Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-01 / 89. szám

SIKERESZ­TŐSÉG: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bem­entetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS II. évi folyam. Budapest, 1883. vasárnap, április 1. KIADÓ-HIVATAL : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. • Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti • kiadás együtt: • 1 hónapra » ............................................. 2 frt. 3 hónapra ................................................; 6 » 6 hónapra :................................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felüdl­fizetés negyedévenként .............. .1­9­89. szám. Budapest, márczius 31. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. Valamint a megelőző héten, úgy az imént múltban is állandóan szilárd irányzat mel­lett folyt le a b­u­z­a ü­z­l­e­t, mi főleg az abnormális időjárásnak tulajdonítható. A behozatal jóval növe­kedett és ennélfogva a kínálat is erősebb volt, miután azonban malmaink folyton meglehetős jó vételkedvet tanusítottak, múlt heti zárlati árak könnyen voltak m­­érthetők. De történtek eladások 5—10 krral maga­sabb árak mellett is, azonban csupán a finomabb mi­nőségű búzáknál. Az összes heti forgalom körülbelül 100 ezer mmázsára tehető , legmagasabb árjegyzés 10,75 frt volt 50 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósítá­sunk bezárta előtt közvetlenü igen gyengén kínálták a búzát, minek következtében csekély forgalmú volt az üzlet. Az árak és az irányzat továbbra is szilárdak maradtak. A határidőüzlet egyes termények­ben eleinte lanyha irányzat mellett folyt, később azonban itt is megszilárdult a hangulat és meglehe­tős nagy forgalom fejlődött ki. Az üzlet búzában ta­vaszra 9,63 frt ár mellett nyílt meg s az ár lassan, egész 9.72 frtig emelkedett. Búzában őszi szállításra nem történt nevezetes áremelkedés, az ár folyton 10.10—10.15 frt közt ingadozott. Zárlatkor az üzlet forgalomnélküli. — Kiviteli czélra tudtunkkal nem történtek említésre méltó kötések. Rozsban 4—5000 méter mázsára terjedő forgalom fejlődött ki. Az árak és az irányzat válto­zatlanul szilárdak voltak. Jegyzéseink a hét végén rozsért helyben átvéve 7.15—7.30 írt. A vételek csu­pán helyi szükségletre történtek. Árpában teljesen megszűnt a kivitel, miért is forgalmunk folyton folyvást csökken. A behozatal ugyan egy minőségű árpában sem mondható bőséges­nek, a piaczra kerülő áru azonban mégis átlag csak 15—20 krral olcsóbb árak mellett akad vevőre. Egyedül etetésre szánt árpában szilárd az üzletme­net, de áraink itt sem változtak. Nem adatott el több árpa a héten 12,000 métermázsánál. Jegyzéseink a következők : Etetésre szánt áru 7.15—7.30, maláta­árpa 7.45—7.70, elsőrendű 8—8.50 frt. Z a b az egész hét folyamán jó keresletnek ör­vendett, úgy hogy szilárd irányzat mellett a hét vé­gén átlag 10 kmnyi áremelkedés constatálható. El­adatott 3500—4000 méter mázsa a következő ára­kon: első rendű zab 6.50—6.70, középminőségű zab 6.25—6.45, alárendelt 6.15—6.25. Szokványzabban tavaszi és őszi szállításra korlátolt forgalmú volt az üzlet, áraink azonban átlag 10 krral emelkedtek. Zárlatkor az üzlet teljesen szünetel. Tengeriben az elmúlt héten ismét gyenge volt a behozatal, úgy, hogy a beérkezett és még úton levő hajórakományokkal együtt nem nagyobb a heti forgalom 15,000 mmázsánál. Az üzlet az egész hét folyamán szilárd irányzat és jó vételkedv mellett folyt­ áraink a múlt hetiekhez képest 5—10 krral emelkedtek. A hét végén közönséges tengeriért 6.40—6.45 bánátiért 6.50—6.55 frtot fizetnek. Bá­náti tengeriben május—júniusra a lefolyt héten még terjedtebb volt a forgalom mint a megelőzőben, mind­amellett, hogy az üzlet kizárólagosan az egy határ­időre szorítkozott. Kötések történtek 6.32 írttól kezd­ve lassan emelkedő árak mellett egész 6.47 írtig és az üzlet valamivel nyugodtabb hangulattal, de for­galom nélkül zárul. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása »Nem­zet« számára.) Az e heti lisztüzlet jellege a múlt hetihez képest változatlan maradt. Minthogy a malmok még erősen el vannnak foglalva régibb lebo­nyolításokkal, különösebb üzlet nem jött létre. Az üzlet alaphangulata ennek folytán lanyha, jóllehet durvább fajtának birjával vagyunk és ezeknek ára emelkedett. Korpának teljes dijjával szűkölködünk, minélfogva az árak­ magától érthetőleg igen szilárdak. Áraink a következők: 0 12345 6 78 19.60 19.30 18.90 18.30 17.60 16.20 15.20 14.20 12.60 8 V, 8V, 90 F D 10.70 8.70 7.40 Korpa 465. 430. Hüvelyesek. A lefolyt héten az üzlet me­nete még lanyhább volt, mint az előző héten s csak kevés nagyobb vételt jelezhetünk. Bab elhanyagolt, az árak változatlanok, első minőségű áru 9x/a—9* 8 * * * * 13/4 frt, valamivel silányabb dunavidéki áru 9 x/4 frt, tör­pe bab 12 frt, barna bab 10x/s frt. L e n c s e minőség szerint 8—14 frt. B­o­r­s­ó figyelmen kívül, ára 10 frt. K­ö­l­e­s árát tartja, ideérkezendő oláhországi ha­­jószállítmányok 6*/a frton keltek, magyarországi 5®/4 frt, takarmányára 4x/8 frt. Köleskása szilárd, 11 f­ton kelt. Kendermag elhanyagolt, a múlt heti árakon, 13 frton csak kevés volt eladható, a hét vége felé 12.75 frton*kínálták. Muharmag szilárd, 14 frt. Bük­köny tekintélyes készlet mellett 7.75 frt. Kömény 25—26 frt. Mák kevés figyelemben részesült, kék 80 frt, szürke 27 frt. Zsiráfok szilárdak, városi sertészsír hordó nél­kül 7­2 frton kelt a hét zártakor később szállítva. Lé­gen szárított táblás szalonna 64—65 frt. Szeszüzlet. Az üzlet rendkívül csendes. A kí­nálat, különösen a finomított árué, oly nagy, hogy a nyers és finomított szesz közti különbség igen csekély. A kivitel csendes marad. Olasz- és Spanyolország déli kikötőiben az amerikai behozatal teljesen ellanyhí­­totta az ottani piaczokat és elgyengítette a vételked­vet. Az árak csak nehezen volta­k tarthatók és a hét végén kis lanyhulás állott be. Áraink a következők: finomítóknak 31—S1t/* frt, nagyban 31x/g — 31.75 frt, kicsinyben 32x/4 frt. Gyapjúüzlet. A forgalom a lefolyt héten mint­egy 100 mmázsa bécsi alsóbbrendű katonaposztónak való egynyire tűre szorítkozott, mely 61 , 64 forinton kelt el, a­mi a legutóbbi vásár árainak felel meg. A mintegy nyolcz napja befejezett londoni aud­io zárlata tetemesen elgyengült volt, a mi ugyan jövő üzletünk­re nézve nem mértékadó, de mindenesetre elővigyá­­zatra int. Petroleumüzlet. A külföldi piaczok áringadozá­sai után az árak ismét megszilárdultak és 258/2 frtot fizettek nagy és 258/4 frtot egyes barrelekben 100 ki­lón kint készpénzben. Gyarmatáruüzlet. (Hubenay József jelentése.) A múlt hetekben tapasztalt élénkebb mozgalmat is­mét csend váltotta fel, de az irányzat általában szi­lárd maradt és az uralkodó nézet az, hogy távolról sem kell stagnatiótól tartani. A belföldi forgalom sem bírt nagyobb jelentőséggel, de a kilátások a jö­vőre kedvezőek. Az egyes czikkekről következő tudó­sítást közlünk: C­zu­kor. A répaültetésre az időjárás eddig nem volt kedvező, és ha az időjárás nem marad eny­he, az ültetési munkálatok nem történhetnek meg , hogy a termelők legjobb akaratuk mellett sem fog­nak olcsóbb kötéseket kötni a gyárakkal. A nemzetközi nyersczukor-piac­on majd­nem teljesen szünetelt az üzlet, de a húsvéti ünnepek után megszokott jelenség, miért is a nyersczukor meg­tartotta múlt heti jegyzéseit. A belföldi piac­on is csendes volt az üzlet. Finomított czukorban is megfelelő volt a forgalom és az árak megmaradtak. Nálunk süveg czukor ismét magasabban tartatott, de figyelemre méltó üzlet nem fejlődött ki. Pille-gyárt­­mányok is emelkedő irányzatot követtek, de a tulaj­donosok nem igen tesznek ajánlatokat. A heti átla­gos árak a következők: Raff, legfinomabb 46 frt, finom 45.50 frt, közép 45 frt, melis legfinomabb 44 frt, finom 43.50 frt, közép 43 frt 100 kilónkint, fo­gyasztási adó nélkül. Kávé. Az üzlet hangulata szilárd és azt hi­szik, hogy kávéban jelentékeny forgalom fog kifej­lődni. A forgalom nem öltött nagyobb mérveket, de az árak tartották jegyzéseiket. Fűszerek többnyire szilárdak. Bors válto­zatlanul szilárd, fahéj sok figyelemben részesül és az árak emelkednek, szerecsendió és virág meglehetős áron vásároltatnak, szegfűszeg árai emelkedők, szegfűbors több figyelemben részesül. Csillag­án is árai szilárdak. Sertésüzlet: Budapest-Kőbánya, márcz. 30. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Mérsékelt forgalom mellett az üzlet e héten valamivel jobb volt, mert nehéz árukban elevenebb tudakozódás állott be s en­nek folytán ebben a fajban az árak is emelked­tek valamivel. Gyengébb minőségű fajok elhanya­goltak. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 240—280 kilogramos 61 x/2—62x/zkr, 180—220 ki­­logramos súlyban 60—61 krajczár, 300 kilogramon felüli öreg 60-----krajczár. Átmenetileg: szerbiai 53—59 krajczár , romániai 55—57 krajczár , tüskés 49—53 krajczár kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: idei tengeri 6.60 frt, árpa 7.40 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: márczius 22-én maradt 94,746 drb. Felhajtatott: az alvidékről hízott 689 darab, hizlalni való 344 darab, Szerbiából 1329 db, Romániából 1268 db, a magyar államvasúton hízott 589 drb, hizlalni való 255 db, a budai vámon át 144 darab, összes állomány: 99,864 db. Elhaj­tatott: a felvidékre 103 db, Bécsbe 1127 db, Csehországba 469 db, Bodenbachon át 1514 db, Ruttkán át 424 db, Délnémetországba 69 db; budapesti fogyasztás 2020 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 6 darab, a magyar államvasuton át 13 darab, összesen 5839 db; állományban marad: 94,025 db. A részvény­szállásokban van 17,568 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban márczius 22-én maradt 12,377 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 1829 darab, ro­mániai 1268 db,összesen: 15,474 darab. Elhajtatott 2627 db, marad az állományban 12,847 db és pe­dig 5715 darab szerbiai, 7132 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 612 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. II. Értéküzlet. (A »Nemzet” tudósítójának heti jelentése.) V. A. Ha akarnánk sem szólhatnánk egyébről mint a conversióról, mely a hét, és talán az idény eseménye, ámbár most, midőn e sorokat írjuk, a csend a tőzsdén ismét helyreállt, ama nagy mozga­lom helyett, mely a lefolyt héten lezajlott. Ama tanácskozások és értekezletek, melyek miatt Hansemann igazgató Európa fővárosait be­utazta,hogy azután itt helyben a Rothschild-hitelbank­­csoport fejeivel a magyar pénzügyminisztériumban találkozzék; végeredményükben ma már eléggé isme­retesek, hiszen mindenféle variatióban és mindenféle kedvező és kedvezőtlen kommentárokkal közzététet­­tek a lapokban. A hatás, melyet a megállapított convertálási módozat a tőzsdékre gyakorolt, az első perc­ben ked­vezőtlen volt és úgy látszik, hogy a sokat dicsért pénz­bőség s a külföldi, főleg a párisi piac­­­­avult helyzete oly várakozásokat keltett, melyek a még fenmaradó 6°/0-ás járadékrészletnek egészben s rögtön való bevo­nását s az egész 300 milliónyi uj aranyjáradéknak nyilvános aláirás utján történő kibocsátását tekintet­ték a remények minimumának. Ezen vérmes várakozásokat a Rothschild-cso­­port nem teljesítette, sőt ellenkezőleg, nemcsak új kedvezményeket kért és nyert is a 6°/s-os aranyjára­dékok birtokosai számára, hanem még az idő kiter­jesztését is kieszközölte, melyben a műveletet befejez­heti.­­ Ezen utolsó pont volt az, mely leginkább el­lenkezett a tőzsdék túlcsigázott kívánságaival, mint­hogy a speculáns mitsem perdorrestál inkább, mint a hosszú türelmet igénylő operatiót. A pessimisták tehát a conversió kérdését az újabb megállapodások által csak annyiból tekintették kedvezőbb stádiumba lépettnek, hogy a megbízott csoport, ha komolyan hozzá lát, a conversiót keresztül viheti, így a pessimisták. — Azonban audiatur et al­tera pars. Azok, a­kik méltányosak — s az értékpapírok valódi birtokosai mindig méltányosak — azt mond­ják, hogy a­mit a megbízott csoport tett, azt igen helyesen tette, mert akármilyen szerződést kötnénk is, azt senki sem lenne képes keresztülvinni, ha a tőzs­dék állása, vagy a politikai helyzet ezt lehetetlenné tenné. A járadékok részletekben való conversiója igen helyes, mert ez által a 6 százalékos aranyjáradék bir­tokosaival közvetlenül érintkezésbe jönnek s érdem­legesen intézik el az ügyet, noha ez által a sok tőzsdei üzérnek, —­ki csak magasra csigázott mesterséges áraknál remélhetett nagy hasznot húzni — érdekeit egészen szemü­gyén kívül hagyta. A pénzügyminiszter mindenesetre a lehető leg­helyesebben cselekedett, midőn engedmények adása által kivetkőztette a kérdést ama alakjából, mintha a magyar kormány feltételei nehezítenék a nagyfontos­­ságú művelet végleges befejezését. Ez­által a minisz­ter nagyobb függetlenséget, nagyobb szabadságot — hogy ne mondjuk jogot — biztosított magának arra, hogy a csoporttal szemben erélyesen követelhesse, szorgalmazhassa elvállalt kötelességének teljesítését Ma számunkhoz egy iv melléklet van csatolva, — azon esetre, ha ez eljárásban talán nem mutatná a kivánt gyorsaságot. A hét különben gazdag egyéb igen fontos és nagy zajt ütő eseményekben. — Az osztrák hitel­bank ma tartja évi közgyűlését, melyen a Rothschild­­ház főnöke és a hitelintézet igazgatósága közt kitört személyes antagonismus véglegesen ki fog egyenlít­­tetni, s így oly odipsus kérdés lesz elintézve, mely még egy sensatiós utójátékkal is meglepheti a világot. Az angol bank is a gy­űlés jelét adta, mi­után arany nem jelentéktelen mennyiségben vétetett ki Amerika számára. De ezen k­dvezőtlen híreket el­lensúlyozza a franczia kormány az a hivatalos nyilat­kozata, hogy az 5 százalékos járadék conversióját most még nem szándékozik esztö­izöltetni és hogy új kölcsönt sem fog felvenni. Ennek ellenében a nagy vasúti csoportokkal alkudozásokba bocsátkozott, me­lyek kedvező eredményt helyeznek kilátásba. Pour la bonne bouche — azt mondják, hogy Léon Say legközelebb a pénzügyi tárczát fogja átvenni, és ez mindig hausse­t jelent. Helyi értékekről vajmi keveset szólhatunk, minthogy nagyon természetesen a nemzetközi érté­kek roppant mozgalmai a közfigyelmet egészen igény­be vették. KÖZLEMÉNYEK: Az elsőfokú ipariskolák szervezéséről gr. Z­i­chy Jenő és jágócsi Péterffy József egy velünk kivonatilag közölt jelentést terjesztettek föl a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A jelentés előad­ván, hogy az elsőfokú ipariskola 42 városban szer­­veztetett, átmegy az ipar és az iparososztály állítóla­gos hanyatlásának ismertetésére s a következő ered­ményre jut. Mi tudjuk jól, hogy a viszonyok e nyílt jellem­zése könnyen reánk süti a retrográd lépés iránti vágy gyanúját, azonban ez nem tartóztat vissza bennün­ket legkevésbbé sem kijelenteni. Hogy az ipartör­vény revisiója s annak czélszerű módosítása az ipar­­fejlesztés érdekeinek sértése nélkül tovább el nem odázható. A kötelező társulás, a tanonczok gyakorlati és elméleti képesítése, a tanonczok iskoláztatásának és az erre szervezendő iskolák fentartási költségeinek szabatos megjelölése, a segédmunkásokra vonatkozó szigorúbb és szabatosabb intézkedések, az elsőfokú iparhatóságoknak czélszerű reformja : ezek azok, mi­ket a törvény revisiójánál figyelmen kívül hagyni nem lehet. És mi mély tisztelettel kérjük excellentiádat, legyen kegyes hazai iparunk és egy derék hazafias osztály érdekében oda hatni, hogy mindaz, mit itt előadni tartózkodtunk, behatóan figyelemre méltassék. Mulasztást követnénk el, ha nem reflektálnánk egyszersmint az iparkamarai intézményre is. Hosszú évek teltek­ el azóta, mióta ezen intézményt kereske­dők és iparosok fenntartják. S ha összehasonlítjuk az összeget, melyet ezen intézmény felemésztett, se­hogy sem találjuk meg a kiadás és haszon közötti egyensúlyt. Távol áll tőlünk a kamarák működésé­nek részletes bírálatába bocsátkozni, de azt hiszszük, hogy nem találkozik egy kamara sem, mely ne érezné, hogy ezen intézmény lényeges átalakításra szorult, ha ugyan az iparosok érdekeit védelmezni előmoz­­dítni akarja. Egész tisztelettel emlékezünk meg arról, hogy pár év óta egyes iparkamarák is igyekeznek az iparosoktatást előmozdítani, de amint ezt elismerjük az egyesekről, nem állíthatjuk az egészről. És ez úgy fog maradni mindaddig, míg a törvény szorosan körül nem írja azon arányt, melylyel a kereskedelmi és iparkamara, a területén levő ipariskolát támogatni tartozik. Elmondtuk ezekben mély tisztelettel, nyíltan és őszintén mindazt, mi az iparosoktatást gátolja, sőt mi, részben a kézműipar fejlesztését, mondhatnék megmentését akadályozza. Tettük ezt a gyakorlati tapasztalatok nyomán ép oly jó szándékkal, mint a­mily odaadással igyeke­zünk exczellentiád nemes intenzióinak és hazánk közgazdasági érdekeinek szolgálni. Exczellentiád engedje reménylenünk, hogy ezt ép oly jóindulattal lesz kegyes fogadni, mint a­mily őszinte kötelességérzet bennünket vezérel. S végre mély tisztelettel jegyezzük meg itt, hogy azon leszünk, miszerint ez év szeptember ha­váig, tehát az új iskolai év beálltáig legalább a né­pesebb városokban, az elsőfokú ipariskolák szervezeti munkálata elkészüljön. A törvényhozástól és az álla­mi segélyforrásoktól fog azután függni, hogy a terve­zetek tényekké váljanak. Mély tisztelettel stb. Gróf Zichy Jenő, országgyűlési képviselő és az országos iparegyesület elnöke, Jágócsi Péterffy József, miniszteri biztos. Meg vagyunk győződve, hogy ezen jelentés be­terjesztői, a­kiknek az iparügy körül szerzett érdemei iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetünk, legjobb meggyőződésük és tapasztalatuk szerint ajánlották a miniszternek azokat, a­miket ajánlottak. Nem vádol­juk őket retrograd irányzattal sem, de azt állítjuk, hogy nem láttak nyitott szemmel és nem vették tekin­tetbe, a­mit láthattak volna nálunk is, egyebütt is. A­mi­­a kézműipar sülyedését, a kézműiparosnak nap­ról napra érezhetőbb elszegényedését­ illeti, ezzel az állítással nem egyszer volt már alkalmunk behatóan foglalkozni és azt hiszszük, hogy sikerült is kimutat­nunk, miszerint ezen állítás puszta állítás, a­melyet nem támogathatni az adattokkal, pedig ezeknek mi mindig több jelentőséget tulajdonítunk, mint a sem­mivel sem indult egyéni véleményeknek. És oly ke­véssé állítható az, hogy a kézműiparos osztály értel­mi színvonala hanyatlott volna az ipartörvény követ­keztében . gr. Zichy Jenő urat a kiállításokon szer­zett tapasztalatai meggyőzhették arról, hogy iparunk mindig többet és jobbat producál, erre pedig nem ké­pes értelmileg és vagyonilag sülyedő iparos osztály. Az ipartörvény magában véve nem idézte elő azt sem, hogy az iparnak nem jól képzik ki tanonczaikat s hogy nem járatják azokat iskolába. Téves azonban a jelentéstevő urak azon állí­tása, hogy »régen a tanonczoknak felszabadításakor a czéhmester előtt ki kellett állani a próbát;« nem tudjuk ugyan, hogy mit értenek e szó alatt: régen, de annyi bizonyos, hogy századunkban soha sem kellett, erről meggyőződhetik mindenki, a­ki áttekinti a Fe­­rencz király által kiadott iparszabályzatot, az Arti­­culi Generales Cabhales-t, a­melynek alapján az egyes czéhek privilégiumai szentesittettek. »Olyan legényt, ki nem próbált a világban, kinek vándor­könyve nem volt kielégítő, csak a legselejtesebb mes­ter vett fel.­ Írják a miniszter urnak gr. Zichy Jenő és Péterffy József urak; ez csak annyiban áll, hogy a czéhrendszer idején az egyes legényeket a mesterek között a czéhmester osztotta ki, a­kik csak­­ezek kö­zött válogathattak, másrészt pedig az iparosok akkor is csak üzletemberek voltak első­sorban, a­kik, ha sürgős volt munkájuk, nem nagyon nézték a ván­dorkönyvet, hanem munkába állították azt, a­ki a munkát képes volt elvégezni. Hogy »olyanból, ki mes­terségét alaposan nem értette, mester ugyan soha sem lett«, ezt az állítást bajos összeegyeztetni azon panaszokkal, a­melyek a XV. század óta folyton kár­hoztatták a czéhek által legerősebben űzött nepotis­­must és más visszaéléseket; de még ha ez igaz lenne is, a­minek ellenkezőjét bizonyítja a történelem, még akkor is megmarad az a vád, hogy mesterré nem mindenki lehetett, a­ki mesterségét értette. Ezek olyan dolgok, a­mikkel leszámolt már a közgazdasági tudomány, mi is csak azért hozzuk fel, mert a­ jelen­tésben a következőket olvassuk: Meg akarunk győződve lenni a felől, hogy ex­c­ellentiád, midőn mi a múltra visszapillantunk, nem teszi fel rólunk azt, hogy mi a régi czéhrendszert óhajtanék vissza,­­ ha mindjárt a nagy német biro­dalom egyes államai az »Innungokat« vissza is­ állí­tották ; de igenis felhoztuk azért, hogy alább elő­adandó nézeteinknek indokolása annál behatóbb legyen. E sajátságos mondatszerkesztésből azt lehetne következtetni, hogy a német birodalom visszaállította a czéheket, ez azonban nem így van. Egyes államok itt nem tettek semmit, mert az ipartörvény birodal­mi közös ügy; az 1869-ki észak-német szövetségi ipartörvény pedig el sem törölte az »Innung«-okat, csak előjogaiktól fosztotta meg azokat, azóta nem ál­lítottak vissza semmit, egyedül az 1881. július 18-ki törvényben adtak az Inning-oknak (ezek nem czé­hek, hanem ipartársulatok) több jogokat, a­melyek között azonban nincs sem a kényszertársulás, sem a qualificatio. Terünk szűk volta miatt nem terjeszkedhetünk ki jobban ezen kédésekre, a­melyeket alkalmilag még bővebben fogunk tárgyalni. Még csak annyit jegy­zünk meg, hogy az iparoktatásnak, a­mennyiben az az ismétlő iskolákban és az u. n. ipariskolákban fo­lyik, nincs semmi köze az ipartörvény revisiójához; az iparoktatást lehet, sőt, kell rendszeresíteni tekintet nélkül az ipartörvényre. Az iparoktatásnak nem elő­feltétele sem a kötelező társulat, sem a munkakönyv behozatala; nem előfeltétele azok közül egy sem, a­mit gr. Zichy­ Jenő és Péterffy József urak ilyenekül állítanak fel. Nem tagadhatni, hogy Francziaország­­ban, Belgiumban, Bajorországban és Würtemberg­­ben történt valami az iparoktatás terén , pedig min­den, a­mi ezen országokban történt, kötelező társulás és qualificatio nélkül történt. Egyelőre mi is meg lehetünk elégedve, ha csak annyi eredményt érünk el, a­mennyit a felhozott országok felmutathatnak. A salgó­tarjáni kőszénbánya részvénytársulat ma délelőtt 11 órakor tartotta XV. rendes évi köz­gyűlését Strobenz Alajos elnöklete alatt. Elnök az Ülést megnyitván, constatálta a közgyűlés határo­zatképességét. A már részletesen közölt s a közgyűlés által felolvasottnak tekintett évi jelentés szerint a múlt év üzleti forgalma 330,810 frt 21 kv. össznyere­séget eredményezett. Levonva ebből a leírásokat, a berendezés s a különböző eszközök elhasználásáért, az adót, a törlesztési hányadot, a jutalékot, összesen 141,999 frt 93 frt, tiszta ny­er­em­é­ny­ü­k meg­marad 188,810 frt 28 kr., ami 7°/0-nyi osztalék adását teszi lehetővé. E szerint részvényenként 7 frt fog jurulékul adatni, minthogy a január 1-én esedékessé vált szelvény 5 frttal már beváltatott, a julius 1-én esedékes 30. számú szelvény mint 1882-iki hátralékos osztalék 2 írttal fog beváltatni. A jelentést a közgyű­lés jóváhagyólag tudomásul vette, javaslataihoz hozzá­járult s a felmentvényt úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak megadta. Végül dr. Chor­in Ferencz kisorsolt igazgatósági tagot egyhangúlag megválasztotta s ezzel a napirend ki lévén merítve, a közgyűlés véget ért. A magyar asphalt részvénytársaság ma délután tartotta rendes évi közgyűlését Visontai Kovách Lász­ló elnökl­ete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az üzlet jövedelmezővé tételére szükséges építkezések és berendezések az 1882. évben lettek eszközölve s csak a jelen év elején befejezve, úgy hogy az 1880-ban le­égett gyárépület helyén ma már egy az asp­altipar igényeinek megfelelő jelentékeny gyártelep létezik. Kilátása van az igazgatóságnak arra, hogy a bérleti idő leteltével minden eddigi fáradozásait jutalmazó üzletet fog birtokába venni. A mérleg 3631 frt 83 krnyi vesz­teséget mutat ki. a­z azon kiadásokból származik, me­lyek a főváros által az 5 évi jótállási idő letelte után átvett úttesteknek nagyrészt történt újból burkolása és más egyéb utczaburkolatok javítása folytán elke­rülhetetlenek voltak. A jelentést a közgyűlés tudo­másul vette s a felmentvényt az igazgatóság­i felügyelő bizottságnak megadta. Az ezután megejtett szavazás­nál megválasztottak az igazgatóságba: Kovách Lász­ló, Hanover Miksa, dr. Kemény Géza, Szász Róbert és Latzkó László; a felügyelő bizottságba : Gonda Béla, Neugebauer Gyula és Sátori M. A budapesti iparbank ma tartotta közgyűlését dr. Artner Kálmán elnöklete alatt. Elnöklő a köz­gyűlés határozatképességét constatálván, felolvas­tatja az évi jelentést, melyből kiemeljük, hogy a nye­reség és veszteségszámla teherlapján ismételten 43,076 frt 17 krnyi leírást foganatosított, minek foly­tán a mérlegszámlának vagyoni lapján 90,000 frtnyi tétel áll elő, melynek kiegyenlítésére a forgalomban levő 3000 darab 100 frtos részvény értékének egyen­­kint 70 frtra leendő leszállítását ajánlja. Ez előter­jesztések után dr. Svarcz Gyula részvényes a mérle­get éles bírálatnak veti alá és kimutatja, hogy az ál­landó veszteség 14.000 frtot meghalad. A vezérigaz­gató dr. Svarcz Gyula érveléseit helyeseknek ismerte el, de hiszi, hogy aj gyárüzlet a részvényeseknek a jövő­ben gazdag jövedelemforrás lesz. Löw Sándor indít­ványa a bank feloszlását illetőleg elvettetett és az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felment­­vény megadatott s előterjesztései elfogadtattak. Új földmivelési iskola. Alig hogy a földmivelés­­ipar­ és keresk.­minisztérium a rimaszombati földmi­velési iskola létesítésére nézve megállapodásra jutott, máris újabb hasonló tanoda felállításán fáradozik, melynél a rézművelésnek és az állattenyésztés oksze­rű vitelének a nép közt leendő terjesztése képezi a főczélt. Az uj földmivelési iskola Bars megyében lesz felállítandó és a közgazdasági minisztérium — gróf K­e­g­r­e­v­i­c­h István előterjesztése folytán — meg­bízta T­o­r­m­a­y Béla igazgatót, hogy az ügyet a helyszínen, a "helyi viszonyok tekintetbe vételével ta­nulmányozza és­ arról jelentést tegyen. Tor­may már megtette a szükséges jelentést, minélfogva most­ már csak Bars­ és Nyitra megye gazdaközönségének" támogatása szükséges, hogy a létesítés a szakminisz­ter programmjának megfelelőig kivihető legyen. A gabonacsarnok több tagja holnap, vasárnap d. e. 10 órakor a gabonacsarnok helyiségében értekez­letet fog tartani, melynek tárgya, a fővárosi közrak­tárak ügyének megbeszélése. Takarékpénztáraink szervezéséről nagyérdekű czikksorozatot indított meg Dr. Gerlóczy Gyul­a műegyetemi tanár • a »Gazdasági Mérnök« czímű mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi számában. Az eddig megjelent első közlemény a takarékpénztárak valódi czéljának rövid jellemzése után ismerteti a külföldi takarékpénztárakat s azok szervezetére nézve igen érdekes adatokat közöl. " Ugyane számban veszi kezdetét a világhirű angol kir. gazdasági egyesület történetének ismertetése a mely gazdasági egyesületeink szervezé­séhez sok érdekes anyagot nyújthat. Az új-zélandi m­a­­­o ip i­p­a­r ismertetése után közli e lap egy gaz­dasági szeszgyár részletes rajzait és ismertetését, úgyszintén a Berlier-féle legczélszerűbb rendszer le­írását a városok c­satornázásáról, kapcsolat­ban a Berlier-féle szivatyú rajzával. Végül egy érde­kes czikk a jég és hideg víznek a tejgaz­daságban való alkalmazását tárgyalja igen nagy alapossággal.­­ A megelőző számban a többi közt Bobula János fővárosi előkelő építész a s­z­i­n­­házakról és a hazai tszakerők pártolá­sár­ó­l értekezik egy igen érdekes és figyeleibreméltó czikken: egy hoszabb czik a len termesztését és előkészítését, egy másik a szabadalmi ügyek reformját tárgyalja igen beható részle­tességgel. Bodola Lajos főmérnök ismerteti a poklai öntöző és risztermelő telep 1882 évi eredményét; ugyane számban több képben be van­­ mutatva egyszerű és csinos nyaraló, továbbá egy ú­j szerkezetű vasúti sorompó és jelző­­készülék, végül képpel is illusztrálva ismertetve vannak, a szőlőtő gombabetegsé­gei.­­ A találmányok rovatából kiemeljük a következőket : Sodronykötélre berendezett közúti vasút (1 ábra). Új burgonyamosó­gép (1 ábra). Újítás a vízi kerekeken (1 ábra). Palac­ktisztitő (1 ábra). Lámpafény-verő (1 ábra). Burgonyaás­ógép (1 ábra) stb. — A Vegyes közlemények, a kérdések és felvilágosítások, valamint a Vállalatok rovata szintén minden számban tele van érdekesnél érdekesebb közleményekkel. — A »Gazdasági Mérnök« megjelenik minden héten igen díszesen kiállítva s képekkel és szakszerű rajzokkal gazdagon illustrálva. Előfizetési ára: Egész évre 10 frt; félévre 5 frt; negyedévre 2 frt 50 fr. Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve is folyvást elfogad a kiadóhivatal (Budapest, Csillag­ utcza 8. szám alatt.) Gazdasági és üzleti tudósítások: Tata, márczius 30. (A »Nemzet« tudósí­tása). Az időjárás folytonosan zord és egészen té­lies, a­mi nem csak a tavaszi munkálatokat hátrál­tatja, hanem még a szőlő vesszőnek is ártalmára lehet. A téli száraz fagyok az őszi vetésekben nagyon sok kárt okoztak, mert egész tábla vetéseket lehet látni tökéletesen kifagyva; helyenként meg oly sajátságos, hogy 9—10 barázda egészen szép zöld és a követ­kező 2—3 barázda ki van fagyva. A fagy legjobban a rozsnak ártott, búza is szenvedett ugyan, hanem nem annyira. — Gabonapiaczunk egy idő óta a nagy dologidő miatt csak gyéren van látogatva és igy, mi­után a helybeli malmok szükséglete nagy, a gabna­­árak nagyon emelkedtek, úgy hogy a mi gabnaáraink és a fővárosé közt nagyon csekély a különbség. — A piaczi árak következők: I-ső rendű urasági búza 7.10 és piaczi jobb 9.50 egész 9.75-ig, alábbvaló 9— 9.25-ig, rozs 7 frttól egész 7 frt 20 krig, tengeri 6 frt 100 kilónkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. Az üzlet szilárd jellegét megtartotta. — Magyar öreg ne­héz 58—59, fiatal nehéz 61—62'/«, közép 58—60, könnyű 55— 57. Szedett nehéz 58 — 59, közép 57—58, könnyű 56 — 57. — Ro­mániai bakonyi nehéz--------* átmeneti, közép 56—58’/» átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz--------át­meneti, közép 52'/«—54’/« átmeneti. — Szerbiai nehéz 60 — 61— átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 51—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4*/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru és értéktőzsde. Márczius 31. Gabonaüzlet. (Lásd üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Ma is­mét olyan mérleges nap van a tőzsdén. Ma tartja az osztrák hitelintézet évi közgyűlését. Sokféle ellenkező hírek keringenek. Vannak, a­kik mondják, hogy K. Rothschild ismét belép az igazgatóságba. Mások azt állítják, hogy most már semmi kedvező sincsen, a­mi az árakat befolyásolhatná. Az ellentétes vélemények tusája nagymérvű árhullámzásokat idézett elő, me­lyek a tőzsdét tökéletesen ámulatba esték. Eleinte nagyon bággyadt volt minden, később nagyon emelkedett a hitelbank vásárlásai következté­ben, végre legyengült, de szilárd. Új ár­­járadék 89.55—89.70—89.62, papír­­járadék 87.30—87.75—87.65. — Osztrák hitelrész­­vények 322.20—323.10—320.50—323.70—323.20. Magyar hitelrészvény 323. Leszámítoló bankrész­vény 95.25. Osztrák magyar államvasuti részvények 342.­. Hajóforgalom Budapesten Márcz. 30-án a Duna balpart­ján a következő vizi járművek kötöttek ki, u. m. : Weisz Ja­kab u. h. (7. sz. 957 mm. búzával és 947 mm. tengerivel Tolná­ról. Grünwald, Ferencz Gizella nevű m. h. 1180 mm. búzával és 297 mm. árpával Szentesről. Luczenbacher Pál utódai m. h­. (16 sz. 25 kmf. tűzifával Szobbról. Ugyanannak egy m. h. 51,000 db. téglával Ujvölgyből. Wind Mórnak »Marie« m. h. 3200 mm. búzával, Verbászról. Fernbach Antal és fiának »Mi­hály« m. h. 3800 mm. búzával Sziváczról. Novák Mihály m. h. 3168 mm. búzával Zentáról. Pleiger Márton dereglyéje 30 kbmt. épületkővel Promontorról. Freund és Trebitser m. h. »Vilmos« 220 mm. búzával Kalocsáról. Luczenbacher Pál utó­dai 11. sz. m. b. 325 kbmf. tűzifával Szobbról.

Next