Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)

1834-09-16 / 11-12. szám

kas törvényt rontó erővel de jure bírhat ,s következésképpen , mind a’ sarkalatos mind a’ nem sarkalatos törvényeket megsemmisít­heti. Értekező az első utat a’ józan okosság kivánatival, mind a’ positiv törvények czél­­jával megegyezőnek tartván , követte , a’má­sodik úttól, mely a’ polgári létei temetőjé­be vezet, a’ józan ész, tiszta akarat, ir­­tódzik. — II .) F. úr feleletében merőben érthetet­­­len dolgok is fordulnak elő , p. p. 1). F. úr a’ 524dik lapon ezt mondja : ,,Minden különnek az okosság , lelkiesméret, erkölcsi erő foglalatosságaiban munkásságai­ban vagyon egy bizonyos szokása. А’­­ ülők nők együ­ttségének is a’ hol egy commune sensoriumban össze jönek az okosság lelki­esméret (ez akkor vallás ) erköltsi erő, len­ni kell is vagyon is szokása Három dolog érthetetlen Értekező előtt ezen nehány rendekben a­­mi jusson coor­­dinálja F­ár az okosság, lelki esméret er­kölcsi erő foglalatosságait, az okosságnak a’ lelki esmérettől, ennek az erkölcsi erőtől i­­zsolált foglalatosságai nincsenek, vagy ta­lán az okosságon a’ lélek eszmélő, a’ lelki­­esméreten és erkölcsi erőn pedig a’ lélek cse­lekvő munkásságát kívánta érteni? úgy de igy sem lehete a’ lelki esméretet az erkölcsi erővel mint külön cselekvési princípiumokat coordinalni, midőn e’kettő úgy áll egymás­hoz mint ok és okozat. b) A’különök egy­­gyűltségében miként jöhessenek össze egy

Next