Nemere, 1881 (11. évfolyam, 1-107. szám)
1881-01-02 / 1. szám
i, !* •1. szám. Szerkesztőségi Iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-fOe ház, hová \ W';I & lap szellemi részét iln.dö közlemények küldendői^' Kiadó hivatal: •t rítvej^nstein ^AArk Sepsi-Szentgyörgy, 1881. Vasárnap, január 2 XI. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lapok .Háromszéki háziipar-egylet 11 hivatalos közlönye. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttár sora 15 kr. könyvnyomdája hová a hirdetéseken előfizetési pénzek bérmentesen intézendőse. m m had demelt Olvasóinkhoz. A „Nemere44 tizenegyedik évfolyamába lépott a beállott 181-dik esztendővel. Tíz év egy hírlap pályafutásában már jelentékeny mozzanat. A „Nemeré“-nek múltja van, tíz éves múltja. Ezen nem mindennapi körülmény csak azt bizonyítja, hogy lapunk a vidéki sajtóviszonyok nehéz küzdelmei között megfelelni igyekezett fontos hivatásának; a lefolyt tíz év azt bizonyítja, hogy a „Nemere“ olvasóközönsége kitartó támogatásban részesített bennünket, s ezért a hála és köszönet elsősorban olvasóinkat illeti. Lapunk programmja változatlanul a régi marad. A szabadelvű párt kormányzási elveit fogja ezután is szavának erejével támogatni, a nélkül azonban, hogy szolgájává szegődnek a hatalomnak s eltakarni igyekeznek a létező vagy felmerülendő hiányokat. Tagadhatatlan, hogy a közkormányzat terén még most is sok hiány, sok javítni való van, amiket azonban az állampolgárok támogatása mellett kormányunk nemcsak kész helyrepótolni, de öt éves múltja tanúsága szerint bizton várhatjuk, hogy meg is fogja azt tenni. Csak az intéző kezekben vetett bizalom s ebből folyó jóakaratú támogatás kell ezen kormányzási elvek megvalósítására. Ezt a bizalmat akarjuk mi ,ezután is fenntartani. Lapunk, mint eddig, megjelenhetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Irányczikkeink, társadalmi és közigazgatási közleményeink a napirenden lévő kérdésekkel foglalkoznak. Közgazdasági, tanügyi politikánkban sok beszélni valónk leend az újév folyamán. Mindezekről avatott tollú munkatársaink szívességéből nagyfontosságu közleményeket hozunk annak idejében. Vidéki levelezéseink, különféléink rovata a székelyföld érdekeinek van szentelve s szorgalmas munkatársaink e rovatokat minél gazdagabbaká igyekeznek tenni. Mikor tehát a beállott újévben olvasóinkat a legmelegebben üdvözöljük, egyszersmind legyen szóremélnünk, hogy a tapasztalt s talán kiértámogatás ez évben sem fog elmaradni, teljes bizalommal hívjuk fel régi és újabb munkatársainkat, szíveskedjenek megtisztelő közlendőikkel ez év folytán minél gyakrabbanszerencséltetni bennünket. Sepsi-Szentgyörgyön, 1880. decz. 31. A szerkesztőség. A háromszéki vasút és Kézdi-Vásárhely jövője. in. — Befejező közlemény^ — Bármily fontosak is az eddig elmondottak, ezek előttem csak másodrendű érdekkel bírnak azt illetőleg, hogy akkor, amidőn egész lelkesedéssel küzdöttem és küzdök a háromszéki vasút létesítése mellett, annyira ellene vagyok ezen „hegységalji“ vasútnak. Mondom, legfőbb indokom nem az elmondottakban, hanem egészen másban van és ezen főbb indok az, amiért ezen vasutat a Kézdi-Vásárhely jövőjével is összeköttetésbe hozom. Sem Háromszék, sem a magyar állam érdekét nem elégítheti ki egy oly vasút, amelynek egyik végpontja Kézdi-Vásárhely vagy Bereczk. Ily vasút legfennebb csak arra szolgálandhat, hogy még inkább oda legyen dobva idegen érdekeknek, hogy a mi véres verejtékünkön mások, irányunkban épen ellenséges indulatúak is gazdagodjanak, emelkedjenek jólétre. A magunk úgy, mint a Kézdi-Vásárhely felvirágzására elkerülhetetlen szükségesség az, hogy vasutunk az ojtozi szoroson áthaladva Adcsutnál végződjék, hogy így Galacz és Déloroszországgal közvetlen összeköttetésbe jöjjünk. Háromszék és Kézdi-Vásárhely ipara és kereskedésének legfölebb Moldva felé kell irányulni. Búzánk, marhánk s más hasonló czikkeink kivételével a mi kiváló és nagy jólétet ígérő piaczunk csakis Moldova és részben Déloroszország lehet, Bukarest, illetőleg Oláhország már a mi versenyképességünkön kiind esik. Ez utóbbi helyen Brassó közelsége, fejlettebb ipara és kereskedelme s vagyonossága folytán a helyzetet teljesen fogja dominálni, így állván a dolog, határozottan elleneznünk kell minden oly tervet, amely az ojtozi csatlakozást lehetlenné teendi. Az ár pedig meggyőződésem szerint a hegységalján tervett vasút ilyen leendne. Az én nézetem szerint ugyanis még gondolatnak is absurdum, — hogy egy ily vasút Galacz, Kischenes, Odessa stb. és Budapest közt összekötő vonalat képezhessen. — Ezen czélból egészen másnemű vonalra van szükség. De midőn ez így van, az is kétségbevonhatlan tény, hogy Háromszék két vasutat — egymással párhuzamosan haladókat — fentartani absolute képtelen. Ebből pedig az a consequentia, hogy ha mi most egy bárminő vasutat építünk, ezáltal lehetetlenné tettük, hogy bár később egy érdekeinknek megfelelő vasutatépíthessünk. A vasutak nem gyerekjátékok, amelyeket kényünk-kedvünk szerint most jobbra, majd balra, most elé, majd hátra állíthatunk ; ezek fix pontok, melyeket nem lehet helyeikből kimozdítani. Ezeknek további fejtegetését — mnár is hoszszabbra nyúlván ezen czikksorozatom, mint ezt magam is terveztem volt — félbeszakasztom, hogy röviden néhány adatra figyelmeztessem főleg Kézdivásárhely értelmes és tehetős polgárait. Hogy a helyzet czélszerű kihasználásával mily roppant kincset bírunk mi Moldva-Oláhországban, annak megvilágítására csak néhány statisztikai adatot leszek bátor egy előttem fekvő hivatalos kimutatásból idézni. Moldva-Oláhország kereskedelmi bevitele 1872- ben 90 millió forint értéket képviselt, és ezen beviteli czikkek leginkább iparterményeket képeztek. Angliából egyebek mellett vittek be: kőszenet, vaskészítményeket, gyapotárukat, nyers vasat, fayenceot; Francziaországból: lenárukat, butot, bort; Oroszországból : érczet, érczárukat, bőráruszáthatlan szét, márványt, kőárukat; Németországból: gyapjú- és gyapottárukat és bútorszövetet. Mindezen tárgyak, amint látjuk, olyanok, amelyekkel magunk is bírunk, vagy melyeket magunk is előállíthatnánk. És váljon a mi helyzetünk Moldovának közvetlen szomszédságában egy vasúti összeköttetés esetében nem sokkal kedvezőbbje, mint azon felsorolt távoli országok helyzete ? Az azon országokból szállítási költségek hányszorosan kell hogy a mi szállítási költségeinket felülmúlják ? és mégis mily szép hasznot raknak azon országok zsebre? De menjünk tovább. A ma fennebb említett 10 millió forint bevitelből Ausztria-Magyarországra kerek számban 44,1,1 millió forint értékű esett. Én itt ebből is csak azon tételeket említem föl, amelyeket saját magunk is termelhetnénk, illetőleg elárusíthatnánk. Ilyenek voltak: forint értékben. Tüzelő és épületanyagok .... 977.850 Eretek........................................... 848.300 Szövet- és kötött áruk.......... 12,873.013 Serte- és papíráruk................ 1,954.721 Bőr-, gummni- és szűcsáruk .... 4,408,517 Csont-, fa-, üveg-, kő- és agyagáruk . 3,179.457 Érezáruk.........................................3,910.095 Utazási műszerek (kocsi, hajó stb.) . 019.380 test-, zsíranyagok és tűz élesztésére szolgáló áruk.................... 2.020,122 Összesen 80,292.181 Mindezen árukat mi magunk is előállíthatnók s mi mintegy 800 kilométerrel lévén Moldovához közelebb, mint még Budapest is, — Bécs- Prága stb.-ról nem is szólva — mennyire a kezünkben tarthatnék Moldova összes kereskedését. S ha ezen 30 millió forint értéknek csak egy hatodát állítanék is elő — márpedig helyzetünknél fogva ezt tehetnék — mily hasznot rakhatnánk zsebre ? Méltó tárgy a gondolkozásra, főleg Kézdi- Vásárhely polgárainál, mint akik leginkább vannak hivatva ennek megvalósítására. Természetesen vasút nélkül ez csak jámbor óhajtás, sőt ennél is roszabb : helyettünk mások valósítják meg. A dús hasznot azok viendik el, mi pedig maradunk az üres tarisznyával, vagyis : mindennap holdasabbak, koldusabbak lévén, végre csakis a könyöradományok hulladékmorzsái fogják életünket tengethetni. A „kincses“ és „koldus“ Erdély példája ismétlődhetik. És most, midőn fejtegetésem végéhez értem, legyen szabad pár szót ellenzékünk és ennek sajtójához is intéznem. Ha az ellenzék ezen tárgyaltam vasút érdekében népgyűlést hoz létre, az ellen semmi kifogásom sem leend, de magam is örömest részt veendek benne, megbeszélendő, hogy mit kíván Háromszék s ennek élén Kézdi-Vásárhely valódi érdeke. Hanem hogy ezen terveit vasutat is a kormány eleni politikai izgatás tárgyául használt fel, az ellen már Háromszék s még inkább Kézdi- Vásárhely jól felfogott érdekében tiltakoznom kell. Nincs ezen vasútnak semmi köze a kormány politikájához, épen úgy nincs, mint nincs ahhoz, hogy Péter Pál a pénzét a sárba dobja-e, avagy léghajókat építtet-e azon, vagy épen prücsköket vásároltat roppant áron. A kormánynak majd annak idején, ha akad vállalkozó, aki ezen vasutat ki akarja építeni, meg kell az építési engedélyt adni, ha mindjárt 13 próbás ellenzéki hús hazafiak csak azon egyedüli czélból akarják is azt kiépíteni, hogy a jövendőbeli székely pucsok idején vagyonszámra szállíthassák rajta a dynamitot, mint közönséges, ártatlan árut. Csupán csak azon esetben tartozik és fogja a kormány az építési engedélyt megtagadni, ha más oldalról ki lesz mutatva, hogy az a közérdekbe ütközik. ______ A „Nemere“ előfizetési ára: Egész évre...............................6 frt —- kr Háromnegyed évre . 4 frt 50 kr. fél évre....................................3 frt - kr. S.írra..................................- frt 50 kr. Külföldre egész évre . . . 8 frt __ kr. Minden egészéves előfizetőinknek a „Nemere“ kr/í ng y e n és nagy naptárát, melynek ára 50 bérűléntre küldjük meg. „ A.kik lapunk ,4 két példányának vétele után az előfizetésről nem intézkednek, lapunkatnem fogjuk tovább küldeni azoknak. A kiadóhivatal. __________________ hát. Olasz- és Görögországból: vitáthatlan me-Lapunk mai száma másfél iv tartalommal jelent meg. Mellékelve társulat kiadásában megjelenő lapok előfizetési felhívása van továbbá a Franklin