Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
országgyűlésiek lehetnek, annyival inkább csupán országgyűléseik lehetnek a’ fejedelemmel közös tettei; ugyan is аг országgyűlése az az orgánum, mely által a’ népből és fejedelemből álló törvényhozó akaratja akár cselekőleg akár halgatólag kinyilatkoztattatik; cselekvőleg midőn meghatározza azt hogy valami így vagy amúgy történjen tehát midőn bár mi finormértéket szab , halgatólag midőn nem szóll az ellen a’ mi megtörtént vagy történik. Már képzeljünk egy írott törvénnyel ellenkező országgyűlési factumot a’ népnek és fejedelemnek együtt véve, nem de cselekvő itt inkább a’ törvényhozó, mint halgató? nem de írott törvény születik , abból inkább mint szokás törvény ? itélje meg maga F. úr, a’ ki meg kell hogy esmérje, hogy akkor a’ midőn azt a’ mit értekező actusnak nevezett a’ tacitus consensus alakjában állította az olvasó közönség elébe, értekező vélekedésén erőszakos elfacsarást követett el. 4) F. úr a’ 531 lapon értekezőnek ezen állítását Werbőczy szerénti szokásos törvény ellenkezik a hármas könyv készítése országosan megállított czéljával, ilyetén módositással hozta fel „Werbőczy szerént nem ellenkezik a szokás törvény a hármas törvénynek czéljával, nem de szembetűnő itt is az elfacsarás? Megemlítésre méltó itt azon mód melyet F. úr feltett ezen állítását demonstrálja , a’ mennyiben azt, hogy a’ szokás törvénye’ H. T. czéljával nem ellenke