Nemzet, 1886. február (5. évfolyam, 1229-1256. szám)
1886-02-01 / 1229. szám
Szerkesztőség : Ferencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK ugy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. Reggeli kiadás: 1229. (32.) szám. Budapest, 1886. Hétfő, február 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .. „ .. .. ,, ............ ........ 2 frt, 3 hónapra ............ ,. ,, .. •• .. •. ......... ® * 6 hónapra „ ............................................ 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Egyes szám 2 kr. V. évi folyam, Budapest, január 31. A közös miniszteri tanácskozások, mint Bécsből értesülünk, ma megkezdődtek. Az osztrák miniszterelnökség palotájában Taaffe miniszterelnök elnöklete mellett 1 órától délutáni fél 4-ig értekezlet volt, melyben résztvettek Dunajewski, báró Pino, Tisza, gróf Szapáry és gróf Széchényi miniszterek. Ez alkalommal, — mint a »Budapester Corresp.« értesül — a kiegyezésre vonatkozólag még függőben levő egyes kérdések tárgyaltattak. Holnap folytatni fogják az értekezletet, amelyhez Szentgyörgyi igazságügyi államtitkár is Bécsbe érkezik, hogy véleményt adjon a bank alapszabályok tervbe vett egyik módosítása ügyében. A román szerződési tárgyalások ügye, az idézett forrás szerint, aligha fog a miniszterértekezletekben ezúttal eldöntésre kerülni, mert az osztrákmagyar vámkonferencia csak holnap veszi fel tárgyalásait az utasítások megállapítása ügyében. A vallás- és közoktatási minisztériumban ma bontották föl az ajánlatokat a lipótvárosi bazilika kiépítése czéljából rendezendő sorsjátékra. E sorsjáték akkép rendezendő, hogy 800.000 darab 5 forintos sorsjegy kibocsátása által, 50 évi törlesztés mellett 4 millió forint állna az említett czélra rendelkezésre. A minisztérium tudvalevőleg ajánlattételre több nagy bankot szólított föl, s ma constatáltatott, hogy két ajánlat érkezett be; az egyiket a hitelbank, a másikat pedig a leszámítoló bankból, a kereskedelmi bankból és az országos bankból álló csoport nyújtotta be. Az ajánlattevők feltételeit lapunk más helyén közöljük; itt felemlítendőnek tartjuk, hogy azok fölött a közoktatási miniszter pénzügyminiszterrel egyetértőleg fog dönteni A lipótvárosi bazilika ügye ezzel mindenesetre nagy lépést haladt előre. A külpolitika hívei közül kétségkívül a legérdekesebb, hogy a hatalmak együttes jegyzékét ma átnyújtották Belgrádban. A jegyzék hangja nyíltság és erély tekintetében alig hagy kívánni valót. A hatalmak kijelentik, hogy a harczias vállalkozásokat meg fogják akadályozni a szerb és bolgár hadviselő felek közt , s ezek bizonyára számolni fognak a hatalmak e közös elhatározásával. Annyi bizonyos, hogy ha a hadviselő felekben eddig nem lett volna meg a békére való hajlandóság, a mint meg van tényleg — a hatalmak mai egyetértő föllépése után a békés egyezkedés szándéka okvetlenül megérlelődött volna bennük. BELFÖLD, Budapest, jan. 31. (Katonai tanácskozások Bécsben.) A »Bud. Corr.« jelenti. A prágai lapok ama híre, mely szerint Philippovics táborszernagy és több hadosztályparancsnok Bécsbe utazott, hogy részt vegyenek a katonai tanácskozásokban teljesen koholt. Philippovics táborszernagy rövid szabadság idejét vette igénybe és hogy egyetlen egy hadosztály parancsnok is érkezett volna Bécsbe, arról mit sem tudnak. Budapest, jan. 31. (A m. kir. honvédhuszár törzstisztek gyakorlati kipróbálása.) A honvédelmi minisztériumban már régebben foglalkoznak azon eszmével, hogy a honvédhuszár törzstisztek is, kik igen gyakran juthatnak azon helyzetbe, hogy a harcz viszonyaiban egy-egy vegyes fegyvernembeli csapat önálló vezetését kell átvenniök, már béke idején ebbe begyakoroltassanak. A gyalogsági honvédtörzstiszteknek az őszi fegyvergyakorlatok idején tartatni szokott összpontosítások alatt, már évek óta alkalom nyuttatik az ez iránybani begyakorlásra és az ezen fegyvernemhez tartozó összes törzstisztek előléptetési minősültsége e szempontból ítéltetik meg. Ellenben a huszár törzstiszteknek, a dandár harczászati vezetésétől eltekintve, csak nagyon kivételesen nyílt erre alkalmuk. E nagy fontosságú feltevésből kiindulva, mint a »Katonai Lapok« értesül, a m. kir. honvédelmi miniszter fölhívására elrendelte a honvéd főparancsnokság, hogy a m. kir. honvédlovasság állományához tartozó törzstiszteknek ezentúl a három fegyvernemből összeállított csapatok vezetésében való kipróbálása is életbe lép. E szerint tehát minden évben az őszi fegyvergyakorlatok alatt egynéhány, a folyó évben pedig, mint azt a főparancsnoksági utasítás körülírja, lehetőleg valamennyi huszár törzstiszt részt vesz az egyes honvédkerületek összpontosításaiban és mint elkülönített, mindhárom főfegyvernemből álló csapat parancsnoka, egy harcászati feladat önálló megoldásával lesz megbízva, külön-külön mindenik. E végből a rendelkezésre álló csapatok számerejéhez képest a megoldandó harczászati feladat természete szerint egy lovassági törzstisztnek a terepnek megfelelő erejű 1—4 huszárszázadból álló lovas csapaton kívül még 1—3, lehetőleg hadi állományú zászlóaljból és legalább x a ütegből álló tüzérségi osztag lesz parancsnoksága alá beosztva. Az esetleg évente megtartandó nagyobb lovassági összpontosításhoz is megfelelő számú gyalogság lesz e czélból beosztva. Az utasítás többi része a harczászati feladatok miképi szerkesztését az eljárás módozatát határozza meg, különösen hangsúlyozza, hogy a két egymás ellen működő félnek kezdettől fogva megfelelő távolság jelöltessék ki, hogy az annyira fontos és igen sok gyakorlatnál teljesen figyelmen kívül hagyott felderítő szolgálat a lovasság által szabatosan teljesíthető legyen. Végül megjegyzi a rendelet, hogy az előléptetési sorba jutó azon honvéd-huszár törzstisztek, kik abbeli képzettségüket, hogy megfelelő lovas csapatot már vezetni és vezényelni képesek, bebizonyították, még e mellett, úgy mint a gyalogsági törzstisztek vegyes fegyvernembeli csapatok vezetésében is ki fognak próbáltatni, mint az már előbb is említve volt. A honvéd-huszár törzstisztek előléptetési minősültsége tehát ezentúl csakis a jelzett kipróbáltatás eredménye alapján lesz véglegesen megállapítható. Igen természetes, hogy ezen nagy változást előidéző utasítás nem vonatkozhatik a törzstiszti vizsgát leteendő századosokra, mire nézve az előléptetési szabály alaposan intézkedik. Nagykároly, jan.29.(A szatmármegyei árvizveszély.) [Eredeti tudósítás.) Girbe-gurba folyású Szamos folyónk kiöntése csak a legközelebbi napokban ismételten igazolta azt, hogy a Szamoshát lakóit részleges védekezéssel, töltések emelése és javításával, az árvízveszélytől állandóan mentesíteni lehetetlen; itt csak a régen sürgetett rendszeres szabályozás vethet gátat az áradásoknak, melyek minden évben tekintélyes értéket tesznek semmivé. A múlt évi, országszerte ismerős árvizek folytán egész községek, sőt egész járások lettek vízzel borítva, a vagyonától, jövedelmétől megfosztott nép országos könyöradományra szorult; a kormány 50 ezer forintot felülhaladó összeget adott a megrongált töltések kijavítására, s az e tekintben kormánybiztosul kinevezett Domahidy Ferencz főispán, a vásárosnaményi folyammérnöki hivatal szakközegei közbejötte mellett, az elmúlt év nyarán minden lehetőt elkövetett, hogy a több mint 20 helyen átszakított védtöltések teljesen és kifogástalanul helyreállíttassanak. A helyreállított védművek reményt nyújtottak arra, hogy e télen az annyiszor sújtott vidék az árvíztől mentve lesz. S ime, a több heti esőzés eredménye az lett, hogy a nagy jégtorlódások folytán felduzzasztott víz számos helyen áthágta a védtöltéseket s nemcsak hogy Pálfalva, Udvari, Kankszentmárton, Amacz, Zsadány, Patóháza, Vetés, Tyúkod, Zsarolyán, Szamos-Ujlak és Sályi községek határait viz alá borította, de a gyügyei határnál két helyen, Sályinál két helyen és Rápoltnál nyolcz helyen és nagy szélességben a védtöltést is átszakitotta. Rápoltban a község 75 háza közül 50 került viz alá s a legtöbb ezek közül összedült. A legnagyobb csapás érte azonban Sályi községet, melyről ma már elmondhatjuk, hogy a »volt Sályi.« Este 8—9 óra tájban e hó 24-én érte a katasztrófa, mikor is az óriási víztömeg előbb a védtöltést áthágva, majd azt kiszakítva 116 házat temetett vizáig, csak is az emelkedettebb helyen levő 10 ház maradt érintetlenül; a a lakosság úgy ahogy tudott menekült a gyorsan összeomló házakból, a házi állatok nagy része oda veszett, ember és állat emelkedettebb házakba menekült, a lakosság hajlék és kenyér nélkül maradt. A szörnyű szerencsétlenség hirét tudató távirat vételére megyénk főispánja, a szomszédos községeket csónakokkal a helyszínére rendelte, a megmentett és a takarmány nélkül maradt állatoknak a vészmentes községek területére való szállítását rendelte el; az alispán kenyeret és élelmiszereket, pokróczokat szállíttatott személyesen a helyszínére s mindketten tüstént távirati után segélyt kértek a belügyminisztertől, ki 1500 fitot azonnal folyóvá tett. Mindketten minden lehetőt elkövetnek arra, hogy a lakosság gyorsan segélyben részesíttessék, s a beállható ínség megakadályoztassék. Most már a víz, miután ez évre is kivette áldozatát, apadóban van. A szörnyű katastrophák minden évben ismétlődnek, s a dús termő szamosmenti vidéket évről-évre szegényítik. Nem hoz ezeknek már nyugalmat és vagyonbiztonságot, semmiféle félrendszabály, csak egy rendszeres szabályozás, mely, ha még soká késik, pár év múlva az egész vidék s vele együtt az államnak egy tekintélyes adóalapja elpusztul. A mostani eset a legridegebb valósággal igazolta, hogy a szabályozás többé már el nem odázható, hisz oly jó karba helyezve, oly pontosan és annyi szakértelemmel kiigazítva, mint az elmúlt évben, a védtöltések még soha sem voltak, s ime a nagy víz áthágta a töltéseket, megint áldozatot követelt. Itt árvíz minden évben volt és lesz, csakis a községek változnak, hol az alsó, hol a felső községek kerülnek víz alá; rajtuk csakis a szabályozás segíthetne a jövőben, jelen helyzetükön pedig az emberek könyörülete. A megsemmisült Sályi községbeli lakosok felsegélyezésére városunkban már megkezdték a gyűjtést. KITLPOLD, Budapest,jan. 31. (A lengyel kérdés a porosz országgyűlésen.) A porosz országgyűlés lengyel vitájának utolsó napjáról szóló távirataink kiegészítéséül érdekesnek tartjuk még közölni a következőket: Rickert az Enneccerus által fölvetett bizalmi kérdésre Bismarck nemzeti politikája iránt, a következőket mondja: A »nemzeti« kifejezésével még soha olyan visszaélés nem történt mint most. Már nem is szükséges, hogy a birodalmi cancellár, de elég, ha Enneccerus vagy Egner valamint nemzetinek mondanak, hogy mindenkit, aki magának bírálatot enged meg, a nemzet árulójának tüntessenek föl (Helyeslés balról.) A cancellár és a többség ráfogják a képviselőházra, hogy egyéb vágya sincs, mind a keleti tartományokat ellengyelesíteni. A cancellár nem tűri, hogy beszédeit, még az 1875-ben tartottakat is szeme elé mutassuk. Mikép hányhatja tehát ő a szabadelvűeknek szemére a conflictus idejében tartott beszédeiket ? Hát elfeledte-e, hogy az ellenzék akkor az ellen támadt, hogy ő megsértette az alkotmányt? Amiért 1867-ben kért és kapott indemnityt? Elfeledte-e, hogy ő maga jelentette ki néhány évvel ezelőtt, hogy ő az akkori ellenzéknek, melyhez Gneist is tartozott, magatartását rossz néven nem veheti, minthogy nem tudhatják, hogy politikája hova vezet s ő maga sem biztos annak eredménye felől ? Ha a cancellár szemére hányja az akkori ellenzéknek, hogy titokban összeköttetést tart fönn Francziaországgal, anélkül, hogy erre bizonyítékokat hozna föl, akkor az olyan hallatlan gyanúsítás, amelylyel szemben a szabadelvűek védtelenek. (Tetszés balról.) A szabadelvűek hazafisága épp olyan igaz, mint a birodalmi cancelláré. (Óriási nagyítása a conservativeknek, hogy ők egyedül birtokosai a nemzeti érzületnek. Rauchhaupt úgy tesz, mintha itt ismét az 1772-iki Lengyelország visszaállításáról volna szó. Erről pedig nincs szó. Az ilyen törekvéssel a ház túlnyomó többsége lépne szembe. A baloldal szintén akarja a czélszerű német gyarmatosítást, azt szintén nem vitatja el a kormánytól, hogy joga van egyes lengyeleket kiutasítani, de megtámadja azt a Putkammer által mechanismusnak nevezett sújtó tömeges kiutasításokat. S vájjon practicus-e az ? 30.000 idegen lengyelt kiutasítanak önök, de két milliót időben hagynak. Vájjon ez nem fogja-e a lengyeleket, akikből a cancellár szerint úgy is elég van, még jobban elkeseríteni, mint eddig? Ez intézkedés eredménye semmikép sem áll arányban gyűlöletességével. A baloldalnak nincs semmi kifogása azon egyének kiutasítása ellen, akik Németországot megtámadják, de ezreket különbség nélkül, hogy bűnösek-e vagy nem, olyan embereket, akik évtizedekkel ezelőtt költöztek be, alapítottak családot, kiutasítani, az hallatlanul kegyetlen. S miért épp most a sietség ? A kiutasítások szoros összeköttetésben állanak az évek óta követett gazdasági politikával, mely tulajdonképen oka annak, hogy a keleti tartományok lakossága megfogyatkozott. Müller által fölemlített orosz tanulók és kereskedők kiutasításáról a miniszter hallgatott. Önök csak nevetnek, de nemcsak a lengyel, hanem a német családokban is, mély izgalom támadt, annyi család feldúlása és ártatlan kereskedő tönkrejuttatása miatt. Ez a hatalmas német birodalom kímélete a gyöngékkel szemben ? Hisz ha csak egy eset volna is arról beszélni kellene ! Nem emlékeznek önök arra, miként ítélte el a »Reichsanzeiger« 1870-ben azt, hogy Francziaországból a németeket kiűzték ? Mi nem sértjük a nemzet tekintélyét, mert csak becsület reánk nézve, ha vannak bátor férfiak, akik ezeket a lépéseket elítélik. (Viharos helyeslés balról.) Semmikép sem sajnáljuk a birodalmi gyűlés határozatát. Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzet választási joga még tartott fönn egy helyet, ahol szabad a szólás. A cancellár várjon nem hallgatott-e maga fenyegetésének következményei felől ? Nem látták-e önök is, hogy még arra sem volt bátorsága, hogy a birodalmi gyűlést föloszlassa? (Tetszés balról. Zajos ellentmondás jobbról és nyugtalanság.) A szabadelvűek támogatnak minden olyan intézkedést, mely minden polgár egyenjogúságát megőrzi. A keleti tartományok német iskoláinak jobb támogatását, sőt az állambirtokok földarabolását és begyarmatosítását is elfogadná a baloldal, de olyan dolgok, mint 300 millió a lengyelek kisajátítására s annak a tilalma, hogy lengyel nőket feleségül venni ne szabadjon, szóba sem jöhetnek. A cancellár panaszai a functiók fölött épp olyanok, mint föllépése a parlamentben. Előbb azon panaszkodott, hogy a miniszterek, később, hogy a parlament okozzák a súrlódást. Phantasmagoriái, provokálásai, hogy alkosson kormányt az ellenzék, tarthatlanok, minthogy eszében sincs helyét átadni. Csak kisértse meg, a belügyeket mi rosszabbul vezetni nem fogjuk. Egyik ujabb vori államférfi sem birt annyi hatalommal s egyik sem találkozott annyi ellentmondással. A birodalmi gyűlésnek obstructiót vetnek a szemére, Windthorst, aki mindent megszavazott, megérdemelte azt, amit kapott. Ha a birodalmi cancellár most gyakrabban jő az országgyűlésbe, azt drágán fogjuk megfizetni! Legalább a német nemzet birodalmi gyűlése meg lesz kímérve az államtársadalmi kísérletek tárgyalásától Hát nincs a cancellárnak érzése az iránt, minő mély ellenmondást idéz elő mindez ? A cancellár e néprontó politikájával mi soha megegyezni nem fogunk, valamint az utóbbi évek alatt fölmerült szabadságellenes terveinek egyikével sem. A nagy emberek szerencséje a nemzetnek, de megszűnnek szerencse lenni ott, ahol minden megszűnik gondolkozni. Amíg a birodalmi gyűlés fennáll, ő fog őrködni a fölött, hogy a szövetséges kormányok képviselői és a cancellár is belül maradjanak azokon a korlátokon, melyeken belül istentől és jog szerint lenni tartoznak. (Lelkes tetszés balról, gúnyos ellentmondás jobbról.) A többi fölszólalások után, melyekről már szintén szólottunk, 4 órakor befejezték a vitát. Ekkor kért szót Windthorst, a hadügyminiszterrel szemben csak azt jelentve ki, hogy ő catholicus körökben elterjedt nézetnek adott kifejezést. Különben pedig távol van tőle az a gondolat, hogy a culturharczot a hadseregbe vigye s biztosították őt a felől is, hogy a hadseregben culturharczról szó sem lehet. — Végül Achenbach indítványa mellett fölszólal Hobrecht. Védi a nemzeti-szabadelvű pártiakat a birodalmi gyűlés ellen való demonstratio szemrehányása ellen, mert a párt a birodalmi gyűlést ezentúl is úgy tekinti, mint a nemzeti egység és nagyság jelképét. A birodalmi gyűlésnek igenis van joga bírálni a kiutasításokat, a kiutasítások átalánosítását veszélyesnek tartja és a durvaságról tett szemrehányásokat sem tartja eléggé megcáfolva. (Halljuk a baloldalon.) Csakhogy ettől különválva okvetetlenül szükségesnek tartja, hogy a németséget a keleten meg kell védeni. Hanel és Windthorst rövid felszólalásai után Richter oda utal, hogy miután az Achenbach javaslatának második pontja pénzmegszavazást tervez, a házszabályok 27. szakasza értelmében az indítvány külön bizottsághoz utasítandó (Nagy mozgás, ellenmondás a jobboldalon). Ezután a házszabályok felett hosszabb vita fejlődik ki, melyben Hobrecht és Berger (nemzeti-szabadelvű párt) is igazat adnak Richternek, kinek indítványát azonban a névszerinti szavazásnál 234 szavazattal 153 ellen elvetik. Az indítvány mellett szavaztak a szabadelvűek, a centrum, a lengyelek, néhány »vad« sőt két conservativ is. E szavazás után Schorlemer-A 1st, Kau- Jak (lengyel) és Wrch ow oda nyilatkoznak, hogy miután a házszabályokat hatályon kívül helyezték, a további szavazásban, mely semmis, nem fognak részt venni és párthíveik által követve elhagyták a termet. Erre Achenbach indítványát 245 szavazatból 244-el elfogadták. Az ülés közel 8 óráig tartott._____ madottakat oltalmazni fogják és bármilyen kimenetelük legyen is az ily lépéseknek, területi változtatásokat nem fognak megengedni. Nis,jan. 31. A »Bud. Corr.c jelentése: Milán király jövő héten három napra Belgrádba szándékozik utazni, valószínűleg azon czélból, hogy Mijatovics delegáltnak a béketárgyalásokról beérkező első tudósítása után a miniszterekkel tanácskozzék és a katonai teendők összhangba hozassanak a béketárgyalások folyamatával. Szakadatlanul érkeznek ide az ország minden részéből küldöttségek, hogy a király előtt a lakosság törhetlen ragaszkodásának és áldozatkészségének kifejezést adjanak. A montenegrói fejedelem utazása Párisba itt nagy figyelmet kelt, annál is inkább, mert a fejedelmet ez után Oroszország képviselője Cettinjében Argyropulo kiséri. Bécs, jan. 31. A »Bud. Corr.« jelentése: Ő felsége ma délelőtt Tisza Kálmán miniszterelnököt hosszabb kihallgatáson fogadta. — Délelőtt 11 órakor Tisza, gr. Szapáry, gr. Széchényi miniszterek a Bécsben időző főherczegek által fogadtattak ; a miniszterek ez alkalomra magyar díszbe öltöztek. Matlekovics államtitkár, Ludwig miniszteri tanácsos, báró Andreanszky osztálytanácsos ma délelőtt a pénzügyminisztériumban Baumgartner osztályfőnökkel, Schnek minisztertanácsossal és báró Kablberg osztálytanácsossal a petroleum-vám ügyében értekeztek b e megbeszéléseket, melyek ma nem fejeztettek be, miután még a magyar kormány képviselői a szintén Bécsbe érkezett szakférfiakkal még egyszer tanácskoztak volt, — holnap folytatják. — Mihhalovics osztálytanácsos a román kereskedelmi szerződés ügyében tartandó tárgyalásokhoz ma ide érkezett. Bécs,jan.31. A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy Nemecse József ezredes a 97. sz. gyalogezred parancsnoka az 1. sz. hegyi dandár parancsnokává és báró de Fin Hamilkar ezredes a tiroli vadászezredben, a 97. sz. gyalogezred parancsnokává neveztettek ki. Madrid, jan. 31. A minisztertanács elhatározta, hogy az 1888-ik évben, Madridban világkiállítást fog rendeztetni. Debreczen, január 31. A függetlenségi párt jelöltje , Y a 11 . ma délelőtt tartotta programmbeszédét. Kívüle még Izsák Dezső, Orbán Balázs és Thay Kálmán tartottak buzdító beszédeket. Táviratok. A szerb-bolgár háború. Belgrád, jan. 31. A hatalmak együttes jegyzéke ma nyuttatott át. A jegyzék kifejti, hogy a hatalmak tudomásul vévén az első együttes jegyzékre adott tagadó választ, egyetértőleg kijelentik, hogy nem helyeslik a netaráni harczias lépéseket, bárkitől eredjenek is azok, a megtá hírek. Január 31. — Hivatalos. Kitüntetés Király ő felsége, f. évi január hó 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a »Pandora« osztrák-magyar Lloyd-gőzösön kiütött tűzvész alkalmával tanúsított bátor magatartásuk elismeréséül: Sturlé János kapitánynak és a gőzös parancsnokának a Ferencz József-rend lovagkeresztjét; Sefferovich Kristóf hajósnak a koronás ezüst érdemkeresztet, és Giurfevich Bernát ácsnak ugyanezen hajón — az ezüst éremkeresztet adományozta. — Kinevezések: A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. k. miniszterelnök, Kövessy Gyula ügyvédet a fővárosi m. kir. államrendőrséghez gyakornokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sina Anna kismartomi állami polgári iskolai segédtanítónőt Takáts József és Leitner Ferencz kismartoni állami polgári iskolai rendes tanítókat, Mathiász József, Jelen Mátyás és Baksay Julianna nagymihályi állami elemi iskolai rendes tanítókat, jelen állásukban megerősítette. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék elnöke, Kovács Gergely erzsébetvárosi központi fogházőrt, az erzsébetvárosi kir. törvényszékhez szolgasegéddé nevezte ki. — A honvédség köréből. Dragoi Livius krassó-temesi 17-ik számú honvéd-zászlóaljbeli szabadságolt állományú főhadnagynak, továbbá : Szilágyi Lajos zala muraközi 78-ik, Tavi Gusztáv torontál-temesi 16-ik, Vajda Pál sopronyi 74-ik, Ulbrich Ede észak-bácskai 4-ik számú honvéd-zászlóaljbeli, és Sziklay Alfons 5-ik számú honvéd-huszárezredbeli szabadságolt állományú hadnagyoknak, és Buttkai Buttkay Imre 5. számú honvédf huszár-ezredbeli szabadságolt állományú állatorvos-gyakornoknak, a m. kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépésük, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatuk megtartása nélkül, megengedtetett. — Névváltoztatások. Gansl Dávid (Dániel) tabajdi illetőségű fővárosi lakos „Szabadra, Au Ádám rojahidai illetőségű lakos „Tenyeresére, Závaczky József oláhláposi illetőségű lakos „Szántóra, Vlasgyák Antal rojanidai illetőségű lakos „Váradka -ra, Tulics József rojahidai illetőségű lakos „Aradi“-ra, Rézler János oláhláposi illetőségű lakos és Jenő nevű kiskorú fia „Rákóczidra, Schäfer Ferencz rojahidai lakos ,,Hunyadi“-ra Gedeon István rojahidai lakos ,,Görgényi“-re, Dorschner Nóra magyar-láposi illetőségű lakos „Dénes“-re, Schneider Ignácz rojahidai illetőségű lakos „Szabó“-ra, Simonovics Lázár magyar-láposi illetőségű lakos „Simonfi“-ra. Idősb Slovenszky György horgas-pataki illetőségű lakos „Pataki“-ra, változtatták vezetéknevüket. — Uj postahivatal. Nógrádmegyébe kebelezett Málnapatak községben f. évi február hó 1-én kir. postahivatal lép életbe ; kézbesítési kerületébe Bisztricska, Málnapatak és Ozdin községek, nemkülönben Chahanka, Chmelna, Huta, Ipoly, Jópatak, Lubenka, Petrova, Polyanka és Újvilág puszták, valamint Dobripatak, Hámor, Látka és Miátka telepek, és végül Szamotercs és Zlatnó gyártelepek osztatnak be. F. évi február hó 1-én Moson megye Lipót községében kir. postahivatal lép életbe, mely összzekötetését a Lipót-Hédervár közt berendezett gyalogküldöncz-postajárat által nyeri, s kézbesítő körét Lipót község fogja képezni. Folyó évi február hó 1-én Trencsénmegye Laáz községében kir. postahivatal lép életbe, mely összeköttetését a Laáz-Luki közt berendezett gyalog-küldönz-postajárat által nyeri s kézbesítő körét Laáz község fogja képezni. Nógrádmegye Tereske községében f. évi február hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely összeköttetését a Romhány Rétság közt berendezett napontai kocsi-küldöncz-postajárat által nyert Kézbesítési kerületébe Berki puszta, Szátok (Alsó-, Felső-) és Tereske községek fognak tartozni. Krassó-Szörény megye Szapáryfalva községében f. évi február hó 1-én új postahivatal lép életbe, mely 300 órtig terjedő postautalványok és utánvételek, közvetítésével is fog foglalkozni. A postahivatal forgalmi körébe egyedül Szapáryfalva községe tartozik. Összeköttetését ezen hivatal a lugos-székási kocsiküldöncz-postajárat utján nyeri. — Egyleti ügyek. A balassa-gyarmati ipartestület kebelében az 1884: XVII. t.-cz. §-a értelmében létesített segélypénztár alapszabályait a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minisztérium, a kiskunfélegyházi függetlenségi olvasó kör alapszabályait pedig a belügyminisztérium által ellátták a bemutaási záradékkal. — Személyi hírek. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter Bécsbe utazott. — Radvánszky Béla báró Zólyommegye főispánja tegnap d. u. Bécsbe utazott. — Graef altábornagy, honvédségi adlatus a napokban Fiuméban járt József főherczegnél, ki egészségét már teljesen viszszanyerte. — Dr. Antal Géza egyetemi tanár hoszszas betegségéből már annyira felépült, hogy legközelebb újból megkezdheti előadásait.— Remmerth Mártha, a hírneves zongoraművésznő Kolozsvárott az »Erdélyi közművelődési egyesület« javára rendezett hangversenyt, melynek tiszta jövedelmével az egylet alapitó tagjai közzé lépett. — Királyi adomány az árvízkárosultak javára, Ő felsége, a Maros legutóbbi áradása által leginkább károsodott lakosok segélyezésére ötszáz forintot; a Szatmár megyében a Szamos áradása által sújtott lakosok segélyezésére pedig ezer forintnyi összeget adományzott magánpénztárából. A Nemesség átruházása ő felség a Lévay Henriknek az I. magyar általános biztosítótársaság vezérigazgatójának adományozott magyar nemességet és a »kisteleki« előnevet Lévay Ignáczra, az említett intézet szegedi főügynökségének titkárára, valamint törvényes utódaira kegyelemből átruházta. — A lipótvárosi bazilika kiépítése. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban ma bontották föl a lipótvárosi bazilika kiépítése czéljából elhatározott, úgynevezett »templomépítési sorsjáték« átvételére és kibocsátására vonatkozó ajánlatokat. Trefort miniszter tudvalevőleg, a feltételek tudtul adása mellett, négy fővárosi pénzintézetet szólított fel — u. m. a hitelbankot, a leszámítoló bankot, a kereskedelmi bankot és az országos bankot, hogy pályázzanak a sorsjátékra, mely 800,000 db. 5 frtos sorsjegy által, 50 évi amortisatio mellett 4 millió forintot nyújtson rendelkezésre. A bizottság, mely ma az ajánlatokat felbontotta, az elnöklő Forster mint tanácsosból, a pénzügyminisztérium képviseletében Kupecz osztálytanácsosból és Molnár segédfogalmazóból állt. Csupán két ajánlat érkezett be és pedig egyik a hitelbanktól, a másik pedig a leszámítolóbank, a kereskedelmi bank és az országos bankból álló csoporttól. A hitelbank 5 frt 80 krra rugó minimális árfolyamot ajánlás magának sorsjegyenként 45 kr provisiót és a minimális árfolyam felett elérhető nyereségnek 50°/0-kát köti ki. A három egyesült bank 6 frt 24 krnyi minimális árfolyamot követel és sorsjegyenként 20 krban megállapított provisiót és a minimális árfolyam felett elérhető nyereségből 30°/0-nyi részesülést. Az ajánlatok felett a közoktatási miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg fog dönteni. A nemzeti casino ma délelőtt 11 órakor tartotta meg évi közgyűlését Szlávy József elnöklete alatt. Jelen volt 150 tag. A számvizsgáló bizottság jelentésének tudomásul vétele után a felmentvény az igazgatóság részére megadatott. A jövő évi költségvetési előirányzatot, mely szerint a bevétel és kiadás körülbelül 97.000 írtra vétetett fel, jóváhagyta a közgyűlés. Az alapszabályok módosítása fölött is folyt vita, melyben részt vettek Mocsonyi Sándor, Ugron Gábor, Szilágyi Dezső és Bossányi László. A közgyűlés a tagsági díjak fizetésére nézve oly értelmű módosítást fogadott el, hogy a ki 3 évig a tagsági díjjal hátralékban van, ajánlott levélben megintetik s ha 30 nap leforgása alatt nem válaszol, a tagok sorából törültetik.A Széchenyi-lakoma f.hó 14-én, d. u. 5 órakor tartatik meg ; ünnepi szónokul gr. Széchenyi Béla választatott. A szavazás az újonnan megválasztandó tisztviselőségre egész napon át tartott , az eredmény f. hó 7-én vasárnap a hitelesítő közgyűlésen fog kihirdettetek A mennyire a szavazólapokból következtetni lehet, a választmányba új tagokat megválasztattak: Majthényi László dr., Széll Kálmán, Steiger Gyula és Huszár István. — Ovatió. A főváros H. ker. választó polgársága ma küldöttségileg tisztelgett országgyűlési képviselőjénél, dr. Darányi Ignácznál, hogy őt névnapja előestéjén üdvözölje. A küldöttség vezetője Ribáry József min. tanácsos meleg szavakban adott kifejezést a polgárság kiváló tiszteletének Darányi személye iránt, mire Darányi a jelenlevőket meleg rokonszenvéről és a közügyek iránt táplált érdeklődéséről újólag is biztosította. — Keglevich István gr. bemutatása az operaházban. Az uj intendáns ma Podmaniczky Frigyes b. kíséretében megjelent a kir. operaházban, hogy hivatalosan bemutassa magát a dalműszínház személyzetének. Az uj intendáns fogadására délelőtt 10 órakor egybegyűlt az operaház teljes személyzete; a színpadot ez alkalommal rococo stylü teremmé alakították át és fényesen kivilágították. A színpad hátsó terében emelvényt állítottak, amelyen helyet foglaltak az ügyelők, rendezők, festők s az operaház tisztviselői kara, élükön Káldy Gyula főrendező. Ezen csoportozattal szemben állott a ballet személyzet Campilli balletmesterrel, a színpad közepén pedig nagy négyszöget képezve a személyzet helyezkedett el; a soló énekesek élén Erkel Ferencz és Erkel Sándor. Fél 11 óra után néhány perccel megjelent a színpadon gróf Keglevich István és Podmaniczky Frigyes báró, kiket a személyzet viharos éljenzéssel fogadott. Az éljenzés lecsillapultával Podmaniczky Frigyes b.szólt röviden. A belügyminiszter fölszólítására — jegyzi meg a báró — jelent meg, hogy az új intendánst a személyzetnek bemutassa. Legelőször is Káldy Gyula főrendezőt mutatta be, ki azután a személyzet nevében a következő beszédet intézte az uj intendánshoz: Méltóságos gróf, intendáns úr ! A m. kir. operaház tagjai ünnepi hangulattal gyűltek ma itt össze. Igen természetesen, mert egyrészt Podmaniczky Frigyes őexcellentiája,volt vezetőnk távozik ma végleg körünkből, a ki iránt 10 éven túli együttlét alatt nem csak kötelességszerű hivatalos tekintettel viseltettünk, de a kihez a legnagyobb egyéni tisztelettel és szeretettel ragaszkodtunk. Ezen a hivatalosnál értékesebb tiszteletet és szeretet jövőre is csorbítatlanul megőrzendjük azon igaz kívánságunkkal, hogy ő excellentiája más terem működését is az isten áldása kisérje. Természetes ezen ünnepi hangulat másrészt azért, mert Méltóságodat, új főnökünket fogadjuk ma. Méltóságos gróf úr! Méltóságod kegyes volt a tisztviselői kar bemutatása alkalmával az operaház szép fejlődéséről megemlékezni, úgy vélem, hogy az opera jelenlegi színvonalának fentartása, sőt emelése lehet csak a jövő célja. Ennek elérése leginkább két factortól függ. E két factor, az opera helyes vezetése, és a személyzet megfelelő működése. Méltóságodnak, hizelgés nélkül legyen mondva fényes tehetségei, melyek a parlamentban, irodalomban és közéletben nyilvánultak, teljes megnyugvást nyújtanak arra, hogy e tehetsége az operavezetés terén is sikert fog kivívni s a vezetés legjobb lesz. Erről lévén mindnyájan meggyőződve, fogadja szívesen méltóságod őszinte és tiszteletteljes üdvözletünket, a