Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
az idő lelkével meg nem egyezőnek, a’ H. S- 1 R. 10. 23. 24 T, vétkesnek a' H. I0. 2 R. 4 Titulussál ’sat. Nagyon megcsalatkoznék Értekező F. úr valamennyire felfogott gondolkodása módja felüli ítéletében ha feltenné azt, hogy a’ felhozott törvényeket maga F. úr is olyanoknak tartja , mint a’ melyeket a’ biró belső meggyőződését követve félrevethet eltörölhet, már pedig olyanoknak kellene hogy tartsa, midőn (1.345) monstrum horrendumnak , ördögnek nevezi azt a’ bírót a’ ki meggyőződése ellen , lelki esméret nélkül ítél. Sem sem iség az, a’ mit Werbőczy a’ bírói kettős conscientiáról ír, olvassa meg azt F. úr, gondolkozzék rolla , ’s ha nem hirtelenkedik ítéletében, állal fogja látni, hogy a’ bírói önkény törvény gázolásai ellen, ha az ott mondottak biztosítására egy kis reális responsabilitas is accedalna bajosan lehet jobb eszközt találni. A’ birónak mint bírónak légyen a’ törvény lelki esenézete , különben a’ hány biró, annyi törvény vagy is semmi bizonyos törvény nem lessz. A’ biró is csak ember , Értekező legalább nem képes úgy mint F. úr szüntelen pengetni azt hogy ember és nem angyal polgárok társaságában élünk ’s még is ok megfoghatatlan (de nem kimagyarázhatatlan) consequentia ! a’ bírót angyalnak venni (I. 541 ). d). Honni törvényeink is több helyeken és tisztán kifejtve mondják azt, hogy a’bírónak non de lege sed secundum legem kell ítélni ; ezt maga F. úr is megesméri midőn