Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-02 / 1. szám
Tudjuk a’történetekből, hogy a’ mostani Moldvában hajdanra két kath. püspökség, részint különböző, részint ugyanazon időkben virágzott, a’ milkovi tudniillik és bakai; mindkettő kétségkívül nagyobb részt a’ magyar hívők vigasztalására. Az első elpusztulván alkotása után, melly történt a’ 4ik században k. u. , sz. László királyunk buzgalma által hamvaibul felépült, kitül és következő királyoktul,Kálmántul, 4ik Bélátul és Zsigmondtul földbirtokot és más kedvező adományokat nyert, mig végre a’ sok ellenséges beütés miatt számtalanszor öszszerombolva 1526dik siralmas ütközet egészen feldúló, nevét is feledékenység homályával borítván; mellynek fekvő javai ma mind hitre mind pedig nemzetiségre idegeneknek,kétségkívül az alapitók szent széndékátul elütöknek jövedelmeznek. A’ második mint létét, úgy virágzását is a’ moldovai fejedelmek buzgalmának’s egy magyar herczegnő vallási ’s nemzeti ájtatosságának köszöntess ma földig aláztatását ’s még czimjének is elfeledtetését siratja! — . Mind a’két főpapi széknek itt épen elő nem számlálható szomorú történetei ’s végveszélye magával húzták nem csekély számú véreinknek , nemcsak vallásilag , de nemzetileg is eldláhosodását, miknek következtében igy áll az Első kérdés: E’ püspökségek akárminemü néven nevezendő birtokaik, a’mai birtokosak által igazságos , törvényes joggal biratnak és használtatnak ? E’ tartományban lakó véreink legnagyobb részint adófizető jobbágyok lévén , az országos közterhek viselését hordozva sanyarún érzik, miket a’ közjóért viselni, nekik mind az isteni, mind az emberi törvények szorosan parancsolják , földbirtokosaik pedig, kiknek alighanem több fáradsággal teljesitik kötelességeiket, mint a’ hazának imezek meglehetős renddel, amazok pedig csak amúgy önkényileg parancsoltatván , mig honi birtokaikat magyarjaikkal együtt sok keserves könnyel ’s véres verítéket csavaró haszonbérlőknek eladják , addig külvidéken hazai jövedelmeiket kényük szerint felhasználják, jobbágyaik itthon ezer szükséggel küszködvén, magok csak ismétt számvételre térnek vissza , és im innen foly a’ Második kérdés. Magyarok földbirtokos urai, minden tekintetben többet használnak, e’ hazának jobbágyaiknál ? — Mit a’ tettek igazolnak, értekező nyíltan kimondja, hogy a’ magyarok vas szorgalma mind a’ kéziművekben főkép a’ földmivelésben, mind a’ kereskedésben e’ hazajövendelminek nem utolsó ágát teszi , minek következtében alkalmasint több tekintetre számíthatnak, azon idő korszakában, mellyben Moldva is törvényileg eltörli a’ rabszolgaságot. E’ két kérdés eldöntése bizonyára sok aranynál nagyobb becsü jutalmat érdemel, helyzete pedig indítványozónak épen nem ollyan , hogy méltó jutalmat tűzhessen ki a’ megfelelő pályázónak, hanem munkás fáradalmának legyen a’ köztetszés , részrehajlatlan igazságos fizetője , mi úgyhiszem minden földi kincsnél tartybb érdemkoszorút tűz a’ munkás homloka ’s nevére . Más Moldvában nov. 25-én 1844. Gyáralapító Részvénytársaság alapszabályai. Cz é I. 1 §. Közkereseti részvénytársaság alakittatik , mellynek székhelye Pest, czélja pedig Magyar és Erdélyországban , ’s kapcsolt részeiben gyárak ’s iparvállalatok létesítését, ’s a’ hazai gyár és műipar kifejlesztését közkeresetre eszközleni. 2. §. A’társaság ajándékot, jutalmat senkinek nem ad, hanem egyedüli feladata leszen a’ társaság részvénytőkéjét iparvállalatok körében a’ részvényesek javára olly formán jövedelmeztetni, hogy a’társaság fenállásának első öt évében csupán olly gyárakra ’s iparvállalatokra szoritkozandik , mellyek—mellék-segédanyagul bármit’s hovávalót használjanak is— főanyagul honi nyers termékek feldolgozásával foglalkoznak. E s z k ö z ö k. 3. §. Ezen czélt a’ társaság következő módokkal eszközlendi: A) mint részvényes csatlakozandik az országban gyárakat ’s iparvállalatokat létesíteni , а «a meglevőket kifejleszteni ajánlkozókhoz. B) az országban megtelepedett gyárnokoknak 's iparűzőknek kamatra ’s részletes törlesztésre segélypénzt kölcsönöz. C) saját erejével gyárakat állít. Első Eszköz. 4. §. Arra , hogy a’ társaság Magyarországban , Erdélyben ’s a' kapcsolt részekben valamelly a’ fentebbi 2. §ban körülirt iparvállalathoz részvényesképen járuljon , következők kívántatnak meg : 1) hogy a’ vállalkozó úgy erkölcsiség , mint szakképesség tekintetében kifogást ne szenvedjen. 2) , hogy a’ vállalat, úgy az ország statusgazdászati viszonyai szerint, mint szerződési pontjai tekintetében nyereséges kilátást nyújtson. 3) kívánatos volna ugyan, hogy minden vállalkozó az országban,személy szerint, vagy mindjárt megtelepedjék, vagy legalább bizonyos idő alatti megtelepülését szerződésileg biztosítsa: ezen köteleztetés alól mindazonáltal felmentetnek azon vállalkozók kik legalább 300,000 pgentnyi tőkét fektetnek honi gyáralapitásba. Megkivántatik továbbá: 4) hogy a’vállalkozó magát a’vállalatnál pénzbefektetéssel is érdekelje , a’társaságlegfölebb kétszer annyival járuland egy-egy illy vállalathoz, mint mennyit maga a vállalkozó befektet, többel semmi esetre; de annál örömestebb járuland a’társaság illy vállalatokhoz, minél nagyobb összeggel leendnek azoknak tőkéjében a’ vállalkozók érdekelve. 5) csak olly vállalatban fog a’társaság mint részvényes részt venni , mellynél a’ vállalat kormányzati felügyelésére, ’s a’vagyonállapot feletti őrködésre nézve , befektetendő pénzének méltányos aránya szerint befolyása szerződésileg biztosittatik, ’s a’ szerződésben az is kiköttetik, hogyha minden remény ’s várakozás ellenére a’ vállalatot olly veszteség érné , miszerint a’ befektetett öszszes tőke egy harmadáig megfogyatkoznék , a’társaságnak szabadságában álljon (ha akar) a’ kötött évek lefolyta előtt is akármikor viszszalépni, ’s vagyonának még meglevő részét a’vállalatból visszahúzni. 6) megkivántatik, hogy az illy egyes vállalatok iránt kötendő részvényes szerződés, hoszszabb időre ne köttessék, mint mennyire ezen gyáralapító részvényes társaság alakul; ’s a’ kikötendő időbeni feloszláskor a’ társaság minden egyes vállalat összes vagyonából arányszerinti részét kikapja, vagy pedig a’társaság részvényei időközben, de teljes névszerinti értékükben a’vállalkozó által részletenkint letörlesztessenek. — Ezen törlesztés azonban sohasem függhetend a’ vállalkozók későbbi önkényétől; ’s annak elfogadására a’ társaság csak úgy köteleztethetik, ha ez iránt már az alapszerződésben intézkedés történt; de olly vállalkozónak, ki ezen törlesztésre magát az alapszerződésben lekötelező, hasonló körülmények között elsőbbség adatik ; mert a’ társaság azt óhajtja, hogy az ő hozzájárulásával létesitendő gyárvállalatok idővel mind egyes gyámokok egyedüli birtokaivá váljanak. Második eszköz: 5. §) Kölcsönt a’ társaság az országban megtelepedett csak olly gyámoknak vagy iparűzőnek ad : 1) kinek erköltsisége , becsületessége, takarékossága , szorgalma és ügyessége szoros vizsgálat után bebizonyodik. 2) ki vagy fekvő vagyonnal, vagy pedig a’ ki ezzel nem bírna , mindazon módokkal, mellyek a’ személyes és ingó vagyoni hitele úgy jogi, mint kereskedelmi tekintetben biztosíthatják, a’ társaságnak kölcsön adott pénzére nézve lehető legnagyobb törvényes bátorságot nyújtand az iparűző közönségnek e’részbeni utasítása végett,’s a’ kölcsönadás módja és a’kellékes társaság részéről évenkint közhírré fognak tétetni. 3) kamatlan kölcsön nem adatik. Csak azon gyárnak vagy iparűző reménylhet tehát a’ társaságtól kölcsönpénzt kaphatni, ki a’ kamatnak rendes fizetésére , ’s a’ tőkének bár hosszabb , a’ társaság fenállásának korszakát meg nem haladható idő alatt, egyszerre, vagy részletekbeni fetörlesztésére magát rögtönös elégtétel terhe alatt kötelezendi. Mert a’társaság azt óhajtja, hogy alaptőkéjét minél számosb iparűző segedelmezésében jövedelmezőleg forgathassa. 4) Kölcsönüzletre az alaptőkének negyedénél több nem *) A’ békás czízetes püspökség (Eppatus bacensis)most is a’magyar ap. király adományozása elá tartozik. Szerk. :