Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-02 / 1. szám

Tudjuk a’történetekből, hogy a’ mostani Moldvában haj­danra két kath. püspökség, részint különböző, részint ugyan­azon időkben virágzott, a’ milkovi tudniillik és bakai; mind­kettő kétségkívül nagyobb részt a’ magyar hívők vigasztalá­sára. Az első elpusztulván alkotása után, melly történt a’ 4ik században k. u. , sz. László királyunk buzgalma által ham­­vaibul felépült, kitül és következő királyoktul,Kálmántul, 4ik Bélátul és Zsigmondtul földbirtokot és más kedvező adomá­nyokat nyert, mig végre a’ sok ellenséges beütés miatt szám­talanszor öszszerombolva 1526dik siralmas ütközet egészen feldúló, nevét is feledékenység homályával borítván; melly­­nek fekvő javai ma mind hitre mind pedig nemzetiségre ide­geneknek,kétségkívül az alapitók szent széndékátul elütöknek jövedelmeznek. A’ második mint létét, úgy virágzását is a’ moldovai fejedelmek buzgalmának’s egy magyar herczegnő vallási ’s nemzeti ájtatosságának köszöntess ma földig alázta­­tását ’s még czimjének is elfeledtetését­­­ siratja! — . Mind a’két főpapi széknek itt épen elő nem számlálható szomorú történetei ’s végveszélye magával húzták nem csekély számú véreinknek , nemcsak vallásilag , de nemzetileg is eldláho­­sodását, miknek következtében igy áll az Első kérdés: E’ püspökségek akárminemü néven ne­vezendő birtokaik, a’mai birtokosak által igazságos , törvé­­nyes joggal biratnak és használtatnak­­ ? E’ tartományban lakó véreink legnagyobb részint adófizető jobbágyok lévén , az országos közterhek viselését hordozva sanyarún érzik, miket a’ közjóért viselni, nekik mind az isteni, mind az emberi törvények szorosan parancsolják , földbirtokosaik pe­dig, kiknek alighanem több fáradsággal teljesitik kötelessé­geiket, mint a’ hazának imezek meglehetős renddel, amazok pedig csak amúgy önkényileg parancsoltatván , mig honi bir­tokaikat magyarjaikkal együtt sok keserves könnyel ’s véres verítéket csavaró haszonbérlőknek eladják , addig külvidéken hazai jövedelmeiket kényük szerint felhasználják, jobbágyaik itthon ezer szükséggel küszködvén, magok csak ismétt szám­­vételre térnek vissza , és im innen foly a’ Második kérdés. Magyarok földbirtokos urai, minden tekintetben többet használnak, e’ hazának jobbágyaiknál ? — Mit a’ tettek igazolnak, értekező nyíltan kimondja, hogy a’ magyarok vas szorgalma mind a’ kéziművekben főkép a’ földmivelésben, mind a’ kereskedésben e’ hazajövendelmi­­nek nem utolsó ágát teszi , minek következtében alkalmasint több tekintetre számíthatnak, azon idő korszakában, mellyben Moldva is törvényileg eltörli a’ rabszolgaságot. E’ két kérdés eldöntése bizonyára sok aranynál nagyobb becsü jutalmat érdemel, helyzete pedig indítványozónak épen nem ollyan , hogy méltó jutalmat tűzhessen ki a’ megfelelő pályázónak, hanem munkás fáradalmának legyen a’ köztet­szés , részrehajlatlan igazságos fizetője , mi úgyhiszem min­den földi kincsnél tartybb érdemkoszorút tűz a’ munkás hom­loka ’s nevére . Más Moldvában nov. 25-én 1844. Gyáralapító Részvénytársaság alapszabályai. C­z é I. 1 §. Közkereseti részvénytársaság alakitta­­tik , mellynek székhelye Pest, czélja pedig Magyar és Er­­délyországban , ’s kapcsolt részeiben gyárak ’s iparvállala­tok létesítését, ’s a’ hazai gyár és műipar kifejlesztését köz­­keresetre eszközleni. 2. §. A’társaság ajándékot, jutalmat senkinek nem ad, hanem egyedüli feladata leszen a’ társaság részvénytőkéjét iparvállalatok körében a’ részvényesek ja­vára olly formán jövedelmeztetni, hogy a’társaság fenállá­­sának első öt évében csupán olly gyárakra ’s iparvállalatokra szoritkozandik , mellyek—mellék-segédanyagul bármit’s hovávalót használjanak is— főanyagul honi nyers termékek feldolgozásával foglalkoznak. E s z k ö z ö k. 3. §. Ezen czélt a’ társaság következő módokkal eszközlendi: A) mint részvényes csatlakozandik az országban gyárakat ’s iparvállalatokat létesíteni , а «a meglevőket kifejleszteni ajánlkozókhoz. B) az országban megtelepedett gyárnokoknak 's iparűzőknek kamatra ’s rész­letes törlesztésre segélypénzt kölcsönöz. C) saját erejével gyárakat állít. Első Eszköz. 4. §. Arra , hogy a’ társaság Ma­gyarországban , Erdélyben ’s a' kapcsolt részekben valamelly a’ fentebbi 2. §ban körülirt iparvállalathoz részvényeské­pen járuljon , következők kívántatnak meg : 1) hogy a’ vál­lalkozó úgy erkölcsiség , mint szakképesség tekintetében ki­fogást ne szenvedjen. 2) , hogy a’ vállalat, úgy az ország statusgazdászati viszonyai szerint, mint szerződési pontjai tekintetében nyereséges kilátást nyújtson. 3) kívánatos volna ugyan, hogy minden vállalkozó az országban,személy sze­rint, vagy mindjárt megtelepedjék, vagy legalább bizonyos idő alatti megtelepülését szerződésileg biztosítsa: ezen kö­­teleztetés alól mindazonáltal felmentetnek azon vállalkozók kik legalább 300,000 pge­ntnyi tőkét fektetnek honi gyárala­­pitásba. Megkivántatik továbbá: 4) hogy a’vállalkozó ma­gát a’vállalatnál pénzbefektetéssel is érdekelje , a’társaság­­legfölebb kétszer­ annyival járuland egy-egy illy vállalathoz, mint mennyit maga a vállalkozó befektet, többel semmi eset­re; de annál örömestebb járuland a’társaság illy vállalatok­hoz, minél nagyobb összeggel leendnek azoknak tőkéjében a’ vállalkozók érdekelve. 5) csak olly vállalatban fog a’tár­saság mint részvényes részt venni , mellynél a’ vállalat kor­mányzati felügyelésére, ’s a’vagyonállapot feletti őrködés­re nézve , befektetendő pénzének méltányos aránya szerint befolyása szerződésileg biztosittatik, ’s a’ szerződésben az is kiköttetik, hogyha minden remény ’s várakozás ellenére a’ vállalatot olly veszteség érné , miszerint a’ befektetett ösz­­szes tőke egy harmadáig megfogyatkoznék , a’társaságnak szabadságában álljon (ha akar) a’ kötött évek lefolyta előtt is akármikor viszszalépni, ’s vagyonának még meglevő részét a’vállalatból visszahúzni. 6) megkivántatik, hogy az illy e­­gyes vállalatok iránt kötendő részvényes szerződés, h­osz­­szabb időre ne köttessék, mint mennyire ezen gyáralapító részvényes társaság alakul; ’s a’ kikötendő időbeni felosz­láskor a’ társaság minden egyes vállalat összes vagyonából arányszerinti részét kikapja, vagy pedig a’társaság rész­vényei időközben, de teljes névszerinti értékükben a’vál­lalkozó által részletenkint letörlesztessenek. — Ezen tör­lesztés azonban sohasem függhetend a’ vállalkozók későbbi önkényétől; ’s annak elfogadására a’ társaság csak úgy köte­­leztethetik, ha ez iránt már az alapszerződésben intézkedés történt; de olly vállalkozónak, ki ezen törlesztésre magát az alapszerződésben lekötelező, hasonló körülmények között elsőbbség adatik ; mert a’ társaság azt óhajtja, hogy az ő hozzájárulásával létesitendő gyárvállalatok idővel mind egyes gyám­okok egyedüli birtokaivá váljanak. Második eszköz: 5. §) Kölcsönt a’ társaság az országban megtelepedett csak olly gyámoknak vagy iparűző­nek ad : 1) kinek erköltsisége , becsületessége, takarékos­sága , szorgalma és ügyessége szoros vizsgálat után bebi­­zonyodik. 2) ki vagy fekvő vagyonnal, vagy pedig a’ ki ez­zel nem bírna , mindazon módokkal, mellyek a’ személyes és ingó vagyoni hitele úgy jogi, mint kereskedelmi tekintetben biztosíthatják, a’ társaságnak kölcsön adott pénzére nézve lehető legnagyobb törvényes bátorságot nyújtand az iparűző közönségnek e’részbeni utasítása végett,’s a’ kölcsönadás módja és a’kellékes társaság részéről évenkint közhírré fognak tétetni. 3) kamatlan kölcsön nem adatik. Csak azon gyár­­nak vagy iparűző reménylhet tehát a’ társaságtól kölcsön­pénzt kaphatni, ki a’ kamatnak rendes fizetésére , ’s a’ tőké­nek bár hosszabb , a’ társaság fenállásának korszakát meg nem haladható idő alatt, egyszerre, vagy részletekbeni fe­­törlesztésére magát rögtönös elégtétel terhe alatt kötelezendi. Mert a’társaság azt óhajtja, hogy alaptőkéjét minél szá­­mosb iparűző segedelmezésében jövedelmezőleg forgathas­sa. 4) Kölcsönüzletre az alaptőkének negyedénél több nem *) A’ békás czíz­etes püspökség (Eppatus bacensis)most is a’ma­gyar ap. király adományozása elá tartozik. Szerk. :

Next