Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)

1883-11-01 / 300. szám

SZERKESZTŐSÉG­I Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS II. évi folyam. Budapest, 1883. csütörtök, november 1. Kiadó-hivatal­­ Barátok-tere, Athenaeum-épület, földjáiak Előfizetési du , Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ál esd kiadás együtt: 1 hónapra _ _ „ „ ....... 2 frt, 8 hónapra .......................... $ » 6 hónapra .. .. - ............ ..................... 18 » - Az esti kiadás postai különkiadáséért felüdl­fizetés negyedévenként .............. 1­­­800. szám. Budapest, október 31. Az 1882. évi mezőgazdasági statistica. Mai reggeli lapunkban már közöltük az ara­tási statisticának, az országos statisticai hivatal legújabb kiadványának főbb tételeit, jelenleg folytat­juk az 1882. évi aratásra vonatkozó adatok ismer­tetését. Az utolsó tiz évi aratás eredményének összeha­sonlítása a következő főszámokat szolgáltatja: be volt vetve kenyérterményekkel, u. m. őszi búzával, őszi roz­zsal, tönkölylyel, kétszeressel, tavaszi búzával és tavaszi rozszsal. Érdekes volna ezen kimutatást minden egyes terményre megtenni, ettől azonban jelenleg eltekin­tünk s csak is a főtermény, az őszi búza tiz évi ter­mésére vonatkozó adatokat közöljük. Termeltetett őszi búza 1882. 2.312,480 43.765,007 18,93 Az utolsó tiz év alatt tehát a múlt évben volt a legnagyobb búza termés, a legkisebb 1873-ban és a legkiebb és legnagyobb termés között 30 millió hec­toliter különbség van. A szőlőterület volt az 1882 évben 637,492 ca­­tastralis hold, termett összesen most 4.570,056 hec­toliter, eladatott 446,031 hl., seprűre 412,395 hl., borrá erjesztetett: közönséges fehér 2.221,363 hl., fi­nom csemege fehér 21,527 hl,közönséges vörös 584,452, finom csemege vörös 20,352, siller 862,586, aszú 1,350 hl, összesen 3.711,630 hl. az eladott mustból szár­mazott 401,428 hl., mind­összesen 4.113.058 hl. átlag egy holdon 5­46 hliter. Eladott szőlő: a külföldre 845,228 kg. a bel­­fogyasztásra 1.412,190 kg. összesen 2.257,418 kg. becs- és eladási ára a mustnak 7.25 frt., a lehúzott uj bornak 8.01 frt., a közönséges ó-bornak 12.11 frt., a finom csemege boroknak 50.68 frt., az aszúnak 132.61 frt. hectoliterenként, a szőlőnek 10 krajczár kilonkint. A termelt bornak összes értéke 35.088.012 frt., az eladott szőlőnek értéke 227.995 frt., együtt 35.316.007 frt. Az utolsó évek összehasonlításául álljanak a következő számok: termett összesen must és bor 1861—72-ben átlag, 3 224.287 hl, 1873-ban 3.763.475 hl., 1874-ben 1.998.083, 1875-ben 6.260,258, 1876- ban 1.858,034, 1877-ben 3.534,041, 1878 ban 8.075,833, 1879-ben 6.314,343, 1880-ban 2.426,799, 1881-ben 4.230,730, 1882-ben 4.113,058 hectoliter. A szőlő termést, hectáronként átlag, és össze­sen, valamint az összes bor- és szőlőtermelés értékét a következő számok mutatják: Az utolsó tíz év alatt tehát az 1875. és az 1878. évek voltak a legjobb borévek. A deési kiállítás. — Saját tudósítónktól. — Kik e czimet elolvassák, azok közül soknak eszébe jut az 1879-ik évben tartott nagyobb sza­bású általános deési tárlat. — Meglehetősen nagy hire volt ennek s aligha méltatlanul, mert a siker túlhaladt minden várakozást és reményt és üd­­vös eredményt biztosított. — 1879. év óta nem volt Deésen kiállítás. A nagy fáradság, izgalom után pihenésre, nyugalomra volt szükség. És Szolnok-Do­­bokamegye tevékeny gazdasági egyesülete, másfelé rányitó működését, kétségkívül, ismét csak előnyö­sen. De négy év után megint felmerült a szükség köz­szemlére bocsátani erejét. Ezúttal határozott szán­déka volt kizárólag itthon, kizárólag a gazdaság kö­rén belül maradni. Ezért úgyszólván csendben, szeré­nyen tette meg előkészületeit. És ismét győzött, ter­­ménykiállításunk f. hó 28-án egy gyönyörűen szép Ferőfényes napon nyílt meg. A gazdasági növények liszesen rendezett csoportjai teljesen megtöltik a volt polgári iskola tágas termét. Az említett napon dél­­előtt 10 óra után fölzendült a deési önkéntes tűzoltó egyesület műkedvelő zenekarának jól betanult indu­lója és ennek hívó hangjainál számosan vonultak fel a kiállítási terembe, melynek belseje meglepte a be­­lépőket. A falak nemzeti szinű lobogókkal, zöld füzé­rekkel, rózsákkal, gazdag fürtü szőllőkkel fölékesít­­vék, minden kis hely ügyesen kiaknázva. Gr Kor­­a­­­s Viktor a gazdasági egyesület érdemes elnöke el­foglalta a terem homlokzatának kiváló csínnal rende­zett cathedrale alakú részét (jeles papunk Kovács Samu collectiv kiállításából áll ez) és éber figyelemmel hallgatott megnyitó beszédet mondott. Ebben hang­súlyozza a kiállítás fontosságát, jelzi, hogy a gazd. Egyl. által jelenleg rendezett kiállítás csak­is a me­gyei terményekre vonatkozik. Ajánlja e tárlatot a közönség figyelmébe. Kifej­t, hogy az elérni kívánt czél, az önismeret, a jelesebb fajok beszerzésére a kutforrásokat megismertetni. Az élénk éljenzés el­hangzása után kezdetét veszi a tanulságos és élveze­tes megszemlélés. Bár hova tekinttettünk öröm­mel győződtünk meg a közszellem, a termelői ér­­telmesség, okszerűség terjedéséről. A rendezés kö­rül többen szereztek érdemeket, de ezúttal két kiváló egyéniségnek kívánjuk elismerésünket kife­jezni. — Ez Kovács Samu egyleti alelnök és B­o­­vankovics Gyula titkár. — A jelenlevők kö­zött láttuk báró Bánffy Dezső főispánt, ki kü­lönös gondjaiban részesíti a gazdák e nélkülözhe­tetlen társulatát; itt volt báró Bánffy Dániel v. b. 1.1. orsz. képv., V­o­i­t­h Gergely közgazdasági elő­adó, dr. G­aj­z­ágó László megyei főorvos, Roth Pál polgármester, P­et­e­r­v­á­ry Károly, Simon Kálmán, Floth F. Adolf, Hatfaludy József, stb. stb. urak. — A látogató hölgyek közöl kiemel­jük Bánffy Dezső bárónét, Bethleni Sándor grófnét, özv. Katona Istvánná urhölgyet stb. És most induljunk mi is szemleutra. — Első állomásunk a házi gazdát, a gazd. egylet tömeges kiállítását illeti. Ezen egylet, a még csak ez ezelőtt pár évvel berendezett egyleti kert zsenge terméseit hozta. Itt láthatjuk a zöldség különböző fajait, több jeles burgonya fajt, faiskolája ez évi ojtásának több szép példányát. — A­hol ez a kiállítás felső végét éri, ott már Kréme­r Sámuelné gazdagságá­nak, szembeötlő nyomára jövünk. A konyhazöldségek, illatozó gyümölcsök mellett saját termésű czitromok díszelegnek. — Szomszédja Hatfaludy József, ki széplaki birtokáról behozta különböző szöllő fajok­nak törpe és futó bab magvainak szép példányait. — Innen egy fordulat balfelé és a pompás homlokzat előtt vagyunk. — Ennek jobb szárnyán gr. K­o­r­n­i­s Victor szt. benedeki birtokos együttes kiállításával találkozunk, nemcsak a különböző sarlós gabonák, hanem gyümölcsök és hüvelyes vetemények tárják fel­szépségüket. — A bal szárnyon b. Bánffy Dezsőné Apa­nagyfaluról állított ki mindent, a mi szemnek, szájnak kedves. — Kiemeljük a balinkai hires káposz­tát, a sokféle gabonafajokat, az óriási répát, a gyö­nyörű fekete retket. Középütt van a már említett szószék, fülkének is nézhető. Kovács Samut nevezi tulajdonosának e sok jeles minta. — A deési szöllőhegyeken honos különböző szöllőfajták egy élő rózsa korona alatt a fal mentén függnek alá csábitólag. — Ezek előtt a maga plántálta nemes fák gyümölcsei, a nemesebb burgonyából több faj. — A terem bal szélén elül Izsáky József különböző gyümölcsöt, szöllőt és burgonyát állított szemünk elé. — Szép az mind. Szombatfalvi Győző dohányillatos csoma­­gával ingerel a tilos kellemetességeiről való gondola­tokra, — hogy egyébről ne is szóljunk, pedig megérde­melné. — Nagy Miklós gazdag alma és burgonya­­gyűjteménye »megállj !«-t int a vándornak. —Az »Erfurti Champion« testes termete a jómódú serfőzőt juttatja eszünkbe, a »General feldmarschal«, a »kék foltos« (Blaumarmork­t) csiklandozza ínyünket, pedig hát csak a pityóka. — Gr. B­é­­­d­y Kálmán szent­­margitai gyűjteményéből föl kell említenünk a na­rancs, a reinette, a török calvill nevű finom almákat, ifj. B­o­d­o­r Bertalan kaczkói birtokos szintén több jeles alma és körtefajt, ezek mellett szép és nagy bur­gonyát állított ki. Br. D­i­ó­s­z­e­g­i Géza tenyésztésre érdemes hólyagos diót mutat be, mely mind nagy­sága, mind héjánek vékonysága által tűnik ki. — Gr. Teleki Miksáné k.­lónai uradalma általános és méltó feltűnést kelt. — Bárhová essék szemünk, min­denünnen azon meggyőződést meritjük, hogy H­o­r­­váth Bertalan jószágigazgató kitűnő gazda. — Ezt el kell mindenkinek ismerni és el is ismeri mindenki. Az elénk helyezett gazdasági kép valósággal pompá­zik, mert mindedik darab egy-egy remekmű. S nem kizárólag mutatvány: tessék rendelni belőle s kívánsága teljesítetik. — A sarlós és kapás növények minden neme mellett a nevezett igazgató által nem rég beállított gyümölcsösnek bámulatos szép és nemes példányai gyönyörködtetik a szemeket. Hogy csak egyet említsünk, itt van a clargeau körte, festeni sem lehet szebben körtét. — Szinte azt mond­hatná az ember, hogy már a színében is zamat van. Hát még a húsában!? Inyencznek erőmegfeszítésbe kerül bele nem harapni. Aztán az a sokféle magát kínáló csemegeszőllő , négy féle sajt, köztük a híres kendilónai juhsajt tetszetős csomagolásban. Ez iga­zán mintakiállitás. — Csak győzze haza vinni a sok diplomát. — Gr. Bethlen Pál többféle jelesebb fajtájú burgonyát, figyelemre méltó répát küldött be. — Berzenczey Miklós dicsőségét a sok nemes, de főleg gazdasági almák nagy választéka hirdeti. — V á 11 y a Dániel borsdorfi, Török Bálint almái, V á 11 y a Ferencz nemes körtéi aratnak tetszést. A terem­ alsó részében Tatrossi Mórné, Vass Györgyné, Uj­fa­l­vy Ádámné, Demeter Béláné, Biró István konyhanövényük igen szép példányai láthatók. Ezek közt Keresztes Nándor jeles konyha és csemege burgonyái, különböző babok magvai, rózsa (brokoli) kel káposzta. Korbuly Bogdán szinyei birtokát káposzták, hüvelyes vetemé­nyek , csemegeszőllők mellett saját gyártmányú sajtja képviseli. — C­z­e­c­z Kálmánná tömeges kiállításá­ból kaczéran mosolyognak felénk az erdélyi nevezetes hatul és pónik­almák s ezek szomszédságában a több­féle csemege szőllők s hüvelyes vetemények. A terem közepének felső részében felállított gu­­laalaku állványon szebbnél-szebb gyümölcsfajok, ezek közt Fenyő Lajosné, özv. Törpényi La­­josné, Tüzes Karácsonné, Várady József, Betegh Imre nemes gyümölcsei. — Hatfaludy József apró jeges almáit, melyek olyanok, mintha szappanból képűitek volna diszitésü­l, különös meg­figyelésben részesítik.­­ A terem közepén felállított hosszú asztalokon rakva a különböző kalácsos növé­nyek dús sorozata, B­e­t­e­g­h Imre, V­o­i­t­h Simon, ifj Bodor Bertalan, Tóth Abel, Hatfaludy József, Demeter Béla, Daday Albert, Kol­­csár János, Boheczel János, Sigman Simon, gr. Bethlen Béla és Károly terméseiből. — Meg­említés nélkül nem hagyhatók a válaszuti (dr. Bánffy Ádám) faiskola kajszinbaraczk magonczai. — De hogy a jó gazdasszonyoknak készülő kisasszonyok is képviselve legyenek e tudósításban, megnevezzük Hirsch Janka és Kovács Irma kisasszonyok finom kézimunkáját, mely ezúttal különböző belőt­­tekből s dicséretes birssajt­okból áll. Természetesnek véljük, hogy egy-egy (s bizo­nyára nem egy) érdemes kiállító elkerülte figyelmün­ket, mert ennyi szép között könnyű hibázni. Végül jelezzük, hogy Kiss János és Nikk Közlemények. Az országos kiállítás budapesti kerületi bizott­ságához tartozó alkerületi bizottságok közül eddig végleg megalakultak a kecskeméti, kalocsai, szabad­kai, zombori, bajai, esztergomi, szolnoki, újvidéki és egri alkerületi bizottságok ; a gr. Z­i­c­h­y Jenő el­nöklete alatt kiküldött szervező küldöttség legköze­lebb Váczott, Sz.­Fehérvártt és Jászberényben ala­kítja meg az alkerületi bizottságokat. A budapesti kerületi bizottság mai napon hivatalosan felkérte Beöthy Lajos hevesi, gr. Gyürky Ábrahám nógrádi, és dr. Radvánszky Béla zólyomi főispánokat, valamint Pokorny Gusztáv losonczi polgármestert, hogy a gyöngyösi, balassa-gyarmati, besztercze-l­ányai és lo­sonczi alkerü­letek megalakítására mielőbb határidőt kitűzni szíveskedjenek. A budapesti kerületi bizottság jegyzője G­e­­­­­é­r­i Mór részletes instructiókat dolgozott ki a már megalakított alkerületi bi­zottságok számára, melyek főleg a bejelentések gyűj­tésére, kezelésére és az egyes vidékek méltó képvisel­­tetésére vonatkoznak; kidolgozott továbbá egy minta­­körlevelet, mely az összes alkerületek iparosaihoz, gazdáihoz és általában termelőihez intézendő; e kör­levél alapos tájékozást nyújt a részvételre nézve és különösen arra fekteti a fősúlyt, hogy az iparosok lehetőleg gyakorlati czélú és hasznos czikkeket igye­kezzenek kiállítani. Mutassa be minden vidék minde­nét úgy, a­mint van a maga egyszerűségében vagy nagyszerűségében, hogy a hőven feltüntetett terme­lési viszonyok előnyeit hasznára fordíthassa, hi­ányainak orvoslására pedig alkalmat adjon. A felhívás még azt hangsúlyozza, hogy az ország minden vidékének büszkeséget kell arra helyezni, hogy e nagy nemzeti versenytéren méltóképpen le­gyen képviselve. A felhívás még rövid kivonatban összefoglalja a legszükségesebb tudnivalókat. Ez in­structiókat és felhívásokat az alkerületi bizottságok­nak az összes nyomtatványokkal és szabályokkal ma és holnap küldi szét a budapesti kerületi bizottság és így bizton várható, hogy ezek alapján az egé­sz bu­dapesti keresk. és iparkamara területén megindulnak a munkálatok. A selyemtenyésztés érdekében a magyar királyi belügyminiszter — értesülésünk szerint — újabban a következő kör rendeletét intézte a törvényhatóságok­hoz : Bezerédi Pálnak, a selyemtenyésztés emelése czéljából kiküldött miniszteri meghatalmazottnak je­lentése szerint, az ország számos községében a közsé­gek tulajdonát képező területen, továbbá az állami, megyei és községi utak, vagy községi utczák mellett kiültetett, de az itt, vagy az utczatesthez tartozó terü­leten álló szederfáknak, selyemtermelési czélokból szándékolt lelevelezése azon házak tulajdonosai ál­tal, k­inek háza előtt a szederfák állanak, illetőleg azon földtulajdonosok által, kiknek földjeik az úttal szomszédosak, igen gyakran nemcsak meggátol­tatik, hanem egyeseknek e részbeni rosszakarata annyira megy, hogy a fák lombozatát vízzel, mészoldattal stb. lelocsolván, azt a selyemtermelési czélokra való fel­használásra alkalmatlanná teszik. A nemzetgazdászati szempontokból annyira fontos selyemtermelés kívána­tos sikere attól feltételeztetvén, hogy a tenyésztőknek a hernyók etetésére szükséges szederfa levelek rom­latlan és használható minőségben rendelkezésükre áll­janak, s ezek szabad felhasználásában akadályozva ne legyenek: a földművelés ipar és kereskedelmi mi­niszter úr részéről hozzám intézett felhívás folytán a számos községben tapasztalt s a fentebbiekben vázolt helytelen és jogosulatlan eljárás meggátlása iránt szükségesnek mutatkozó hatósági intézkedések megté­telét ezennel elrendelem s felhívom a törvényhatósá­got, miszerint azt, hogy az állami, megyei és községi utak, avagy községi utczák mellett kiültetett és az itt vagy utczatesthez tartozó területen álló szederfák­nak, selyemtermelési czélokra való lelevelezését a szomszédos magán egyéneknek vagy bárkinek csak az esetben és add­ig van joga megtiltani, ha és a meddig a saját ingatlana használatának gyakorlatában gá­­toltatnék, vagy ha a saját ingatlana a levélszedők ál­tal megrongálhatnék; — a törvényhatóság területén ál­talánosan közhírré tétetvén, közegeit az e részbeni in­­­tézkedéseknek pontos megtartására utasítsa. Tisza, so­k Postai checkek Ausztriában. Az osztrák posta­takarékpénztári hivatal postai checkeket akar megho­nosítani Ausztriában. A kereskedelmi miniszternek már be is terjesz­tették a jelentést, melylyel a Bécsre való utalványo­zási forgalomnak behozatalát javasolják. A miniszter, úgy beszélik, már bele is egyezett és elrendelte az idevágó rendelet elkészítését A rendelet már néhány nap múlva megjelen. A bécsi forgalmat a postataka­rékpénztári check nagyon emelné. Az ily check úgy­szólván democratikus jellegű volna s minden kereske­dőnek, a­ki sem valamely bankkal, sem valamely bankárral üzleti összeköttetésben nem áll s szűkebb anyagi viszonyai miatt nem is állhat, könnyen nyújt­hatná a check-rendszer összes előnyeit. Ha például a kiskereskedő a szállítójától vett árut hetenként, vagy naponként köteles megfizetni, épp oly gyakran kell hozzá vagy legalább a postára elmennie. A postata­karékpénztári checkek behozatalával azonban a for­galom tetemesen egyszerűsíttetik s az időveszteség minimumra reducáltatik. A fizetést teljesítő a posta­takarékpénztár által neki átadott utalványi könyvből fogja kivágni checkjeit annyit és addig, amig betétele tart. Az illető utalvány váltóalaku lesz s minden uta­sítás a kiállító részére lesz nyomtatva. Egyik oldalon levágható szelvény lesz, a­mely a kiállító betétesét és azoknak a neveit jegyezheti fel, akiknek utalványt adott, s a­mely önmaga ellenőrzését képezi. A check másik oldalán táblázatban lesz kitüntetve a check ál­tal utalványozott ezresek, százasok, egyesek száma. Látható, hogy a dolog czélszerű. Fiume és Trieszt. A »Fremdenblatt« ma reg­geli számában a következőket írja : »Néhány hó előtt jelentettük, hogy a magyar államvasutak intézkedése következtében a Fiuméba való szállításnál más egységi díjtételeket szednek be a kapcsolati és átmeneti forgalomban, mint Triesztbe. Ennek következtében a kereskedelmi miniszter uta­sította az ausztriai államvasúti igazgatóságot, hogy­­ saját vonalain ugyanily rendszabályt kövessen. Ez az idevágó viszonyok lehető megóvásával meg is tör­tént s néhány Fiuméval csekélyebb relatióban álló nyugati államvasúti állomásokon nagyobb dijtétel szedetett, mint Trieszt felé. Egyúttal pedig az osz­trák kereskedelmi miniszter sürgősen megkérte a magyar kormányt, hogy a dijtételek e disparitását mielőbb szüntesse meg akár jó, akár rosszhiszemű­­leg történik az, s hogy Fiumét Trieszt rová­sára az osztrák forgalomra nézve túlságosan hátrá­nyos módon ne protegálja. Anélkül, hogy a további rendezést, vagy az ügy bármely elintézését megkísér­­lette volna a magyar államvasutak igazgatósága a fiumei és trieszti szállítmányok e disponitása kiter­jesztette az összes állomásokat s most már minden szállítmány, mely magyar államvasuti állomásokról vagy ily állomásokat érintve más vasutak állomásai­ról Triesztbe küldetik, nagyobb díjtétel alá vonatik, mint a Fiuméba küldött szállítmányok , azaz min­den Magyarországon átmenő Triesztbe küldött szál­lítmány drágábban fizettetik meg, mintha Fiuméba küldetnék. Ennek folytán az osztrák kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy Ausztriában hasonló rendszabályokat léptet életbe s a vasúti igazgatósá­gokat e végből értekezletre hívja egybe.« Kereskedők régi követeléseinek behajtása. Köz­tudomású dolog, hogy a kereskedőnek, ki egész idejét és tevékenységét folyó üzleti ügyeknek kell hogy szen­telje, nem marad annyi üres ideje, hogy az évről-évre felszaporodó kétséges követeléseket kellő figyelemmel kísérhesse és az ilyen követelésekkel hátralékban ma­radt adósok vagyoni viszonyai felől magának tájéko­zást szerezhessen. Az ily követelések, ha régibb kele­tűek, rendszerint többé tekintetbe sem vétetnek, bárha áll az a feltevés, hogy az ily természetű követésekből, ha azokra kellő figyelem fordíttatik, az adós vagyoni viszonyaiban időközben beállott változások következ­tében gyakran tekintélyes összegeket lehetne behaj­tani. Ennélfogva a budapesti hitelezői védegylet elha­tározta, hogy tagjainak ilynemű követeléseit, ameny­­nyiben azok jegyzékét az irodának megküldik, nyilván­tartja s a rendelkezésére álló összeköttetések felhasz­nálása mellett, a régi követelésekkel elmaradt adósok anyagi viszonyai felől rendszeres uton felvilágosítást szerezvén, az illető hitelezőket megfelelő értelemben azonnal értesíti, mely határozatát az egylet körlevél­ben tudatta tagjaival. Zenta-szabadkai helyi érdekű vasút. A köz­munka- és közlekedésügyi minisztérium egy Zentáról Szabadkára vezető helyi érdekű vasút előmunkálatai­ra az engedélyt 10 havi időtartamra Horovitz Berta­lannak megadta. A magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1883. szeptember 30-án. Activum: 1. Jelzálogi köl­csönök: (190.148.904 frt 2 krt érő földérték és 32.756.574 frt 45 krt érő mellékérték által jelzálogi­­lag fedezve) a) papirértékű záloglevelekben 72.057.896 frt 98 kr. b) ézezpénzértékű záloglevelekben 7.524.048 frt 66 kr. c) készpénzben (az 52. §. szerint) 26.025 frt 75 kr. Összesen 79.607.971 frt 39 kr. 2. Rendelke­zésre álló összegek: a) készpénz 528.359 frt 53 kr. b) leszámítolt váltók 2.525.407 frt 1 kr. c) pénzinté­zeteknél rövid felmondásra 4994,136 frt 23 kr. d) előleg és egyenlegek 1.192,206 frt 5 kr. e) különféle értékpapírok: aa) a záloglevelek külön biztosítására rendelt alap fedezésére 4.310,762 forint 98 krajczár bb) többi értékpapírok 2.205,329 forint 6 kraj­czár összesen 6 millió 516,092 forint. 4 krajczár Mindössze 15.756,200 frt 86 kr. 3. A kölcsönös jót­állási alap záloglevelei: a) Papirértékü záloglevelek­ben 551,700 frt. b) Éretpénzértékü záloglevelekben 57,480 összesen 609,180 frt. 4. Intézeti ház vételára 250,000 frt. 5. A fölszerelés leszállított értéke 3,000 6. Záloglevelek törlesztési számlája 1.783,862 frt 24 kr. 7. Követelésünk erejéig árverésen megvett három birtok vételára 239 ezer 804 forint 78 krajczár Fő­összeg 98 millió 250 ezer 019 forint 27 krajczár. Passivum : 1. Záloglevélforgalom (187.413,772 frt 10 krt érő földérték és 32.358,018 frt 15 krt érő mellék­érték által jelzálogilag fedezve) és pedig a) sorsolás alá eső záloglevelekben : papirértékü 72.067,300 frt, érezpénzértü 6.724,080 frt, összesen 78.791,380 frt, b) kisorsolt záloglevelekben : papirértékü 2.967,100 frt, éretpénzértékű 913,200 frt, összesen 3 millió 880,300 frt, összesen záloglevélforgalom 82 millió 671 ezer 680 forint. 2. Pénztári jegyek forgalma 11 ezer 500 forint 3. Folyó számadási egyenlegek és jel­zálogi kölcsönökből visszatartott összegek 3.592,526 30 kr. 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) pa­pírértékü záloglevelek után 532,774 frt, b) érezpénz­értékü záloglevelek után 105,459 frt, c) alapítványi okiratok után 5010 frt, összesen 643,243 frt. 5. Tör­lesztési alap 1.783,862 frt 24 kr. 6. Biztosítási ala­pok : a) kölcsönös jótállási alap tőkében 892,935 frt 20 kr, kamatok 1882. deczember 31-ig 276,851 frt 92 kr, összesen 1.169,787 frt 12 kr, b) alapítványi tőke 1.677,000 frt, visszafizetés 1.509,300 frt össze­sen 167,700 frt, c)az országos alap befizetése 500,000 frt, d) üzleteredmény 1882. decz. 31-ig 5.445,302 frt 1 kr, ebből: aa) Záloglevelek külön biztosítására ren­delt alap (az 1876. évi XXXVI. törvényczikk értel­mében) 5 százalékos 78.791,380 frt záloglevél forga­lom után o. é. 3.939 569 frt, bb) üzleteredmény szám­lának egyenlege 1883. szept. 30. 1.505,733 frt 1 kr, összesen 5.445,302 frt 1 frt, összesen biztosítási alap 7.282,789 frt 13 kr. 7. Több számla egyenlege 2 mil­lió 264,318 frt 60 kr, főösszeg 98.250,019 frt 27 kr. Az első cs. kir.szab. dunagőzhajózási társaság ki­mutatása az október hó 4-től október 10-ig terje­dő hét bevételéről: 1883. évi 418,235 forint 85 kr. 1882. évi 511,472 forint 52 kr., ehhez bevételek a ha­józás kezdetétől folyó év október 3-ig 11.668,392 forint 37 kr., 1882. évi 10.891,445 forint 41 kr. Ösz­­szesen az 1883. évi bevétel 12.086,628 forint 22 kr., az 1882. évi 11.402,917 forint 93 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása október hó 7-től okt. hó 13-ig terjedő hét bevételéről: 1883. évi 22,450 forint 08 kr, 1882. évi 24,130 forint 41 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi okt. hó 6-ig 988,810 forint 03 kr., az 1882. évi 936,424 forint 28 kr. Összesen az 1883. év bevétele 1.011,266 forint 11 krajczár, az 1882. évi 960,554 fo­rint 69 krajczárral szemben. A magyar földhitelintézet sorshuzási jegyzéke. A Magyar Földhitelintézet 1­ °/0-os és 5x/2 °/C-os papir­értékü zálogleveleinek, melyek az 1883. évi október 30-án a kormánybiztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement kisorsolás al­kalmával kihúzattak. A kisorsolt záloglevelek, melyek alant és a tullapon följegyezve vannak, lejárt­ kama­taikkal együtt, 1884 május 1-én teljes névérték sze­rint készpénzben kifizetettnek: Budapesten az inté­zet pénztáránál, Bécsben S. M.von Rothsch­ld urnái, az ipar- és kereskedelmi hitel­intézetnél, M.­Frank­­furtban M. A. von Rothschil­d és Söhne uraknál, a Fili­ale der Bank für Handel und Industrie czimű intézet­nél, Brüsselben S. Lambert urnái, Berlinben S. Bleichröder urnái, a Bank für Handel und Industrie czimű intézetnél. E záloglevelek kamatozása 1884. évi május 1-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamat­­szelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemu­tatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fennálló eljárás alá esnek. A korábban kisorsolt, még forgalomban lévő 5°/C os papirértékű záloglevelek számai a 3-ik, az °/0-os papirértékű záloglevelek számai pedig a 3-ik és 4-ik oldalon vannak fölsorolva. Egyúttal figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy a szelvény-utalványnyal kibocsátott 51/2°/0-os papir­értékű záloglevelek, 1878. évi május 1-től fogva, a szel­­vény-utalványnyal együtt, a fent megnevezett helye­ken nyújtandók be. Ezen záloglevelek, az új szelvény­ivekkel együtt, a benyújtás helyén fognak kiadatni. A benyújtásra szükséges mintákkal, úgy szinte bővebb felvilágosítással, a fent említett c­égek szolgálnak, Budapesten, 1883 október 31-én. Az igazgatóság. 13-ik sorsolás. 5°/0-ás papirértékű záloglevelek 179,000 forint értékben. 9 darab 10,000 forintos. 42 55 185 414 415 682 747 895 960. 81 darab 1000 forintos: 138 195 450 509 626 664 793 1023 1055 1063 1112 1209 1300 1720 1863 1864 1941 1942 2115 2116 2171 2289 2484 2571 2627 2654 2711 3467 4126 4751 5440 5882 6163 6164 6165 6478 6491 6713 67147026 7029 7032 7220 7347 7350 7375 7461 7594 8810 9063 9192 9236 9335 9336 9358 9580 10.044 10,101 10,224 10,225 10,231 10,405 10,420 10,475 10,605 10,783 10,947 11.019 11,109 11,553 11,788 12,032 12,351 12,693 12,738 12,825 12,858 12,986 13,068 13,551 16,677. 80 darab 100 forintos: 242 275 1389 2057 2058 2110 2176 2206 2220 2221 2230 2243 2285 2384 2385 2445 2456 2478 2540 2548 2594 2608 2649 2656 2682 2730 2833 2866 2867 2877 2945 2957 3059 3421 3504 3534 3597 3662 3700 3889 3891 3917 3939 3961 4008 4039 4100 4160 4162 4169 4202 4308 4365 4379 4382 4396 4773 4878 4881 4888 4901 5058 5260 5346 5365 5467 5482 5518 5547 5661 5679 5683 5705 5717 6ü21 6141 6460 6463 6951 7092. 41-ik sorsolás 51/a°/6’os papirértékű zálogleve­lek 1.231.300 forint értékben, 47 darab 10.000 forintos: 98 228 319 482 483 485 539 543 569 642 821 862 936 1033 1154 1249 1274 1278 1293 1318 1349 1373 1400 1404 1430 1460 1587 1644 1661 1693 1707 1711 1748 1752 1753 1767 1777 1780 1793 1818 1854 1907 1932 1934 1935 2012 2016. (Folytatjuk.) összes termés átlag hectáron összes érték hectár termés átlag egy hectáron hectoliterben 1873. . . 3.694149 22.112,425 599 1874. . . 3.706,965 36.594,354 9­87 1875. . . 3.751,834 30.098,329 8­02 1876. . . 4.247,831 28.722,823 6­72 1877. . . 3.907,673 42.932,368 10.98 1878. . . 4 065,179 59.698,214 14.69 1879. . . 3.895,813 28.910,904 7.42 1880. . . 3.716,310 42.471,499 11.43 1881. . . 3.829,778 48.132,915 12.57 1882. . . 3.790,545 67.972,858 17.93 hectáron termés átlag egy hectáron hectoli terekben 1873. 1.975,787 13.030,034 6.95 1874. 2.031,356 19.833,440 9.76 1875. 2.114,963 16 291,202 7.70 1876. 2.422,615 17.323,479 7.15 1877. 2.249,560 25.889,456 11.51 1878. 2.329,435 36.465,059 15.65 1879. 2.299,356 17.337,626 7.54 1880. 2.254,284 26 180,119 11.61 1881. 2.364,129 29.607,311 12.52 hectoliterben o. é. írtban 1861—72 átlag 3.222,287 9.01 32.976.111 1873. 3.763,475 10.52 45.169,050 1874. 1.998,083 5.72 30.368.295 1875. 6.260,258 17.85 48 577.789 1876. 1.858,034 5.24 16.373.361 1877. 3.534,041 9.87 28.721,567 1878. 8.075.833 22.37 42.444,329 1879. 6.314,343 17.47 36.555,830 1880. 2.426,799 6.74 21.417,915 1881. 4.230,730 11.73 38.316,556 1882. 4.113,058 11.23 35.316,107 Mai számunkhoz egész iv melléklet van csatoria. Ferencz kereskedése több gazdasági és kertészeti eszközt ismertet meg a gazdaközönséggel. Gr. Kornis Viktor megnyitójában hangsú­lyozott czél kétség kívül el van érve és igy siker koro­názta a gazdasági egyesület munkáját. A kiállítás f. hó 31-én bezáratik. ______________________________Dr. HAVAS GYULA: Vásári értesítések. Budapesti marhavásár. A f. hó 31-én megtar­tott heti marhavásárra felbújtatott összesen 1898 darab nagy és 2632 darab apró marha. Elada­tott: 29 bika, darabja 75—152,50 frt; 220 ökör, párja 210—360 forint; 300 d­b tehén vágója, párja 200—260 forint; 92 db fejős tehén, darabja 80— 135 forint; 98 darab bivaly, párja 140—210 frt; 348 borjú, dbja 15—26 frt; 1284 birka, párja 10 —17 forint. Ökörhus 53—59 frt; tehénhus 50— 53 frt; borjúhús 80—100 frt; bivalyhús 48—52 frt; nyers szalonna 68—70 frt; sertészsír 72—74 frt 100 klarmonkint. Budapesti lóvásár. A f. hó 31-én megtartott heti lóvásárra felhajtottak összesen 470 darab lovat. Ebből eladatott átiratás mellett 101 darab, új lóle­vél mellett 34 darab, összes eladás 135 darab. Bécsi vágóra vásároltatott ebből 33 darab 18 — 22 forinttól 35 írtig. A hámos lovak ára darabonkint 12 forinttól 58 forintig. Jobbaké 70 forinttól 170 fo­rintig váltakozott. A vásár csekély kereslet és kevés szükséglet miatt nem volt élénk. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 31. A nagymérvben előhaladott évszak és nagy sertéskész­let miatt az árak rohamosan csökkennek. Magyar uraság, öreg nehéz 46.---- 47.—, fiatal nehéz 47.-----.49.—, közép 48.-----49.—, könnyű 51.----52.—. Eredeti nehéz —.---------.— közép 47.-----49.—, könnyű 50.-----52.— . — Romániai bako­nyi, nehéz 50.-----.— átmeneti, közép 48.—50.— átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép 50--------átmeneti. Szerbiai nehéz 50 50—.— átmeneti, közép 50.--------.— átmeneti könnyű 49.-----50.— átmeneti. — Hízó 1'/, éves élősúlyban 40/0 levonással ——.— 2 éves-------. — Az árak hizlalt sertéseknél páron kint 45 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán szilárd volt az üzlet iránya, zárlat felé gyengülés állott be. — Eladatott búza tavaszra 10.25, 10.23, 10.21 írton, tengeri május—júniusra 6.57 írton. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 10.20—10.22. — Szok­­ványbuza őszre 9.60—9.65—. Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.54 — 6.56—. — Szokványzab ta­vaszra 7.07—7.10. — Szokványzab őszre 6.70—6.75. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A mozgalom ma délután igen változatos volt és miután a kezdet óráin át a párisi bágyadt becslések és még inkább a párisi bágyadt árak kínálatot és csökkenést idéztek elő, a zárlat mégis magasabb berlini és bécsi jegyzések kö­vetkeztében tetemesen javult helyzetet idézett elő. Jegyeznek: 6 száz. aranyjáradék 87—86.90—87.10. — 5 százalékos papírjáradék 85.471/2—85.40—85.55. — Osztrák hitelrészvények 281.80 — 280.70—282.20. — Magyar hitelbankrészvények 280.75—279.75—281. — Leszámítoló bank 88.25—881/g. — Osztrák ma­gyar államvasuti részvények 313.75—312.75—313.2^ A zárlat 6 órakor szilárd hangulatban.^tör­tént a fennebbi utolsó árakon.

Next