Nemzeti Társalkodó, 1836. január-június (1-26. szám)
1836-01-05 / 1. szám
1-ső Szám: 14 E M Z E 11 1 -» v:\-p Januarius ödik napi ÚJ ESZTENDEI PÁSTÉTOM. Hová? hová? oh időnek bőgő - zugó folyama ! hová a’ te borzasztó, mindeneket elseprő zajjaiddal? mikor lesz vége a’ te erőszakos habjaid épiltő és rontó rohanásának ? — látom , hogy az embereknek örömeit te hozod , ’s te magad, fogva el is viszed győzedelmedbe — a’ világnak alkotványát te emeled illendő fényességre, ’s te magad is vetsz homályt arra , siralmat hagyván az elpusztított vidékeken. — Látom,hogy sok századok senyvednek a’ le éhes torkodban, — várasoknak rontsalék darabjai, nemzeteknek hamvai és porai nyugosznak a’ te gyomrodban , — ’s oh ! rettegek , midőn a’ te késlelhetetlen ragadozó folyamodat megtekintem , sőt megfélemlem magamban : miért bátorkodám tégedet sebes utadban megszállittani; mert látom, hogy most is sietőbb a’ te utad , mint sem nekem felelhetnél. Hagylak azért tégedet ah idetartóztatást nem szenvedő meneteledben, de felel okosságom helyetted , ’s azt súgja nekem, hogy te az Örökkévalónak meghatalmazott szolgája vagy:—rontasz , építesz , teremtesz , pusztittasz , szülsz, és megölsz, hozsz és elvisz mindeneket a’ nap alatt, a’ szerént, a’ mint a’ Legfőbbtől hatalmat és parancsot vettél. — Igen is! — úgy képzel-t első fél esztendő. !