Nemzet, 1887. augusztus (6. évfolyam, 1768-1796. szám)
1887-08-01 / 1768. szám
Szerkesztőség : Ferencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1768. (210. szám. Budapest, 1887. Hétfő, augusztus 1 Reggeli kiadás. KIADÓ-IVATAL, Ferenicziek-tere, Athenaeum-épület, földszint, Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .......................................... .. 2 fr 3 hónapra .. ..................................... „ 6 » 6 hónapra .. .. ..................................... _ lg » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Egyes szám 2 kr. VI. évi folyam. Budapest julius 31. Coburg Nándor herczeg, a bolgárok megválasztott fejedelme, tegnap óta Bécsben időzik és könnyen érthető, hogy ottani tartózkodásához az újabb combinatiók egész serege fűződik. Annyi tény, hogy a herczeg itt várja be Nacsevics bolgár külügyminisztert, aki, mint a sophiai jelentésekből kitűnik, fontos tanácskozásra készül a fejedelemmel, amely — lehetséges — döntő fontossággal lesz a bolgár események fejlődésére. A herczegnek találkozása Nacsevicscsel mára volt kitűzve és a viszonyokat tekintve, csaknem biztosra vehető, hogy a bolgárok küldötte, utalással az országban uralkodó izgatottságra, igyekezni fog a herczeget rábírni, hogy népe körében mihamarább megjelenjen. A herczeg végleges elhatározása tán most már rövid idő múlva várható. Ügyének mindenesetre kedvezőtlen állására vall az orosz félhivatalos »Nord« csak legújabban megjelent czikke, hogy a czár Coburg herczeg trónraléptét soha sem fogja a nemzetközi megállapodás alapjául elfogadni. Oroszországnak merev magatartását a herczeggel szemben más oldalról is megerősítik s ily körülmények között valóban be nem látható, melyet fog kivezetni a bolgár válság bonyodalmaiból. Jules Ferry, miként az újabb táviratok jelentik, elfogadta Boulanger tábornok kihivását s a párbaj, hir szerint, már holnap fog végbemenni. Bár mint végződjék is e mérkőzés, nem fogja Boulanger babérait szaporítani, sőt ellenkezőleg az ügy csak újabb adattal járult az elkapatott franczia tábornok jellemrajzához, mely módnélküli hiúságot és szenvedélyességet mutat; oly tulajdonok, melyek az ő sokat hántorgatott államférfim hivatottságát nagyon problematicussá teszik. BEL FÖLE, Budapest, júl. 31. (A kis-tiszai zsilip.) Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter a kis-tiszai zsilip ügyében a helyszíni szemlét augusztus hó 5-re tűzte ki. A vizsgálatot Ludvigh Gyula, az államvasutak elnök-igazgatója vezetése alatt működő bizottság fogja megejteni. Budapest, júl. 31. (A horvát pártviszonyok.) Az »Agramer Zeitung« ban Cernkovic Miklós horvát képviselő a következő nyilatkozatot teszi közzé: Ámbár f. hó 23-án közölt nyilatkozatomban tisztán és minden gondolkozó egyénnek érthető módon fejtegettem a harminc, állítólag felajánlott mandátumról szóló ügyet, az »Obzor« ezt ismételten szőnyegre hozza és magyarázatokkal kíséri. Részemről az »Obzor«-ral nem bocsátkozom semminemű polémiába fentebb említett nyilatkozatom magyarázatára nézve, mivel az »Obzor« ítéletével, magyarázóival és magyarázataival régóta tisztában vagyok és e szerint rám nézve teljesen mindegy, akár vezérczikkében, akár tárczájában űzi ezt a mesterségét, és mert épen nem szeretném, ha azt a nem választékos, de mindenesetre igaz példabeszédet reám olvasnák: »Aki a korpa közé keveredik stb.« Azért csak az »Obzor« amaz állításával szemben nyilatkozom, hogy Zerjavic dr. elmesélte volna és Folnegovics azt meg is írta volna, hogy én nekik a kormánypárt nevében 30 mandátumot, mégpedig ez utóbbinak e szavak kíséretében: »Mi önt megkínáljuk«, felajánlottam. Ha Zerjavic lelkész azt beszélte, amin egyébiránt kételkedem, hogy én neki a kormánypárt nevében 30 mandátumot felajánlottam, és ha Folnegovics Draskovich grófnak azt irta, hogy én a kormánypárt nevében e szavakkal: »Mi megkínáljuk önt« ugyanazt az ajánlatot tettem, akkor azok az urak, név szerint Zerjavics dr. és Folnegovics Ferencz a legalávalóbb módon hazudtak. Budapest, julius 31. (Városi tisztviselők fizetésének emelése.) Nagyvárad város tisztviselőinek fizetési viszonyaival foglalkozott a napokban az ottani pénzügyi és jogi szakosztály. A szakosztály először is a tanács által benyújtott tervezetet vette tárgyalás alá , miután tekintetbe vette a jövő évi költségvetést, amely tizenkétezer forint fölösleget mutatott ki, kimondotta, hogy a városi tisztviselők fizetésének felemelését helyesli. Ezután az egyes tisztviselők fizetésfölemelésének arányát állapította meg, úgy, hogy a fizetésfölemeléssel a város kiadása csak 7750 forinttal szaporodik. A szakosztály által megállapított fizetés fölemelés ily arányban történik. A polgármester fizetése lesz 3000 frt (eddig volt 2100 frt), a főjegyzőé 1700 (eddig 1400), a főkapitányé 1600 (eddig 1400), a gazdasági tanácsosé 1600 (eddig 1400), adóügyi tanácsosé 1500 (eddig 1400), a főmérnöké 1500 (eddig 1000), a főpénztárnoké 1400 (eddig 1200), a főügyészé 1200 (eddig 1000), az aljegyzőé 1000 (eddig 900), az alügyészé 600 (eddig 500), a főszámvevőé 1300 (eddig 1100), adópénztárnoké 1100 (eddig 1000), főorvosé 800 (eddig 600), árvaszéki előadóé 1100 (eddig 1000) stb. Természetes, hogy e terv a közgyűlés s azután a belügyminiszter jóváhagyására szorul. Budapest, júl. 31. (Rendezett tanácsú városból — nagyközség.) Félegyháza város legutóbbi közgyűlésén szóba került, hogy a város adja fel rendezett tanácsú városi minőségét és alakuljon át nagyközséggé. Az eszmét ifj. Kocsis Sándor vetette fel, ki indítványozta, hogy a jövő közgyűlésen mondja ki Félegyháza város képviselőtestülete, hogy e visszafejlődést óhajtja s annak útjába akadályt nem gördít. Az indítvány indokolásáral szóló ezúttal adós maradt s azt akkor kívánta előterjeszteni, ha majd indítványa napirendre tűzetik. — Dr. Zámbó Géza nem osztja ifj. Kocsis Sándor indítványát s a közgyűlésnek napirendre térést ajánl, mert úgy sem illetékes ez a közgyűlés a visszafejlődés kérdésében határozatot hozni, s mert továbbá mind anyagi, mind szellemi ereje elegendő Félegyházának arra, hogy a magistrátust fentarthassa. Dr. Holló Lajos ugyanily értelemben szólalt fel, a napirendre térés helyett azonban kérte ifj. Kocsis Sándort, hogy indítványát vonja vissza. Ifj. Kocsis Sándor ezekkel szemközt is fenntartja indítványát. A polgármester erre a szólók többségének, de a közgyűlés többségének is biztos tudatában kimondta, hogy az indítvány nem tűzetik ki a jövő közgyűlés napirendjére, mert abban a közgyűlés mégsem hozhatna határozatot, s mert továbbá puszta óhajtások felett tanácskozni a közgyűlésnek ideje nincs. ■ Sarmizegetusa. (A történelmi társaság kirándulása alkalmából.) Szép és feledhetetlen napjai közé számítja Hunyadmegye azt az időt, melyet az országos történelmi társulat nagytekintélyű elnökének, gróf Széchen Antal urnak vezetése alatt egy lelkes kis csoport Déva, IV.-Hunyad,Hátszegvidék történeti nevezetességeinek s a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat közgyűlésének szentelt. Magyaros vendégszeretet, a tudomány iránti lelkesültség fogadá kedves vendégeinket mindenfelé s a hunyadmegyei gyérszámu intelligentia tagjai, egymással versenyezve gondoskodtak nemcsak Táviratok. Róma, jul. 31. Crispi miniszter ideiglenesen megbizatott a külügyi tárcza vezetésével. Róma, julius 30. (Este) Mint a Stefani ügynökségnek Londonból és Berlinből jelentik, Salisbury kormányelnök, illetőleg a német államtitkár egyelőre is részvétüknek adtak kifejezést Olaszország képvise- lői előtt Depretis elhunyta alkalmából. A vidékről folytonosan érkeznek táviratok, melyek ama fájdalmas benyomást ecsetelik, melyet Depretis elhunyta mindenütt előidézett. Nápolyban a városi hatóság falragaszok útján tudatta a kormányelnök halálát. Pétervár, júl. 31. A pénzforgalom könnyítése czéljából a pénzügyminiszterhez ukáz érkezett, mely elrendeli, hogy a 330 milliónyi ideiglenesen kibocsátott kincstári utalvány fejében a birodalmi banknak fennálló adósság törlesztésekép a 40 millió aranyrubelt tevő beváltási alap a forgalmi pénztárból a bank pénztárába befizettessék. Az adósság további törlesztése a beváltási alapba befizetendő aranyértékek vagy pedig az utalványoknak megsemmisítése útján a pénzforgalom megzavarása nélkül fog eszközöltetni. Páris, júl. 31. A lapok jelentik, hogy Ferry segédjeiként Raynalt és Perrier Kázmért jelölte meg. A párbaj valószínüleg holnap megy végbe. Boulanger két tanúja Párisba visszaérkezett, hol Ferryt holnapra megvárják. Páris, jul. 30. Éjjel. Laur képviselő, a »France«-ban megjelent s Clermontból keltezett levelek szerzője, Delafosse manchi képviselőt, megjelöli mint egyikét azoknak, kik Boulanger tábornoknak államcsíny keresztülvitelét ajánlották. Az »Evenement« állítja, hogy Delafosse tanúit Laurhoz küldte. Páris, jul. 31. Delafosse megcáfolja azon hírt, mintha ő valakit felhatalmazott volna arra, hogy Boulangernek államcsíny iránt tegyen ajánlatot. Páris, jul. 30. (Éjjel.) A fővárosi meetinget 9 órakor este a téli circusban tartották meg. Az elnöki széket Lockroy foglalta el. Midőn Soudey a tudakozó intézetek elleni liga agitátora szólni akart, a gyűlés rendezői az arénába szorították. Erre nagy zaj keletkezik. Forradalmi szónokok előre rohannak és hatalmukba kerítik az elnökséget. Általános verekedés keletkezik. Soudey majdnem fáradozva lábaival dobálódzik. Lockroy a rend helyreállításán fáradozik. A jelenlevőket azonban óriási félelem szállja meg: mindenki menekül és a terem a forradalmárok birtokában marad. Athén július 31. A Görögország és Törökország közti viszonyok, mint a Havas ügynökség írja, a Crétai ügy kielégítő megoldása folytán, igen szívélyes jelleget öltöttek. Caneából érkező táviratok jelentik, hogy a nemzetgyűlés ülésszaka berekesztetett, minekutána a szultán által nyújtott előnyös engedményeket elfogadta. Megerősítést nyer, hogy a kérdés békés megoldása majdnem kizárólag a görög kormány legális magatartásának köszönhető, melynek beavatkozása az ügybe, daczára egyes hatalmak ellenkező véleményének, az ismert eredményekhez vezetett. A porta hálásnak is mutatkozik ezért Görögországgal szemben. A szultán ugyanis meghagyta a Crétába küldött török meghatalmazottnak, hogy a Caneában székelő görög consulnak, kinek megelégedése jeléül a medsidi rend második osztályát adományozta, köszönetét fejezze ki. A szultán továbbá elküldte magántitkárát Konduriotishoz, a Konstantinápolyban székelő görög követhez, hogy neki azon hathatós támogatásért, melylyel a görög kormánynak a krétai nehézségek kiegyenlítésére irányított törekvéseit előmozdította, köszönetet mondjon. Végül pedig az athéni török követ is hasonlóan Dragumis miniszter előtt ugyanily értelemben nyilatkozott. Pétervár, jul. 31. Mussin-Puschkin tábornok, az 5. hadtest parancsnoka, Gurko tábornok varsói főkormányzó segédjévé neveztetett ki. Berlin,jul. 31. A művészeti académia nagy kiállítását az országos kiállítási palotában ma nagy ünnepélyességgel megnyitották. Gosset miniszter is jelen volt. A kiállításban 970 olajfestmény, 39 rajzfestmény, 132 aquarellekép és 147 szobormű van képviselve a szórakoztatásról, de arról is, hogy a história elismert szaktekintélyei minél behatóbb tájékoztatást nyerjenek a múlt emlékei felől. Csak igy vált lehetővé, hogy aránylag rövid idő alatt Vajdahunyad után Hátszegvidék is sorba kerülhetett s a fejedelemségnyi megye három negyed részét érintő tudósaink vándorútja. E sorok ezél ja, a hátszegi szép medenczén végig vezetni azokat, kik az élvezetes kirándulás iránt érdeklődnek s mellőzve az odavaló értelmiség rendkívüli előzékenységét, szóval alig magasztalható áldozatkészségét, egyenesen az expeditio czélpontjához Sarmizegetusához (magyarul Várhely, oláhul Gredistye) kísérjük az olvasót. A társulat útja a rendezőség intézkedése folytán Barkadinon át Demsus felé irányult, hol tudvalevőleg még írástudó emberek is egy valóságos római templomot feltételeznek. A meglepő tévedés kutforrását báró Hohenhausen csajkás kerületi határőrségi őrnagy jelentésében kereshetjük, ki II. József megbízásából a római emlékeket lett volna hivatva feldebitni; de a ki oly csekély szakismerettel fogott megbízatásához, hogy e kis helységnek római téglából, sírkövekből és egyéb építészeti romladékából kontár kézzel összetákolt templomát egyenesen Mars szentélyévé minősité. A dilettantismusnak eme nem épen ritka tévedését odáig izmositá későbbi íróink buzgalma, hogy Duruynek épen most kiadás alatt álló s különben nagy értékű császárság történetében Demsus igénytelen gör. cath. templomocskája romai emlék gyanánt van kitüntetve. Demsusnál az emlitett épitésanyagon kívül — még egy útjelzőt is keresnek a rómaiság ábrándos lovagjai — abban a termetes utszéli kereszt alapzatban, melyet Várhely felé haladólag jobbra a falun kívül mindjárt megpillanthatunk, s mely már szerkezeténél fogva kizárja a felettébb megtisztelő vélekedés alaposságát, ily lehangoló tapasztalatok után nem csoda, ha kétkedés vesz erőt az utazón s még Várhely hamisítatlan római reliquiait is bizalmatlanul kezdjük szemlélni. A hajdan nagy szerepet játszó, a közép Duna-völgy sorsára irányadó metropolis helyén szegényes viskók dísztelenkedését látni valóban nagyon is meglepő annak, ki az egykori fényről, szellemi emelkedettségről csak némileg is tájékozva van. Már Trajan hódító hadjárata előtt messze vidékre kiterjedő hatalom összpontosul itt a Retyezát fellegekbe nyúló sziklaóriásainak lábánál. Decebal innen intézi — elszánt — harczait s a 101-ben megindított occupationális hadjárat csak 107-ben a főváros lerombolásával s a rettenthetlen hadvezér öngyilkosságával nyer teljes befejeződést. A szó szoros értelmében kiirtott tartomány újjászervezése gyorsan halad, úgy, hogy 110-ben Scaurianus helytartó az új tartomány fővárosát, Ulpia Trajana, Colonia Dacica Sarmizegetusa néven hivatali székhelyévé avatja. A kipusztított őslakosság gyér maradványaihoz tarka népvegyüléket telepített a hatalmas imperator , mint a dévai reáliskola tanára Király Pál Sarmizegetusát tárgyazó tanulmányaiban kideríté, leginkább a távol kelet népeit édesgeté ide, így a szomszéd Pannóniából toborzott bremok, kevés görög és dalmát pirusza mellett a többséget arabok, syriaiak, palmyraiaik, asianusok, bythyniaiak, commaginebeliek, glatak szolgáltaták, kiket a latin hivatalos nyelv s az imperium erős kormányrendszere tartott össze. De a közkormányzat egysége azért nem zárta ki azt, hogy a birodalom megszemélyesítőjéül tekintett Jupiter cultus mellett saját hazai isteneiknek ne áldozzanak. Erre épen a város egyik jeles polgármestere P. Aelius Thermes arab szolgál jó példával, ki a várhelyi flamén (főpap) által rendezett körmeneteken, hatósági minőségénél fogva részt vett ugyan s Aesculap és Hygiaeanak szobrot szentelt, de a Roma isteneinek hozott áldozat mellett sem feledkezik meg saját isteneiről s a városon kívül nyugat felé Diis patris Malagbel, Bebellabamon, Benefal et Manavatnak külön szentélyt emel s ahhoz saját költségén áldozati konyhát illeszt. E rendkívül érdekes felirat a dévai múzeumnak egyik büszkesége s két egészen uj sémi isten neve egész irodalom alapjává vált. Aforró Arábiától — mint Király Pál írja — a ködös Brittaniáig minden nép istenségét megtalálták. A dolibhebeliek, erizasok, tavianusok saját napisteneiket az imperium Jupiterével azonosítva. J. dolubenus, J. eruzenus, J. tavianus számára külön szentélyeket emeltek. A pessinusi Magna Mater szobra előtt sok ember borult földre. A hírhedt abonoteichosi szédelgő Alaxender kígyója Gl ycon, hívőkre talált; a phrygiai és mysiai telepesek Adrasteanak emeltek templomot. Isis és Serapiss Isis Myrionyme (az ezernevű Isis) szent helyeit aligha kizárólag egyptomiak keresték fel. Platón és Persephone, Aesculap, és Hygaea, Liber pater et libera mater, Diana, Apollo szintén számos kápolnával szerepeltek ott a hívők buzgalmából. Az idegen istenségek közül Jupiter Dolichenuson kívül a Sol Invictus Mithra (Mithra a legyőzhetetlen nap) jutott legnagyobb jelentőségre s ennek már két szentélyéről szerzett tudomást a dévai archeológiai históriai társulat. Az első szentély közel kétszáz szobrászati emléket hagyott ránk s Király Pál tanár ezekről a m. tud. Academia által kiadásra méltatott monographiával is gazdagitá irodalmunkat. Mithi’at sötét földalatti helységekben s a hol ez lehető vala, barlangokban tömérdek mythicus szertartással imádták. Híveit hét osztályba sorolták, s e fokozatokon súlyos megpróbáltatások árán juthatott át a jelentkező. Csak ha az önkínzásokon, életveszélyes megpróbáltatásokon sikerrel átjutott valaki, akkor tárultak fel a szentély ajtai előtte. Ott volt elhelyezve a hatalmas oltárkép: egy bikát ölő ifjú. Ez volt hivatva a jó győzelmét symbolisálni a gonosz felett. Bizonyos napokon az istenség szobrát ünnepélyesen körülhordozák. Ilyenkor a holló, hiéna, oroszlán stb. alakban átöltözött hívek ének és zene hangjaira ugrándoztak, egész az önkívületig izgatva idegeiket. Sarmizegetusában székelt a császári legátus, kormányzó, a polgári és katonai legfőbb hatalom tulajdonosa. Itt székelt a procurator, a pénzügyigazgató s vele együtt valószínüleg a pénzverő hivatal. A kormányzóhoz közvetlen alárendeltségben állottak a polgármesterek (duumvirek), kik havonta felváltva intézték a város ügyeit s egy év múlva megbízásukat letéve, a duumvirek collegiumába léptek, de azért tanácstagok maradtak továbbra is. A tanácsosok (decuriok) mellett a vicariusok egy-egy utcza, szomszédság ügyeit intézték. A seribak, írnokok, a tanács végzéseit öntötték formába, a panaszokat vették fel. A tabularius a számvitel mellett levéltári teendőket is teljesített. Végre az igazságszolgáltatás a bírák tanácsának kezében vala, és pedig bűnügyekben a császári ügyész indítványaihoz képest. A városi polgárság szórakoztatását fürdők, nyilvános mulatóhelyek s a castrum mellett máig látható amphitheatrum biztositá. Az uj város tekintélye hamar emelkedett, úgy, hogy Antonius Pius sem utasitá vissza polgármesteri czimét. 239-ben Kr. u. metropolis, birodalmi városi rangot nyer, de e minőségének már nem örvendhetett sokáig s mert pár évtized múlva a géták árja átcsapott Dácia felett s Aurelianus a meghiúsult védelmi kísérletek után a légiókat Moesiába vonja onnan vissza, vesztüknek engedve a költséges telepítéseket s mindazt, mi hamarosan menthető nem vala. A rombolás munkája, fájdalom, oly teljesen sikerült, hogy nagyobb terjedelmű feliratos táblát, szob s borművet épségben találni a legnagyobb ritkaság. Főleg a szobrokat vette czélpontul a barbárok rombolási szenvedélye, úgy hogy csak véletlenül juthatunk összeilleszthető darabokhoz. A dévai múzeum e ritka példányok egyikét mutathatja fel. A nagy jólét, műveltség egyéb bizonyítékai nemcsak márványban, de, arany, ezüst, bronzban, szebbnél szebb cameákban kerülnek időnként napfényre. Fájdalom a legújabb időkig a pusztulás volt a leletek legbiztosabb osztályrésze s a várterületen felállított mészkemenezék megbecsülhetetlen károkat okoztak a régészeti tudománynak. Igen keveset mentett meg a környék urainak régiség kedvelése s ilyenekből épült a farkadini gr. Lónyay udvar terasse-a, ilyeneket látni Naláczon gr. Teleky György parkjában, Boldogfalván, Nagy-Pestenyben, az osztrói gör. templom falkeritése körül és számos más más helyen. Annak idején a Hunyadiak is szorgalmasan aknáztaták a romokat s Hunyadi János kastélya közelében a vajdahunyadi Szt.-Péter hegyen két szép szobor töredék jutott át, e gyűjteményből korunkba. A várhelyi feliratok, faragványok hire, dicsősége messzi földre elterjedt. Találunk idevaló emlékeket Tolnamegyében s erdélyszerte fel Kolozsvármegyéig. Jobb és alkalmasabb helyen tehát történelmi régészeti társulat nem alakulhatott volna s gróf Kuun Géza, a tudós elnök és táborkara a nemzet elismerését érdemlik ki hazafias munkájukkal. S. HÍREK. Julius 31. — Hivatalos. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Kárpáthy Gusztáv homonnai polgári iskolai tanítót a nagyszebeni állami főgymnasiumhoz rendes tanárrá nevezte ki. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Kovácsics János lippai lakost és tanítót Temes vármegye lippai járására a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Pirkner János törési lakost, u. p. Misérd, Pozsony vármegye felső-csalóközi járására az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — Névváltoztatások. Kisk. Schattelesz József makói illetőségű újpesti lakos vezetéknevének »Sebők«-re. Spitzer Hermann (Endre) kecskeméti illetőségű czeglédi lakos vezetéknevének »Székelyére, kisk. Kohn Miksa klenóczi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Rendekre kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a nagy-szalontai középiskolának, mint négy osztályú gymnasiumnak, a nyilvánossági jogot az 1887-dik tanév tartamára megadta. — Posta. A Szent-Jobb és Székelyhid közt jelenleg naponta közlekedő kocsiküldöncz-postajáratnak f. évi julius hó végével való beszüntetése mellett, hasonminőségü napontai postajárat augusztus hó 1-vel Szent- Jobb és Bihar-Diószeg közt rendeztetik be. — A király Erdélyben, Déváról táviratilag jelentik : Ő felsége fogadtatására lázas sietséggel folynak az előkészületek. A magna cumiából a megyei hatóság már jó ideje kiköltözködött. Az adóhivatal és főispáni iroda is áthurczolkodtak s holnap kezdetét veszi a gyökeres átalakítás és javítás. Branko lovag holnap ideérkezik tett intézkedései foganatosításának felülvizsgálására. A belügyminisztériumtól megérkezett a nagy vezérkar elfogadása iránti rendelkezés. Albrecht főherczeg és kísérete számára szeptember 10 ike körül rendezik be a lakásokat. A Pogány főispán által összehívott értekezlet szűkebb bizottságot küldött ki a fogadási ünnepélyességek megállapítására. A Maroshid alapból 6000 frt bocsáttatott a szükséges utjavítás és egyéb czélokra az alispán rendelkezésére, mely összegből 1000 frttal Déva város utczáinak rendezését veszik elsősorban munkába, miután a város semmi közjövedelemmel ily czélokra nem rendelkezik. Barcsay alispán és Duka főmérnök közbenjöttével a hadvonal utjai és hidjai felülvizsgáltattak s a szükséges teendők a helyszínen kijelöltettek. — Vilmos császár Gasteinban. A német lapok nem győzik eléggé csodálni az agg német uralkodó-nak testi és szellemi rugékonyságát, melyről az ősz fejedelem, gasteini tartózkodása alatt napról napra újabb bizonyítékokat nyújt. A napokban az öreg császár ismét megtette a fenyvesek közé régi kedvencz sétáját, melyet az út nehézségei miatt 2 év óta mellőztek. Délelőtti 10 óra tájban a császár, szárnysegédével , Petersdorff alezredessel elhagyta a fürdőkastélyt és ez alkalommal a komornyik támogatását sem vette igénybe, ki rendesen a lépcsőn való járásnál segédkezik. Az utczáról megpillantotta főhadsegédét gr. Lehndorff tábornokot s egy barátságos intéssel a sétában való részvételre bizta föl. Útközben a gyalogjárókkal szemben jött 3 úri nő, kikben Albedyll altábornok nejét és leányait ismerték fel. A lánykák kezet csókoltak a császárnak, ki látható örömmel fogadta el a nagyobbik leánytól átnyújtott rózsákat. Rövid társalgás után tovább haladt az agg császár kísérőivel és megérkezve a Kaiserpromenade-on, rövid időre egy padra ült le, hogy az út fáradalmait kissé kipihenje. E pillanatban egy müncheni művész észrevétlenül vázlatot készített az egész jelenetről. Hazafelé hol gyalog, hol kocsin ment a fejedelem és aznap este 8 órakor a solitude-ben jelent meg, a jelenlevőknek nem kis csodálkozására. Lehndorff grófné az estélyre meghitt aristocraták közül bemutatta Széchenyi Kálmán grófot és Taxis herczeget nejével. Az estélyen részt vettek Grünne grófné és Thun gróf helytartó is. — Személyi hírek. Tisza Kálmánné, szül. Degen fed Ilona grófnő holnap reggel a fővárosba érkezik és elnökölni fog az orsz. kisdedóvó egyesület választmányi ülésén. — Edelsheim Gyulai Lipót dr. nejével és fiával tegnap meglátogatta a kereskedelmi múzeum kiállítását és több vásárlást tett aradmegyei új kastélya számára. — Jellinek Henrik a budapesti közúti vaspályatársaság vezérigazgatója szabadságáról visszatért a fővárosba és átvette hivatalának vezetését. — Weisz B. Ferencz kir. tanácsos 100 frtot adományozott az orsz. kisdedóvó egyesületnek. — Porcsa Lajos gróf, a Herkulesfürdő állami biztosa Budapestre érkezett. — A persa sah. Mint az»Indépendance Belge« értesül, a persa sah a jövő évben április végén Teheránból nagy európai körútra kel, mely mintegy 5—6 hónapot fog igénybe venni. A persa fejedelem útjába ejti majd Oroszországot, Németországot, Belgiumot, Angolországot, Francziaországot, Ausztria-Magyarországot és ez országokban főleg a a legkiválóbb iparvállalatokat szándékozik megtekinteni. — Roboz István kitüntetése. A hivatalos lap mai száma közli, hogy ő felsége Roboz István lapszerkesztőnek a magyar irodalom, a sajtó és közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. — Gvadányi-ünnep. Szakolcza sz. kir. város, egykori lakosának, a jeles humorista, Gvadányi József gr. magyar lovas generálisnak máig is meglévő lakóházát emléktáblával jelölte meg, melynek leleplezése alkalmából ünnepélyt rendez a következő sorrenddel: 1. Augusztus 17-én, délután 7 órakor a szakolczai casino és zeneegylet által a városligetben rendezendő zeneestély. 2. Augusztus 18-án, délelőtt 9 órakor ünnepi isteni tisztelet a plébániatemplomban, 10 órakorbeszédek kíséretében az emléktábla leleplezése, délután 2 órakor a volt jezsuita collegium nagytermében díszebéd, délután 6 órakor tánczestély a városligetben. Az ünnep napjára az emléktáblabizottság megbízásából dr. Kovács Dénes emlékkönyvet ad ki. A bizottság Sebesi József polgármester elnöklete alatt mindent elkövet a fővárosból és a vidékről érkező vendégek méltó fogadása és szórakoztatása érdekében. Jelentkezők részére Gödingben a kocsikról és Szakolczán az elszállásolásról gondoskodva lesz. A díszebéden részt venni akarók augusztus 10-ig a polgármesteri hivatalban jelentkezhetnek. — A hadgyakorlatok. A 18. számú lovas dandár parancsnoksága, egyesülve az ezreddel és a 4 lovas tüzérosztálylyal, már megérkezett a Czegléden tartandó fegyvergyakorlatokra. E hó 29-én a 3 tiszt, 147 ember és 154 lóból álló lovas század a menetet Ócsáig, 30-án Örkényig tette meg s 31-én érkezett Czeglédre. A dandár és ezredtörzs, valamint 5 lovas század, továbbá a lovas tüzérosztály, körülbelül 38 tiszt, 970 ember és 990 ló 30-án egészen Monorig ment s szintén 31-én érkezett Czeglédre. A 4.honvédhuszárezred 1-fő osztálya 1. évi augusztus hó 31-én kezdi meg 10 napig tartó összpontosítási gyakorlatait Pest megyében. Ez idő alatt Csanádon 3 tiszt, 140 ember és 132 ló s Szent-István községben 100 ember és 100 ló lesz a lakosságnál beszállásolva. — Hygieniai congressus Bécsben. A Bécsben ez évben tartandó hygieniai congressusnak érdekeit terjesztendő s a résztvételt biztosítandó, a napokban helyi bizottság alakult a fővárosban. A bizottság tagjai: Gebhard Lajos tiszti főorvos, Müller kórházi igazgató, Rózsafi Alajos rendőr-főorvos, Markusovszky Lajos min. tanácsos, Réczey Imre egyetemi tanár, Ángyán Béla magántanár, Csatáry Lajos egészségügyi tanácsos, Oláh Gyula egészségügyi felügyelő. — Halálozás:Hunyadvári Arányi Lajos,nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar tudományos académia levelező tagja, tegnapelőtt Nagy-Maroson meghalt. Elhunytával a magyar tudományos világot gyász érte. A megboldogult élete javát a cultura feladatainak szentelte, nemcsak kitűnő orvos volt, aki különösen a szemgyógyászat terén szerzett magának nagy érdemeket, hanem irodalmilag és a tanári székből is terjesztette a tudomány igéit, melyeknek kevés hivatottabb művelője akadt az ő idejében. A közélet is egy tevékeny munkáját vesztette el az elhunytban. A vajdahunyadi vár restaurálása körül annak idején élénk actiót fejtett ki; egy munkájában megpendítette az eszmét, hogy a hazai műépítészet e szép maradványa áldozatul ne essék az idő romboló hatásának, azt egy alapos restaurálással meg kell menteni az enyészettől. De működésének súlypontja az orvosi szaktudomány művelésében van; több művével keltett feltűnést és a tud. academia ennek folytán már 1858-ban választotta meg levelező tagjának. Arányi Komáromban született 1812-ben; szüleit már gyermekkorában vesztvén el, egy vagyonos nagybátyja fogadta örökbe, ki őt nagy gonddal nevelte. Eredetileg a bölcsészeti pályára lépett, utóbb a jogot végezte el és a harminczas évek elején kitört cholera alkalmával samaritanus szolgálatra ajánlkozott a betegek közül. Ezután teljes lélekkel az orvosi tudományoknak élt. Dolgozott a híres sebész, Stáby mellett; kiállott szigorlata után Bene Ferencz assistense lett, végül tanulmányainak kiegészítése végett európai körútra kelt. Különösen a bécsi és páduai egyetem bírták a törekvő orvost lebilincselni és 1844-ben már a pesti egyetemen találjuk mint a kórboncttan rendkívüli tanárát. 1855-ben rendes tanárrá lett és 1869-ben a király a magyar nemességgel tüntette ki az érdemes orvost. Azóta igen tevékeny részt vett a természettudományi mozgalmakban, a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlésén is vezérszerepet vitt s e mellett archaeologiával is foglalkozott. A hetvenes évek eleje óta nyugalomban élt. A család a következő gyászlapot bocsátotta ki: Alulírottak fájdalmas szívvel jelentik dr. hunyadvári Arányi Lajos nyug. ny. r. tanár, a magyar tudományos académia levelező, több tudományos és emberbaráti társulat alapító, rendes, levelező és pártoló tagjának, folyó hó 28-án esti 11 órakor, Nagy-Maroson, életének 76-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak halt tetemei f. hó 30-án fognak Nagy-Maroson a római kath. szertartás szerint beszenteltetni és folyó hó 31-én délután 5 órakor, Budapesten, a kerepesi ut melletti temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. évi augusztus 1-én reggel 9 órakor fog a ferenczrendiek belvárosi templomában az urnák bemutattatok Budapesten, 1887. júl. 29-én. Arányi Ágost, főgymn. tanár, Arányi Béla főgymn. igazgató, Arányi Kornélia férj. Vámbéry Árminné, dr. Arányi Árpád, Arányi Hortenzia, dr. Arányi Taksony címz. kerületi kapitány, Arányi Krisztina gyermekei. Vámbéry Ármin egyetemi tanár, veje. Dr. Arányi Árpádné, szül. Greth Louise, dr .Arányi Taksonyné, sz. Nyeviarevitz Adrienne, menyei. Vámbéry Rustem, Arányi Adrienne, Arányi Hortenzia unokái. Özvegy Mayerhoffer Ignáczné szül. Strobl Jozefa, özvegy Domokos Antalné szül. Strobl Angéla unokatestvérei.