Napi Gazdaság, 2008. december (18. évfolyam, 232-251. szám)

2008-12-01 / 232. szám

­ Ez még nem a mélypont a beruházásoknál Miután megjelent a vártnál jóval rosszabb előzetes harma­dik negyedéves GDP-adat, sej­teni lehetett, hogy a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-állomány alakulása is alulmúlta a korábbi prognózisokat. Ezt megerősítet­te a pénteken megjelent KSH- adat, amely továbbra is a beruházások előző évinél gyengébb telje­sítményéről számolt be. A 2,3 százalékos csökkenésnél ugyan volt már rosszabb érték is az idén, azonban ez még mindig kifeje­zetten alacsonynak számít. A fejlesztések **-éredét adó fel­­ezóipar bázi­st ,umigyártás­­i tedő tavalyi egyszeri tételek jelentősen feltor­názták, azonban ez önmagában még nem indokolna 1,6 százalé­kos csökkenést. Az ágazati trend ugyan fokozatos javulást mutat, az elsősorban az eurózóna orszá­gaiba irányuló termelés viszont nem vetít előre semmi biztatót - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Egyes szektorokban volt jele némi javulásnak, ám ezek mögött feltehetőleg egyszeri hatások állnak. Az építőipar sokáig nem tartja majd a mostani 15 százalék feletti üte­mét, valamint a nemzetgazdasá­gi beruházások­nak további egy­negyedét jelentő ingatlanügyle­tek és gazdasági szolgáltatások sem maradnak sokáig a pozitív tartományban. Az ingatlan­­szektor kifejezetten érzékenyen reagált a válságra, és ezt csak súlyosbította a devizahitelezé­sek befagyása. Jelenleg a lakás­célú építkezéseken túl az ipari objektumoknál és logisztikai központoknál sem várhatók nagyszabású projektek, inkább a korábban már megépített in­gatlanok értékesítésére koncent­rál majd a szektor. A pénzügyi közvetítésnél tapasztalt 15,5 százalékos visszaesés szintén nem szorul magyarázatra. A versenyszféra oldaláról a kilátások egy cseppet sem biz­tatóak, az állami kiadások visz­­szafogottsága pedig nem okoz meglepetést - tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője, aki legkoráb­ban 2010-re várja a beruházások élénkülését. Az eurózóna 2009 második felétől gyorsulhat, és ez a magyar gazdaságot is felpör­getheti. A mostani bizonytalan környezetben azonban komoly kockázata van a globális recesz­­szió elhúzódásának, az élénkülés eltolódása egyáltalán nem lenne meglepő. Hasonlóan vélekedik Bebesy is, aki a mostani beruházási adat láttán szkeptikusan megjegyez­te: ennél rosszabb számokat is láthatunk majd. A jövőben az EU-s pénzek és a kecskeméti Mercedes-üzemhez kötődő épít­kezések feltornázhatják a mu­tatót, azonban strukturálisan semmit sem látni, ami 2009-ben a fejlesztések élénkítésére ösztö­nözné a vállalatokat. PINTÉR ANDRÁS a pinter@napi.hu ► Ennél rosszabb számokat is látha­tunk majd. MA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ Az önkormányzati tárca a költségvetési vita nyertese A kormány márciusban elkészítette a mi­nisztériumok 2009-2011 közötti támogatási kereteit, ami elvben a mindenkori költség­­vetések alapja lett volna. A tervek szerint ezektől a keretszámoktól nem lehetett volna felfelé eltérni. A pénzügyi válság miatt a kormány a konvergenciaprogramban elhatá­rozott mértéknél is gyorsabban csökkentette a költségvetési kiadásokat - olyan egyszeri megszorításokkal, mint a 13. havi illetmé­nyek eltörlése vagy a bérek befagyasztása -, így a támogatási keretek rendre kisebbek lettek a 2008 tavaszán tervezett mértéknél. A minisztériumok támogatási keretei a 2008. tavaszi tervekhez képest összesen 184 milliárd forinttal csökkentek, 2167 milli­árd forintra rúgnak, ami messze elmarad a 2010-es tervektől is. Főként az említett kiadások csökkentésének köszönhetően jö­vőre bőven a maastrichti három százalék alá mérséklődik az államháztartás hiánya, és a tervek szerint a GDP 2,6 százaléka lesz. Egy nagy nyertese lehet a 2009-es költségve­tésnek - amennyiben a nyereséget a miniszté­riumok által felügyelt milliárdokon értjük. Az önkormányzati tárca a tavasszal tervezett 79,9 milliárd forintos kerettel szemben bő tízmil­­liárd forinttal több, 91,5 milliárdos költségve­tési támogatással kalkulálhat a múlt kedden elfogadott - immár kőbe vésett - költségvetési keretszámok alapján. A megszorítások persze itt is nyomot hagynak, nem fizetnek 2009-ben 13. havi bért. Viszont a tárcához került az idő­közben bevezetett Robin Hood-adó, vagyis az energiaszolgáltatókra kivetendő plusz nyolc­­százalékos céges különadó. Ha az önkormányzati tárcát nevezzük a költségvetési vita nyertesének, úgy a honvédel­mi tárca veszítette a legtöbbet a vitában - most nem számolva az erőteljes átszervezésen átesett és földarabolt gazdasági minisztériummal. A Honvédelmi Minisztérium a tavaszi elképze­lések szerint még 323 milliárd forintos támo­gatási keretre számíthatott volna, ám a szava­zások után ez az összeg 277 milliárd forintra mérséklődött. Hasonló mértékű - mintegy 33 milliárd forintos - elvonás vár az igazságügyi tárcára, ami főleg a jelentős létszámú rendőr­ség és büntetés-végrehajtás bérköltségeinek csökkenésével magyarázható. PAPP ZSOLT Egységesítik a járulékalapokat Az országgyűlés ma este várhatóan elfogadja a 2009-es költségvetést megalapozó salátatörvényt. Miután a költségvetési módosító javasla­tok szavazásakor a múlt héten kiderült, hogy a kormánynak akár az SZDSZ-frakció nélkül is többsége van parlamentben - köszönhetően a független képviselőknek -, a törvénycsomag elfoga­dása borítékolható. A salátatörvény legismertebb mó- DÖNTÉSEK dosítása minden bizonnyal a 13. havi nyugdíj jövő évi kifizetésének megszorítása: ezt a pluszjuttatást jövőre csak a nyugdíjkorhatárt ténylegesen betöltött nyugdí­jasok kapják, az ellátás összegét pedig havi nyolcvanezer forintban maximálták, vagyis akinek ennél magasabb a havi járadéka, az is csak évi plusz nyolcvanezer forintra számíthat. Nem változik az a szabály, miszerint a plusz­járandóságot két részletben fizetik. A költségvetési megszorító intézkedések részeként ez a törvénycsomag rendelkezik arról is, hogy a nyug­díjkorrekciós program jövő évi lépései (vagyis a nyugdíjemelések) szeptember elsején lépnek hatályba, csakúgy, mint az eddig szokásos családipótlék-emelések, amelynek mértéke 4,5 százalék lesz. A ma esti szavazással lép hatályba a munkáltatók adminisztrációs terheit mérsék­lő intézkedés is, amely szerint januártól a szakképzési, illetve a munkaerő-piaci alapba fizetendő munkaadói járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A költségvetést megalapozó törvé­nyek között szerepel a földgáztörvény szociális célú módosítása. E szerint a „védendő” fogyasztót - azaz a szociálisan rászoruló természetes vagy jogi személyt - nem fizetés esetén sem lehet végleg kizárni a gáz­szolgáltatásból. Ilyenkor a szolgáltató egyet tehet: a saját költségén mérőt szerel fel e fogyasztónál, akinek előre kell kifizetnie a szolgáltatás és a kifizetett összeg mértékéig fogyaszthat földgázt. napi KORLÁTOZZÁK a 13. havi nyugdíjat EGYSÉGESÍTIK a járulékokat NEM FIZETŐ földgáz­fogyasztók is kapnak szolgáltatást 1 2 3 ÖTÖDÉRE ESETT A CÉGES HITELFELVÉTEL Ütemesen apadnak a magánvagyonok Októberben a háztartások és a cégek összesített nettó hitel­­felvétele is csökkent - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétett adataiból. A Magyaror­szágon igazán ebben a hónapban érzékelhető válság és az ebből fakadó forrásszűke miatt ennek ellenkezője lett volna meglepő. Részletesebben vizsgálva azonban a jegybanki számok mutatnak néhány, nem a vártnak megfelelő folyamatot is. Ilyen például, hogy a magánszemélyek devizahitel­felvétele ugyan alacsonyabb lett a szeptemberinél, de a visszaesés mindössze 5,2 százalékot tett ki a nem csekély előző havi adat­hoz képest. A devizahitelezési korlátozások ugyan csak a hónap közepén kezdődtek, de a bankok hitelezési hajlandóságának mérséklődéséről már ko­rábban is szóltak hírek. Az októberi számok be­igazolták viszont, hogy elsőként a vállalatok finan­szírozása kezdett akadozni. A céges nettó hitelfelvétel a szeptemberinek majdnem ötö­dére apadt. Érdekesség azonban itt is akad. Az MNB közleménye szerint a nettó forinthitel-tranz­akciók jelentős nagyságrendű nettó törlesztést mutattak, míg a nettó devizahitel-felvétel az előző hónaphoz képest csaknem meg­kétszereződött. Gyanítható, hogy akadtak cégek, amelyek forinthi­telüket váltották át devizára. Ez a gyenge forint, a kamatkockázat (a jegybank október 22-én emelte 3 százalékponttal a forintkamatot) miatt logikus lépés, csodálkozni legfeljebb azon lehet, hogy a ban­kok ebben partnerek voltak. Furcsaság a betétek esetében is akad, miközben az alapvető folyamatok itt is a vártnak meg­felelően alakultak: a szezonálisan igazított nettó betéttranzakciók a háztartásoknál és a cégeknél is a forintbetéteknél nettó beté­telhelyezést, a devizabetéteknél viszont igen erős nettó betétki­vonást mutattak. Összességben a cégek betétállománya mégis 133,5 milliárd forinttal csökkent, az agresszív banki betétakciók pedig a magánszemélyeket sem ösztönözték megtakarításra. A háztartások összesített net­tó betételhelyezése mindössze négymilliárd forintra rúgott, egy olyan időszakban, amikor a befektetési jegyeknél is jelentős volt a nettó pénzkivonás. A ház­tartások vagyona így alighanem ütemesen tovább csökkent. A harmadik negyedév végén már erről a korábban példátlan fejle­ményről tanúskodtak a számok. Persze mindez nem független az árfolyamok mozgásától, október­ben ugyanis a devizahitelek nyi­tó állományát 16,1 százalékkal (686,7 milliárd forinttal) növelte önmagában a forint gyengülése. Októberben - mint azt az MNB megjegyzi - a hitelinté­zetek külföldi kötelezettségei a mérlegfőösszeg 32,77 százalékára nőttek. B. VARGA JUDIT : Októberben az átlagos hitel- és betéti kamatlábak ösz­­szességében emelkedtek. A háztartások lekötött forint­betétei esetében az új szerződések szezonálisan igazí­tott értéke jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest. A háztartásoknak nyújtott svájcifrank-hitelek új szerződéses összege a legtöbb hiteltípus esetében csökkent, a lakás­célú hitelek esetében ugyanakkor növekedést jeleznek a számok. NETTÓ HITELFELVÉTEL 2008 (MILLIÁRD FORINT) Augusztus Szeptember Október Háztartások 102,1 121,3 98,1 Cégek 43,3 78,8 16,0 Önkormányzatok­­10,6 -13,3 1,3 Forrás: MNB Öt pályázó a frekvenciákra Öt cég adott be pályázatot a 450 MHz-es frekvencia hasz­nosítására, valamint arra a két 26 GHz-es frekvenciacsomagra, amelyekre péntek délig lehe­tett jelentkezni - jelentette be a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A 450 MHz-es frekven­ciára két cég, a 26 GHz-es cso­magok közül a D jelűre egy, az E jelűre pedig két vállalat adott be pályázati anyagot. A 450 MHz­­es pályázat eredményeképpen egy olyan új szolgáltató jelenhet meg, amely elsősorban a rit­kán lakott területek és telepü­lések vezeték nélküli szélessávú internetellátását javíthatja. A 26 GHz-es frekvenciatartomány a mobilszolgáltatók, illetve más piaci szereplők vagy akár nagy­­vállalatok belső infrastruktú­rájának fejlesztésében tölthet be fontos szerepet és hozzájá­rulhat a hazai vezeték nélküli szélessávú internetlefedettség növeléséhez. NAPI Az Erste Befektetési Zrt. tájékoztatása Üzletszabályzatának módosításáról Az Erste Befektetési Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., tev. eng. szám: 111/75.005-19/2002, tőzsdetagság: BÉT Rt., Deutsche Börse AG) közzéteszi, hogy 2008. december 1 jével módosítja Üzletszabályzatát, amely alapján a formanyomtatványok kiegészültek az ügyfélkategória átminősítéssel kapcsolatban, valamint az egyes befektetési jegyekkel összefüggésben új adásvételi szerződésekkel és egy jegyzéshez kapcsolódó befektetési hitelszerződéssel. A módosított Üzletszabályzatot és mellékleteit megtekinthetik központi ügyfélszolgálati irodánkban vagy ügynökhálózati egységeinknél. Kérjük, hogy a módosított Üzletszabályzatot, mellékleteit és hirdetményeket - saját érdekükben - gondosan tanulmányozzák át. Amennyiben bármilyen kérdésük felmerül, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. A módosított üzletszabályzat 2008. november 28. napjától __ ___ m elérhető a Társaság ügyfélszolgálatán és ügynökhálózatának CDCTC m ügyfélfogadásra nyitva álló irodáiban, valamint internetes ■ ■■ oldalán. BEFEKTETÉSI ZRT. J . A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.

Next