Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-01 / 149. szám

SznÍAKTISZTŐRÉO: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. Budapest, 1883. péntek, junius 1. 149. szám. Kiadó-hivatal • Barátok-tere, Athenaeum-épület, földester Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten hokkor hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra .......................... 3 hl 8 hónapra .......................... 9 , 6 hónapra .. .......................... ................. 1* » Az esti kiadás postai különküldéséért Mfll­fizetés negyedévenként .. .. ................ 1 * Budapest, május 31. A budapest-soroksári vasút. A budapest-soroksári helyi érdekű vasút ügyé­ben ma újabb tanácskozás volt Gyöngyösi János osztálytanácsos elnöklete alatt, melyen a ma­gyar királyi államvasutak részéről Tolnay La­jos igazgató, Barvics és Storch felügye­lők, a közmunkatanács részéről Kupp Imre és "W­obifart mérnök, a fővárostól Gerlóczy Károly, Haris Sándor, Preuszner Hen­rik, Rózsa Péter , Pest megye részéről Bel­la­a­g­h Imre t. főügyész, az államépítészeti hiva­tal képviseletében R­e­u­s­eh­­ Károly, a katonai hatóság részéről Perl kapitány, a közúti vasút­társaság képviseletében Szitányi Izidor, Bos­­s­á­n­y­i László, J­ellinek Henrik és L­ö­­wenstein mérnök, s mint jegyzőkönyvvezető dr. Bandies, miniszteri fogalmazó voltak jelen. Elnök az ülést megnyitván, előadja, hogy mi­után e vicinális vasút által a budapest-zimonyi vasút közelről érdekelve van, a múlt ülésen végleges meg­állapodások nem történtek, hanem a közúti vasúttár­saság, mint vállalkozó, a kérdés újabb tanulmányo­zására utasíttatott. Jellinek Henrik titkár emelt ezután szót. A közúti vasút által tett újabb tanulmányok a főváros azon kívonatára irányultak, hogy a tervezett vonal a baloldalról a jobboldalra helyeztessék át. A m. kir. államvasutak igazgatóságának szíves közreműködé­sével a vállalkozó társulat oly megállapodásra jutott, hogy elvi különbség sem merül fel. Az újabb tanulmá­nyok nem győzték ugyan meg a társulatot arról, hogy e vonal az eredeti terv szerint kiépíthető nem lenne, de miután a főváros hatósága és a közmunkatanács súlyt fektet arra, hogy e vonal a jobboldalra helyeztessék és így a főváros érdekét jobban megóva látják, a társulat kész erre, habár az igen költséges s hiszi, hogy ez a főváros által méltányoltatni is fog. A bejárás alkalmával a szemle kiterjesztetvén a jobboldalra, csak azokra a pontokra terjeszti ki figyelmét, hol a régi és uj terv közt különbség van. A vonal a soroksári ut baloldalán indul s a 3-ik szel­vénynél megy át a jobboldalra; a 26. szelvényig akadályok nincsenek s párhuzamosan halad a zimo­­nyi vasúttal. Az erzsébetfalvi állomás a 36. és 38. sz. szelvények közt magánterületen lesz. A 41—47. sz. szelvények közt a zimonyi vasút jelenlegi vágánya oly közel van az országúihoz, hogy a második vá­gány kiépítése esetén nem volna hely a vicinális vasút részére. Miután azonban a zimonyi vasútra nézve nem kedvező, hogy a második vágánynyal az országútra kijöjjön, a m. kir. államvasutak hozzájárultak ahhoz, hogy a második vágány létesítésére szükséges helyet a létező vágánynak eltolása által nyerjék meg. Ez a megoldás lehetővé teszi a vicinális vasútnak a zimo­nyi vasúttal való párhuzamos lerakását Erzsébetfalva mentén. Midőn a miniszter a bejárást elrendelte, azt az utasítást adta, hogy minden függő kérdés el­­intéztessék. Ehhez tartozik, hogy a főváros is nyilat­kozzék s az 1880. évi XXXI. t.-cz. 11. §-nak értel­mében adja beleegyezését a közút igénybevéte­lére nézve. Tolnay Lajos a m. kir. államvasutak igazgató­jának nincs kifogása azon végrehajtás ellen, mint azt Jelynek előadta. A második vágányra szánt terület a zimonyi vasút részére ki van sajátítva, csak mintegy 3—400 négyszögméter területnél tolandó kisebb a kisajátított terület, ezt kéri figyelembe venni. Második kérése, hogy a vágányeltolási és az abba eső mellék­­épület áthelyezési költségeit a vasúttársaság fedezze. Gerlóczy Károly. Miután a társulat megfelelt azon kívánalmaknak, melyek annak idején a főváros által emeltettek, semmi kifogása sincs. Az útra vo­natkozólag azt jegyzi meg, hogy miután a viciná­lis vasutak 90 évre engedélyeztetnek s előre nem tudható, nem kell-e majd a soroksári országutat a kocsi forgalom miatt kiszélesíteni, s a vasúti vágá­nyok ne képezzenek oly akadályt, mely nagy finan­­cziális nehézséggel volna legyőzhető s azért a vá­gányok szükség esetén való áthelyezését a társulat viselje. Szitányi Izidor a közúti vasuttársulat készsé­ges hozzájárulását ígérte meg a tett kívánalmakhoz. Rupp Imre a második keresztezés mielőbbi megszüntetését hangsúlyozta. Reuschl Károly az államút kiszélesítési költsé­gét is a társulatra hárítja. Mindezek elfogadása után elnök constatálta, hogy az újonnan kidolgozott terv ellen kifogás nem emeltetvén, az a miniszternek elfogadásra ajánl­­tatni fog. Ezután a részletekre tértek át, melyeknél sem­mi nehézség sem forogván fenn, a jegyzőkönyv alá­íratott s a tanácskozás véget ért. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1883. évi május hór 31-től 37-ig. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján. — A vetések fejlődése, főleg az utóbbi hideg idő­járás és hideg esőzések következtében kevésbé haladt előre, mint az az eddigi állapot szerint várható volt. Az őszi vetések a sok nedvesség folytán sok helyt, kivált az ország északi és dunántúli megyéiben rit­­kásak, részben sárgulni kezdenek, míg az alföld déli részén és az erdélyrészi megyékben a túlbujó vetések részint már­is megdőltek vagy megdőléssel fenye­getnek. Az őszi vetések átalában az alföldön és a volt erdélyi megyékben kedvezőbben állanak, mint az or­szág többi részeiben; az ősziek és pedig főleg a ro­zsok, leginkább Bars, Borsod, Hont, Gömör és Kis- Hont, Liptó, Nógrád, Nyitra, Ung, Turócz, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szabolcs, Szatmár, Torontál és Szolnok-Doboka me­gyék több vidékein ritkásak. __ Rozsda felől leginkább Tolna, Vas, Bács-Bod­­rog és Krassó-Szörény megyékből panaszkodnak. A tavaszi vetések ugyancsak az érintett mostoha időjárás folytán fejlődésükben elmaradtak és több helyt megritkultak. A május 21 én beállott gyenge fagy leginkább csak a felvidéken mutatkozott, a­nél­­kül, hogy nagyobb károkat okozott volna, csakis a hüvelyes és kerti veteményekben tett kárt. A berevetések, főkép az északi megyékben, rész­ben fagy által megritkultak, részben lassan fejlődnek. A tavaszi munkálatokkal több erdélyrészi me­gyében még mindig nem készülhettek a kedvezőtlen időjárás folytán el, de a kikelt tavaszi vetések álta­lában szépeknek monhatnak. A gyümölcs és szőlő állása mindeddig kedvező. 1. Felvidék, Abauj-Torna megye. (Gönczi és füzéri járás.) A gönczi járásban a búzavetések jók; árpák és zabok a hideg és szárazság miatt lassan fejlődnek; a füzériben a 21—22-én bekövetkezett gyenge fagy a kikelt bab és dinnye-ültetvényekre kártékonyan ha­tott ; más vetemény és takarmány­félék a folytonos hi­deg időjárás folytán megsárgultak. Árvamegye vári járásában az ősziek szépek, a tavaszi munkálatok befejezése az esős időjárás miatt akadályoztatik. Bars megye verebélyi járásában az ősziek ritkák; a tavasziak szépek; a tengeri és burgonya jói kikeltek. Beregmegye. (M.-kászonyi és felsőtiszaháti járás.) Az m.-kászonyi járásban a vetések a hideg időjárás miatt visszamaradtak; a felsőtiszahátiban az ősziek középszerűek; szőlő s egyéb gyümölcsből jó középtermés várható. Borsodmegye. (Egri felső, s.-szt.-péteri és alsó-miskolczi járás.) Az egri felső járásban az ősziek középszerűen, sőt helyenkint rosszul állanak; a tava­sziak sárgulni kezdenek; a s.-szentpéteriben az ősziek helyenkint igen szépek; némely helyeken azonban, különösen a hegyes vidékeken levők ritkák; a tava­sziak kielégítően állanak; az alsó-miskolcziban az ősziek középszerűek; a tavasziak a száraz hideg sze­lek miatt fejlődésükben visszamaradtak. Gömör megye. (Nagy-rőczei, rimaszécsi, tornalljai és rimaszombati járás.) A nagy-rőczei já­rásban a 21-én bekövetkezett gyenge fagy csak né­mely kerti veteményekre volt káros hatással; a rima­­szécsiben a búzavetések silányak; a tavasziak és a lóhere lassan fejlődnek; a repeték a rovarok által el­­pusztíttattak; a tornaljaiban az ősziek ritkák; a ta­vasziak fejlődésükben visszamaradtak; a rimaszom­batiban a déli oldalakon és fekete földben elvetett ősziek kielégítők; az északi oldalon levők nagyon si­lányak. Hont megye. (Korponai, ipolysági, balogi és németi járás.) A korponai járásban a tavasziak a legutóbbi esőzések folytán sok helyen kiáztak; az ipolyságiban a 21-én bekövetkezett gyenge fagy csak a babültetvényekben és az alantabb fekvésű teheré­­sekben okozott némi károkat; az ősziek nagyon el­gazosodtak ; gyümölcs szépen mutatkozik; a balogi­­ban az ősziek helyenkint nagyon buják; némely he­lyeken azonban ritkák és silányak, s a tavasziak, kü­lönösen az árpák, a hideg időjárás folytán sárgulni kezdenek; a németiben az ősziek ritkák ; a tavasziak silányak. Liptó megye. (Szentmiklósi és liptó­ujvári járás.) A szentmiklósi járásban az ősziek és a lóhe­rék rosszak; a tavaszi munkálatok folyamatban van­nak ; a liptóujváriban a rozsok ritkák; a lóherék silányak; a tavasziak szépen kelnek; a takarmány szűken van. Máramaros megye szigeti járásában a ve­tések jól állanak; a gyümölcsfák bő termésre nyújta­nak kilátást. Nógrád megye. (Sziráki, losonczi és füleki járás.) A sziráki járás déli részében levő buzavetések szépek, az északi részben levők ritkák; a rozsok min­denütt ritkák ; a tavasziak sárgulni kezdenek; a bab sok helyen elfagyott; a fülekiben a korai őszi buza- és rozsvetések kielégítően állanak; a későiek ritkák és silányak ; a luezernák és lóherék sok helyen ki­fagytak. Nyit­ramegye. (N.-tapolcsányi, vágsellyei, érsekujvári, zsámbokréti, pöstyényi, galgóczi és mia­­vai járás.) A n.-tapolcsányi járásban az ősziek he­lyenkint javulni kezdenek; a tavasziak jó termésre nyújtanak reményt; a vágsellyeiben az őszi búza és rozsvetések javulnak, a tengeri a hideg időjárás foly­tán megsárgult; a tavasziak jól állanak; az érsekúj­­váriban az őszi búzavetések 1/8-a jó, 1/8-a rossz;rozsok all­a, középszerű, 2/3-a silány; árpák és zabok jók; takarmányfélék középszerűek; a zsámbokrétiben a hideg szelek a búzavetéseket helyenkint megritkítot­­ták; a tavasziak jól állanak; a pöstyényiben a búza és rozsvetések ritkák; árpa és zab szépen kikelt; szőlő és más gyümölcs sok mutatkozik; a galgócziban az ősziek, főleg a rozsok silányak; a miavaiban az őszi rozsvetések helyenkint megritkultak; a tavasziak szépek. Pozsony megye. (Szempczi, malaczkai, f.­­csallóközi és pozsonyi járás.) A szempczi járásban az őszi buzavetések ritkák ; a rozsok és lóherések jók; a malaczkaiban az ősziek ritkák­; a tavasziak és a takarmány vetések szépek; a f.­csallóköziben az ősziek silányak; korai tavasziak ritkák; a későiek jól állanak; a pozsonyiban az őszi buzavetések gyenge közép, a rozsok középtermést ígérnek; a tavasziak jól állanak. Sárosmegye. (Makoviczai és sirokai járás.) A makoviczai járásban a 21-én bekövetkezett fagy az uborka, paradicsom és babültetvényeket megsemmi­sítette ; az ősziek a hideg időjárás folytán lassan fej­lődnek ; a sirokaiban a fagynak hatása a gyümölcs­ben és a kerti veteményekben észlelhető; az ősziek ritkák; a tavasziak fejlődésükben visszamaradtak. Szepesmegye. (Tátrai és poprádvölgyi já­rás.) A tátrai járásban a 18., 19. és 20-án beállott fagyok a gyümölcsben, a korai vetésekben, valamint a lapályban fekvő réteken és lóherékben tetemes kárt okoztak ; a poprádvölgyiben a ősziek és lóhere igen szépek; — a tavaszi munkálatok nagyrészt befejez­tettek. Trencsénmegye. (Illavai, puchói és csá­­czai járás.) Az illavai járásban az ősziek és a lóhere megritkultak ; a tavasziak jól állanak ; a puchóiban a szárazság és nagy szelek a vetéseket megsanyargat­ták, a takarmány szűken van; a csáczaiban a ve­tések szépek. Turóczmegye mosócz-zniói járásában az ősziek és a lóherék a hideg időjárás folytán megrit­kultak , a korai tavasziak szépen kikeltek. Ungmegye. (Szobránczi és latorczavidéki járás.) A szobránczi járásban az ősziek nagyobbrészt silányak, a tavasziak lassan fejlődnek, a latorczavidé­­kiben a vízmentes helyeken lévő vetések kielégítően állanak, a lapályos helyeken levők kipusztultak, a ta­vasziak a kedvezőtlen időjárás miatt fejlődésükben visszamaradtak. Zempl­én megye. (Tokaji,szinnai, varannói és bodrogközi járás.) A tokaji járásban az ősziek si­lányak ; a tavasziak szépen kikeltek, de sárgulni kezdenek ; a szinnaiban az őszi rozsvetések kielégí­tően állanak; a tavasziak szépen és buján kikeltek ; a varranóiban a lapályos helyeken levő búza- és rozsvetések silányak; a dombosabb helyeken levők jók ; a bodrogköziben az őszi buzavetések és a rep­eték gyönge középszerűek ; rozsok és zabok közép­szerűek ; árpák rosszak ; a szőlőkön csekély, a gyü­mölcsfákon jó termés mutatkozik. Zólyom megye nagy-szalatnai járásában a 10-től tartó nagy szelek az őszieknek nagy ártal­mára volt; a tavasziak silányak, a 22-én beállott dér a babültetvényekre kártékonyan hatott; a gyümölcs­fák bő termésre nyújtanak kilátást. II. Dunántúli megyék: Baranya megye. (Hegyháti és siklósi já­rás.) A hegyháti járásban az ősziek, a késői megrit­kult rozsok kivételével jól állanak; a tavasziak szé­pen fejlődnek; a siklósiban a vetések szépek; gyü­mölcs igen sok mutatkozik. Esztergom megye párkányi járásában a vetések középen aluli termést ígérnek; a tengeri és bab a hideg időjárás folytán megsárgult. Fejér megye. (Vaáli, fejérvári, moóri és adonyi járás.) A vaáli járásban az ősziek a válta­kozó időjárás folytán megsárgultak és legfeljebb kö­zéptermésre nyújtanak kilátást; a tavasziak szintén sárgák; a takarmányfélék ritkák; a fejérváriban az őszi búzavetések kielégítően állanak; a rozsok meg­ritkultak ; a tavaszi búza, tengeri és zab szépen ki­keltek ; a moóriban az ősziek ritkák és sárga színűek, a tavasziak jók, a kapások fejlődésükben visszama­radtak ; az adonyiban a búza- és árpavetések kevés kivétellel jók, repeték gyengék; a kapások jól kikel­tek, a tengeri azonban az utóbbi napokban beállott hideg időjárás folytán megsárgult. Győr megye sokoró­aljai járásában a késői ősziek középszerűek, a koraiak rosszak, a repeték ritkák; a gyümölcsfák jó terméssel kecsegtetnek. Komárom megye. (Udvardi, gesztesi, csallóközi és tatai járás.) Az udvardi járásban a ve­tések gyenge középszerű termést ígérnek; a kapások rosszak; a gesztesiben a buzavetések megsárgultak; gyümölcs és szőlő sok mutatkozik; a Csallóközben az őszi búza- és rozsvetések rossz, árpák középtermésre nyújtanak kilátást; a tatajban a vetések jól állanak. Mosonmegye rajkai járásában a búzaveté­­seknek kétharmad része silány, egyharmad része kö­zéptermést igér; a rozsok és a repezék középszerűek; árpák és zabok sárgulni kezdenek. Somogymegye. (Szigetvári és lengyeltóti járás.) A szigetvári járásban a búza- és rozsvetések szépek; a repezék silányak ; árpa és zab nem jó ter­mést igér; répák és burgonyák jól kikeltek; a lengyel­tótiban a búza- és a korai rozsvetések középszerűek; a késői rozsok ritkák; árpák és zabok szépen fejlőd­nek ; a luezernák szépek. Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Az I. magyar kártyagyár részvénytársaság ma d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Chwalovszky Ödön elnöklete alatt. Elnök az ülést megelőzőleg bejelenti, hogy a folyó üzleti évben az üzleti könyvek vezetése és a levelezés már magyar nyelven történik. Az igazgatósági jelentés kiemeli, hogy a lefolyt üzletév a jobbak közé sorozható. De bár a forgalom valamint az elért nyereség jóval felül­múlja az előző évek eredményét, mégis a táplált re­ményeknek csakis részben felelt meg, és nem érte el azt a niveaut, melylyel más hazai iparágak dicseked­hetnek, s nem is fogják azt elérhetni mindaddig, míg a hazai és bécsi kártyagyárosok saját kárukon okulva nem iparkodnak jobb árakat elérni. Az igaz­gatóság iparkodott ez iparágat lehetőleg emelni, s el is érte azt, hogy a vevők száma jóval szapo­rodott. Az üzleti forgalom a lefolyt évben 164.918 forint 33 krajcrárt tett ki, ami 28,952 frt 28 krral haladja felül az előző év forgalmát. A bruttó nyeremény 24,809 frt 8 krra rúg, s a levonások után 7267 frt 55 kr tiszta haszon marad. Az igazgatóság indítványozza, hogy 7000 frt mint osztalék, az 500 részvény után egyenkint 18 frtjával kifizettessék,­­ ami a részvénytőke 7°/0-ának felel meg, a fenma­­radó összeg pedig a felügyelő bizottság díjazására fordíttassék. Az előző évből fenmaradó 5171 frt 64 kr nyereményt az üzleti tőke szaporítására fordítani határozta, miután ezt a magasabb bélyegilletmény és a folyton növekedő forgalom megkívánja. E közgyű­lés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette s úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. Thuróczy részvényes indítvá­nyára Zsíros István vezérigazgatónak köszönetet sza­vaztak. Végül az igazgatóságba egyhangúlag bevá­lasztottak : Chwalovszky Ödön, Kern István, Faik Adolf, Braun József és Zsíros István, a felügyelő bizottságba pedig: Pásztory Károly, Szenes Ede és Benke Gyula. Lépfene Váczott. A váczi polgármester arról ér­­tesíté Pest megye alispánját, hogy a váczi határban a szarvasmarhák közt egy lépfene elhullási eset fordult elő. Az alispán azonnal intézkedett a kellő óvintézke­dések megtételéről, hogy a vész netaláni tovább ter­jedése meggátoltassék. Irodai szerek szállítása a honvédelmi miniszté­rium számára. A budapesti kereskedelmi és iparka­mara értesíti az érdekelt kereskedő és iparos köröket, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium által a részé­re 1884—1886. években szükségelt irodai sze­rek szállítása iránt kiirt pályázati hirdetmény egy­­egy példánya a kamara irodájában (Mária­ Valéria utcza új tőzsde épület) a délelőtti hivatalos órákban megkapható. Gazdasági telep megtekintése. Az országos ma­gyar gazdasági egyesület kiküldött bizottsága teg­nap délután tekintette meg L­é­g­r­á­d­y Károly fő­városi képviselőnek a budai Nádorkertben az úgyne­vezett Lágymányoson­ levő gazdasági telepét, külö­nösebben pedig a telepen új rendszer szerint ekőmű­­velés alá berendezett nagy spárgaültetvényt. A szemlélő bizottságban a következők vettek részt : gróf Károlyi Sándor, D­o­r­n­e­r Ede, Nicki Mi­hály, dr. Szabó Ferencz titkár és G­i­r­ó­­k­u­t­i Ferencz az egyesület részéről, továbbá M­á­­d­a­y Izidor osztálytanácsos és H­a­r­k­á­n­y­i minisz­teri titkár a földmivelési minisztérium részéről. A megtekintett spárga­ ültetvény mintegy 8 holdnyi ter­jedelmű, talaja sárgás barna iszapos homok. A ter­melés akként történik, hogy az Argenteuil-ből vett, de most már a tulajdonos által termelt spárgamag hosz­­szú sorokban elvettetvén, egy éves korukban ekeszán­tás által műveit földbe kellő távolságban kiültette­tik. A művelés évenkénti háromszori kapálással két évig tart, s a harmadik évben már a hajtásokat met­szeni lehet. Vannak oly erős és vastag hajtások, hogy 5—6 darab egy kilót nyom. A hajtások halom alatt növekedvén, egészen fehérek, finom porhanyók és éde­sek. A küldöttség a telep berendezését, a művelés módját, annak eredményét, illetve a termelés minő­ségét minden tekintetben kielégítőnek találta, kon­statálta az uj termelési rendszer teljes sikerét s elis­merését fejezte ki a termelő L­é­g­r­á­d­y Károlynak azért, hogy a spárgatermelésnek a kertészetből a mezőgazdaságba való átvitele által egy uj mezőgaz­dasági ágat teremtett. Ezután megtekintette még a küldöttség Légrádynak ugyanott levő, mintegy 800 faj rózsát magába foglaló rózsaültetvényét s minta­­berendezésű tehenészetét. Méhészeti vándortanári előadás. Grand Mik­lós méhészeti vándortanár, Budapesten előre hirde­tett előadását tegnapelőtt tartotta meg az állatkert­ben, az orsz. méhészeti egyesület méhészeti minta-pa­­villonjában a budai állami tanitóképezde növendékei előtt, kik Gyertyánffy István igazgató vezetése alatt jelentek meg. Jelen volt még a képezde több tanára, az orsz. gazd. egyesület méhészeti szakosztá­lyának számos tagja, s K­r­i­e­s­c­h János a méhész­egylet alelnöke. A vándortanár előadásának tárgyát: »A méhtartás hasznossága és kellemei« képezték, melyet nagy szakértelemmel és meggyőző modorban adott elő. Azután több, a pavillonban levő méhészeti eszközt ismertetett, s gyakorlati fogásokat mu­tatott be. Az előadást a jelenvoltak élénken meg­éljenezték. Állategészségügy. Értesítés a keleti marhavész állásáról és egyéb ragály-járványos állati betegségek­ről 1883-ig évi május hó 22-től 29-ig. Magyarország és Fiume és környéke, úgy nemkülönben Horvát-Szla­­vonország egész területe mentes a marhavésztől. — Lépfene következtében összesen 15 szarvasmarha és 3 ló hullott el. Takonykor miatt kiirtatott ösz­­szesen 27 ló. Rükkór miatt gyógykezeltetik össze­sen 258 ló. Horvát-Szlavonország. Zágráb városban egy ló takonykór miatt kiirtatott. A ve­­rőczei alispánság G.­Kusenje helységében 3 szarvas­marha lépfene következtében elhullott. Az eszéki al­ispánság petrievei helységében, 2 ló rühkór következ­tében elhullott, 6 pedig gyógykezeltetik. Halganovci községében 86 juh rükkór miatt gyógykezeltetik. — Európa több államai — Orosz- és Törökország kivé­telével — jelenleg a marhavésztől mentesek. A budapest-uj­ szőnyi vasút szaár-szőnyi vonalré­szének munkálatai, nem mint a »P. Lt.« után tévesen irtuk, Lopp I. gráczi vállalkozónak, hanem a Braun lg., Bentum és Kien-féle, czégnek adattak ki. Az erre vonatkozó szerződés ma íratott alá. Pályázat gazdasági tanintézeti ösztöndíjakra. A kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézetnél az 1883/4-ik tanévre az I-ső éves tanfolyamban, hét ál­lami alapítványi ösztöndíjas és hat szabadhely meg­ürülvén, ezeknek betöltésére ezennel pályázat hirdet­­tetik. Közelebbi feltételek megtudhatók Vörös Sán­dor igazgatótól Kolozs-Monostoron. A vasutak ideiglenes bevételeiről szerkesztett havi kimutatások módosítása. A m. kir. vasúti felügye­lőség által nyilvánosságra hozott ideiglenes bevételi kimutatások tudvalevőleg a közös vasutak, illetőleg az osztrák vonalak bevételeit is tartalmazván, a ma­gyar vasúti hálózatnak, mint egésznek jövedelmező­ségi mozgalmára nézve ha képet nem adnak. Ámbár a kassa-oderbergi, magyar nyugati és a magyar-gács­­országi vasutak kezdettől fogva külön számadásokat vezettek,­­ csupán ezek magyar vonalai eredményé­nek kitüntetésével a kérdéses kimutatások a jelzett irányban még alig nyertek volna valamit. A szab. osztrák-magyar államvasuttársulat elkülönített könyv­vitelének behozatalával azonban megszűnt a nehézség s csak a déli vasútra nézve volt még némi kétség, mi­után ez a számadások elkülönítését mindeddig még csak sommásan végezte. Miután a déli vasút is kész­nek nyilatkozott osztrák és magyar vonalai ideig­lenes üzleteredményeinek elkülönített kimutatá­sára , a közmunka- és közlekedési m. k. mi­niszter úr ő nagyméltósága értesülésünk szerint a napokban elrendelte, hogy a magyar korona terüle­tén létező vasutak havi üzleteredményeinek kimuta­tásában jövőre azon vasúti vállalatokat illetőleg, me­lyek üzletüket a birodalmi tanácsban képviselt ki­rályságok és országok területére is kiterjesztik, — csakis magyar vonalaik üzleteredményei legyenek kitüntetve, — a magyar és osztrák vonalakra vonat­kozó összeredmények ellenben a kimutatás végén vagy oldalán jegyzetrovatban vétessenek fel, s hogy végre az egész magyar vasúti hálózat üzleteredmé­nyei összesítés utján őszintén kimutattassanak. A bevé­teli kimutatások ilykénti módosítása már a folyó havi üzleteredmények összeállítása és közlésénél életbelépend.­­ Ezen intézkedés bizonyára elisme­réssel fog mindenütt találkozni, minthogy az új ki­mutatások vasúti hálózatunk jövedelmezőségéről hű tájékozást nyújtanának, a­mi az eddigi kimutatások­ból nem volt megszerezhető. A pécsi kereskedelem és iparkamara május hó 28-án tartott közülésén Döbrököz tolna megyei köz­ségnek hetivásár engedélyezése iránti kérelmét pár­­tolólag véleményezte. Az országos iparfelügyelő át­iratára, mely szerint a kamara a Pécsett felállítandó gyapjúfonodának felszerelésre nagyobb összegű köl­csönt vagy egy-két száz forint évi segélyt nyújtson, kimondta a kamara, hogy a kereskedelem és ipar ily módon való előmozdítása nem képezvén a kamara hi­vatását, e czélra semmi pénzsegélyt nem szavaz meg. A kamara feladatának bőven megfelelt azzal, hogy az illető iparost a gyapjú gyárszerű feldolgozásának elsajátítása czéljából a kassai kötszövőgyárban töltött idejére segélyezte. Aztán az illető iparos (Csizmadia M.) már állami segélyben is részesült, a­mennyiben egy kötőgépet kapott ingyen. A kamara kölcsön vagy pénzsegély helyett azzal fogja Csizmadia fonodáját továbbra támogatni, hogy arra az illető kereskedők figyelmét körözvényileg felhívja.­­ Kohn H. és Ráth A. pécsi kereskedők panaszt emeltek a kamaránál, hogy a siklósi szolgabíró az ottani vásárra jövő ke­reskedőket azzal zaklatja, hogy tőlük, midőn a vásá­ron portékájukat kirakják, személyazonosságuk iga­zolását és házalási engedély előmutatását követeli. Aki ennek eleget nem tud tenni, azt megbírságolja s a vásárról eltiltja a szolgabiró. Minthogy a vásáron, sátorban kirakva áruló kereskedő házalónak nem te­kinthető s a személyazonosságot igazoló okmányok elő nem mutathatása bírságolásra és a vásártól való eltilthatásra okot nem képezhet, utasíttatott az el­nökség, hogy ezen indokolatlan zaklatás megszünteté­se érdekében illetékes helyen eljárjon.­­ A pécs­­barcsi vasút igazgatóságának átirata, mely szerint a camara felszólalása folytán intézkedés létetett, hogy a déli vasútnak valamennyi nagyobb állomásáról adathassanak fel szállítmányok Pécsig való frankiro­­zás mellett, örvendetes tudomásul vétetett. A cs. kir. szab. déli vasút magyar vonalainak 1882. évi üzleteredményei a­z V. és K. Közi.« értesü­lése szerint a következő b­e­vételek: Szállítási bevételek 8.181,184 frt 35 kr Különféle 1­82,382 frt 25 kr Együtt 8.263,566 frt 60 kr­­ (100°/0) , Kiadások: Általános igazgatás 205,633 frt 58 kr Pályafelügyelet és fentartás . . 871,238 frt 65 kr Forgalmi és keres­kedelmi szolgálat 1.073,376 frt 62 kr Vontatási és műhe­lyi szolgálat : 879,562 frt 81 kr Együtt 3.029,811 frt 66 kr . (36.66®/0) Fölösleg 5.233,754 frt 94 kr · (63.34°/0) Az előző év eredményei pedig voltak: Bevételek: Szállítási bevételek 7.389,869 frt 05 kr. Különféle > 58,981 » 24 » Együtt 7.448,850 frt 29 kr. — (100®/0) . Kiadások: Általános igazga­tás .................... 210,020 frt 59 kr. Pályafelügyelet és fentartás. . . 951,911 » 96 » Forgalmi és keres­kedelmi szolgálat 1.016,047 » 81 » Vontatási s­zű­helyi szolgálat . 815,132 » 29 » Együtt 2.993,112 frt 65 kr. — (40T8°/0) Fölösleg 4.455,737 frt 64 kr. · (59‘82°/0) A felsorolt eredmények egybevetéséből kitűnik, hogy a szállítási bevételek 1882. évben 10,71°/o-kal, a különféle bevételek pedig 39'68°/0-al, vagyis az ösz­­szes bevételek 10’936/o-al emelkedtek. A kiadásoknál az általános igazgatásnál 2,09°/0-al, a pályafelügyelet és fentartásnál 8-48°/0 csökkenés mutatkozik, ellenben a forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál 5,64°/0, a vontatási és műhelyi szolgálatnál pedig 7,90°/n az emelkedés; az összes kiadások 1'23°/0-al szaporodtak. Az üzleti fölösleg az előző évihez képest 17,46°/0-al javult. Az üzlethányad (vagyis a kiadásoknak a be­vételek százalékában kifejezett aránya) 1882-ben 3­52­/0-al javult. Gazdasági és üzleti tudósítások, Siófok máj. 30. (A »Nemzet« tudósítása) Vi­dékünkön a rozsda nagyon uralkodik, és naponkint rosszabb és rosszabb híreket hallani. Azonkívül ma r­egel 6 órakor köd ereszkedett, a­mitől gazdáink na­gyon félnek. Somogy megye sok részében — a rozsdát eltekintve is — a búzavetések igen silányak. Vásári tudósítások. Budapesti lóvásár. A május hó 31-kén tar­tott heti lóvásárra 309 darab lovat hajtottak fel. Ebből eladatott uj lólevél mellett 20 darab, át­­iratás mellett 81 darab, összesen 101 darab ló. A bécsi vágóra 7 db vásároltatott. A vásár az orszá­gos lóvásárt megelőző szokott csendben folyt le s az árak is silányak voltak. Igavonó lovak 12 írttól 45 írtig, a jobbak 55 írttól 70—100 írtig keltek el darabonkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május S1. Az üzlet csöndes. — Magyar urasági öreg nehéz-----.-----.-----, fiatal nehéz 58—.—59—, közép 57—.—58—, könnyű-----.-----. — Szedett nehéz 56— 57— , közép 56—.—57—, könnyű 55—56—.— Romániai bakonyi nehéz 57 — 57­/a átmeneti, közép 55—56’/s átme­neti, könnyű 541/«—55,/fi átmeneti, eredeti nehéz-------­átmeneti, közép 54—541/. átmeneti, Szerbiai nehéz 561/« — 58— átmeneti, közép 56—56 —« átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 50—54, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/. levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 81. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Az üz­let iránya szilárd, forgalom csak búzában volt, elada­tott búza szept.—okt.-re 10.62 írttól egész 10.69 írtig és egy rakomány tengeri május—júniusra 72 forinton. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A ma délben inaugurált szilárd hangulat ma délután még mindig tartott, sőt némileg növekedett is, ámbár nem mond­hatni, hogy a vételkedv nagy volna. Az egész délután inkább csendesen folyt le. 4°/0 aranyjáradék 88.25—88.30. 5 százalékos papírj. 86.65—86.621/2. — Osztrák hitelintézeti részvények 294.80—295.10 (prof. 295.60—295.40). — Magyar hitelrészvények keveset keresve 292— 292.25. — Magyar leszámítoló bankrészvények 88.50 88.6/1. — Osztrák magyar államvasuti részvények 326.50. A zárlat 6 órakor kissé gyengébb maradt. Zárlati áraink: 6 százalékos aranyjáradék —... — 4°/0-os aranyjáradék 88.25—. 5 százalékos papírjár. 86.60. — Osztrák hitelrészvények 294.50. — Magyar hitelrészvények 292.—­ Magyar leszámítoló bankrész­vény 88.50. — Osztrák magyar államvasuti részvény 326.25. Kissé lanyhább. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 31-én a Duna bal­partján a következő vízi járóművek kötöttek ki: Tinka János 4 talp. söprűvel Trencsénből. Freund Jakab és fiai »Sarolta« m. h. 2270 mm. búzával Szt.­Tamástól. Luczenbacher Pál ut. 27. sz. m. h. 324 kbmt. tűzifával Szobbról; ugyanannak 7. sz. m. h. 323 kbmt. tűzifával Sz.-Tijfaluból. — Csik Jó­­zsef »Testvér« m. h. 963 mm. cementtel Biancsinból. Haas és Deutsch 11. sz. m. h. 4759 mm. tengerivel N.-Becskerek­­ről; Fernbach Antal és fiai m. h. 1800 mm. búzával, 1900 mm. tengerivel Sziváczról.

Next