Napi Gazdaság, 2008. december (18. évfolyam, 232-251. szám)
2008-12-01 / 232. szám
Ez még nem a mélypont a beruházásoknál Miután megjelent a vártnál jóval rosszabb előzetes harmadik negyedéves GDP-adat, sejteni lehetett, hogy a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-állomány alakulása is alulmúlta a korábbi prognózisokat. Ezt megerősítette a pénteken megjelent KSH- adat, amely továbbra is a beruházások előző évinél gyengébb teljesítményéről számolt be. A 2,3 százalékos csökkenésnél ugyan volt már rosszabb érték is az idén, azonban ez még mindig kifejezetten alacsonynak számít. A fejlesztések **-éredét adó felezóipar bázist ,umigyártási tedő tavalyi egyszeri tételek jelentősen feltornázták, azonban ez önmagában még nem indokolna 1,6 százalékos csökkenést. Az ágazati trend ugyan fokozatos javulást mutat, az elsősorban az eurózóna országaiba irányuló termelés viszont nem vetít előre semmi biztatót - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Egyes szektorokban volt jele némi javulásnak, ám ezek mögött feltehetőleg egyszeri hatások állnak. Az építőipar sokáig nem tartja majd a mostani 15 százalék feletti ütemét, valamint a nemzetgazdasági beruházásoknak további egynegyedét jelentő ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások sem maradnak sokáig a pozitív tartományban. Az ingatlanszektor kifejezetten érzékenyen reagált a válságra, és ezt csak súlyosbította a devizahitelezések befagyása. Jelenleg a lakáscélú építkezéseken túl az ipari objektumoknál és logisztikai központoknál sem várhatók nagyszabású projektek, inkább a korábban már megépített ingatlanok értékesítésére koncentrál majd a szektor. A pénzügyi közvetítésnél tapasztalt 15,5 százalékos visszaesés szintén nem szorul magyarázatra. A versenyszféra oldaláról a kilátások egy cseppet sem biztatóak, az állami kiadások viszszafogottsága pedig nem okoz meglepetést - tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője, aki legkorábban 2010-re várja a beruházások élénkülését. Az eurózóna 2009 második felétől gyorsulhat, és ez a magyar gazdaságot is felpörgetheti. A mostani bizonytalan környezetben azonban komoly kockázata van a globális receszszió elhúzódásának, az élénkülés eltolódása egyáltalán nem lenne meglepő. Hasonlóan vélekedik Bebesy is, aki a mostani beruházási adat láttán szkeptikusan megjegyezte: ennél rosszabb számokat is láthatunk majd. A jövőben az EU-s pénzek és a kecskeméti Mercedes-üzemhez kötődő építkezések feltornázhatják a mutatót, azonban strukturálisan semmit sem látni, ami 2009-ben a fejlesztések élénkítésére ösztönözné a vállalatokat. PINTÉR ANDRÁS a pinter@napi.hu ► Ennél rosszabb számokat is láthatunk majd. MA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ Az önkormányzati tárca a költségvetési vita nyertese A kormány márciusban elkészítette a minisztériumok 2009-2011 közötti támogatási kereteit, ami elvben a mindenkori költségvetések alapja lett volna. A tervek szerint ezektől a keretszámoktól nem lehetett volna felfelé eltérni. A pénzügyi válság miatt a kormány a konvergenciaprogramban elhatározott mértéknél is gyorsabban csökkentette a költségvetési kiadásokat - olyan egyszeri megszorításokkal, mint a 13. havi illetmények eltörlése vagy a bérek befagyasztása -, így a támogatási keretek rendre kisebbek lettek a 2008 tavaszán tervezett mértéknél. A minisztériumok támogatási keretei a 2008. tavaszi tervekhez képest összesen 184 milliárd forinttal csökkentek, 2167 milliárd forintra rúgnak, ami messze elmarad a 2010-es tervektől is. Főként az említett kiadások csökkentésének köszönhetően jövőre bőven a maastrichti három százalék alá mérséklődik az államháztartás hiánya, és a tervek szerint a GDP 2,6 százaléka lesz. Egy nagy nyertese lehet a 2009-es költségvetésnek - amennyiben a nyereséget a minisztériumok által felügyelt milliárdokon értjük. Az önkormányzati tárca a tavasszal tervezett 79,9 milliárd forintos kerettel szemben bő tízmilliárd forinttal több, 91,5 milliárdos költségvetési támogatással kalkulálhat a múlt kedden elfogadott - immár kőbe vésett - költségvetési keretszámok alapján. A megszorítások persze itt is nyomot hagynak, nem fizetnek 2009-ben 13. havi bért. Viszont a tárcához került az időközben bevezetett Robin Hood-adó, vagyis az energiaszolgáltatókra kivetendő plusz nyolcszázalékos céges különadó. Ha az önkormányzati tárcát nevezzük a költségvetési vita nyertesének, úgy a honvédelmi tárca veszítette a legtöbbet a vitában - most nem számolva az erőteljes átszervezésen átesett és földarabolt gazdasági minisztériummal. A Honvédelmi Minisztérium a tavaszi elképzelések szerint még 323 milliárd forintos támogatási keretre számíthatott volna, ám a szavazások után ez az összeg 277 milliárd forintra mérséklődött. Hasonló mértékű - mintegy 33 milliárd forintos - elvonás vár az igazságügyi tárcára, ami főleg a jelentős létszámú rendőrség és büntetés-végrehajtás bérköltségeinek csökkenésével magyarázható. PAPP ZSOLT Egységesítik a járulékalapokat Az országgyűlés ma este várhatóan elfogadja a 2009-es költségvetést megalapozó salátatörvényt. Miután a költségvetési módosító javaslatok szavazásakor a múlt héten kiderült, hogy a kormánynak akár az SZDSZ-frakció nélkül is többsége van parlamentben - köszönhetően a független képviselőknek -, a törvénycsomag elfogadása borítékolható. A salátatörvény legismertebb mó- DÖNTÉSEK dosítása minden bizonnyal a 13. havi nyugdíj jövő évi kifizetésének megszorítása: ezt a pluszjuttatást jövőre csak a nyugdíjkorhatárt ténylegesen betöltött nyugdíjasok kapják, az ellátás összegét pedig havi nyolcvanezer forintban maximálták, vagyis akinek ennél magasabb a havi járadéka, az is csak évi plusz nyolcvanezer forintra számíthat. Nem változik az a szabály, miszerint a pluszjárandóságot két részletben fizetik. A költségvetési megszorító intézkedések részeként ez a törvénycsomag rendelkezik arról is, hogy a nyugdíjkorrekciós program jövő évi lépései (vagyis a nyugdíjemelések) szeptember elsején lépnek hatályba, csakúgy, mint az eddig szokásos családipótlék-emelések, amelynek mértéke 4,5 százalék lesz. A ma esti szavazással lép hatályba a munkáltatók adminisztrációs terheit mérséklő intézkedés is, amely szerint januártól a szakképzési, illetve a munkaerő-piaci alapba fizetendő munkaadói járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A költségvetést megalapozó törvények között szerepel a földgáztörvény szociális célú módosítása. E szerint a „védendő” fogyasztót - azaz a szociálisan rászoruló természetes vagy jogi személyt - nem fizetés esetén sem lehet végleg kizárni a gázszolgáltatásból. Ilyenkor a szolgáltató egyet tehet: a saját költségén mérőt szerel fel e fogyasztónál, akinek előre kell kifizetnie a szolgáltatás és a kifizetett összeg mértékéig fogyaszthat földgázt. napi KORLÁTOZZÁK a 13. havi nyugdíjat EGYSÉGESÍTIK a járulékokat NEM FIZETŐ földgázfogyasztók is kapnak szolgáltatást 1 2 3 ÖTÖDÉRE ESETT A CÉGES HITELFELVÉTEL Ütemesen apadnak a magánvagyonok Októberben a háztartások és a cégek összesített nettó hitelfelvétele is csökkent - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétett adataiból. A Magyarországon igazán ebben a hónapban érzékelhető válság és az ebből fakadó forrásszűke miatt ennek ellenkezője lett volna meglepő. Részletesebben vizsgálva azonban a jegybanki számok mutatnak néhány, nem a vártnak megfelelő folyamatot is. Ilyen például, hogy a magánszemélyek devizahitelfelvétele ugyan alacsonyabb lett a szeptemberinél, de a visszaesés mindössze 5,2 százalékot tett ki a nem csekély előző havi adathoz képest. A devizahitelezési korlátozások ugyan csak a hónap közepén kezdődtek, de a bankok hitelezési hajlandóságának mérséklődéséről már korábban is szóltak hírek. Az októberi számok beigazolták viszont, hogy elsőként a vállalatok finanszírozása kezdett akadozni. A céges nettó hitelfelvétel a szeptemberinek majdnem ötödére apadt. Érdekesség azonban itt is akad. Az MNB közleménye szerint a nettó forinthitel-tranzakciók jelentős nagyságrendű nettó törlesztést mutattak, míg a nettó devizahitel-felvétel az előző hónaphoz képest csaknem megkétszereződött. Gyanítható, hogy akadtak cégek, amelyek forinthitelüket váltották át devizára. Ez a gyenge forint, a kamatkockázat (a jegybank október 22-én emelte 3 százalékponttal a forintkamatot) miatt logikus lépés, csodálkozni legfeljebb azon lehet, hogy a bankok ebben partnerek voltak. Furcsaság a betétek esetében is akad, miközben az alapvető folyamatok itt is a vártnak megfelelően alakultak: a szezonálisan igazított nettó betéttranzakciók a háztartásoknál és a cégeknél is a forintbetéteknél nettó betételhelyezést, a devizabetéteknél viszont igen erős nettó betétkivonást mutattak. Összességben a cégek betétállománya mégis 133,5 milliárd forinttal csökkent, az agresszív banki betétakciók pedig a magánszemélyeket sem ösztönözték megtakarításra. A háztartások összesített nettó betételhelyezése mindössze négymilliárd forintra rúgott, egy olyan időszakban, amikor a befektetési jegyeknél is jelentős volt a nettó pénzkivonás. A háztartások vagyona így alighanem ütemesen tovább csökkent. A harmadik negyedév végén már erről a korábban példátlan fejleményről tanúskodtak a számok. Persze mindez nem független az árfolyamok mozgásától, októberben ugyanis a devizahitelek nyitó állományát 16,1 százalékkal (686,7 milliárd forinttal) növelte önmagában a forint gyengülése. Októberben - mint azt az MNB megjegyzi - a hitelintézetek külföldi kötelezettségei a mérlegfőösszeg 32,77 százalékára nőttek. B. VARGA JUDIT : Októberben az átlagos hitel- és betéti kamatlábak öszszességében emelkedtek. A háztartások lekötött forintbetétei esetében az új szerződések szezonálisan igazított értéke jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest. A háztartásoknak nyújtott svájcifrank-hitelek új szerződéses összege a legtöbb hiteltípus esetében csökkent, a lakáscélú hitelek esetében ugyanakkor növekedést jeleznek a számok. NETTÓ HITELFELVÉTEL 2008 (MILLIÁRD FORINT) Augusztus Szeptember Október Háztartások 102,1 121,3 98,1 Cégek 43,3 78,8 16,0 Önkormányzatok10,6 -13,3 1,3 Forrás: MNB Öt pályázó a frekvenciákra Öt cég adott be pályázatot a 450 MHz-es frekvencia hasznosítására, valamint arra a két 26 GHz-es frekvenciacsomagra, amelyekre péntek délig lehetett jelentkezni - jelentette be a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A 450 MHz-es frekvenciára két cég, a 26 GHz-es csomagok közül a D jelűre egy, az E jelűre pedig két vállalat adott be pályázati anyagot. A 450 MHzes pályázat eredményeképpen egy olyan új szolgáltató jelenhet meg, amely elsősorban a ritkán lakott területek és települések vezeték nélküli szélessávú internetellátását javíthatja. A 26 GHz-es frekvenciatartomány a mobilszolgáltatók, illetve más piaci szereplők vagy akár nagyvállalatok belső infrastruktúrájának fejlesztésében tölthet be fontos szerepet és hozzájárulhat a hazai vezeték nélküli szélessávú internetlefedettség növeléséhez. NAPI Az Erste Befektetési Zrt. tájékoztatása Üzletszabályzatának módosításáról Az Erste Befektetési Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., tev. eng. szám: 111/75.005-19/2002, tőzsdetagság: BÉT Rt., Deutsche Börse AG) közzéteszi, hogy 2008. december 1 jével módosítja Üzletszabályzatát, amely alapján a formanyomtatványok kiegészültek az ügyfélkategória átminősítéssel kapcsolatban, valamint az egyes befektetési jegyekkel összefüggésben új adásvételi szerződésekkel és egy jegyzéshez kapcsolódó befektetési hitelszerződéssel. A módosított Üzletszabályzatot és mellékleteit megtekinthetik központi ügyfélszolgálati irodánkban vagy ügynökhálózati egységeinknél. Kérjük, hogy a módosított Üzletszabályzatot, mellékleteit és hirdetményeket - saját érdekükben - gondosan tanulmányozzák át. Amennyiben bármilyen kérdésük felmerül, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. A módosított üzletszabályzat 2008. november 28. napjától __ ___ m elérhető a Társaság ügyfélszolgálatán és ügynökhálózatának CDCTC m ügyfélfogadásra nyitva álló irodáiban, valamint internetes ■ ■■ oldalán. BEFEKTETÉSI ZRT. J . A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.