Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)

1834-09-16 / 11-12. szám

­ 187 Щ intézetnek tartja , melyben a’ törvényhozás útján kinyilvánkozott közakarat alá kell min­den egygyes akaratnak rendelve lenni elannyi­­ra, hogy a’ legkissebb kivétel ezen alap re­gula alól, már a’polgári társaság létes prin­cípiuma sértésének nézegethetik. A’ törvény úgy nézettelhetvén mint közakarat kinyilván­­kozása, annak a’ társaság kebelében létező minden egygyes vagy moralis személyek cse­lekedetei sérthetetlen sinor mértékének kell lenni, külömben a’ közakaraton felül emel­kedvén az egyes akarat, a’ polgári társa­ság képzete elenyészett. Ennél fogva törvény ellen cselekedni , törvényt rontani, a’ pol­gári társaság képzetével teljességgel egyben nem férhető képzetek , ’s oly tettre mutatók melyet még maga a’ törvényhozó sem tehet a’ nélkül , hogy maga magával életét vesze­­delm­eztető ellenkezésbe ne jöjjen. A’ czél­­aránytalan törvények is törvények ’s kötele­ző erővel bírnak még a’ törvényhozó test­re magára nézve is , korlátolják annak mun­kásságát, mind addig, mig azok újabb tör­vények által fel nem cseréltetnek, mely fel­cserélés törvény elleni , törvényt rontó cse­lekedetnek nem nézettethetik , a’ régibb tör­vény csak akkor szünvén­ meg kötelező erő­vel birni, mikor már az újabb annak hel­ly­ét elfoglalta. 5­­. Értekező maga is megesméri hogy egy oly polgári társaság, melynek törvén­nyel az okosság, mindég a’ Nép fisikai és erkölcsi szükségeihez mérsékleti kivonatainak

Next