Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-02 / 1. szám
4 fordittathatik, ’s egyes vállalkozónak 5.000 pgerinyi segélykölcsönnél több nem adathatik. Harmadik eszköz. 6. §. A’ társaság maga, más vállalkozó közbejötte nélkül a’2. §ben körülirt gyáralapitásba csak kivételkép , csak rendkívüli esetben, ’s csak különös közgyűlési végzés következtében ereszkedik, és sohasem a’ nélkül, hogy e’ végett eleve társasági közgyűlés tartatnék, és annak részletesen kidolgozott terves költségvetés nyomán hozandó határozata által , a’ vállalat életbeléptetése elrendeltetnék. Részvény-ter e. 7 §. A’ társaság alaptőkéje 1000 részvényben 100,000 pró ftra határoztatik , ’s ezen tőke beszerzésére száz pgő ftos egész részvények , sl0pftos,0 részes részletjegyek fognak 100,000 pgő frt erejeig kibocsáttatni ; ’s ezen részvények mindegyike tiz darab külön és egyenkint eladható 10 p.ftos részletjegyekre osztathatik. Ha azonban , ezen részvények mind elkelvén, a’társaság úgy tapasztalná , hogy a’honi műipar mezején még nagyobb tőkét is haszonnal forgathatand : a’ közgyűlés hatalmában áll, uj részvényeket, de mindig határzott számmal kibocsátani , mellyeknek megvételében az előbbi részvényesek elsőbbséggel birandnak. Alakulás: 8 §. Mihelyt azonban akár tizedrészletes, akár egész, akár tizes részvények aláírása által tízezer részvény, tehát 100,00() p.ft födezve lesz, a’társaság azonnal megalakul , és a’ munkálatok megkezdetnek. Melly alakítás végett az aláírók az ideiglenes választmány által közgyűlésre egybehivatnak , ’s ez a’ társaságot ezen alapszabályok értelmében megalakítja , megalakuljak nyilatkoztatja, az igazgatóságot elrendezi , ’s a’ szükségesekről az alapszabályok értelmében intézkedendik. Aláirás mód. 9. §. Az alakítók ezen alapszabályokat, ’s az 1840. XVIII. t.czikkben kijelölt adatokat a’ nagyméltóságu Helytartótanácsnál’s a’pesti királyi e. b. váltótörvényszéknél szabados megtekintés végett letevén, aláírási iveket fog kibocsátani, ’s az ivtartóktól 14 naponkinti jelentést kivánand. Ezen aláírási ivek a’név, lakás, aláírásnap , és aláírt összeg rovatain kívül három rovattal leendnek ellátva , mellyeknek egyike a’ 10 pontos részletjegyek , másika az egész részvény, harmadika a’ tizes részvényjegyek számára szolgáland, ’s ezek közöl kiki tetszése szerint választhat, vagy mindenik rovatba is aláírhat. Megalakulván pedig az említett törv.czikk értelmében a’társaság az alakítók által szétbocsátott ivek végképi beküldésére az alakitó közgyűlés által határidő tűzetik , ’s azok beszedetnek ’s ha a’ társaság magát megalapítván újabb részvények kibocsátását jónak látja, az aláírások (azonban már csak a’ rendes igazgató választmány által kibocsátandó iveken) vagy egyenesen részvényvétel útján mindaddig nyitva maradnak, mig a’ meghatározandó újabb részvény mind el nem kél. Befizetés: 10. §• A’ki az alakítók által szétbocsátandó iveken , ’s az alakitó közgyűlés által azon ivek végképi beküldésére kitűzendő napig , akármi számban 10 pontos részletjegyeket irt alá, az minden aláírt részletet két egyenlő summában , tehát ötöt forintjával leszen köteles, a’ közhírré teendő időben , ’s helyek valamellyikén befizetni, ’s az első ötforintos befizetésnél ideiglenes részletjegyeket kap , ’s az illynemű aláírás választásával magának azon szabadságot biztosította, hogy nemcsak az egész befizetés után kiadandó 10 pontos részletjegyeket, hanem időközben az ötforintos ideiglenes részletjegyeket is egyenként szabadon forgathatja. Hz újabb részvények bocsáttatnának ki, akik később kívánnak illy részletjegyeket szerezni , azok minden illy egyes részletért az egész 10 forintot egyszerre tartoznak lefizetni, ’s részletjegyeiket azonnal általvehetik. Akik ellenben akármikor az egész részvények rovatába akárhány részvényt írnak alá, azok befizetéseiket 24 pcentes négy részletben teljesíthetik; azok végre, kik a’ tizes részvényjegyek rovatába írnak alá, kötelezett részvényeiket 122 pcentes 8 egyenlő részletben fizethetik be. A’ hány egész vagy tizes részvényjegyre történt az aláírás, az első részlet befizetésekor, annyi egész vagy tizes ideiglenes részvényjegy adatik ki, ’s ezek a’ teljes befizetésig csak illy minőségbe forgathatók;megtörténvén azonban az egész részvény-illetőség befizetése , az aláíró tetszésétől függ egész, tizes, vagy tizedrészletes részvényjegyekért akarja-e ideiglenes jegyeit beváltani ? a’ legelső részlet- befizetés határidejét az alakitó közgyűlés fogja meghatározni, ’s egy hónappal előre hírlapok utján közhírré tenni. Ezen határnap azonban 18 l5ki február lsö napjánál hamarábbra nem határoztathatik, ’s a’ befizetési idő mindig 15 napig (például a’ kijelölendő hónap lsö napjától lóéig, vagy lóikétól 30káig) leend nyitva. A’ későbbi részletbefizetésekre pedig mindig három hónapos időköz hagyatik , miszerint egész részvényes jegyekre egy év alatt,mindig a’társaság alakulásától számítva — legyen a’ fizetés bevégezve. Azonban kinek kinek szabadságában álland , akárminő részvényt irt legyen is alá, részvénytőkéjét egészen egyszerre is lefizetni. A’ társaság a’hol, és mennyiben szükséges leend, bizományosakat fog kinevezni, kiknél az aláírók fizetéseiket, ideiglenes részvényjegy, később azokra a feljegyzés , ’s mindig egyszersmind a’ bizományos külön vezetendő letéteményi könyvébeleendő bejegyzés ’s külön letéteményi pénztárban leendő kezelés mellett megtehessék. Befizetési biztosítás 11. %. A’ ki aláírt részvényeinek illető első részletét a’ kitűzendő 14 napos időszak alatt befizetni elmulasztaná, az újra az 1830. XX., és 1841. XI. törvény által kijelölt után szóbeli perrel, minden járulékaival egyetemben megvétetik ; a’ ki pedig valamelly későbbi befizetést mulasztana el, az előbbi befizetéseket ’s azok után járulandott minden jogát elveszti. A’ ki pedig már egy vagy több részletbefizetési határnapok lejárta után lett a’ társaság részvényesévé , az a’már lejárt részleteket azonnal tartozik lefizetni. (Folyt.) A’ veterán Társalkodó az újonez Budapesti Híradó szemleirójának« Zs. E. szepesmegyei követ beszédét közlé Társalkodónk, ’s erre А’ В. P. Híradó magas műveltséget tanúsító modorban kikiáltja , miként az érintett czikk a’ Híradóban lévén először közöltetve , azt Társalkodónk csak onnan meríthető. А’ В. P. Híradó szemleirója lapunk irányában igen szép logikai erőt fejtett ki s ennélfogva szerfölött meglepő tapasztalni, hogy ő nem restell igy okoskodni. Mi és a’ Társalkodó közlöttük Zs E. követjelentését; de mielőbb, tehát a’ Társalkodó csak tőlünk veheté ; és mivel kútfőt nem nevez a’ veterán Társalkodó , amúgy ujonez módra jó nyersen vádoljuk őt arról, hogy idegen tollakkal ékesitgeti magát, és társalgási modora szerénytelen, erőszakos. — Ha illy okoskodás nem ujoncztól jön, komolyan válaszolnánk, most azonban csak ennyit mondunk: Ha eszébe jut — mint kis combinatio után juthatott volna szerabirónak— azon tisztelt's tudományos műveltségéről általányosan ismert egyed levelezőnk, ki többi közt a’ В. P. Híradó ugyanazon számú szemléjében igen jeles értekezés bírálatára nyújtott alkalmat szemléiró urnak, várjon nem küldöttek meg — mind a’ kérdéses követjelentést mind a’ szepesmegyei (már közlöttük) gyűlés egész folyamát szinte akkor vagy pár nappal később mint annak eleje а’ В. P. Híradó hasábjain megjelent — tárgyhalmaz miatt azonban mi az illető beszédet nyakra főre közleni nem siettünk , mivel lapunk hetenként csak kétszer jelenik most még meg . — akkor illy méltatlan gyanú ’s gyanúsításra nem vala hiedelmünk szerint fakadandó. Szerkeszti: Helmeczy Mihály. — Nyomtatja: Trattner-Károlyi uri-utcza 453