Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-02 / 1. szám

4 fordittathatik, ’s egyes vállalkozónak 5.000 pge­rinyi segély­­kölcsönnél több nem adathatik. Harmadik eszköz. 6. §. A’ társaság maga, más vállalkozó közbejötte nélkül a’2. §ben körülirt gyáralapi­­tásba csak kivételkép , csak rendkívüli esetben, ’s csak kü­lönös közgyűlési végzés következtében ereszkedik, és soha­sem a’ nélkül, hogy e’ végett eleve társasági közgyűlés tartatnék, és annak részletesen kidolgozott terv­es költségve­tés nyomán hozandó határozata által , a’ vállalat életbelépte­tése elrendeltetnék. Ré­s­z­v­é­n­y-t­e­r e. 7 §. A’ társaság alaptőkéje 1000 részvényben 100,000 pró ftra határoztatik , ’s ezen tőke be­szerzésére száz pgő ftos egész részvények , sl0pftos­­­,0 részes részletjegyek fognak 100,000 pgő frt erejeig kibo­csáttatni ; ’s ezen részvények mindegyike tiz darab külön és egyenkint eladható 10 p.ftos részletjegyekre osztathatik. Ha azonban , ezen részvények mind elkelvén, a’társaság úgy tapasztalná , hogy a’honi műipar mezején még nagyobb tőkét is haszonnal forgathatand : a’ közgyűlés hatalmában áll, uj részvényeket, de mindig határzott számmal kibocsátani , mellyeknek megvételében az előbbi részvényesek elsőbb­séggel birandnak. Alakulás: 8 §. Mihelyt azonban akár tizedrész­­letes, akár egész, akár tizes részvények aláírása által tíz­ezer részvény, tehát 100,00() p.ft födezve lesz, a’társaság azonnal megalakul , és a’ munkálatok megkezdetnek. Melly alakítás végett az aláírók az ideiglenes választmány által közgyűlésre egybehivatnak , ’s ez a’ társaságot ezen alap­szabályok értelmében megalakítja , megalakuljak nyilat­koztatja, az igazgatóságot elrendezi , ’s a’ szükségesekről az alapszabályok értelmében intézkedendik. A­l­á­i­r­á­s m­ó­d. 9. §. Az alakítók ezen alapszabályo­kat, ’s az 1840. XVIII. t.czikkben kijelölt adatokat a’ nagy­­méltóságu Helytartótanácsnál’s a’pesti királyi e. b. váltó­törvényszéknél szabados megtekintés végett letevén, aláírási iveket fog kibocsátani, ’s az ivtartóktól 14 naponkinti jelen­tést kivánand. Ezen aláírási ivek a’név, lakás, aláírásnap , és aláírt összeg rovatain kívül három rovattal leendnek el­látva , mellyeknek egyike a’ 10 pontos részletje­gyek , másika az egész részvény, harmadika a’ tizes részvényjegyek szá­mára szolgáland, ’s ezek közöl kiki tetszése szerint vá­laszthat, vagy mindenik rovatba is aláírhat. Megalakulván pedig az említett törv.czikk értelmében a’társaság az alakí­tók által szétbocsátott ivek végképi beküldésére az alakitó közgyűlés által határidő tűzetik , ’s azok beszedetnek ’s ha a’ társaság magát megalapítván újabb részvények kibocsátá­sát jónak látja, az aláírások (azonban már csak a’ rendes igazgató választmány által kibocsátandó iveken) vagy egye­nesen részvényvétel útján mindaddig nyitva maradnak, m­ig a’ meghatározandó újabb részvény mind el nem kél. Befizetés: 10. §• A’ki az alakítók által szétbocsá­­tandó iveken , ’s az alakitó közgyűlés által azon ivek végképi beküldésére kitűzendő napig , akármi számban 10 p­o­ntos részletjegyeket irt alá, az minden aláírt részletet két egyen­lő summában , tehát ötöt forintjával leszen köteles, a’ köz­hírré teendő időben , ’s helyek valamellyikén befizetni, ’s az első ötforintos befizetésnél ideiglenes részletjegyeket kap , ’s az illynemű­ aláírás választásával magának azon szabadsá­got biztosította, hogy nemcsak az egész befizetés után ki­adandó 10 pontos részletjegyeket, hanem időközben az öt­forintos ideiglenes részletjegyeket is egyenként sza­badon forgathatja. Hz újabb részvények bocsáttatnának ki, a­­kik később kívánnak illy részletjegyeket szerezni , azok minden illy egyes részletért az egész 10 forintot egyszerre tartoznak lefizetni, ’s részletjegyeiket azonnal általvehetik. A­­kik ellenben akármikor az egész részvények rovatába akár­­­hány részvényt írnak alá, azok befizetéseiket 24 pcentes négy részletben teljesíthetik; azok végre, kik a’ tizes rész­vényjegyek rovatába írnak alá, kötelezett részvényeiket 12­2 pcentes 8 egyenlő részletben fizethetik be. A’ hány egész vagy tizes részvényjegyre történt az aláírás, az első részlet befizetésekor, annyi egész vagy tizes ideiglenes részvényjegy adatik ki, ’s ezek a’ teljes befizetésig csak illy minőségbe forgathatók;megtörténvén azonban az egész rész­vény-illetőség befizetése , az aláíró tetszésétől függ egész, tizes, vagy tizedrészletes részvényjegyekért akarja-e ideig­lenes jegyeit beváltani ? a’ legelső részlet- befizetés határ­idejét az alakitó közgyűlés fogja meghatározni, ’s egy hó­nappal előre hírlapok utján közhírré tenni. Ezen határnap azonban 18 l5ki február lsö napjánál hamarábbra nem hatá­­roztathatik, ’s a’ befizetési idő mindig 15 napig (például a’ ki­jelölendő hónap lsö napjától lóéig, vagy lóikétól 30káig) leend nyitva. A’ későbbi részletbefizetésekre pedig mindig három hónapos időköz hagyatik , miszerint egész részvényes jegyekre egy év alatt­,mindig a’társaság alakulásától számít­va — legyen a’ fizetés bevégezve. Azonban kinek kinek sza­badságában álland , akárminő részvényt irt legyen is alá, részvénytőkéjét egészen egyszerre is lefizetni. A’ társaság a’hol, és mennyiben szükséges leend, bizományosakat fog kinevezni, kiknél az aláírók fizetéseiket, ideiglenes rész­vényjegy, később azokra a feljegyzés , ’s mindig egyszer­smind a’ bizományos külön vezetendő letéteményi könyvébe­­leendő bejegyzés ’s külön letéteményi pénztárban leendő ke­zelés mellett megtehessék. Befizetési biztosítás 11. %. A’ ki aláírt rész­vényeinek illető első részletét a’ kitűzendő 14 napos időszak alatt befizetni elmulasztaná, az újra az 1830. XX., és 1841­. XI. törvény által kijelölt után szóbeli perrel, minden járulé­kaival egyetemben megvétetik ; a’ ki pedig valamelly ké­sőbbi befizetést mulasztana el, az előbbi befizetéseket ’s azok után járulandott minden jogát elveszti. A’ ki pedig már egy vagy több részletbefizetési határnapok lejárta után lett a’ társaság részvényesévé , az a’már lejárt részleteket azon­nal tartozik lefizetni. (Folyt.) A’ veterán Társalkodó az újonez Budapesti Híradó szem­leirójának« Zs. E. szepesmegyei követ beszédét közlé Társalkodónk, ’s erre А’ В. P. Híradó magas műveltséget tanúsító modor­ban kikiáltja , miként az érintett czikk a’ Híradóban lévén először közöltetve , azt Társalkodónk csak onnan merít­hető. А’ В. P. Híradó szemleirója lapunk irányában igen szép logikai erőt fejtett ki s ennélfogva szerfölött meglepő tapasztalni, hogy ő nem restell igy okoskodni. Mi és a’ Tár­salkodó közlöttük Zs E. követjelentését; de mi­előbb, tehát a’ Társalkodó csak tőlünk veheté ; és mivel kútfőt nem nevez a’ veterán Társalkodó , amúgy ujonez módra jó nyersen vá­doljuk őt arról, hogy idegen tollakkal ékesitgeti magát, és társalgási modora szerénytelen, erőszakos. — Ha illy okos­kodás nem ujoncztól jön­, komolyan válaszolnánk, most azonban csak ennyit mondunk: Ha eszébe jut — mint kis combinatio után juthatott volna szerab­irónak— azon tisz­telt's tudományos műveltségéről általányosan ismert egyed levelezőnk, ki többi közt a’ В. P. Híradó ugyanazon számú szemléjében igen jeles értekezés bírálatára nyújtott alkal­mat szemléiró urnak, várjon nem küldötte­k meg — mind a’ kérdéses követjelentést mind a’ szepesmegyei (már közlöt­tük) gyűlés egész folyamát szinte akkor vagy pár nappal ké­sőbb mint annak eleje а’ В. P. Híradó hasábjain megjelent — tárgyhalmaz miatt azonban mi az illető beszédet nyakra főre közleni nem siettünk , mivel lapunk hetenként csak kétszer jelenik most még meg . — akkor illy méltatlan gyanú ’s gya­núsításra nem vala hiedelmünk szerint fakadandó. Szerkeszti: Helmeczy Mihály. — Nyomtatja: Trattner-K­árolyi uri-utcza 453

Next