Napi Gazdaság, 2008. augusztus (18. évfolyam, 149-168. szám)

2008-08-01 / 149. szám

CO A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. AUGUSZTUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT OLCSÓBBAK LETTEK A FOGYASZTÁSI HITELEK Idén júniusban a háztartások forinthiteleinek átlagos kamatlá­ba a fogyasztási hiteleknél csökkent, a lakáscélú és egyéb hi­teleknél pedig nőtt - derül ki az MNB adataiból. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába ugyanis 0,67 százalékponttal, 19,18 százalékra mérséklődött; a lakáscélú hiteleknél a kamatláb 0,61 százalékponttal, 10,65 százalékra, míg az egyéb hite­leknél 0,27 százalékponttal, 11,90 százalékra növekedett. Az euróalapú denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 9,82 százalék volt júniusban; a hónapban a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 20 bázisponttal, 8,76 százalékra, a lakás­célú hiteleké 7 bázisponttal, 6,15 százalékra, az egyéb hitelek átlagos kamatlába 169 bázisponttal, 5,81 százalékra csökkent. Júniusban a vállalatok forintban denominált folyószámlahite­leinek átlagos kamatlába 15 bázisponttal, 10,22 százalékra, a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 46 bázis­ponttal, 10,12 százalékra növekedett. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfi­­xálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 28,3 milliárd forinttal, 186,6 milliárd forintra csökkent. KEVÉSBÉ OPTIMISTÁK A FELDOLGOZÓIPARI CÉGEK A júniusi javulás után kissé romlottak a magyarországi feldolgozóipar kilátásai: az idei hetedik hónapban a beszerzési menedzserindex (BMI) szezonálisan kiigazított értéke 51,7 százalék lett a júniusi 56,4 százalék után - adta hírül a Magyar Logiszti­kai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Ez az érték 1,4 százalékponttal elmarad az előző három év átlagától. A részindexek jórészt az előző havinál kisebb növeke­dést jeleznek. Az új megrendelések mutatója (51,2 százalék) nagyot esett, de még így is megkapaszko­dott a stagnálást jelző ötvenes szint felett. Lassabb ütemű a növekedés a beszerzési mennyiségnél is, az új érték 53,6 százalék lett. Ez nemcsak jócskán felül­múlja az egy évvel korábbi szintet, hanem az elmúlt nyolc év második legmagasabb júliusi értéke is. A kilátások szempontjából negatív hír, hogy a hónap­ban kissé romlottak a külpiaci mutatók: az exportin­dex 51,7 százalékra, míg az importé 51,6 százalékra csökkent. A behozatali index hasonlóan alacsony értéket utoljára 2006 januárjában vett fel, a kivitele is éves mélypontján van. A növekedési oldalon maradt viszont a foglalkoztatási mutató, az index a júniusi 51,6 százalék után 52,1 százalékra javult. Az MVM szerint a Pan­non Hőerőmű Zrt.-vel kötött htm néhány héttel ezelőtti felbontása, illetve a Dunamenti PERKIEGÉSZÍTÉST FONTOLGAT A DUNAMENTI ERŐMŰ Nem számítottak az MVM szerződésbontására A Dunamenti Erőműnél ugyan nem számítottak arra a lépésre, hogy az MVM Trade felmondja az 1995 óta létező hosszú távú áramvásárlási szerződésüket (htm), azért teljesen váratlanul nem érte a céget a bejelentés. Mint Kuhl Tibor vezérigazgató a Napinak elmondta, vizsgálják az MVM dön­tésének jogalapját, vagyis a szerződésbontás törvényességét, hiszen szerintük az áram­­vásárlási szerződésből semmilyen olyan tiltott állami támogatáshoz nem jutottak, amit az EU korábban kifogásolt volna. Az erőmű befektetője egyébként már korábban választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állammal szemben a privatizáci­ós szerződésben szereplő megállapodások megsértése miatt. Az Európai Bizottság június elején érte­sítette Magyarországot arról a döntésről, hogy az áramvásárlási szerződésekben fog­lalt állami támogatást meg kell szüntetni, a szerződéses és a piaci ár különbségéből fakadó, az Európai Unióhoz való csatlako­zás időpontjától számítva keletkezett tiltott állami támogatást pedig vissza kell téríttet­ni az érintett erőművekkel. A visszafize­tendő támogatás összegét a magyar ható­ságoknak kell meghatározniuk a bizottság útmutatása alapján. Bár a visszatérítések összegére vonatkozóan még semmilyen kormányzati döntés nem született. Kuhl Tibor szerint egyáltalán nem biztos, hogy az erőműnek kell majd fizetnie, hiszen azt is vizsgálni kell, hogy a privatizációs szer­ződésben szereplő beruházásokra költött és még meg nem térült összegek vagy a htm-ből keletkezett esetleges támogatás-e a nagyobb. A végső elszámolás ugyanis a kettő különbségéből adódik. A Dunamenti Erőmű belga tulajdonosai egyébként már korábban választott bírósági eljárást kez­deményeztek a magyar állammal szemben, mert szerintük megszegték a privatizációs szerződést. Kuhl szerint ezért vélhetően a mostani szerződésbontás következménye­ivel is kiegészül majd a per. (A Dunamenti Erőmű mellett az AES Tiszai Erőmű is nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményezett a magyar állammal mint szerződővel szemben.) A megnövekedett energiafogyasztás mi­att a Dunamenti Erőmű blokkjai egyébként minden eddiginél nagyobb kihasználtság­gal működnek, így értékesítési gondoktól a jövőben sem kell tartaniuk - tette hozzá Kuhl Tibor. MAYER GYÖRGY Erőmű szer­ződésének megszünte­tése komoly előrelépés az uniós előírásoknak mindenben megfelelő hazai áram­piac további fejlődése szempontjá­ig dől. Nem derűlátók a nagy cégek sem A kkv-k és a nagyvállala­tok is óvatosan optimisták - derül ki az Ecostat legújabb felméréséből. A top-100 kon­junktúraindex értéke júliusban 87,7 százalék lett, ez az elmúlt hónapokban alig változott. A nagyok visszajelzései szerint elmúlt negyedévi teljesítmé­nyük 54 százalékuknál szinten maradt, 22 százalékuknál a termelés növekedett, majdnem egynegyedüknél csökkent. Rö­vid távú előrejelzéseik derűlá­tók, a következő negyedévben 41 százalékuk számít növekvő teljesítményre, visszaesést 18 százalékuk valószínűsít. Meg­ítélésük szerint cégük hosszú távú növekedését az elégtelen kereslet és a túlzott adóterhelés akadályozza; rövid távon a fej­lődés meghatározó eleme a kül-A TERMELÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA (MEGOSZLÁS, SZÁZALÉK) piacok fizetőképes keresletének alakulása, a belföldi igények lassú ütemben, fokozatosan bővülnek. A belföldi keresletet a nagyvállalatok egyharmada ítéli növekvőnek, 54 százalékuk változatlannak. Külföldi relá­cióban a válaszok megoszlása kedvezőbb: bővülő értékesítési lehetőségekkel számol a cégek 38 százaléka, stabil piacokkal a vállalatok fele rendelkezik. A kutatók szerint a szakemberel­látásra vonatkozó előrejelzések a munkaerő-utánpótlással kap­csolatos aggodalmak növeke­désére utalnak, a vállalkozások egyharmada a munkaerőpiac keresleti oldalának erősödésé­vel számol. A kis- és középvállalatok (kkv-k) mutatója júliusban 85,6 százalékra emelkedett, ez 1,5 százalékponttal jobb az előző havinál és megegyezik az első félévi átlaggal. A cégek egyhar­mada növelni tudta kibocsátá­sát, 21 százalékuknál viszont csökkent a termelés. A követke­ző hónapokban a vállalatok 36 százaléka termelése növelését, 18 százalékuk visszaesését va­lószínűsíti. A válaszadók fejlő­désük legnagyobb akadályát a munkáltatói és vállalkozói ter­hek magas szintjében látják. A kkv-k 70 százalékának megíté­lése szerint versenyképességük idén érdemben nem változik, pozíciójavulást belföldön egy­ötödük, külföldön 12 százalékuk remél. NAPI Nő Stagnál Csökken KKV-k Május 40 44 16 Június 37 42 21 Július 36 46 18 TOP 2 100 Május 47 42 11 Június 39 49 12 Július 41 41 18 Forrás: Ecostat A JOGÉRVÉNYESÍTŐK KÖZÉRDEKŰLEG PERELNÉK A MÁV-STARTOT A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet (FJSZ) közérdekű keresetet nyújtott be a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. ellen, mert az olyan általános szerződési feltételeket alkal­maz, amelyek az utasok kártérítési lehetőségeit a vonatok késése vagy kimaradása esetén minimálisra csökkenti - kö­zölte az FJSZ. A szervezet szerint az utasokat adminisztratív és egyéb jellegű akadályokkal tántorítja el a MÁV attól, hogy jogos igényüket érvényesítsék. Ilyen előírás például, hogy az InterCity és más helyjegyköteles vonatok késése esetén a helyjegy visszaváltására a vonat megérkezését követő nap 24 órájáig van mód, és csak a vonat által érintett állomá­sokon. Az FJSZ kifogásolja azt is, hogy a kártérítési igényt csak a MÁV központi ügyfélszolgálatához lehet benyújtani, ami indokolatlanul korlátozza az utas igényérvényesítési lehetőségeit, ugyanis a levelezés, ügyintézés járulékos idő- és költségigénye nagyobb, mint a várható bevétel. Az FJSZ azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg a MÁV vonatkozó szerződéses feltételeinek érvénytelenségét. Főként az adópolitika fáj a befektetőknek Bár Magyarországnak tovább­ra is vannak előnyei a külföldi befektetéseknél, ám több terüle­ten is akad pótolnivaló - derül ki a német külkereskedelmi kama­rák által 14 régióbeli országban végzett befektetői felmérésből. Ennek során több mint nyolc­száz vállalatvezetőt kérdeztek meg. A vállalatok leginkább a magas járulékos bérköltségeket, a nagyfokú bürokrácia okozta nehézségeket, a fizetési morált, valamint az adóigazgatást és az adórendszer bonyolultságát, továbbá a gazdaságpolitika ki­számíthatóságát emelték ki. A régiós összehasonlításban ked­vező megítélést kapott a magyar gazdaság az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés keretfeltételei, a jogbiztonság, az állami és az uniós forrásokhoz való hozzá­férés, valamint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása esetében. A megkérdezett vállalatveze­tők a régiós országok közül Ma­gyarországot az ötödik helyre so­rolták befektetési célországként - míg tavaly csupán a hetedik helyen szerepelt. A rangsort idén változatlanul Csehország, Szlo­vénia és Szlovákia vezeti, míg Lengyelország a negyedik. A rangsorban történt elmozdulás egyrészt a megváltozott makro­gazdasági keretfeltételeket tük­rözi, másrészt azokat a lépéseket és intézkedéseket is, amelyek a befektetési feltételek válto­zását eredményezik - mondta Vahl Tamás, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. NAPI ELÉGEDETT MAGYARORSZÁGGAL (VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN) 2005 79 2006 78 2007 75 2008 73 -ezen belül termelő 63 kereskedő 76 szolgáltató 85 Forrás: DUIHK A Strabagé lesz a Cemex Hungária is A jelentős magyarországi ér­dekeltségekkel rendelkező oszt­rák Strabag építőipari vállalat vásárolja meg a mexikói Cemex­­csoport magyar és osztrák le­ányvállalatát, a Cemex Hungária Építőanyagok Kft.-t és a Cemex Austria AG-t - adta hírül a mexikói társaság. A világ ötven országában tevékenyke­dő Cemex már a múlt év végén bejelentette, hogy túlad közép-eu­rópai érdekeltségein és amerikai cégeinek egy részén, de akkor még az ír CRH-csoportot említették lehetséges vevőként. Az eladásra versenyjogi okok miatt volt szük­ség, miután a mexikói cég meg­vásárolta egyik riválisát, a Rinkert (Napi, 2007. november 7.). A Strabag várhatóan 310 millió eu­­rót fizet a két cégért, az ügyletet az illetékes versenyhatóságoknak és a Strabag felügyelőbizottságának még jóvá kell hagynia. A Cemex Hungária Magyarország máso­dik legnagyobb betongyártója, országszerte negyven készbeton­­gyárral, nyolc kavicsbányával, öt térkőüzemmel és hatvanmil­lió tonna nyersanyagtartalékkal rendelkezik, alkalmazottainak száma pedig nyolcszáz fő. Tavalyi árbevétele 61 millió euró volt. A mexi­kói vállalat tavaly Buda­pestre helyezte át euró­pai hálózatát kiszolgáló szolgáltató központját is, a Cemex Shared Service Centert, amely számos informatikai és pénz­ügyi szolgáltatást végez a Cemex-cégek számára. A Cemex Austriának negyvenöt betongyá­ra és harminc kőbányája van, nyersanyagtartaléka 156 millió tonnára rúg. Tavaly 196 millió euró árbevételt ért el. A Strabag tervei szerint a két országban a jövőben elsősorban a transzport­beton-üzletágra, illetve a speciális termékek előállítására helyezik a hangsúlyt. NAPI _i--------------------------.­­ A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.­­______________________________________________________|

Next