Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
174. bizonyosabb mint az országgyűlésének egyszerre hozott, a próbát ki nem állott és a’ következésektől függhető törvénnyé. Mely állítása F. úrnak valóban megérdemtette volna , hogy külön pontra méltattassék az érthetetlenségek, a’ kötelesség szerénti rövidségnél fogva szélesebbre nem terjeszhető, osztályában. Csak azon kérdést terjeszti e’ részbe értekező F. úr elejébe, hogy ha a’ bizonyosságon akár a’ törvény meghatározótt értelműségét, akár czélarányos hatósságát érti, ugyan az egy ország minden oldalú érdekeit repraesentáló , a’ tudás és tapasztalás oskolájában kiformálódott ’s bírói hivatalt is gyakorolhatott tagokból állani kellető országgyűlése által , a’ haza szükségeinek kivánatinak regfelelőleg hozott írásban foglalt ’s éppen azért értelmi meghatározottsággal bírható ’s a’ közönség által érthető Írott törvénynél, — miként tarthatja bizonyosabbnak azon szokás törvényt, mely több ítéletekben éppen azért különböző alakban csak idealiter létez, mint a’hasonló , de egymással soha telyesleg meg nem eggyezhető kérdéseket eldöntő ítéletek vezérelve, mely leírva nincs ’s következésképpen meghatározott értelmű soha sem lehet az eldöntött kérdések individualitássához a’ bírói subjectivitássához képest különböző magyarázatok alá jöhetvén , egy szóval a’ mely inkább csak tradition mint kritika alá vonható tudáson állhat azon kivül, hogy egy oly zárt test productuma , mely a’ professio mechanismus-