Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-16 / 5. szám

hamar kijegyzi. Elérkezett végre a’ legközelebb ország­­gyűlés kezdete ; megérkeztek a’ képviselők a’ hongyülé­­sen óhajtásaik tarka vegyületével , de hiányzott a’megszo­kott vezér és nem volt olly látható ’s elmellözhetlenül kijegy­zett ez­él , melly a’ központosítást pótolta volna ; a’ me­gyék a’ kegy. kir. előadások nyomán jó sikert reménylhet­­tek, de ezen remény nem volt a’többség által képviselve, melly az előbbi országgyűlés modorát folytatta, bár a’ kö­rülmények igen változtak; és a’ központosítás hiánya miatt nem találhatott olly vezérfonalat, mellyen következetesen lehetett volna haladni, és innen származott azon két jel­lemző körülmény : 1) hogy a’ többség jobban törekedett a’ politikai jogtér kiterjesztésén , mint hasznos gyakorlati tör­vények hozatalán ; a’ vitatás közben rögtönzött eszméket te­hát , mellyek a’ külszín miatt helyeslést arattak , bár a’ napi­renden levő tárgyat ha meg nem buktatták is, legalább igen nehezítették , nagy hévvel ragadta meg, jóllehet utóbb azok­­tól menekülni igyekezett; 2) hogy a’ magyar viszonyok minden ágaira kiterjesztett kerületi javaslatok, a’ kormány szándékának bizonytalanságában valamint előbb, úgy most is,csakhogy sokkal nagyobb mértékben,alkura voltak készítve annyira, hogy azoknak, úgy mint javaslatba hozattak, átvé­telét magok az alkotók sem hitték , ’s innét következett azon sok nehézség , melly a’ két tábla között a’ megegyezést gá­tolta ; innét az , hogy a­ naponta bokrosaié administrationá­­lis ügyek által igen elfoglalt törvényhatóságok mind azt, mi ezen javaslatokban foglaltatott , meggyőződés ered­mé­nyének révén, többnyire elfogadták, midőn más­részt az országgyűlésen azok, kiknek kezök nem volt megkötve, nép­szerűségüket annál kevesbbé voltak készek koczkáztatni, — mert a’ mérsékelt véleményt előbb magok bélyegezték sze­mélyes önzés következésének. Mármost tek. Rendek! mi­után a’ kevés sikernek alapokait, a’ mint azokat a’ tapasz­talás mutatta, kijegyeztük, szükségesnek tartjuk a’ 13. törvényczikkely irányát megemlíteni. Az lső törvényczikk által a’ koronaőri hivatalban meg­­erösitteték nm. Ürményi Ferencz ur, ki már ezen méltóságra ő Felsége által helyettesitteték; másik koronaőrnek pedig választatott m. b. Vay Miklós borsodi főispán- helyettes úr. A 2­2dik törvényczikk nemzetiségünkre legnagyobb fon­tosságú, mert hazai nyelvünk ügye ezen törvény által olly lábra állíttatott, hogy habár vannak is még az országgyű­lés által ő Felségéhez fölterjesztve kívánságok , mellyek elérését az időtől reménylhetjük , mind a' mellett ezek már csak siettetésére szolgálhatnak azon végczélnak , melly tö­kéletesen biztosítva vagyon ; mert örömmel jelenthetjük , hogy ezután a’ magyar király csak anyanyelvűnk édes hang­jain szól hiv magyarjaihoz; a’ törvények már most egye­dül magyar nyelven vannak szerkesztve , az országgyűlési tanácskozás csekély ideiglenes kivétellel csak ma­gyar nyel­ven folyhat; az ország határin belül csak magyar iratok a­­dathatnak ki az udvari kanczellaria által ; a’ magyar kir. helytartótanácsnak ’s minden az ország határin belül levő itélőszéknek hivatalos nyelve a’ magyar leend; szóval: nem­zeti nyelvünk fölemelkedett hivatalos nyelv polczára annyi­ra , hogy a’ ki jövendőben előmenni óha­jt, az a’ magyar nyelv tökéletes megtanulását nem nélkülözheti , ezt pedig elérheti annál inkább , mert ő Felsége a' törvény szerint tettleg intézkedett, hogy a’ magyarországi iskolákban a’ tudományok magyar nyelven , a’ kapcsolt Részekben pedig maga a’ magyar nyelv mint rendszerinti tudomány tanít­tassanak. A’ 3 dik törvényczikket illetőleg nem tagadhatni ugyan, hogy az 1791/1 . 26. törvényczikkely 15 §ban foglalt azon rendelet, melly szerint a’ vegyes házasságokból született nőnemű gyermekek minden esetben, akár legyen az anya katholika , akár protestáns, a’ katholika hitben nevelteten­­dők , tovább is fenmarad ; de ezen körülményt csak annak kell tulajdonítani, hogy ő Felségének azon igen kedvező első válasza, mellyben a’ tökéletes viszonyosság nagy el­vét nemcsak világosan kimondotta , hanem a’ Rendek kíván­sága szerint azt kötelezőleg úgy alkalmazta is , hogy a’ gyermekek atyjok vallását kövessék, a’ felfogás első hevé­ben az országos Rendek által viszszavettetett csupán azért, mivel a’kir. válasz a’házastársak részére a’szabad egyez­kedést fentartotta. Utóbb már ő Felsége a’viszonyosság el­vét meghagyva, annak gyakorlati létesítését más térre vitte át, ugyanis­ kötelező törvényre többé hajlandó nem volt, ha­nem a’második kegy. kir. válasz szerint a’lelkiösméret, ’s vallások szabadságával jobban megegyeztethetni vélt módon a’ gyermekeknek melly vallásban neveltetését a’ statusnak minden legkissebb befolyása nélkül a’ szülökre kívánta bíz­ni , mit az országos Rendek a’ tértetvények miatt félelemből ismét el nem fogadtak , és igy e’ részben intézkedés nem történt. Azonban a’ vegyes házasságok öszszeadása ’s az átmenet iránt olly megnyugtató törvények keletkeztek, mel­lyek a’ kellemetlen súrlódások alkalmát megszüntetik és a’ lelkiismeret szabadságát biztosítják. — A’ 4dik és 5dik törvényczikkek felhatalmazták az or­szág nem nemes lakosit, hogy bár melly nemes jószágot szabadon megvehessenek , ’s bármelly közhivatalra alkal­maztassanak. Mi,tek. Rendek! ezen különben ig­en igazságos de nagy lépést utasításunk szerint , előbb más intézkedé­sekkel véltük megelőzendőnek, mind a­­mellett tisztelettel kell említenünk a’ m. főrendek hazafiságát , kik mihelyt az indítvány és javaslat hozzájuk érkezett, némi önmegtaga­dással az életből merítették meggyőződésüket; és midőn az aristokratiai elem a’ magyar közállomány gépezetében egy nélkülözhetlen tényező, ezt olly erővel voltak készek felfri­­siteni, mellyre egyáltaljában szüksége vagyon, hogy czél­­jának megfelelhessen. De nem hallgathatjuk el meggyőző­désünket , hogy ezen intézkedések sokkal meszszebb vág­nak , mint igen sokan gyanítják, hogy a’ magyar alkotvány­­alapjában vagyon megváltoztatva; mert a’ születési előjogok mihelyt a' hatalom és erő a’ többi osztályra kiterjed , a’ pol­gári életben elvesztették gyökereik éltető nedvét, és sohá többé nem tartható, mert azoktul, kik majd ingatlan va­gyont bírnak és kik képesek hivatalra, a’ dolog természeténél és tettleg az egész mivelt világban divatozó elvek szerint, a' választási ’s tanácskozási jogot sokáig megtagadni nem lehet, és igy a" magyar alkotmányos képviselet, melly ed­dig négy státust ismert, rövid idő alatt bizonyosan a’nép­képviselet eszméin fog megújulni ’s csak azt kell kívánni, mikép az olly törvény által megszabandó korlátok közt tör­ténhessék , hogy az aristokratiai elemet kellőleg pótolhassa. A’ Gdik törvényczikk javítja azon hiányokat, mellye­­ket az élet a’váltótörvényekben kimutatott, egyszersmind in­tézkedik a’hamis váltók könnyebb gátlásáral 's iparkodik aka­dályoztatni azt, hogy az áruszerződések által a’ tapasz­talatlan földmi­velők megcsalassanak. A’ Zdik törvényczikkely igen üdvös annyiban , hogy midőn a’ csőd alatt levő egész követelés 1000 frtot meg nem halad, sommás eljárás vagyon elhatározva, és hogy a’ hamis bukásokat sikeresebben igyekszik zabolázni. 7dik a’ 7 személyes táblának a’ husvétutáni törvény­kezési időben is működését elrendeli ’s megszűnt ünnepe­ken a’ haszontalan­ törvény szüneteket törli el. A’ ldik üdvös határt szab az adózók által megyei vég­zések következtében teljesítendő ingyen munkáknak, mel­­lyeket uj törvény nyomán itt is szabályozni leszen szükséges. A’ lódik a’ folyóhomok által kártékony elbontásnak az érdeklettek közös költségin gátoltatását rendeli. A’ 11dik Az országgyűlési szállásoknak mindenki által illendő megtérítését. A’ 12dik az országos napi pénzeknek a’ nemesség ál­tal fizetését rendeli el­ végre . A’ 13dik a’ strabovszky kielégített alapítványt kiczik­­kezi.­­ (Vége következik.)

Next