Napi Gazdaság, 2009. március (19. évfolyam, 41-62. szám)

2009-03-02 / 41. szám

JÓL TÖRLESZTENEK A DIÁKHITELESEK A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezi, hogy a pályájukat megkezdő volt egyetemis­ták, főiskolások az indulásukat követő két évig csak havi 4000 forintot fizessenek vissza korábban felvett diákhitelükből -jelentette ki Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke. A javaslat alig jelent érdemi változást, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztőrészlet az előző évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka. (Kivételt képeznek a költségtérítéses képzésben részt vevő, havi 50 ezer forintos támogatást igénylő hallgatók, akiknél 8 százalékos ez a mérték.) A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztőrészlet kiszámításának alapja a két évvel azelőtti jövedelem 6 (illetve 8) százaléka - sokak szerint ez okozhat nagyobb gondot elbocsá­tás esetén. A Diákhitel Központ szerint egyébként tavaly a 7,9 milliárd forintnyi előírt törlesztéssel szemben - ahogy évek óta - annak közel kétszerese, 14,5 milliárd forint érkezett be a törlesztési számlára a volt hitelesektől. Az idén kismértékben még nőtt is a többletbefizetés, százalékkal több diákhitelt törlesztettek tavaly 85 Zuhanó betéti, száguldó hitelkamatok Március elsejével alapvető változások léptek életbe az élelmiszerüzletekben és trafikokban forgalmazott dohánytermékek reklámozásával kapcsolatban. Az új uniós irányelveknek megfe­lelő szabályozás lényegében megtiltja a termék fogyasztó felé történő reklámozását, kizárólag az eladáshelyen jeleníthető meg a termék, de a koráb­biakkal ellentétben ezeken kizárólag a reklámozni kívánt márka, illetve azok variánsai, valamint az ár és a termék egészségtelen mivoltára való felhívás szerepelhet. A törvénynek eleget téve a cigarettaforgalmazók képviselői végigjárták az üzleteket és eltávolították az új szabályozónak nem megfelelő reklámokat. A BAT (British American Tobacco) a szabályozás bonyolultságára tekintettel külön útmutatót készített a kereskedőknek, amelyben pontokba szedi, hogy mit lehet és mit nem lehet tenni ezentúl a cigarettamárkák reklámozása során. Buzási Dániel, a BAT keres­kedelmi, marketing- és elosztási igazgatója lapunknak elmondta, a törvény betartása alapvetően a kereskedő felelőssége, ugyanakkor a reklámanyagokat jellemzően a dohánygyártók adják, ezért van szükség a gyártói közreműködésre. Az új szabályrendszer jóval túlmutat a kiskereskedelmi kreatív reklámanyagok kicserélésén. A gyártók ugyanis az utóbbi időszakban komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy a fogyasztást a szuperolcsó kategória felől a magasabb minőségű termékek felé tereljék, többek között azért, hogy Magyarország eleget te­gyen a cigaretta adótartalmának felzárkóztatására, amit az unió felé vállalt. Amennyiben a szuperolcsó kategória maradt volna az úgynevezett közkedvelt kategória (MPPC), a vállalások veszélybe kerültek volna, mert az átlagos adótartalom alapjául ez a kategória szolgál. Az alacsony bázis miatt Ma­gyarország nem tudná elérni az ezerszálankénti 64 eurós, illetve a fogyasztói árra vetített 57 százalékos közterhet. A gyártók szerint az új szabályozással a fogyasztók „átszoktatása” lényegében lehetetlenné válik, így a recesszió, illetve a jövedéki adó és az áfa várható emelése újra a szuperolcsó kategória felé terelheti a piacot. Ez a már említett uniós vállalás mellett azért is gondot jelent, mivel újra fellendülhet a feketepiac. Ezt azonban még modellezni sem lehet, mivel egyelőre nincs konkrét döntés a jövedékiadó-eme­­lés mértékéről - mondta Buzási Dániel, aki szerint ennek ellenére a gyártók a feketepiac számottevő erősödésével számolnak. HŐNYI GYULA Januárra a novemberi csúcs­hoz képest alaposan leolvadtak a felfűtött betéti forintkamatok - derül ki a Magyar Nemzeti (MNB) által közzétett adatok­ból. Az éven túli lekötésnél az átlagkamat 2,2 százalék­­ponttal vált alacsonyabbá (bár így is megközelíti a 10 száza­lékot). A csökkenés az éven belüli lejáratoknál is jelentős, 121 bázispontos volt. A ban­kok a hosszabb távra szóló takarékoskodást az év első hónapjában 7,22 százalékos átlagkamattal „díjazták”. A de­vizabetéteknél is határozottan érzékelhető a kondíciók romlá­sa. Az euróbetétek átlagkamata egyetlen hónap alatt negyed százalékponttal esett. A jegybanki adatok jól mu­tatják azt is, hogy a válság ma­gyarországi kiterjedése előtti időszakhoz viszonyítva meny­kinél. Nem sokkal csekélyebb mértékben, 620 bázisponttal nőtt ugyanebben az időszakban a személyi forinthitelek hitel­­költsége. A thm átlaga meg­haladta a 30 százalékot, amire 2004 decembere óta nem volt példa. Az átlagos thm egyéb­ként a jegybanki közlemény szerint minden devizanemben emelkedett januárban az előző év végéhez képest. A lakáshi­teleknél viszont ez a hónap a decemberihez képest már némi­­ konszolidációt hozott. Az MNB tájékoztatása szerint januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel-szer­ződéseinek értéke - elsősorban a svájcifrank-alapú konstrukci­ók jelentős visszaesése miatt. A szabad felhasználású jelzálog­­hitelek esetében mind az euró-, mind a svájcifrank-szerződések összege csökkent. December óta UNIÓS VÁLLALÁST HIÚSÍTHAT MEG AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS Lecserélték a cigarettareklámokat VÖLGYI ATTILA : Jelenleg 6-7 százalékos a dohány-feketepiac . Jelenleg soha nem látott szintre - a néhány évvel ezelőtti 25 százalékos szint­ről 6-7 százalékra - zuhant a feketepiac, köszönhetően az ellenőrző hatósá­gok munkájának. Az ukrán-magyar határt rendkívül szigorúan ellenőrzik, ám a csempészek új útvonalakat találnak, Ukrajnából példá­ul Románián vagy Szlovákián keresztül terítik az árut. ­ A lakossági betétállo­mány nettó növekedése a decemberi top után janu­árban a felére csökkent. A spórolás azonban így is meghaladja a korábbi évek átlagát. A háztartások 84,3 milliárdot helyeztek el forintbetétben, a devizabetétből vi­szont ugyanakkor 47,2 milliárdot vettek ki. A devizahitelesek tartozása januárban a forint gyengülése miatt több mint 620 milliárd forinttal nőtt. A forint esetleges térnyerése láthatóan megindult, de még botladozik. A 7,5 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel ugyanis csak a decemberi nettó 18 milliárdos törlesztéshez képest számíthat soknak, nyire megugrottak a hitelka­matok. Az áruvásárlási forint­­kölcsönök tavaly nyár óta 12 százalékponttal (!) drágultak. Durván emelkedtek a svájci­frank-alapú autóhitelek kamatai is. Itt a teljes hiteldíj (thm) 6,4 százalékponttal volt magasabb januárban a 2008. szeptembe­teljes egészében eltűntek a piac­ról a svájcifrank-személyihite­­lek, miközben az eurós személyi hitelek állománya továbbra is elhanyagolható nagyságú. Az­­ idei első hónapban a forintala­pú személyi hitelek új szerződé­ses állománya is csökkent. NAPI LAKOSSÁGI ÁLLOMÁNYOK 2009. JANUÁR (MILLIÁRD FORINT) Hitel Betét Forint 2575,4 6194,2 Deviza 5794,0 1179,9 Forrás: MNB --------------------------------------------------------------------------------------------- A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. n—­___________________________________11 L 2T g .»m. * ENSZ-BESZÁLLÍTÓVÁ VÁLHATNAK MAGYAR CÉGEK A kelet-közép-európai régióban először Ma­gyarországon szervez beszállítói konferenciát az ENSZ, március 30-31-én. Az ITD Hungary által jegyzett rendezvényen a hazai cégek régiós társaiknál korábban, első kézből értesülhetnek a lehetőségekről, feltételrendszerekről, a beszer­zések mechanizmusáról. Az ENSZ elsősorban járművek, számítástechnikai eszközök és szoft­verek, épületek és szerkezeti elemek, távközlési felszerelések, laboratóriumi eszközök, vegyipari termékek, építőanyagok és különféle szolgálta­tások beszerzésére várja a jelentkezőket. A szer­vezet 2008-ban 10,8 milliárd dollár értékben írt ki beszerzési pályázatokat. A tenderek tavaly az adminisztratív apparátus fenntartásától a béke­alakulatok ellátásáig számos területet érintettek. A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ DÍJAZTÁK A NAPI INNOVÁCIÓT A Magyar Innovációs Szövetség elnöksége idén is kiosztotta a szervezet médiadíját. A 2008-as teljesítménye alapján a díjat a Napi Gazdaság havonta, nyolc oldal terjedelemben megjelenő Napi Innováció című melléklete kapta. Az elismerést a két szerkesztőnek, Domokos Lászlónak és F. Szabó Emesének a szövetség február 27- én tartott éves közgyűlésén adta át Szabó Gábor elnök. NINCS EGYEZSÉG A RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK LAZÍTÁSÁRÓL Ma színt vallanak a munkaadók A kormány március 11-én kíván tárgyalni a miniszterelnök által bejelentett válságke­zelő csomagról, majd az érdekegyeztetés után március végén terjeszt törvényjavasla­tot a parlament elé - mondta Csizmár Gá­bor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A munkaadói oldal ma adja át álláspontját a válságkezelő csomagról, javaslataik elsősorban az állami kiadáscsök­kentésre vonatkoznak - jelentette be Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének alelnöke. A munkaadói oldal javaslatára az OÉT gazdasági bizottsága a jövő hét közepén tárgyal a javaslatokról, majd március 6-án az OÉT plenáris ülésének napirendjére kerül a válságkezelő csomag. Pénteken kiderült: újabb egyeztetésekre van szükség a munkaügyi perek költségmen­tességének visszaállításáról és a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény módosításáról. A mun­kaügyi perek kapcsán Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendé­szeti Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a tavaly indí­tott perek tapasztalatait értékelve júliusra készítenének egy komp­romisszumos javaslatot. A mun­kaadók az általános költségmentességet nem támogatják, a rászorulók költségmentességi igényét ugyanakkor elismerik. A rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény munkáltatók által sürgetett változtatása lehetővé tenné az enyhébb munkaügyi jogsértéseket elkövetett vál­lalkozások számára, hogy újra kaphassa­nak állami támogatást vagy indulhassanak közbeszerzé­sen. A szakszervezetek sze­rint azonban az eléjük tett tervezet újradefiniálná az egész szabályozást, és rövid távon egyébként sem segíte­ne a válság miatt bajba került vállalkozásokon. Szerintük a tervezet még mindig nem tesz elég hangsú­lyos különbséget a hibázó és a szándékosan vétő munkáltatók között. KISS MELINDA KATALIN kissmelinda@napi.hu Március 11-én kerülne kormány elé a válságkezelő csomag .

Next