5 milliárd eurót tett ki az első negyedévben. PAPPZSOLT@NAPI.HU A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ALAKULÁSA (MILLIÓ EURÓ) 20071. 2007 l-IV. 20081. Áruforgalom egyenlege 279 1433 744 Szolgáltatások egyenlege 175 1123 139 ebből idegenforgalmi egyenleg 214 1301 192 Jövedelmek egyenlege -1566 -7591 -2043 Folyó fizetési mérleg egyenlege -1111 -5036 -1160 Tőkemérleg egyenlege 54­­1035 793 Külfölddel szembeni finanszírozási igény -1057 -4001 -367 Forrás: MNB Nem ünnepel Minisztérium Ma pihenőnapot tart körülbe­lül 150-200 ezer köztisztviselő. A minisztériumok, a 3200 ön­­kormányzat, és az olyan orszá­gos hatáskörű szervezetek, mint az ÁNTSZ vagy a PSZÁF, ma zárva tartják kapuikat, ügyele­tet sem tartanak. A szociális, lakásügyi vagy egyéb hivatali ügyek rendezésére ma kizárólag elektronikus úton van lehetőség - a rendszer a hivatalok sze­rint fennaka­dás nélkül fog dolgozni az ünnepnapon is. A többi in­tézménnyel szemben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elhalasztotta a köztisztvise­lők napjának megünneplését: a tárca és azon társintézményei, amelyek érintettek az elektro­nikus cégeljárást érintő változá­sokban, a mai naptól életbe lépő változások kapcsán az ügyfél­­szolgálatokon segítik az ügyfe­leket és a cégbíróságokat is. Az­­ A dolgozók közül sokan a hétfői napra is szabadsá­got vettek ki, hogy hosszú hétvégével ünnepeljék az 1998-ban beiktatott és 2001-ben pihenőnappá nyilvánított köztisztviselők napját, egyórás cégeljárás keretén belül ugyanis mától a cégbíróságok könnyített rendszerben inté­zik majd azokat a cégalapítási és változásbejelentési ügyeket, amelyeket a vállalkozások egy­szerűsített eljárással intéznek. A bejelentések mától kötelezően elektronikus úton intéződnek, ami azt jelenti, hogy a cégbíró­ságoknál sem válik papírala­púvá az ügyintézés, hanem az úgynevezett intelligens nyom­tatványok segítségével (ami leg­inkább az APEH nyomtatvány­kitöltőihez hasonlítható) teljes mértékben elektronikus módon történik. A rendszer rengeteg emberi hibát kiiktathat, ám az átállás zökkenőmentességére nincs garancia - ennek köszön­hető, hogy az IRM úgy ítélte meg, hogy az éjféltől működő rendszer első napján az intézmé­nyek nyitva tartanak. A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.

Next