Napi Gazdaság, 2009. november (19. évfolyam, 210-230. szám)

2009-11-02 / 210. szám

O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ_____________ MÁS AZ ÜZLETI ÉS A POLITIKAI LOGIKA Az értékteremtő kormányzás lehetőségeiről beszél­tek lengyel és magyar üzletemberek Budapesten. A Waldemar Pawlak, lengyel miniszterelnök-helyettes részvételével tartott fórumon egyetértettek abban, hogy a közép-európai politikai és üzleti szereplőknek a helyzetükből adódó különbségek ellenére jobban együtt kell működniük, ha meg akarják oldani azokat a kihívásokat, amelyek már a gazdasági válság kitörése előtt is fennálltak. A fórum a magán- és a közszféra közötti párbeszéd elősegítését tűzte ki célul. Makszin Péter, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára szerint a kormányzati hivatalokban nem érzik olyan egyértel­műen hatékonyságuk javításának szükségességét, mint az üzleti szereplők, ennek ellenére erre kell törekedni­ük. Ahogyan több üzletember is említette, a túlszabá­lyozás mind európai, mind nemzeti szinten megbénítja a vállalkozásokat. Megoldásként a döntéshozók nem a szabályozás megszüntetését, hanem az „okos szabályo­zás" irányába való elmozdulást ajánlották. V 4­­ A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. KEDD A KISKERESKEDELEM NAPJA LESZ Ötödik alkalommal rendezi meg kedden az Európai Keres­kedelem Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), karöltve a hazai kereskedelmi érdek­­védelmi szervezetekkel, mint az Áfeosz, az OKSZ, a Kisosz, az MKIK, a KASZ és az MBSZ. A kereskedelmi nap fővédnöke hagyományosan az idén is a miniszterelnök, a rendezvény szakmai védnökei Herczog László szociális és munkaügyi, illetve Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági mi­niszter. A kereskedelmi nap egyik fő témaköre az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe. Ám a gazdasági környezet elmúlt évbeli változása szükségessé teszi a kiskereskedelem újrapozicionálását, hiszen szerepe az ellátásában jelentősen nőtt, miközben a politika folyamatosan arra törekedett, hogy a szektor erejét megtörje. Ezért a kiskereskedelem napján a szektor fejlődését hátráltató tényezőkről is szó lesz. Ehhez a témához kapcsolódva hívta meg a VOSZ az eseményre Szikora Jánost, az APEH elnökét és Wallacher Lajost, a Gazdasági Versenyhivatal elnök­­helyettesét. Az eseményen beszédet mond Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, illetve Parragh László, az MKIK elnöke. Ugyancsak a kereskedelmi napon adják át az ál­lami kereskedelmi díjakat és a VOSZ által alapított Magyar Kereskedelemért Nagydíjat. MAGYAR JEGYBANKI KAMATOK ADÓSSÁGMINŐSÍTÉSE (ÉRVÉNYBEN: 2009. OKT. 20TÓL, SZÁZALÉK) (ZÁRÓJELBEN A KILÁTÁSOK) “ Jegybank! alapkamat mértéke 7,00 0/N fedezett hitel kamatlába 8,00 Moody''s f Baal (negatív) 0/N jegybank­i betét kamat lába 6,00 Standard & Poor­s BBB­ (stabil) 2 hetes futamidejű MNB-kötvény hozama 7,00 Fitch Ratings BBB (negatív) Kötelező tartalék összege után Japan Credit Rating Agency BBB (stabil) fizetett kamatláb 7,00 Rating and Investment BBB+(negatív) Alultartalékolás estén ■hosszú lejáratú,deviza alkalmazott büntető kamatláb 7,00 JEGYBANKI INSTRUMENTUMOK VOLUMENE Kéthetes MNB-kötvény állománya október 28. 3375,8 milliárd Ft Összes egynapos jegybanki betét október 29. 364,7 milliárd Ft A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett számláinak egyenlege október 29. 241,1 millió Ft A hitelintézetek havi tartalékkötelezettsége október 334,24 milliárd Ft Forrás: MNB Az Erste Befektetési Zrt. közleménye ügynöklistája módosulásáról, új közvetítői szerződés kötéséről Az Erste Befektetési Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., tev. eng. szám: E-I­t/324/2008 és 111/75.005-19/2002, tőzsdetagság: BÉT Zrt. és Deutsche Börse AG) tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy Üzletszabályzatának 1. számú mellékletét képező Ügynöklistája 2009. október 30. napjával módosul, tekintettel arra, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 111. § (2) bekezdés a) pontja alapján közvetítői megállapodást kötött az alábbi függő ügynökkel: 1. Név: Amazing Investments Kft. Cím: 1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 66.6/20. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nevezett közvetítő az ügyfelektől nem vehet át és nem kezelhet pénzt és értékpapírt. Az ügynök közvetítői tevékenysége a következő szolgáltatások esetében áll fenn: - megbízás felvétele és továbbítása, - befektetési tanácsadás. Kérjük a Tisztelt Ügyfeleket, hogy a nevezett közvetítő jogosultságainak esetleges további korlátairól a szolgáltatások igénybevétele előtt megfelelően tájékozódjanak Társaságunk hirdetményeiben, illetőleg Társaságunknál. ERSTEL BEFEKTETÉSI ZRT. FONTOSABB MAGYAR ADATOK A HÉTEN Megnevezés időszak Előző érték NOVEMBER 2. MNB értékpapír kibocsátás statisztikája szeptember n.a. KSH lakásépítések III. negyedév 17 ezer (I. félév) NOVEMBER 5. MNB biztosítók statisztikai mérlege III. negyedév n.a. MNB nemzetközi tartalékok okt., előzetes 30602,8 M euró PM gyorstájékoztató az áht helyzetéről október­­1052,9 Mrd forint KSH ipari termelés szeptember —19,8% (aug.) NOVEMBER 6. KSH kereskedelmi szálláshelyek forgalma jan.-szept. —9,6% (jan.-aug.) KSH külkereskedelmi termékforgalom jan.-szept. 2837­­ euró jan.-aug.) Forrás: Bloomberg, Napi­ gyűjtés Forrás: MNB ............................................................................................ forrás: MNB TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁRNYOMÁS Belföldön stagnáltak, míg külföldön csak kissé nőttek az ipari árak: összességében az index az idén szeptem­berben az előző havit 0,5 százalékkal haladta meg, az egy évvel korábbinál pedig 3,4 százalékkal volt maga­sabb -jelentette a KSH. Ezen belül a belföldi értékesíté­si árak stagnáltak, illetve 1,2 százalékkal mérséklődtek, míg az export termelői árának szintje havi összevetés­ben 0,1 százalékkal, éves szinten pedig 6,5 százalékkal lett magasabb. A kivitel árindexét elsősorban a forint árfolyamváltozása befolyásolta, a magyar fizetőeszköz ugyanis egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,9 százalékkal gyengült, míg a dollárhoz képest 1,2 száza­lékkal erősödött, ám a 2008. szeptemberivel összevet­ve ezzel együtt is rendre 13,1, illetve 11,6 százalékkal gyengült. A hónapban érdemi, két százalék körüli árnövekedés belföldön csupán a villamos berendezé­sek gyártása területén, valamint a vegyiparban volt, míg a kőolaj-feldolgozásban 1,3, az élelmiszeriparban 0,6 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható. Sokat lehet spórolni a kötelező­ biztosításon­ ­ Továbbra is rengeteg ked­vezménnyel találja szemben magát az ügyfél: a biztosítók több mint 60 különböző kedvezményt kínálnak. A biztositas.hu felmérése szerint külön érdekesség, hogy számos biztosító a korábbi kedvezmé­nyeinek szintjét emelte meg, így akár 70 százalékos ked­vezményt is elérhet az ügyfél egy-egy biztosítónál. (Sőt a CLB szerint az AIM-nél 63, míg az Uniquánál akár 85 százalékos összkedvezményre is lehető­ség van az alapdíjhoz képest.) A Netrisk első tapasztalatai szerint a tarifálók leginkább a gyermekkedvezményt, a kam­pány- és az online kedvezményt tudják igénybe venni. KGFB* Az első 70 ezer tarifáláson már túl van a kötelező, díjkalkulátorával már elin­dult Netrisk.hu, és az első eredmények azt mutatják, hogy bár a szakértők óva­tosak voltak az átlagos díj­­csökkentéssel kapcsolatban, az ügyfelek 81 százaléka ta­lál jelenlegi kötelező biztosí­tásánál kedvezőbb ajánlatot. A vasárnap reggelig megkötött közel 4000 szerződésben a biztosítások átlagdíja jó 20 százalékkal, 31 ezer forintról 25 ezer forintra csökkent. A már szerződöttek esetében az átlagos megtakarítás 13 890 forint volt. A Netrisk felmérése szerint a kalkulációk so­rán a legolcsóbb ajánlatot az idén is jobbára a „nagybiztosítók” adják - a tarifálások a legtöbbször az Aegont és az Uniqát, vala­mint a Köbét hozzák ki legolcsóbbnak. A tavalyi átszerződési kampány nyertese, az Allianz ugyan csak a negyedik helyezett a legolcsóbb tarifálások eseté­ben, ám az ügyfelek annak ellenére oda vitték a szerző­déseik közel 25 százalékát, hogy a tarifálások esetében mindössze 11,4 százalékban adta a piacvezető biztosító a legkedvezőbb ajánlatot. Ez tehát újabb bizonyítéka, hogy az ügyfelek számára egyre jobban számít a szerződé­ses partner szerepe. A legnagyobb vesztese ennek a mentalitásnak az egyedül maradó nonprofit biztosítási egyesület, a Köbe lehet: a társaság díjai ugyan a Netrisknél eddig 12 százalékban voltak a legkedvezőbbek, a szerződéseknek ugyanakkor mindössze 3,74 százalékát vitték oda az ügyfelek. NAPI Forrás: Netrisk (SZÁZALÉK) Biztosító Ajánlat Szerződés Aegon 15,74 14,34 Uniqa 14,44 15,77 Köbe 12,08 3,74 Allianz 12,08 24,61 Genertel 9,75 10,38 * legolcsóbb ajánlatok, szerződések számának aránya A cégek harmada áthárítja a cafeteria terheit­ ­ A cégek mindössze 27 százaléka tervezi, hogy a januártól megfizetendő 25 százalékos adóterhet meg­osztja maga és a munkavállaló között, és még ilyen arányt sem ér el azon munkáltatók köre, amelyek változatlan összegű juttatást terveznek adni - derül ki a PricewaterhouseCoopers elemzéséből. A cégek nagyjából fele nyújt valamilyen juttatást alkalma­zottainak, ennek összege pedig 15 ezer forintot tesz ki havonta. A legnépszerűbb az étkezési utalvány, az üdülési csekk és az ajándékutalvány. Az adóteher áthárítása nem lesz minden esetben egyszerű. Ha a cafeteria szabályait egy társaság a kollektív szerződés keretén belül határozza meg a bértárgyalások ré­szeként, akkor az egész kollektív szerződést újra kell tárgyalni a szak­­szervezettel. A munkáltató ugyanis egyoldalúan nem módosíthatja ezt a megállapodást, akkor sem, ha a cafeteria szabályozását a szerződés melléklete tartalmazza. A munkáltató a mellékletet sem kezelheti külön kategóriaként, azaz egyoldalúan meg sem szüntetheti azt. Kérdés, mennyire lesz egyszerű újratárgyalni eze­ket a szerződéseket, hiszen a szakszervezeteknek bele kell menniük abba, hogy a munkáltató egy az egyben áthárítja a 25 százalékos terhet a munkavállalóra. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cafeteriakeret húsz százalékkal csökkenhet - ténylegesen áthárítani nem lehet ezt a fajta adót, hiszen azt a jogszabályok szerint a juttatáson felül a munkáltatónak kell fizetnie. Amíg a kollektív szerződés szövege nem változik meg, addig a munkáltató nem csökkentheti a juttatások összegét. Némiképp egyszerűbb helyzetben van az a társaság, ahol csak egy belső szabályzat tartalmazza a cafeteriakeretet. Ebben az esetben ugyanis csak tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak. Vagyis a szakszervezet és az üzemi tanács nem vétózhatja meg az eset­leges csökkentést, kötelesek elfogadni a társaság döntését. F. SZABÓ EMESE A CÉGEK 23 százalé­ka megszüntetné a cafeteria juttatását A CÉGEK 35 százaléka teljesen áthárítaná az adót a munkavállalóra A CÉGEK 27 százaléka megosztaná a terhet dolgozójával 2­3 IDÉN MÉG LESZ PROFIT Nem a nyereségre hajt a jegybank A jegybank eredményét a mű­ködése, a monetáris politika cél­jainak megvalósítása jellemzi, feladata elsősorban nem a nye­reséges gazdálkodás, hanem a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása, ezek költségei ala­kítják az MNB pénzügyi ered­ményeit - hangzott el a jegybank MNBADATOK háttérbeszélgetésén. Válságban ezek a költségek magasak, hiszen a devizatartalékon nagy a kamat­­különbözet, és az átértékelődés miatt is veszteség keletkezhet, ennek következtében a jövő évben viszonylag jelentős, 100 milliárd forintot is meghaladó lehet az át­értékelődési veszteség. A jegybanktörvény szerint az MNB-t tőkevesztés nem érheti, ezért ha a folyó veszteség megha­ladja az eredménytartalékot, ak­kor a különbözetet a költségvetés­nek meg kell kifizetnie. Hasonló a helyzet a tartalékok esetében: ha bármelyik negatívvá válik, akkor a költségvetésnek azt a követke­ző év folyamán fel kell töltenie. A jegybank az idei évet várhatóan 36 milliárdos nyereséggel zárja, az első háromnegyed éves eredmé­nye még 75 milliárd forint volt, tehát jövőre (még) nem szorul a költségvetésre. Ám a nettó kamat­kiadások emelkedése jegybanki veszteség kialakulásához vezethet, ami 2010-ben 126 milliárd forint lehet. Mivel az eredménytartalék részben egyensúlyozza a 2010-es negatív eredményt, a 2011-es költ­ségvetési évben 80 milliárd forint költségvetési befizetésre lehet szükség. A jegybank 2011 -ben 111 milliárdos veszteségre számít. A jegybanki veszteség szinte tel­jes mértékben a magasabb deviza­­tartalékhoz kötődik. Ugyanakkor a magas tartalék az államadósság és a gazdaság finanszírozásában nyereségként jelenik meg az ala­csonyabb kamatok révén, vagyis ezekkel a kiadásokkal konszoli­dálva a veszteség a kimutatottnál kisebb. papp Zsolt .) Összesen 190 milliárd forintnyi forrást kaphat az MNB (MILLIÁRD FORINT) Kamateredmény és pénzügyi műveletek -78 -120 -102 Realizált devizaárfolyam-eredmény 134 13 7­­Banküzemmel és működéssel kapcsolatos eredmény -20 -19 -16 Teljes eredmény 36 -126 -111 Eredménytartalék 10 46 0 0 Költségvetési forrásigény 0 0 -80 -111 Forrás: MNB 2009 2010 2011 2012

Next