Napi Gazdaság, 2008. szeptember (18. évfolyam, 169-190. szám)

2008-09-01 / 169. szám

oA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ ÚJ ZÖLD PROJEKTEK INDULNAK Hat uniós környezetvédelmi projekt előkészítéséről döntött a kormány. A több mint 53 milliárd forint értékű ár- és belvízvédelmi, vízgazdálko­dási, élőhely-rehabilitációs, valamint kármentesítési projektek előkészí­tésére 1,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A beregi árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés keretében megépülhet a jánd-gulácsi árapasztó-tározó, fél méterrel csökkentve az árvíz szintjét a Felső-Tisza kritikus szakaszán. A Tisza-tó projekt biztosítja majd a tó megfelelő vízpótlását, javítja a víz minőségét. A Szigetközben helyreállítják a térség vízrendszerét és visszaállítják az 1950-es évek vízszintjét. A Mo­soni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodásának rehabilitációja eredményeként javul a térség vizeinek állapota. Komárom és Almásfü­zitő árvízvédelmének fejlesztésekor 10 kilométeres szakaszon teljessé teszik a védvonalat. Belvízrendezési program kezdődik 16 Békés me­gyei településen és a Nagyszéksós-tó vízrendszerében induló vízvissza­tartási program biztosítja a nyolcezer lakosú Mórahalom csapadék- és belvíz-elvezetési infrastruktúráját.­­ A programok előkészítésére 1,7 milliárd forint jut KEVÉSSÉ DRÁGUL A GÁZ Október 1-jétől a közüzemi lakossági földgázárak átla­gosan 6,55 százalékkal, a nem lakossági átlagárak 9,4 százalékkal emelkednek-jelentette be az energetikai tárca. A mostani emelés egy átlagos­­ (évi 1660 köbméter) fogyasztású háztartás számára havonta mint­­­­egy 1,20 forintos többletkiadást jelent. A földgáz importárában­­ a kőolajtermékek utolsó kilenc hónapos súlyozott átlagárát veszik figyelembe. Amíg a kőolaj hordón­kénti ára 2008 elején 90 dollár kö­rül volt, addig július közepére 140 J0 dollár fölé emelkedett, az azóta bekövetkezett csökkenés - amen­­­nyiben tartós marad - azonban csak 2009 elején jelenhet meg a magyarországi földgázárakban. A tárca szerint mivel a távhőt a háztartások döntő több­sége esetében földgázból állítják elő, a távhő díjának emelkedése is prognosztizálható. SOK PROBLÉMÁT TALÁLT AZ ÁPV NÉL AZ ÁSZ Az ÁPV Zrt. működésében folytonossági hiány alakult ki, a társaság műkö­dése a 2007. szeptemberi vagyontörvény hatálybalépése után nem volt átlátható - állapította meg az Állami Számvevőszék új jelentése. Bár a hoz­zárendelt vagyonba tartozó társaságok eredménye 2006-hoz viszonyítva jelentősen javult tavaly, továbbra is sok problémát látnak a számvevők. A korábbi vagyonkezelési hiányosságok is szerepet játszottak abban, hogy a Budapest Airport Zrt.-nél nem teljesültek a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek, a Bábolna-csoportnál pedig a számonkérés hiánya és az egymásnak ellentmondó intézkedések miatt tovább folytatódott a vagyon felélése. A hozzárendelt vagyon értékesítésekor a Malév Zrt. esetében nem teljesült teljeskörűen a privatizációval elérni kívánt cél: az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciás hitelek nem rendeződtek végle­gesen, valamint a szerződésben vállalt feltételeket csak részben teljesítette a vevő. Az ÁSZ szerint az FHB Nyrt. értékesítése a korábbi bankprivatizá­ciókhoz képest megfelelő és üzletileg sikeres volt, kifogásolja azonban, hogy nem készült átfogó felmérés a bank jövőbeli szerepére, a gyorsított részvényértékesítést végző tanácsadó kiválasztása és a tranzakció nem volt átlátható, valamint a B sorozatú részvények megvásárlásakor az ÁPV nem érvényesítette teljeskörűen az érdekeit. Alig lett kisebb az állam 2007-ben A vártnál sokkal jobban sikerült csökkenteni az áht-hiányt 2007-ben, hiszen a deficit 5,5 százalékra csökkent - derül ki a most benyújtott zárszámadási törvényjavaslatból. Ez nem az állami és a szociális kiadások lefaragásának, hanem az adóprés növelésének köszönhető. Az államháztartás hiánya 2007-ben - az önkormányzatokkal együtt - 1361,4 milliárd forint lett, szemben az eredetileg tervezett 1752 milliárd forinttal. Az uniós statisztika szerint ez a 25373,9 milliárd forintos GDP 5,5 százaléka, ami az előző évhez képest 3,5 százalékos javulás - derül ki a kormány által pénteken benyújtott zárszámadásból. A 2006 nyarán indított fiskális megszorítás nyomán a költségvetés keresletszűkítő hatása megha­ladta a GDP három százalékát, emiatt érthető, hogy a gazdasági növekedés 2007-ben csupán 1,7 százalék volt - olvasható az indoklásban. A vártnál kisebb deficit dacára tavaly tovább nőtt a GDP-arányos adósság. Az államház­tartás 2007 decemberében 16 735 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, ami bőven meghaladja egyévi bevételeit, illetve eléri a GDP 66 százalékát. Az áht-n belül a költségvetés 1398,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami messze elmarad az eredetileg tervezett 1656 milliárd forinttól, ám 10 milliárddal több az előzetesen januárban közöltnél. A költségvetési intézmények belső elszámolása emelte a hiányt, ugyanis azok kiadásai magasabbak, míg a bevételek kissé alacsonyabbak lettek az előzetes adatoknál. A központi intézményeknél 2007-ben jelentős létszámcsökkentés volt: a zárszámadási adatok szerint összesen 251,9 ezer közalkalmazott és köztisztviselő dolgozott a központi államappa­rátusban, ez 15 ezer fővel kisebb az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére érdemben nem csökkent az állami működésre költött pénzek mértéke: amíg 2006-ban a GDP 7,6 százaléka ment el az állami funkciókra, addig tavaly 7,5 százalék. A jóléti kiadások pedig bár a tervezettnél szerényebb mértékben, de jelentősen csökkentek: e költések a GDP 30,9 százalékára rúgtak, ami 1,2 száza­lékponttal alacsonyabb a 2008-asnál. Eddig is tudható volt, de a PM most már számokkal is alátámasztja, hogy 2006-2007-ben a tervezettnél kisebb költségvetési hiány nem az olcsóbban működő államnak, hanem a túltel­jesült adóbevételeknek köszönhető: 2007-ben a GDP 45,8 százalékát vonta el az állam a gazdaságtól, míg a jövedelem­centralizáció a 2006-os 44 százalékról 45,8 százalékra emelkedett. PAPP ZSOLT ► Az uniós csatlakozás nagy nyertese volt tavaly a költségvetés, ugyanis 189,5 milliárd forint befizetéssel szemben 455 milliárd forint kifizetés állt. Az uniós kifizetések jelentősen javították a finanszírozást, mivel sok pénz átme­netileg a kincstárnál maradt, így a támogatások kifizetése las­sabban haladt a tervezettnél. AZ ÁHT ÉS ALRENDSZEREINEK EGYENLEGE (MILLIÁRD FORINT) 2006 2007 (terv) 2007 (tény) 2008 (várható) Központi költségvetés -1961,6 -1656,5 -1398,1 -1031,8 Elkülönített pénzalapok 49,9 15,9 62,9 5,1 Tb-alapok -130,7 -27,4 27,6 -5,6 Önkormányzatok -156,5 -84­­53,8­ Államháztartás -2199,0 -1752,0 -1361,4 -1032,3* * önkormányzatok nélkül Forrás: zárszámadás Nem képes néhány cég húzni a növekedést A potenciális növekedési üte­met többnyire a foglalkoztatás, a beruházás és a termelékeny­ség alakulásából becsülik meg. A múlt csütörtökön kiderült, hogy az első negyedévben tovább csökkent a foglalkoztatottak száma és pénteken a második negyedéves beruházási adat sem volt biztató - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Egy év alatt ugyanis 2,1 százalékkal csök­kent az állóeszköz-beruházások mértéke. E mögött elsősorban a két leg­nagyobb arányban fejlesztő szek­tor visszafogott teljesítménye áll. Az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazat ugyanis 11,7 százalékkal kevesebb állóeszközt hozott létre, mint egy éve. A la­káscélú építkezések továbbra is visszafogottak voltak, és az amúgy jól teljesítő kereskedelmi ingatlan­­beruházások sem dübörögtek annyira, mint az elmúlt években - mondta Suppan. Az ingatlanpiaci válságot követő óvatos kölcsönök ugyanis jelentősen megnövelték a leginkább hitelből finanszíro­zott terület forrásköltségeit. A feldolgozóipari fejlesztések 2,4 százalékos csökkenése mögött pedig elsősorban a Hankook be­ruházásai okozta magas tavalyi bázis áll. E két terület a felét lefedi a beruházásoknak, amelyhez to­vábbi 10 százalékpontot ad hozzá az állami szféra, ami szintén lefele húzta a mutatót. A szállítás és a kereskedelem ugyan szépen teljesített, ám e mögött elsősorban csak egyes beruházások állnak. A következő hónapokban ugyan szintén lesz­nek jelentős volumenű beruházá­sok - mint amilyen a Mercedesé -, azonban az elmúlt hónapokban több nagyobb vállalat is a fejlesz­tések visszafogását jelentette be. A gazdasági növekedést különben sem lehet mindössze néhány vál­lalat megaprojektjére alapozni. A külső környezet eközben folyamatosan borúsabbá válik, ez tükröződik többek között a járműgyártás beruházásainak elmaradásában. A fogyasztás alakulásának az üteme azonban a második félévben végre kijöhet a gödörből, s ez ösztönözheti majd az ágazatokat. Ezzel párhuzamo­san a beruházások volumene is­mét meghaladhatja az előző évit, ám 2008 egésze várhatóan csak kevéssel lesz jobb, mint 2007-ben - véli Suppan, aki szerint jövőre nem kizárt akár a 4 százalékos dinamika is, azonban ezzel a magyar gazdaság még mindig elmarad a régióban általános két számjegyű ütemtől. PINTÉR ANDRÁS A BERUHÁZÁSOK VOLUMENE (ELŐZŐ ÉVI 100) 2003.1. 2008.11. Forrás: KSH Az SZDSZ komolyan gondolja a nemet Elvetette Gyurcsány Ferenc kor­mányfő adócsomagját az SZDSZ ügyvivői testülete. Részeiben és egészében is szakmailag megala­pozatlannak tartják a javaslatot - mondta lapunknak Horn Gábor ügyvivő. Erre példa, hogy a gazdaság kifehérítése a pénzügyminiszter egy korábbi nyilat­kozata szerint sem hozhat többet évente 50-70 milliárd forint­nál, tehát nem várha­tó 1000 milliárd fo­rint három év alatt, ahogy a program­­ feltételezi, miköz­­­­ben erre alapoz­va csökkentené a költségvetési bevételeket. Horn szerint közte­­her-viselési reformprogramjuk 2006 óta ismert, annak része a kiadáscsökkentés, mint ahogy a rászorultsági elv érvényesítése is. Lényegében ez a párt válasza a szocialista politikusok kérésére, hogy az SZDSZ ismertesse adó­­csökkentési javaslatait. Az ügyvivő komolytalannak tartja a szakértői találgatásokat arról, hogy a párt újratárgyalná a koalíciót, ha nem Gyurcsány lenne a kormányfő, illetve tak­tikáznának a költségvetés és­­ adótörvények elfogadása­kor. Mielőtt látnák a be­terjesztett törvényjavas­latokat, nem mondanak sem igent, sem nemet, de Horn most úgy látja, nem abba az irányba haladnak a folyama­tok, hogy az SZDSZ számára elfogadható költségvetési és adójavaslattal áll elő a kisebbségi kabinet. A részkérdések között­­felmerült, hogy a liberálisok támogatnák a kormány oktatási programját. Horn szerint ez sem egyértelmű: az iskolafelújítási program például túlhangsúlyo­zott, holott az oktatás alapprob­lémái nem infrastrukturálisak, hanem tartalmiak. KOMÓCSIN SÁNDOR Máris bezárt az újpesti Interfruct áruház Kft. a duplájára - négyzetméte­renként 12 euróra - akarta emelni a bérleti díjat. Az osztrák tulaj­donban levő ingatlanos cég veze­tője, Marcus Hammerle lapunk­nak elmondta: az Interfructtal kötött bérleti szerződést felmond­ták, a Star Tradinggel pedig nem tudtak megállapodni. Az áruház további hasznosításáról ezen a héten döntenek. A Reál-lánchoz tartozó magyar bérlőtől meg­tudtuk, hogy ők az Interfructtal szerződtek és átvették a dolgozó­. Az Interfruct cash and carry láncot az SCD vásárolta fel, amely az ingatlanokat - a fenti két áruház kivételével - egy angol cégnek, a Dawnay Day Carpathian Plc-nek adta el tavaly mintegy 20 milliárd forintért, és 15 éves visszabérlésre vállaltak kötelezettséget, évi 1,5 milliárd forint értékben. Ezt követően az Interfruct kereskedelmi egységeit az SCD a Calslane cégnek értékesítette. Az Interfact-hálózat július végén összes egységét bezárta, a hivatalos indoklás szerint átalakítás és árufeltöltés miatt (Napi, 2008. július 24.). üzlet továbbra is nyitva marad, az újpestit bezárták. Lapunk értesülése szerint a kft. azért kényszerült erre a lépésre, mert az épület tulajdonosa, az FBG 2 Ingatlan és Vagyonkezelő kft is. Az üzletet jelentős beru­házással átalakították és áruval feltöltve nyitották meg. Emiatt a váratlan felmondást valószínűleg jogi útra terelik. SZAKONYI PÉTER Alig indult el, máris bezárták az újpesti Interfruct áruházat. A bajba került kereskedőcég új, 6600 négyzetméteres üzletét alig két hete adták át, ma azonban már nem nyit ki. Ennek oka az, hogy az épület tulajdonosa és az albérlő Star Trading Kft. cég nem tudott megállapodni a bérleti díjról. A Reál-csoport­hoz tartozó cég a nyár folyamán két egykori Interfruct áruház átvételéről és újranyitásáról ál­lapodott meg, de míg az óbudai J----------------------------------------------------------------------------------L A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. n___­___________________________________________________r

Next