Napi Magyarország, 1998. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
«MAGYARORSZÁG Ára: 38 Ft » 1998. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ » II. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM » MÁSODIK KIADÁS ♦ POLGÁRI NAPILAP Több mint negyvenezren tüntettek a vízi erőmű ellen Van felesleges hatszázmilliárdja? Két tüntetést is rendeztek szombaton a fővárosban, a tervezett dunai vízierőművel kapcsolatban. Ellenzők és támogatók egyaránt az utcára vonultak, hogy felemeljék szavukat a környezetrombolás ellen, illetve a nagymarosi építkezések általuk vélt előnyei mellett. A József nádor téren körülbelül 40 ezer ember gyülekezett, hogy a pénteken megkötött szlovák-magyar keretmegállapodás és a nagymarosi gát felépítése ellen tiltakozzon. A tüntetők a Parlament elé vonultak, ahol dr. Gál Zoltán nevében dr. Borsos Csaba, az Országgyűlés Hivatalának főosztályvezetője vette át kilencpontos kiáltványukat. A József nádor teret és a környező utcákat megtöltötték a feliratok, amellyel a tüntetők tudatták, hogy joguk van beleszólni a jövőjüket meghatározó kormányzati döntésekbe, szeretnék, ha gyermekeik olcsó és tiszta vizet ihatnának, inkább lakásépítést és nem gátépítést akarnak finanszírozni, akiknek fontos a Duna eltereléséből fakadó környezeti károk felszámolása. A gyűlés ideje alatt Vargha János - a Duna Kör részéről - tájékoztatta a megjelenteket a tüntetés szervezőinek véleményéről, majd Vállai Péter egy szatírát adott elő. Makovecz Imre építész előadásában a nagymarosi erőmű felépítését politikai szándéknak titulálta. Horváth Sándor színművész olvasta fel a Magyar Köztársaság Országgyűléséhez címzett kilencpontos kiáltványt, amelyet hetven szervezet, köztük környezetvédők és pártok képviselői írtak alá. Az MSZP-n kívül minden párt képviseltette magát. Az SZDSZ-küldöttgyűlésből egy kisebb csoport skandálta a tüntetőkkel, ellenzéki országgyűlési képviselőkkel, MIÉP-es politikusokkal együtt a kiáltvány felolvasása után: „Horn Gyula mondjon le!”. Az összegyűlt tömeg ezután elindult a Parlament felé, a hoszszú tömött sorban haladó tüntetők az alábbi feliratú transzparensekkel, táblákkal tiltakoztak: „Gyula! Bűzlik a Duna!”; „Vízlépcsőt 1988-ból”; „Azért vagyunk a világon, hogy valahol gátat építsünk benne”; „Júdás-csók - Nemcsók"; „Azt kívánja Hága, Buda - medrében folyjék a Duna!”; „Van felesleges 600 milliárdja?”; „Hagyjuk a Dunát, gátoljuk a Gyulát!”; „Gátakat adunk álmaidnak”; „Jobb, ha nincs gát ügyi - ne légy nyuszigyuszi!”; „Gyula vitéz télennyáron Dunát árul olcsó áron!” A Kossuth... Folytatás a 3. oldalon Az MSZP-n kívül minden párt képviseltette magát Fotó:Tatum Attila Kölni tudósítónk, Stefan Lázár jelenti: Sorsdöntő voksok Alsó-Szászországban Lezajlott a szövetségi választások főpróbája Gerhard Schröder, Alsó- Szászország miniszterelnöke a legjobb úton halad, hogy mint az ellenzéki szociáldemokraták kancellárjelöltje vágjon neki a szeptemberi szövetségi választásoknak azzal a határozott céllal, hogy leváltsa a tizenhat esztendeje hatalmon lévő Helmut Kohlt. Az SPD - az első számítások szerint - eddigi történetének legnagyobb sikerét aratta az alsó-szászországi tartományi urnamenet során: a négy évvel ezelőtt elért 44,3 százalék helyett ezúttal az 5 millió 900 ezer szavazásra jogosult polgár 48,2 százaléka adta le voksát a szociáldemokraták mellett - hasonló sikert az SPD még soha nem ért el ebben a tartományban. A kereszténydemokraták minimális különbséggel szárnyalták túl négy évvel ezelőtti eredményüket, áttörést azonban annak ellenére sem sikerült elérniük, hogy a kancellár nyolc alkalommal érvelt a tartományban a CDU- jelölt Christian Wulff támogatására. A szabaddemokraták helyzete kritikus - a különböző komputeranalízisek hol az ötszázalékos sorsdöntő határon, hol az alatt látják őket. Sorsdöntő- Folytatás a 8. oldalon Gerhard Schröder alsó-szászországi miniszterelnök leadja szavazatát Fotó:MTI - Külföldi Képszerkesztőség A jövő évezred gazdasági csődje A legoptimistább számítások szerint is egy ilyen gáttal termelt villamos energia legfeljebb évi néhány tízmillió dollárt hoz, és ebből kellene kifizetni a több milliárd dolláros tőkebefektetést. Akár hitelt vesz fel a gátépítésre az ország, akár önerőből építené meg, ez az egy-két milliárd dollár olyannyira megterhelné az országot, amire nem volt példa az elmúlt tizenöt évben. Az egyes családokra lebontva ez körülbelül 250 ezer forint terhet jelentene, hiszen alapigazság, hogy végső soron minden terhet a lakosságnak kell viselnie, közvetve vagy közvetlenül - nyilatkozta lapunknak Zsolnai László közgazdász professzor, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságpolitikai Intézetének vezetője. Mindezt megerősítette Kerekes Sándor, az egyetem környezetgazdasági tanszékének vezetője is: az, hogy a megépítendő gát semmibe nem kerül, az egyszerűen az állampolgárok becsapása. A JÖVŐ ÉVEZRED... Írásunk az 5. oldalon Köddé vált cigaretta Hungarocamion-ügy A napokban történt nagy-britanniai kábítószerüggyel a Hungarocamion sofőrjei nem először keveredtek a csempészet gyanújába. 1994 első fél évében például öt Marokkóba indított jármű 600 ezer dollár értékű cigarettarakománya tűnt el nyomtalanul az úti cél előtt Spanyolországban. Az ügyet a genfi székhelyű Nemzetközi Fuvarozási Szövetség (IRU) vizsgálja, s akár egymillió dollárra büntetheti meg a közelmúltban egy magyar cég által privatizált Hungarocamiont, ha bebizonyosodik a vámbűncselekmény. Úgy tudjuk, a fuvarozó cégre csupán az IRU által kibocsátott TIR-igazolványokkal szembeni, jelenleg is vizsgálati szakaszban tartó más visszaélések miatt milliárdos nagyságrendű büntetés szabható ki, ezek közül a legsúlyosabb a fent említett. A német vámhatóság által kezdeményezett, négy évvel ezelőtt történt esemény vizsgálata még tart, amelynek során az IRU arra is feleletet vár, hogy az áru eltűnésében szerepet játszhattak-e a spanyol hatóságok is. Informátorunk szerint egyébként nagyon valószínű, hogy ez esetben a jelentős anyagi hátrányt elszenvedő Hungarocamiont megtévesztették annak ellenére, hogy egy jól megszervezett akcióról van szó. Lebonyolítójáról tudni lehet, hogy Svájcban él, hazánkban igen gyakran megforduló nem magyar állampolgár. A magyar hatóságok előtt is ismert személyről van szó, akivel szemben állítólag azért nem indult eljárás, mert a bűncselekmény nem itthon történt. A Nap-Tv-nek a múlt héten vendége volt a szállítmányozási cég vezérigazgatója, dr Szakál Győzőné. A műsorban elmondta: a Hungarocamion vásárlásakor az ilyen és hasonló kötelezettségek elrettenthettek vásárlókat. Mint ismeretes, a cég nehézkessé vált privatizációja során három sikertelen pályázat után negyedszerre egy magyar pénzügyi befektető cég, a HC Invest szerezte meg a Hungarocamiont. GDUR Feljelentették Horn Gyulát Szándékosan provokálták a lakosságot 1956. december 6-án a Nyugati pályaudvar előtt, több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen az 56- os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága Földes László, Drzics Drágó, Fekete Imre főhadnagy, Bodnár József őrnagy, Mátai Ottó főhadnagy, Horn Gyula és ismeretlen társaik ellen. Mint a feljelentésből kiderül, Földes László gyanúsított azóta elhunyt társaival az úgynevezett Katonai Tanács ülésén elhatározták a karhatalom tömeges és vért nem kímélő bevetését. Ennek érdekében vörös zászlós tüntetést szerveztek a lakosság provokálására, azzal a céllal, hogy a válaszként kialakuló tömegmegmozdulást kegyetlenül szétverjék. Az akció sikeresnek bizonyult, a járókelők összetűztek a vörös zászlós tüntetőkkel, majd a pályaudvaron összevont magyar karhatalom és a szovjet páncélosok tüzet nyitottak az arra járókra. Az akkor szolgálatot teljesítő Drzics Drága néhány társával elfogott öt személyt, akiket minden vizsgálat nélkül a helyszínen tarkón lőttek. Rajtuk kívül a sortűznek több halálos áldozata is volt. A feljelentés szerint adatok vannak arra, hogy az akcióban részt vett Horn Gyula is, kérdés, hogy karhatalmistaként vagy csak provokátorként. A Deport56 rendelkezésére álló információk szerint alapos a gyanú, hogy Horn nem vörös zászlós tüntetőként volt jelen a Nyugatinál - mint ahogy azt ma állítja -, hanem fegyveres karhatalmistaként. Kinek Cambridge, kinek a Rigó utca Megoszló vélemények a nyelvvizsgákról Aki ma Magyarországon évek kitartó munkájával és rendszerint komoly anyagi ráfordítás árán végre eljut a vizsgaképes nyelvtudás szintjére, újabb dilemma elé kerül, el kell ugyanis döntenie, megelégszik-e egy magas szintű, ám államilag el nem ismert és honosításra szoruló nemzetközi nyelvvizsgával, vagy kopogtasson a Rigó utcában, és megkísérelje letenni a ma még jelentős előnyöket biztosító állami, pecsétes nyelvvizsgát. A készülő nyelvvizsgareform egyik alapelve volna, hogy teret adjon a nemzetközi nyelvvizsgáknak, és megszüntesse a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ monopolhelyzetét. Jelenleg számos magánnyelviskola rendelkezik nemzetközi nyelvvizsga jogosítvánnyal, ám ezek a nyelvvizsgák államilag nem elismertek, nem biztosítanak olyan előnyöket, mint például a közalkalmazottak számára fizetéskiegészítésként adható nyelvvizsga pótlék, melyre kizárólag a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központban megszerzett nyelvvizsga jogosít. Kinek Cambridge... Folytatás a 10. oldalon Szlovák demokrácia - csökkenő esélyek Távozik Michal Kovác elnök Ma lejár a szlovák államfő ötéves megbízatása. Utód híján Michal Kovác délután jogköreit Vladimír Meciar kormányának adja át, amely ezeket automatikusan átruházza a miniszterelnökre -jelentette az MTI. Kovácot a Meciar vezette HZDS jelöltjeként választották meg államfőnek. Az elnöki széket 1993. március 2-án foglalta el. Egy-másfél év elteltével Kovác és Meciar között egyre feszültebbé vált a viszony, ami a későbbiekben tartós viszálykodássá fajult, így 1994 végén a harmadszor is kormányra került Meciar-mozgalom - a koalíciós partnerekkel egyetértésben - már következetesen Kovác leváltására törekedett, de nem sikerült biztosítania az ehhez szükséges 90 voksot, a háromötödös többséget. Távozik... Folytatás a 9. oldalon Továbbra is titok Göncz Árpád átvilágítási határozatát homály fedi. Átvilágítása nyomán tavaly nyáron kapta kézhez a bírák július 7-i keltezésű döntését. Ellentétben számos politikussal, akik a testület határozatát nyilvánosságra hozták, a köztársasági elnök erre nem mutatkozott hajlandónak. Lapunk most ismét rákérdezett a határozat sorsára, de az elnök hivatala mereven elzárkózott attól, hogy bármilyen információt is adjon. Továbbra is... Folytatás a 4. oldalon