Nemzet, 1887. október (6. évfolyam, 1827-1857. szám)

1887-10-01 / 1827. szám

S»KB£Í£S2TŐ8Ía: »e?«Qpirek­t«re, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részt*­­ I. * * * * VI.­ illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­ hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum épü­let) küldendők. Egyes szám 2 kr.___________ Esti kiadás: 1827. (269.) szám. Budapest, 1887. Szombat, október 1. Kiadó-hivatal: ferencziek-tere, Athenaeum-épület, föld.pia& Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Bud­a­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .......................................... „ _ „ 2 írt 3 hónapra ............................ 6 , 6 hónapra .. . .................................. 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Egyes szám 2 kr. VI. évi folyam. Budapest, október 1. A képviselőház ma ülést nem tartott, csupán az osztályok alakultak meg s a kép­viselői megbízó levelek átvizsgálását még a délelőtt folyamán elvégezték. Eddigelé a kö­vetkező képviselők megválasztása ellen érke­ztek be kérvények: Gulácsy Dezső, Kende Mi­hál­y, gróf Károlyi Gábor, Éles Henrik, gr. Lázár Jenő, Hojtsi Pál, Hock János, Szabó Lajos, Hertelendy Béla. A főrendiház ma rövid ülést tartott, melyen véglegesen megalakult. Megválasz­olhattak a háznagy, a jegyzők és az összes tú­lzottságok. Haynald Lajos bibornokérsek tar­­tott meleg hangú rövid beszédet, melyben a főrendiház hódolatának adott kifejezést a ki­rály ő felsége közelgő névnapja alkalmából. A főrendiház legközelebbi ülése csak október 15 én lesz, a­mikor is a felirati bizottság fog­ja megtenni jelentését. BELPOL 30. Budapest, okt. 1. (Nyitra vármegye és Krassóvármegye főispánja.) A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratokat közli: I. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott, Személyem körüli magyar miniszterem elő­terjesztése folytán, gróf G­y­ü­r­k­y Ábrahám .Nógrád és Nyitra vármegyék főispánját — Nógrád vármegye főispáni állásában való meghagyása mellett — Nyit­ra vármegyei főispáni állásától, saját kérelmére fel­mentem s helyébe Szalavszky Gyula Nyitra vár­megye alispánját ezen vármegye főispánjává kineve­zem. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 29-én Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k. II. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésé­vel megbízott. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Jakabffy Imre királyi taná­csost s Krassó-Szörény vármegye alispánját, ezen vár­megye főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, 1887. évi szeptember hó 29-én. Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k. E főispáni kinevezések bizonyára a legkedvezőbb hatást fogják kelteni nem csupán a közvetlenül érintett megyékben, hanem — a bennük érvényesülő igen he­lyes irányzat folytán — országszerte is. Nyitra és Krassó-Szörény élére e megyék alispánjait állítja a kormány, azon férfiakat, kik megyéjük közigazgatása vezetésében évek óta kivívták mindazok elismerését, kik eljárásuk jogosult bírái. A főispáni állás eminen­ter bizalmi és politikai természeténél fogva — a­mit közigazgatási törvényeink kifejezetten is elismernek — nem lehet arról szó, hogy a kormány e részben bármi állandó szabályhoz kötve legyen ; de hogy ott, a­hol, mint ezekben az esetekben is, a fentebb érin­tett törvényes szempontok érdekei megóvhatók, kívá­natos, hogy a közigazgatás gyakorlati terén kipróbált s a megyei közönség bizalmát is élvező férfiak kerül­jenek a megyék élére, alig szenved kétséget. Ezért — nem is említve most az új állásokra oly megérde­melten kinevezett két férfiú érdemeit megyéjük, s azok keretében a magyar állam egyetemes, hazafias érdekei közül — a fentebbi általános szempontból is csak örvendve üdvözölhetjük a két kinevezést. Nem tehetjük, hogy ez alkalommal, midőn gr. G­y­ü­r­k­y Ábrahám az általa hosszabb időn át viselt nyitrai főispáni állástól megválik, hangot ne adjunk azon el­ismerésnek, mely iránta e megyében, melynek kor­mányzatát nehéz viszonyok közt vette át, s a nógrádi főispánság kötelességeinek állandó teljesítése mellett ügybuzgón s nagy sikerrel vezette, egyhangúlag nyil­vánul. Nyitra távozó főispánja ép úgy megérdemli hazafias munkálkodásáért az elismerést, mint a­hogy jogosult a remény, melylyel az újonan kinevezett két főispán uj, s nem könnyű positióján kifejtendő tevé­kenysége elé néznek mindazok, kiknek őket s eddigi működésüket megismerni alkalmuk volt. Budapest, okt. 1. (Igazságügyi kinevezé­sek.) A király ő felsége S­z­k­i­c­s­á­k Ignácz liptó­­szent­miklósi járásábirónak törvényszéki bírói minő­ségben a lőcsei törvényszékhez kért áthelyeztetését jóváhagyván, törvényszéki birákká: a csik­szeredai törvényszékhez: Sándor Albert oklándi, a bereg­szászi törvényszékhez: Both Miklós munkácsi és az ipolysági törvényszékhez: Zubovich Román ottani járásbirósági albirákat; ügyészszé, a lugosi ügyész­séghez : dr. K­a­t­o­n­a Béla budapesti alügyészt; al­­ügyészekké pedig: a brassói ügyészséghez: B­o­d­ó Sándor nagy-ilondai s a kolozsvári ügyészséghez: Sámi László Kolozsvár városi járásbirósági albirá­kat ; birákká: a budapesti váltó- és kereskedelmi tör­vényszékhez : N­e­y Aladár budapesti V. kerületi és dr. W­etzl Gyula budapesti VIII.— X. kerületi já­­rásbirósági albirákat nevezte ki. Budapest, okt. 1. (A képviselőház osz­tályai.) A képviselőház osztályai ma délelőtt 10 órakor megalakultak. Az I. osztályban elnökké Dá­niel Pál, jegyzővé Szathmáry György, II. osz­tályban elnökké Zsigmondy Vilmos, jegyzővé Hertelendy Béla; III. osztályban elnökké C­s­á­k­y László gr., jegyzővé V­o­j­n­i­c­s István; IV. osztályban elnökké Széll Kálmán, jegyzővé Bene­dek Elek ; V. osztályban elnökké B­á­n­f­f­y Béla gr., jegyzővé Csávossy Béla; VI. osztályban el­nökké Králitz Béla, jegyzővé Molnár Victor; VII. osztályban elnökké Horváth Gyula, jegyzővé M­ü­n­n­i­c­h Aurél; VIII. osztályban elnökké T­i­sza Lajos gr., jegyzővé Szlávy Olivér; IX. osz­tályban elnökké P­é­c­h­y Tamás, jegyzővé Föld­­v­á­r­y Miklós választattak meg. Az osztályok ma már meg is kezdték az igazo­lási eljárást. Az I. osztály igazolta a 9-ik osztályt. Kende Mihály ellen kérvény nyujtatott be, tehát e képviselő választása a C) betű alá soroztatott. A többi jegyző­könyvek rendben találtattak. A II. o. igazolta az I. osztályt. A jegyzőköyyvek rendben találtattak. III. o. igazolta a II-ik osztályt. Szabó Lajos és Hertelendy Béla ellen kérvény van benyújtva, tehát a C) betű alá soroztatott. A többi jegyzőköny­vek rendben találtattak. IV. o. igazolta a 3-ikat. Izsák Dezső alakilag és tartalmilag hiányos jegyzőkönyve a B) betű alá helyeztetett. Gulácsy Dezső választása ellen kér­vény adatván be, a C) betű alá soroztatott. V. o. igazolta a 4-ik osztályt. H­o­­­­­s­y Pál vá­lasztása ellen nyujtatott be kérvény, a C) betű alá so­­­roztatott. Egy jegyzőkönyv sem kifogásoltatott. VI. o. igazolta az 5-iket. Egy jegyzőkönyv sem kifogásoltatott. VII. o. igazolta a 6-ikat. Valamennyi jegyző­könyv kifogástalannak találtatott. VIII. o. igazolta a 7-iket. Két mandátum lett kérvénynyel megtámadva: a gróf Lázár Jenő és Hock Jánosé; a C) betű alá Boroztatták. IX. o. igazolta a 8-ikat. Éles Henrik jegyző­könyve ellen alakiság szempontjából és mert kérvény adatott be ellene, az osztály részéről kifogás létetett és a d) betű alá soroztatott. Az egyes osztályok állandó igazoló bizottságába a következő képviselőket választottak: Löszt. Kazy János rendes, Maurer Mi­hály póttag. II. oszt. Pogány Károly r. és Beze­­r­é­d­j Viktor p. III. oszt. O­r­s­z­á­g­h Sándor r. H­a­­gara Viktor p. IV. oszt. Széll Ákos r. Nopcsa Elek br., p. V. oszt. Rakovszky Géza r. Gaj­áry Ödön p. VI. oszt. V­a­d­n­a­y Károly r. K­á­ll­a­y Zol­tán p. VII. oszt. Bossányi László r. Justh György p. VIII. oszt. Körösi Sándor r. Go­da Béla p. IX. oszt. Ullmann Sándor r. Feszt La­jos póttag. Károlyi Gábor gr. székesfehérvári képviselő megbízó levelét eddig nem nyújtván be, osztályba nem volt sorolható, mandátuma ellen azonban kérvény nyujtatott be. Budapest, okt. 1. (Fiume közgyűlésé­­b­e 1.) Fiume közgyűlésén, mint a­­Budapesti Hír­lap­nak írják, a legutóbbi közgyűlésen a Deák­szobor leleplezésén való részvétel kérdése és a városon át vezetendő vasút ügye kellemetlen je­lenetekre adott okot. A küldöttséget a Deák­szobor leleplezésére , a kiszemeltek egészségi szempontból egyenként visszautasítván a részvé­telt — nem tudták megalakítni; a vasút ügyé­ben pedig egymást érték a kifakadások Baross minisz­ter ellen a­ki a kérdéses vasút ügyében intézkedett. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy az országgyű­léshez folyamodik Barross miniszter eljárása ellen, továbbá megbízta a tanácsot, hogy tüstént panaszt tegyen a tulajdonjog megháborítása ellen, mihelyt megkezdték a Fiumára deltájánál a vasúti sínek le­rakását.« KZ­­T L P Ö L E). Budapest, okt. 1. (Az írországi mozgal­mak.) A nemzeti liga központi választmánya Dub­lin­b­a­n, a lordmayor elnöklete alatt nem rég ülést tartott. Ez alkalommal számos új tag, köztük több angol, vétette föl magát. A liga titkára felolvasta a liga támogatására begyűlt adakozások hosszú jegyzé­két. Az elnök örömmel constatálta, hogy a nemzeti liga elnyomatására irányult actio csúfos hajó­törést szenvedett. Daczára a kormány tilalmá­nak, a nemzeti liga valamennyi fiók­egyesülete múlt vasárnap gyűlést tartott. A lordmayor ajánlja, hogy egész­ Írországban minden vasárnap, ha lehet ugyanegy órában, összejövetelt tartsanak. A nemzeti liga működését mindaddig folytatni fogja, a­míg Írország önállóságát vissza nem kapja. — Pén­teken kellett volna Y o n­g h a­­ közelében a Ponsonby­­jószágokról a bérlőket kiutasítani. A ligisták azon hiszemben, hogy a Corkból jövő vonat szállítja a végrehajtót és a védelmére kirendelt rendőröket a kiűzetés színhelyére, Mogeely és Killeagh között fel­szedték a síneket. A pályaőrök egyike észrevette ezt, még mielőtt a vonat oda ért volna. A parasz­tok Mogeely és Killeagh között a távíró sodro­nyokat is szétrombolták. — Iszonyatos küzdelem színhelye volt Midnacrusha (Clare grófságban), hol Lane Mihály bérlő már jó előre, éjnek idején, majorját kis erőddé alakította át és a midőn a végre­hajtó a rendőri kísérettel odaérkezett, Lane és sógora O’Grady, valóságos óriások, reájuk támadtak és bun­kóikkal anynyira elagyabugyálták, hogy a rendőrök közül többeket harczképtelenné vertek. A rendőrök azonban végre is puskaagygyal leverték a támadókat. Erre a házból egy asszony rohant ki és egy tüzélesztő vasrúddal a vezető rendőr sisakját és majdnem fejét is ketté hasította. Az asszonyt elfogták s Lanéval és O’Gradyval összekötözve, börtönbe vitték. országgyűlés. A főrendiház ülése október hó 1-én. Ülés kezdete d. e. 11. órakor. Elnök: Sennyey br. Körjegyzők: Rudnyánszky József br. Zichy Ágost gr., Pallavicini Ede, őrgróf. A kormány részéről jelen vannak: Fejérváry Géza br., Orczy Béla dr. Elnök, az ülés megnyitása után jelenti, hogy az igazoló bizottság tegnap megalakult s elnökévé Szlávy Józsefet, jegyzővé Nyáry Jenő bárót választotta. Az igazoló bizottság jelentése, mely a főrendek névjegyzékét foglalja magában, felolvastatik. Elnök constatálja ezután a ház határozatképes­ségét s felhívja a főrendeket, hogy a ház tisztikarát válaszák meg s egyúttal válasszák meg az ő felségéhez intézendő felirat küldöttségét és a bizottságokat. A szavazás megtörténik s a szavazatok össze­­számlálására kiküldetnek Sz­lávy alelnökkel a kör­jegyzők. Elnök jelenti, hogy Szögyény Marich László, , Péchy Manó és Somsi­ch József gróf, főrendiház tag­sági kötelezettségeik alól fölmentvényt kérnek. Be­jelenti az újonnan kinevezett főrendiházi tagokat. Je­lenti továbbá az igazságügyminiszter értesítését, hogy dr. Bánffy Zoltán párbaj vétsége ügyében ő felsége megszüntető határozatot hozott, a hevesi járásbiró­ság pedig Almássy Tasziló gróf kiadatását kéri be­csületsértés vádja miatt. Kiadatik a mentelmi bi­zottságnak. Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagyméltóságu elnök ur! Méltóságos főrendek! Egy kedves nap kö­zeledik : a magyar királynak, fölséges urunknak, a népe jólétét, boldogságát és minden nagyban, jóban, nemesben előmenetelét szivén hordó, trónját és ország­­lását mindenkor dicsőséggel tetéző fejedelemnek ne­­venapja. A mi minden igaz magyarnak szivében, lelké­ben örvendező érzelmeket kelt, hogy t. i. alkal­ma nyílik bő szeretetét, hódolatát és üdvkivá­­natait kifejezésre hozni felséges fejedelme iránt, az ismerem ezen magas ház díszes tagjainak lelkületét hogy bátran kimondhassam, hagyományos pietások­­kal is találkozik. Bizonyos vagyok tehát róla, hogy mindnyájuknak óhaját fejezem ki akkor, mikor ezen magas háznak nevében imaszerűen kívánom, hogy fel­ségesen uralkodó fejedelmük élete, tetézve azon áldá­soktól, melyek őt eddig láthatólag követték, életé­ben és működésében, legyen hosszú,kormányzása dicső. Legyen az ő magasztos lelkű s minden női és feje­delmi erényekben gazdag királyasszonya és fönséges gyermekei által ékesített családi élete boldog, legyen népei javára ezélzó minden működése fényes sikerrel koronázva, úgy, hogy a világ népeinek eddig is kiví­vott tis­zteletében, alattvalói hűségében és hódolatá­ban gyönyörködve a legvégsőbb emberi korig boldo­gan és boldogítva éljen. (Zajos éljenzés.) Kérjük meg egyszersmid nagyméltóságú elnö­künket, hogy ezen hódolatteljes üdvkivonatainkat felséges urunk trónja zsámolyára letenni méltóztas­­sék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Lesz szerencsém a ház hódoló érzelmeit legmagasabb helyen kifejezésre juttatni. Az elnök indítványára az elhunyt főrendi ta­gok, Kovács Zsigmond veszprémi püspök és Bésán János báró érdemei jegyzőkönyvbe iktattattak. Szlávy József elnök jelenti a szavazatok ered­ményét, mely a következő: Háznagy: Szapáry István gr. Jegyzők: Batthyány Lajos gróf, Bánffy György gróf, Cziráky Béla gróf, Gyulai Pál, Nyáry Jenő báró, Rudnyánszky József báró, ifj. Széchenyi Imre gróf, Zichy Béla gróf. Igazolóbizottság. Elnök Ghyczy Kálmán. Rendes tagok: Bánffy Miklós gróf kir. fő­pohárnokai. Csáky Albin gróf, Cziráky Béla gróf, Kálnoky Dénes gróf, Kemény Kálmán báró, Majthé­­nyi László báró, Melczer István, Mihajlovich Miklós, Orczy Andor báró, Péchy Emánuel gróf főkama­­rásm., Szabó Miklós curiai aleln., Rudnyánszky Jó­zsef báró, Széchenyi Béla gróf, Zichy Nándor gróf. Pótt­agok: Berchtold Rikárd gróf, Károlyi Tibor gróf, Szentkereszty Ferencz báró, Zichy Rezső gróf. Gazdasági bizottság: Vay Miklós báró koronaőr, Szlávy József koronaőr, Berényi Ferencz gróf, Ghyczy Kálmán, Kochmeister Frigyes báró, Orczy Andor báró, Pallavicini Ede őrgróf, Révay Gyula báró, Stoczek József, Sváb Károly, id. Wo­­dianer Albert báró, Ybl Miklós. Mentelmi bizottság: Erdődy István gr kir. főlovászmester, Mailáth György gr., Majthényi László br., Mesznil Viktor br, Nádasdy Ferencz gr., Péchy Emanuel gr. kir. főkamarásm., Ráth Károly, Rudnyánszky József br., Szapáry István gr., Széche­nyi Béla gr. Szlávy József koronaőr, Sztáray János gróf. Függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság: I. Rendes tagok: Zichy Henrik gróf, Nemes Vincze gróf. II Póttag: Esterházy Ist­ván gróf. Királyi és országos legfőbb fe­gyelmi bíróság: Rendes tagok: Andrássy Aladár gr., Bánffy Miklós gr., kir. főpohárnokra., Csáky Albin gr., Ghyczy Kálmán, Kálnoky Dénes gr., Károlyi Gyula gr., Kubicza Pál, Majthé L­ászló br., Melczer Ist­ván, Nyáry Jenő br., Rad­szky József br., Szent-Iványi Márton, Somssich Szlávy József korona­őr, Szögyény-Marich Lá­­r.­tárnokm., Sztáray Antal gr., Vay Béla I Miklós br. koronaőr. Póttagok: Berény­' 5 gr., Cziráky Béla gr., Orczy Andor br., V­ef br., Zichy Ferraris Lajos gr., Zichy Re'^ Közjogi és.T­é­nykezésügyi bi­zottság: Andrássy^ gr., Bánffy Miklós gr., kir. főpohárnok m., Cs . Ibin gr., Karap Ferencz, Kubicza Pál, Kussevics Szvetozár, Majthényi László báró, Melczer István, Mihajlovich Miklós, Perczel Béla kir. curia elnöke, Rudnyánszky József br., Samassa József egri érsek, Schlauch Lőrincz nagy­váradi püspök, Somssich Pál, Szabó Miklós curiai alelnök, Szécsen Antal gr., Szlávy József koronaőr, Szögyény-Marich László kir. tárnokmester, Várady Károly, Vajkay Károly kir. táblai elnök, Zichy Nándor gróf. Pénzügyi bizottság: Andrássy Aladár gr., Burchard Konrád, Császka György szepesi püs­pök, Ghyczy Kálmán, dr. Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek, Inkey Nándor báró, Károlyi Gyula gróf, Károlyi Tibor gróf, Kautz Gyula, Lukács An­tal, Mesznil Viktor báró, Pallavicini Ede őrgróf, Somssich Pál, Széchenyi Gyula gróf kir. főajtennálló m., Széchenyi Kálmán gróf, Szent-Iványi Márton, id. Wodianer Albert báró, Vay Miklós báró koro­naőr, Sztáray Antal gróf, Zichy Béla gróf, Zichy Ferencz gróf kir. főasztalnokmester. Közgazdasági és közlekedésügyi bizottság: Batthyány Géza gróf, id. Festetich Pál gróf, Festetich Tasziló gróf, Fiáth Miklós báró Gál József, Jósika Samu báró, Kochmeister Frigyes báró, Lévay neux-i L., J­­uczenbacher Pál, Migazzy Vilmos gróf, Podmaniczky G^a báró, Simonyi La­jos báró, Szápáry Géza gróf kis-, főudvarmester, ifj. Széchényi Imre gróf, Vayó Béla báró, Vécsey József báró, Zichy Antal, Zichy Ágoston ,gróf fiumei kor­mányzó, Zichy Henrik gróf, Zichy Nándor gróf, Zm­ajic Bertalan báró. Naplóhitelesitő bizottság: Apponyi Sándor gr., Batthyány Lajos gr., Erdiődy István gr., kir. főlovászmester, id. gr. Festetich Pá­l, Festetich Vilmos gr., Fiáth Miklós br., Geduly La­jos püspök, Gyulai Pál, dr. Hirschler Ignácz, Hunfalv­y Pál, In­­key Nándor br., Károlyi Tibor gr., Kochme­ister Fri­gyes br., Zmajkc Bertalan br., dr. Lumnitzer ..Sándor, Mikó Bálint, Molnár István, Nyáry Jenő br., Flálffy József gr., Pauer János püspök, Radvánszky Géza , br., Rudnyánszky József br., Sebuszter Konstantin pü­s­pök, Sváb Károly, Szentkereszty Ferencz br., Vaszary Kolos főapát, Zichy Rezső gr., Zichy Béla gr., Lévay Henrik, Sztoczek József. Felirati bizottság: Andrássy Gyula gróf, Angyelics German, karlóczai érsek, patriarcha, Gáli József, Ghyczy Kálmán, Gyulai Pál, Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek, Inkey Nándor báró, Károlyi Gyula gróf, Kautz Gyula, Majthényi László báró, Radvánszky Béla báró, Rudnyánszky József báró, Somssich Pál, Schlauch Lőrincz püspök, Sza­páry István gróf, Szögyény-Marich László kir. tár­nokmester, Szlávy József koronaőr, Sztáray Antal gróf, Vay Miklós báró koronaőr, Zichy Antal, Zichy Nándor gróf. Elnök: A most megválasztott bizottságok meg­alakulása majd a szükség szerint megtörténhetik ké­sőbb, de a felirati küldöttségnek még ma meg kell alakulnia, hogy a főrendiház legközelebbi ülésén — mely csak okt. 15-én tesz — jelentést tétessen. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 12 óra­kor végez. Távir­ta­t­o­k: Görgény-Szt.­Imre, okt. 1. »Orsz. Ért.« Ru­dolf trónörökös október 5-án különvonaton megér­kezik a részére készített radnótfáji leszállóhelyhez, honnan kocsikon kíséretével azonnal Görgénybe haj­tat és még az­nap vadászat lesz a Kásva völgyében. A hirtelen beállott hideg, a­mennyiben a hegység magasabb pontjain már hó is hullott, a medvéket az alantabb fekvő bükk- és tölgyes erdőkbe szorította A vadőrök jelentése szerint 26 darab medve van a Görgény körüli bükk- és tölgyerdőkben. A vadászatra minden készen áll. A kastély be van rendezve újon­nan érkezett bútorokkal, az ebédlő falaira azon medve­bőrök elhelyeztetnek, melyeket a trónörökös maga el­ejtett. Harmadikén a cselédség érkezik meg. Ő fen­sége itt tartózkodása ideje alatt udvari posta- és táv­­irdahivatal lesz berendezve, a személyzet szintén 3-án ideérkezik. Madrid, okt. 1. István főherczeg ideérke­zett és a pályaudvaron a régenskirályné által fo­gadtatott. Berlin, okt. 1. A »Post« constatálja, hogy orosz részről Olaszország ellen is izgat­nak, azért, mert az a középeurópai békeszövetség­hez csatlakozott. Ez ellen hiába való lenne ellenokok­kal küzdeni, mert sikertelenek maradnának azok, szemben a fantasticus politikusok ama csoportjával, kik rendszeres ámítással élnek. A czári kormány még kezében tartja a gyeplőt. Figyelmét nem kerülhette ki, hogy Olaszországot csakis Németor­szággal való szövetsége tartja vissza attól, hogy Bulgária iránt érzett rokonszenve által el ne ragadtassák.­­Ha Németország be­folyását barátaira érvényesíti, úgy ezt csak a béke fentartásának érdekében teszi. Nem kétel­kedünk, hogy a hivatalos orosz politika szintén szívén viseli a béke megóvását és békés uton akarja czéljait megvalósítani. Ha ez úgy áll, akkor nem láthatjuk be, mi oka van az orosz politikának Olaszország közeledését Németországhoz rosz szem­mel nézni.« A »Post« utal ama törekvésre, mely oda irányul, hogy a pétervári tőzsde a berlini tőzsdétől függetlení­tessék; ez annak a je­le, hogy az oroszok német pénzzel akarják ugyan az állam pénztárait felsegíteni, de ki akarják zárni a lehetőséget, hogy a hitelező az adósra befolyást gya­korolhasson. Az orosz értékpapírok ellen megindult küzdelmet K­a­r­d­o­f­f a birodalmi párt vezére a bi­rodalmi gyűlésen folytatni akarja. Páris, okt. 1. Raindre franczia ügyvivő teg­nap Bismarck Herbert grófnak átadta a vizs­gálati okiratokat; ez alkalommal köztük há­romnegyed óráig tartó tanácskozás folyt, a­melynek folyamán Raindre meggyőződhetett arról, hogy az ál­lamtitkár még mielőtt a franczia vizsgálati iratokba betekintett volna, eléggé tájékozva volt az esetről és megjegyezhette, hogy a m­a­g­a részéről nem osztja a »Nordd. Alig. Zeitung« felfogását. Bismarck gróf azután gyorsan átfutván az iratokat, azt mondta, hogy beküldi azokat Bismarck herczegnek, a ki azokat sürgősen és parancsra a császárhoz jut­tatja, a ki a döntést magának tartotta fenn. Münster gróf már tegnapelőtt Berlinbe sürgö­­nyözte Flourenssal tartott beszélgetésének ered­ményét, a­kinek észrevételeit nagyobbára magáévá tette. Német részről elismerik, hogy a francziák, midőn megsebesíttettek, franczia föl­dön voltak, de az is kitűnik, hogy a tévedést a terep okozta. Kauffmann azonban mégis büntetendő, mert lőtt, mielőtt fenyegetve lett volna és miután már lőtt, futásnak eredt. Míg pontosabb vizsgálat nem történt, addig a birodalmi cancellár elismeri, hogy tényleges határsértés történt és Kauffmann vád alá helyezendő. Metz, okt. 1. Ifj. Schnaebele­kit tegnap elitéltek, kegyelemért fordult a császárhoz, minek folytán tegnap távirati rendelet érkezett, hogy Schnae­­belet haladéktalanul szabadon bocsássák. Schnaebele esti 7 órakor utazott el. Sophia, szept. 30. A porta magatartása a b­o­l­­gár kérdésben Vulkovics jelentései szerint igen megnyugtató. Megragad ugyan minden alkal­mat, hogy a bolgár kormánynak értésére adja hogy itt volna az ideje a keletruméliai adó évek óta hátralé­kos összegének megfizetésére vagy legalább is annak részben való törlesztésére, ami egyszersmind bizony­ságot tenne a bolgár viszonyok konsolidálásáról, de azért ennek daczára is jóakarattal viseltetik Bulgária iránt. A porta tudja, hogy Bulgária minden idegen befolyásnak egész erejéből ellentáll s hogy Ferdinánd fejedelem nem fog a hatalmak pressiojának en­gedni, hanem megmarad helyén, ahová a bolgár nép bivta. Oroszország nagymérvű választási agitatio által akarja elérni azt, amit diplomatiai uton elérni nem volt képes. De minden jel arra mutat, hogy a kormánypárt fog győzni.­­ A kölcsön ügyé­ben a bolgár kormány az utóbbi napokban több ülést­­ tartott. Több angol, franczia és osztrák pénzintézet­­ tett már ajánlatot, melyek sokkal kedvezőbbek az ed­digieknél, mindamellett a­ tárgyalások még nem ve­zettek végleges eredményre, a­minek oka abban ke­resendő, hogy a tőke biztosítása ügyében nem tudtak megegyezésre jutni- A kormány nem akarja a vasutak üzemét idegen társaságra bízni, s vasutakat zálogkép lekötni. Azt hiszik, hogy az ügy kedvező megoldást nyer. A herczeg azon van, hogy Bulgária minden kö­telezettségének, s ezek közé tartozik a vasúti csatla­kozás kiépítése és az adó is — eleget tehessen. (N. Fr. Pr.) Dublin, okt. 1. O’Brien képviselőt és a dublini polgármestert vád alá helyezték, mivel az általuk ki­adott »The United Ireland« illetőleg »Nation« czirati lapok a nemzeti liga beszüntetett ágainak tárgyalá­sairól jelentést közöltek. Belgrád, szept. 30. A választás eredmé­nyére nézve az egyes pártkörökben különböző ada­tok czirkálnak. A radical-socialistikus orgánum, »Novi Beogradski Dnevnik« azt állítja, hogy 129 megválasztott képviselő közül 85 radicális, 44 liberális, 17 választás érvénytelen, 10 választóke­rületből pedig hiányoznak a pontos adatok. A fusio­­nalis radicalis hirlap: »Üdjek« 85 radicalis képvise­lőt említ és 57 liberálist; szerinte 14 választás ér­vénytelen. A liberális »Nova Ustavnost« kor­mánykörökből eredő informatiók nyomán azt írja, hogy 71 liberálist és 70 radicalist választottak meg, 15 kerületben pedig pótválasztás lesz. Ugyanezeket az adatokat hozza a kormánybarát »Beogradski D n­e v n­i k«, mely a 141 megválasztott képviselőt, a nélkül, hogy pártállásukra nézve nyilatkoznék, egy­szerűen a kormány híveinek mondja. HÍREK. Október 1. — A hadsereg köréből. A király ő felsége, Schreyer Móricz őrnagynak a 28. sz. gy.-ezredben, „ez idő szerint szolgálatképtelen« gyanánt, a várakozási illetékkel számléiért szabadságoltak viszonyába helye­zését egy év tartamára, Prantner Venezel őrnagy­nak a 44. sz. gy.-ezredben, »rokkant« gyanánt a jól megérdemelt nyugalomba helyezését és Kocher János várakozási illetékkel száml. szabadságolt, »szolgálatra alkalmasnak« talált őrnagynak az 50. sz. gy.-ezredben, — bevonulását tényleges szolgálatra, egyidejű áthelye­zéssel a 98. sz. gy.-ezredhez elrendelte. A czimzetes őr­nagyi jelleget díjmentesen a következő 1. oszt. száza­dosoknak: strassbhali lovag Etz Konrádnak a 11. sz. gy.­ezredben, saját kérelmére történt nyugalomba he­lyezése alkalmából és Hoffmann Adolfnak, a nyugállo­mányban, továbbá: Reznicek János 1. oszt. százados­nak a 6. sz. dzsidás ezredben, — előjegyzését őrnagyi helyi alkalmazásra elrendelte, dr. Mühlvenzl Ferencz 1. oszt. főtörzsorvosnak, a 13. hadtest egészségügyi főnö­kének; »rokkant« gyanánt nyugalomba helyezését el­rendelte és ez alkalommal sok évi, háborúban és béké­ben egyaránt jeles szolgálata elismeréséül, a 3. oszt. vaskorona-rendet díjmentesen adományozta ; dr. Deisch Frigyes 2. oszt. főtörzsorvosnak, a linzi 4. sz. helyőrs. kórház főnökének, nyugalomba helyezését, saját kérel­mére elrendelte és neki ez alkalommal sok évi, köteles­­séghű és sikeres szolgálata elismeréséül, a czimz. 1. oszt. főtörzsorvosi jelleget dijmentesen adományozta, — azután kinevezte­ főorvosokká a cs. és kir. hadsereg tényleges állományában: dr. Kontúr Béla tart. főorvost a 39. sz. gy.­ezredben; Max Ignácz tart. segéd­orvos­ helyettest, az összes gyógytudományok tudorát, a brünni 5. sz. helyörs kórháznál; Halphen J. tart. 1. o. kat. orvos­növendéket, az összes gyógytudományok tudorát, a prágai 11. sz. helyörs­ kórháznál ; Ági István tart. 2. oszt. kath. orvos­növendéket, az összes gyógytudományok tudorát, a budapesti 17. sz. helyőrs. kórháznál, és Matej József kát. orvos-jelöltet, az összes gyógytudományok tudorát; továbbá: Mühln Ferencz 1. oszt. százados számvevőnek a kát. állat gyógyintézetnél nyugalomba helyezése al­kalmából, sok évi mindig köteleséghi és jeles szolgá­lata elismeréséül, a Ferencz József-rend lovag kereszt­jét, Sarac Simon 2. oszt. kát. főszámtanácsosnak a 13. hadtest hadbiztosságánál, nyugalomba helyezését, saját kérelmére elrendelni és neki ez alkalommal sok évi és igen sikeres szolgálat elismeréséül, a Ferencz József­­rend lovag­keresztjét adományozta. Schredht József fő­­hadbiztosságánál, a várakozási illetékkel száml. sza­badságoltak viszonyába helyezését, egy év tartamára; Hiersch Lajos hadbiztosnak a 11. hadtest h­adbiztossá­­gánál, a felülvizsgálat alapján a rokkant“ gyanánt nyuga­lomba helyezését elrendelte. Végül: Mayer Antal élel­mezési őrmesternek a franzens-festei hát élelmezési rak­tárnál, nyugalomba helyezése alkalmából, hosszú és kö­­telességhű szolgálata elismeréséül, a koronás ezüst ér­demkeresztet adományozta. — Kinevezés. A budapesti törvényszék elnöke, Hersich Géza díjtalan jog-gyakornokot a vezetése alatt álló törvényszékhez díjas­­jog-gyakornokká nevezte ki. — Névváltoztatás. Erlich József gödöllői illetőségű besnyői lakos saját, úgy Lipót, Matild, Tivadar és Ró­za kisk. gyermekei vezeték­neveit »Erényire“ Köb Jó­zsef czeczei illetőségű brassói lakos saját, úgy Gizella kisk­. leánya vezetéknevét »Fehérvári­­ra és Miltenber­­ger István egerszegi lakos saját, úgy Sándor, Mari, An­tal, Anna, Etel, József és István nevű gyermekei vezetéknevét »Miltényi“-re változtatta át belügyminisz­tériumi rendelet alapján. — Álla­mi kedvezmény. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmiügyi miniszter Spiegel Sámuel mező­gazada­­sági szeszgyára részére az állami kedvezményeket megadta. — Alapszabály-jóváhagyás. A pecze­szőlősi olvasó kör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Posta. Bács-Bodroghmegye Goszpodmneze köz­ségben f. évi október hó 1-én postahivatal lép életbe. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter megengedte, hogy Vas vármegye területé­hez tartozó Rába-hidvég községben a f. évi octóber hó 10-ére eső országos vásár ez évben kivételesen octóber hó 13-án, Somogy vármegyéhez tartozó Kercseliget községben a f. évi octóber hó 15-ére eső országos vásár octóber hó 14-én tartassék meg. — Auguszta császárné születésnapja. Auguszta német császárné születése napját, mint Baden-Ba­­denből távírják, nagy ünnepélyességgel ülték meg. A császárné lakása előtt nagy néptömeg gyűlt össze és zajosan éljenezte a német császár hitvesét. A hivata­los személyiségek d. e. 11 órakor fejezték ki szeren­­csekívonatukat. D. u. 1 órakor a nagyherczegi kas­télyban dejeuner, esti 6 órakor pedig ebéd volt, mely utóbbin a brazíliai császár is jelen volt nejével együtt, továbbá Henrik porosz herczeg és jegyese Irén her­­czegnő. Este a helységet fényesen kivilágították. — Langenbeck Bernhard titkos tanács, a mo­dern sebészet megalapítója, tegnap Wiesbadenben meghalt. Hetvenhét évet élt s nagy tudománya a leg­kiválóbb orvosi tekintélyek közé emelte. 1810. nov. 9-én született Hannoverben s tanulmányai befejezté­vel a Kieli egyetem sebészeti cathedráját foglalta el. Mint tanár s mint Operateur rövid idő alatt olyan sikereket ért el, hogy 1847-ben a híres Dieffenbach helyébe hivták meg Berlinbe. 1848-b­a echleswig­­holsteini hadjárat alkalmával a maga módszerével gyógyította barettéri sebesülteket, s módszerének eredményei csakhamar ismertté tették a tudós se­bészt Európa szerte. 1866-ban törzskari főorvos­sá nevezték ki s mint ilyen újjá szervezte a porosz katonaság egészségügyi intézkedéseit; aztán részt vett az ez évi és a franczia-német hadjáratban. Érde­mei elismeréséül Vilmos császár udvari orvosává ne­vezte ki. Mint Operateur, még eddig páratlanul álló sikereket ért el; e téren teljesített működéséről mesés dolgokat beszélnek és írnak össze. Az utóbbi

Next