Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-09 / 3. szám

гг darab csinos ásványokkal; —10) Kuchla Sámuel nógrádi tanító kövesült óriás czápahal-foggal;— 11) Ocskay Fe­­rencz b.37,darab sopronytáji érdekes kövesült özönvíz­ előtti csigákkal gazdagiták gyűjteményünket. — 12) Mihály Ká­roly ballai segédlelkész Mátra vidékén gyűjtött kétszáz darab apró kövekkel; végzetül: — 13) A’ művészeti osztályt Hol­­linger pozsonyi kávés egy kenyérhéj és medveczukorból ké­szített , ezüst kupakos nagy pipával szívesen böviték. — Kelt Pesten dec. 31-én 1844. — Kubinyi Ágoston ft’ magyar nemzeti museum igazgatója. A’ u. p. Híradónak Mióta а’ В. P. H. ,ac­iájig kedvezőbben kezdenek ál­­lani, e fölött támadt öröme miatt kelletén túl duzzadoznak vi­­torláji, ’s ugyancsak osztogatja vágásit jobbra balra, azon­­ban ugy látszik P. Hírlap elleni főfő kedvcsapongásai után különösen gyönyörködik abban, ha ollykor a’ veterán Jelen­kor és Társalkodót csipdezheti. Mi épen nem neheztelünk e’ tréfálkodásért, főleg ha az által derék laptársunk pótolhatni gondolja olvasóji előtt azon hézagot , mi regény ’s egyéb apróságok közlése mellett hasábjaiból üresen marad — illy tréfáért legföljebb is talán előfizetőji vonhatják számadásra, mi a’hiteles adatok olly bősége mellett, miilyent a’B. P. H. gyanittat, aligha nagy munkába kerülend a’ tisztelt szer­kesztőségnek. Itt röviden csak a’ következőket említjük meg a’Híradó 108. számú memoranduma irányában : a’szemleire ignorálva Társalkodónk válaszát, igy nyilatkozik : „Mi úgy véltük, hogy egész beszédek átvételére kútfő megnevezése nélkül csak a’ Társalkodónak van szabadalma“ — megvárjuk mint motiválja azon vádat, mellyet ellenünk Zs. E. beszéde ügyében emelt; ekkor kötelességünk leend szemleiróval újra szétváltani. — Csillag alatt ugyanazon számban ezeket olvashatni : a’ Társalkodó és Jelenkorba egy két szóváltoz­tatással elől ’s ismét egy két szóváltoztatással hátul sokszor egész czikkek csúsznak be a’ magyar polit. lapokból forrás­­megnevezés nélkül. A’veterán Társalkodóidei­lső számá­ban nem kissé berzenkedik ugyan a’ B. P. Híradó szemleiró­­jának vádja ellen ,’s berzenkedik ugyanakkor , midőn a’Je­lenkor ugyanazon számában szinte forrás-megnevezés nél­kül látjuk a’B. P. Hiradóból a’ kinevezése­it átcsempész­­ve ; de hiába , a’Társalkodó és Jelenkor tac­i­áját ismervén, berzenkedésire joggal mondhatjuk : centres deprehensus et modo reus. — Szerk. •—E’ sorokat egész kiterjedésben vet­tük föl lapjainkba , mivel azok bizonyos szerkesztők ismeretéhez igen érdekes anyagot szolgáltatnak; minek ki­mutatását épületes tanulságul azok számára, kik Illyésekben gyönyörködnek, ezennel futólag megkísértjük. A’ hirdetések fölött két egyenkezű vonal mentében ez állt: Gróf Dessewffy Emil vezérlete mellett szerkeszti Szend­vey ; ha a’modo­reus — szerk. alatt ezen az érthető , úgy legkevésb okunk sincs megütközni a’ fönebbi sorokon , mivel azokban töredelmes bevallását szemlélhetni rég elköve­tett bűnöknek. Egyébiránt vigyázzon a’ töredelmes gyónó , nehogy vallomásai által önhitelét veszélyeztesse , mert mi meg vagyunk győződve , hogy nem csupán vezér de még káplár sem igen sokat bizhatik az olly közvitézben , ki az által akarja lekenyerezni uj főnökeit,ha azoknak csínyekről beszél’s pedig ollyanokról quorum, ha megtörténtek , pars magna fuit.Discretio férfiúnak még sohasem vált szégyenére, de az ellenkező könnyen foltot ejthet saját jellemünkön , vagy legalább azok bizalmát, kikkel naponta érintkezésbe jö­­vünk­, csökkentheti. Mi legalább őrizkednénk az ollyantól , a’ ki előtt a’ küszöb csak addig szent, mig azt el nem hagyá. Ha a’ fölidéztük sorok magától ’s egyedül a’ lap vezérétől származnak (miben ugyan mi tamások vagyunk) , akkor az egészet ollyforma szójárásoknak tekintjük , millyenekkel a’ P. H. pár ízben bíbelődött.— Ha végre vezér és közlegény egy­aránt részesek , ollybá veszszük, mint midőn valaki ol­­lyasmit gyónt meg, mi gyónás alá épen nem tartozik ; a’ gyón­tató atya pedig elég szerénytelen illy gyengeséggel viszsza­­élve a’ rábízott titkokat felfedezni. A’ Híradó Szerk.-­e nemcsak fölakad azon hogy lapunk­ban forrás-megnevezés nélkül kinevezéseket közlünk,hanem ezen körülményt okul tekinti arra, hogy plagiumi vádszavát igazolja. Ez uj neme a’követelésnek ’s eddigelé a­ magyar journalistikában nehezen ismert arrogantia ; egyébiránt ta­núsítja a’ szerkesztőség komoly szándékát, miszerint sem­mit nem mulaszt el,miáltal időszaki sajtónkban uj nerát vél te­remthetni. Megváltjuk őszintén, hogy kinevezések’s hason­­nemüeknél eszünk ágába sem jutott forrásmegnevezésre gon­dolni, annyival inkább, mivel a’ hírlapi közlések e’ saját köz­tulajdon gyanánt tekintettük, a’kamrai előléptetéseket ’s e­­gyéb változásokat pedig mi lapunk létezése óta hivatalosan kapjuk,’s midőn egy részben szolgálatot hittünk tenni esz­közlése által az illető kineveztek megtiszteltek st. irányában, más részt szerkesztői főbb kötelességünk egyikét véltük tel­­jesitni; meglehet illy gondolkodás mellett hibáztunk, ugyan­azért ha a’ B.P. Híradó megmutatja hogy bizonyos kineve­zések neki olly kizáró tulajdona, miilyen például valamelly levelező által beküldött czikk , vagy ha kiváltságlevéllel bir (miiránt igen igen alapos kétségink vannak) melly at illyes követelésekre jogosítja , úgy ígérjük, hogy jövőre tőle for­rás- megnevezés nélkül kinevezéseket lapunkba föl nem ve­szünk (a’multat illetőleg még ez esetben sem volnánk hibá­sak ob ignorantiam invincibilem) ;mig azonban ezt nem teszi, addig ép olly kevéssé hiszünk tullépni körünkön kinevezések­nek más lapokból a’ miénkbe átvétele által, milly kevéssé lépné túl saját körét a’B. P. Híradó érdemes szerkesztősé­ge , ha p. М. К г a s s . József vagy bárki más jAjánlatát.^ Értesitönkbül szorul szóra átveszi forrás-megnevezés nélkül jóllehet e’miatt neheztelésre tán több okunk volna, minthogy először fáradságáért fizetést húz, másodszor megkíméltük a’ fordítás terhétől , mi dicasterialis közléseknél legújabb törvényinkhez képest elő nem fordulhat. T a r c z a* (Elszler Fanny) ki nem rég Münchenben mulatott , az ottani költőktől annyi verset kapott, hogy azok atlet nyoma­taival elutaztakor három bőrládát töltött meg. A’ comoi tó melletti mezei laka teremét, hol tetemeit örök nyugalomra szándéka fektetni, azon versekkel szándékozik földiszittet­­ni. Köröskörül a’ falon bronczkarok lesznek távcsövekkel fölkészítve azok szolgálatára,kik fegyvertelen szemmel mesz­­szirül nem olvashatnak. Esténként pedig ezen csövek gyer­tyatartókká alakíthatók. (Tschech) a’ királyra intézett lövés miatt, mély csend­ben veszté pallos által életét. Dec. 14dike éjjelén, erős ka­tonai kiséret mellett vitetett Berlinből Spandauba, és reggeli 7 órakor a’ vérpadon fejeztetett le. Midőn este a’ bűnösnek elitéltetése tudtául adatott,hidegen és nyugton maradt, 's csak lyányával kívánt beszélni.Midőn ez is egészen elal­lt Tschech mérsékelten mondá : Berta! mi ismét látandjuk egymást. A’ Spandauba vezető útón egy szivart szítt ki. A’ vesztőhelyen maga vetkezett le ’s fejét önként tévé a’ tőkére ’s a’ hóhér így végzé kötelességét.— Algírban még dec.­lsején legszebb tavaszi napok vol­tak; folyton 17 foknyi meleg lévén ’s délben olly nagy hőség, hogy az árnyékot kelle keresni. A’rétek mezők uj füvei bo­rítva, ’s a’fák egész lombjaikban zöldelve. Német városok közül talán sehol sem uralkodik nagyobb szegénység az alsóbb néposztály közt mint Berlinben. Itt húszezernél több nélkülözi a’ legszükségesbeket­, ’s igy a’ beköszöntött hideg csak növeszti szükségüket. Alig múlik el nap bünmerény nélkül. — Szerkeszti: Helipeczy Mihály. — Nyomtatja: Trattner-K­árolyi uri­ utcza 453

Next